Ügyvédek lapja, 1907 (24. évfolyam, 1-54. szám)

51368 TÁRGYMUTATÓ a „JOGESETEK“-nek mint az „ÜGYVÉDEK LAPJA 11 mellékleteinek 1907. évi folyamához. Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog Szám Felperes keresetében azt adta elő, hogy alperes őt a megélhetési? alapjául választott szini pálya elhagyására rábírta s ezért megél­hetése biztosítása czéljából évi 2400­­ életjáradék fizetésére kötelezte magát. Felperes előadta azt is, hogy alperes vele szerelmi viszonyt folytatott, keresetével mind­ a három bíróság elutasította, mert, hogy ha alperes tényleg vállalt felperessel szemben életjáradék fize­tése iránti kötelezettséget, ennek a kötelezettségvállalásnak alapja a felperessel állítólag­ folytatott szerelmi viszony volt, melyből pedig, mint a jó erkölcsökbe ütközőkből, bíróság előtt érvényesít­hető kötelem nem származhat.................................................................. A bűnvádi feljelentésnek anyagi ellenérték ellenében visszavonása iránt való megállapodás csak abban az esetben tekinthető a jó erköl­csökbe és mint zsarolás a büntető törvénybe ütköző cselekménynek, ha a feljelentés teljesen alaptalan, a kikötött anyagi ellenszolgál­tatásnak pedig szintén nincsen jogos alapja. De abban az esetben, midőn a feljelentőnek bírói ítélettel még jogerősen el nem döntött követelése, vagy igénye volt, ennek a feljelentett személy részé­ről elismerése, vagy kiegyenlítése ellenében a feljelentő részéről tett az az engedmény, vagy a vele szemben kikötött az a feltétel, hogy a bűnvádi feljelentést visszavonja, amit a Ktkv. 116. §-a a magánfélnek jogként kifejezetten biztosít, a jó erkölcsