Ügyvédek Lapja, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

TÁRGYMUTATÓ A „ Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek Teljesülési döntvények. A) A m. kir. Curia. 1902. évi folyamához. Szám Polgári Ügyekben. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §-ának első bekezdésében foglalt rendelke­zés nem tejed ki a tulajdonjogi előjegyzés igazolását czélzó kere­setekre s ezek a keresetek, ha a per tárgyának értéke meghaladja a 400 koronát, a telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartoznak .........­­ Abban az esetben, midőn felperes keresetének elutasításával perkölt­ség viselésére köteleztetik, ha az első bíróság ítélete a másodbíróság által helybenhagyatik, habár a másodbíróság ítélete ellen felperes a törvény által megengedett további felebbezést adott is be, a perkölt­ség iránt a kielégítési végrehajtás rendes perekben elrendelhető ... 10 Az a körülmény, hogy valamely vasúttársaság az engedélyezett vasút­vonalat a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott terv alapján építi ki, a szomszéd birtokosokat nem akadályozza abban, hogy a léte­sített építmény által telkeik állagában vagy azok használata tekin­tetében okozott káraik megtérítését a vasúttársaság ellen bírói után követelhessék.................................................................... ................ ................ 20 Büntető ügyekben. A Bp. 110. § a esetében a vizsgálatot, ha azt a vizsgálóbíró még el nem rendelte, a vádtanács rendeli el.............................................................­­ A kir. törvényszék a vádlott részéről a bűnösség vagy a minősítés tekintetében felebbezett kir. járásbírósági ítéletnek a büntetésről rendelkező részét akkor is felülvizsgálhatja, ha a kiszabott bünte­tés a Bp. 547. §-a 3. bekezdésének 1. pontjában meghatározott mér­téket meg nem haladja és a kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét a bűnösség és a minősítés kérdésében helybenhagyja ... ... 16 Szám képez, mely mint ilyen a felülvizsgálat tárgyává csak akkor tehető, ha a ténykérdés jogszabály megsértésével állapíttatott meg ............... . A magánvagyon károsításáért akkor is megfelelő kártérítés követelhető, ha a magánvagyon károsítása a közérdek előmozdítása czéljából tör­tént. Nem tekinthető ilyen esetben a kártérítés szükségképeni előfel­tételének az, hogy a károsítás jogellenes cselekménynek vagy mu­lasztásnak legyen a következménye, mert az egyesek közérdekben sem kötelesek vagyonukat vagy annak egy részét feláldozni, hanem maga az a tény, hogy magánvagyon a közérdek előmozdítása czéljá­ból károsíttatott, a kártérítési kötelezettségnek alapjául szolgál .......... 7 Érvénytelennek mondatott ki a vagyonátruházási szerződés, mert az át­ruházó a szerződés aláírása alkalmával oly nagy fokú lázas állapot­ban volt, mely a betegnél szabad akaratának ép észszel való nyilvá­nítását teljesen kizárja....................................................................... ................ 8 Az összeszámolás ténye felmenti ugyan­ a felperest attól, hogy az össze­számolás alkalmával megállapított követelésének fennállását és való­diságát bizonyítsa, de nem zárja el alperest sem attól, hogy tévedés felfogása esetében az összeszámolást megelőző időben keletkezett, de akkor fel nem számított ellenköveteléseit érvényesíthesse..................... 10 A malomjog, mint kb­. kisebb haszonvétel, a földesúri jogok közé tar­tozván, az mint ilyen rendszerint a volt nemesi jószág tartozékát ké­pezi, az tehát, ha a szerződés ez iránt eltérő rendelkezést nem tar­talmaz vagy a tulajdonos akaratából már korábban el nem választa­tott, magával a nemesi jószágot képező ingatlannal együtt eladottnak tekintendő és e részben nem tesz különbséget az, hogy maga az az épület, a­melyben a jog gyakoroltatik, mint a közbirtokosság közös tulajdona, külön telekjegyzőkönyvbe jegyeztetett-e be vagy sem... ... 10 Felperes a sztrájkban résztvett és e miatt alperes felperest felmondás nélkül jogosan bocsátotta el; ez az elbocsátás büntetésből történtnek tekintendő. Tekintettel már most arra, hogy tételes törvényeinkben a sztrájkban való részvétel egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cse­lekménynek van minősítve és így ez a részvétel egymagában véve súlyosabb jelentőséggel is é­r, az a tény, a­mi miatt alperes felperest büntetésből jogosan elbocsátotta, szintén súlyosabb jelentőségű. Ezek szerint annak, hogy alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan e­locsátotta, jogi folyománya az, hogy ez által felperes a nyugdíjhoz való igényét végleg elvesztette ................ 14 Nincs olyan tételes hazai törvény, melynél fogva a kikötői díjszedési jog önálló királyi kisebb haszonvételi vagy úri jog volt volna és nem alkotja a vám, révjog kiegészítő részét sem ............................................... 15 Abban az esetben, ha egy műnek több szerzője van és az egyes szer­zők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában, az összes szerzői jogok gyakorlására a szerzők mindegyike feljogosí­tottnak tekintendő és ettől a jogtól őt szerzőtársa jogának esetleges nem létezése vagy megszűnte sem fosztja meg......................................... 19 Kártyajáték közben adott kölcsön visszafizetése biróilag megitéhetett, mert a követelés nem a kártyajáték közben felmerült nyereség és veszteség közötti kiegyenlítendő különbözetként, hanem akként állt elő, hogy azt alperes más személyekkel folytatott kártyajáték közben fel­perestől készpénzben, visszafizetési kötelezettség mellett, kölcsön czí­mén átvette ................................................................................................................ 22 Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbérfizetés oly lénye­ges feltétele a haszonbérleti szerződésnek, hogy annak elmulasztása a haszonbérbe adót még akkor is feljogosítja a haszonbérleti szerző­dés megszüntetésére, ha e tekintetben a szerződés kifejezetten nem is rendelkezik .......................................­................................................................. 26 Általános jogszabály, hogy a haszonbér fizetésének elmulasztása a ha­szonbérleti szerződés megszüntetésére jogalapul szolgál abban az eset­ben is, ha az a szerződésben megszüntető feltétel gyanánt kikötve nincs is, kivévén, ha szerződésben ezzel ellenkező megállapodás fog­laltatik. Ellenkező megállapodást azonban a haszonbért szerződés ren­delkezéséből kimagyarázni nem lehet, mely azt tartalmazza, hogy ha haszonbérlő pontosan nem fizeti a haszonbért, vagyona zár alá véte­lét megengedi, a­mihez a haszonbérbeadónak a törvénynél fogva ily kikötés nélkül is joga van.................................................................................... 27 A tulajdonos a saját telkének használatában a szomszédos telek tulajdo­nosának érdekeire kellő tekintettel lenni tartozik és ha telkének hasz­nálata közben oly cselekményt két végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos telek tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlenül ő a felelős, az épület tulajdonosa tehát felelős azokért a károkért, melyek a részéről eszközölt építkezés közben építési hiba folytán következnek be, a­mennyiben harmadik személylyel szemben az, hogy az épület tulajdonosa az építést építőmesterr­e bízta s az építési hiba az építő­mester által követtetett el, az épület tulajdonosának felelősségére nézve befolyással nem lehet és az épület tulajdonosát csakis arra jogosít­hatja fel, hogy az építőmestertől az ennek ténykedése vagy mulasz­tása által okozott kárának megtérítését követelje..................................... 31 Pénzeslevél szabálytalan kézbesítése. — A Postai Tarifák IV. Rész 19. §. 1. pont és az ebben felhívott I. Rész 19. §. 8. pont értelmében, a­mely határozmányok a posta szavatosságának elbírálásánál a IV. Rész 22. §. 1. pont és 23. §. 6. pont értelmében az Ausztriával való for­galomban is irányadók, a postai kézbesítő közeg a pénzeslevelet akkor, ha a czímzett kézbesítő közeg előtt ismeretlen, csak az esetben B) Kir. táblák­. A debreczeni kir. Ítélőtábla határozata polgári ügyben. Az a jelzálogos hitelező, a­ki a bekebelezett tlkvi tulajdonos ellen a tlkvi rdzs 75. §-ának megfelelően csak olyan feltétellel nyert zálogjogot, hogy zálogjogának hatálya csupán az adósa ellen előzően kieszközölt tulajdonjogi előjegyzés nem igazolásától függ, a tulajdonjogi előjegy­zés törlését az előjegyzett tulajdonos ellen, a telekkönyvi rendtartás 99. §-a alapján, kérni jogosult............................................................................ 19 A győri kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. A bírói árverésen eladott ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként kell sorozni úgy az országos betegápolási pótadót, mint a községi népiskolai adót. De ha ez a két adó mind­egyike külön egy összegben, nemcsak az eladott ingatlan egyenes adója, hanem más egyenes adók alapján is vettetett ki, akkor azok­nak csakis azt a részét kell sorozni, mely a kivetéskor alapul szol­gáló százalék számításba vételével, a kivetett adóból az eladott in­gatlan egyenes államadójára esik............................................. 10 Büntető ügyben. A Bp. 311. §-a értelmében a bíróság nem csupán a tanú megesketését, hanem a megesketés vagy meg nem esketés tárgyában a határozat­­hozatalt is későbbre halaszthatja....................................................................... 28 A kassai kir. ítélőtábla határozata büntető ügyben. A Bp. 311. §-a alapján a tanú megesketése vagy meg nem esketése tárgyában mindig a tanú kihallgatása és a jelen indítványának meg­hallgatása után, azonnal kell határozni; ez a határozathozatal el nem halasztható és csak az eskü tényleges kivételét lehet későbbre ha­lasztani.................................................................................... 27 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A munkástömeg által tüntető felvonulás alkalmával, kirakatüveg táb­lák bevetése által okozott kárt, a bérbeadó köteleses megtéríteni ...­­ Az a körülmény, hogy valamely jogügylet létrejötte bizonyíttatott, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy a szerződő felek a jogügyletet nem komolyan, hanem csak szinteg akarták létesíteni, egyedül azzal a czélzattal, hogy az egyik fél hitelezői kijátszassanak; az a kérdés pedig, hogy feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt az akarata és czélzata és így annak megállapítása is, hogy az egyéb­ként alakszerűen megköthetett szerződés a felek akaratára való te­kintettel valóban komoly jogügyletként tényleg hatályosan létrejött-e, vagy hogy ezt a felek csak szinteg kötötték meg a­nélkül, hogy egy­más közt tényleges jogviszonyt létesíteni akartak volna, ténykérdést

Next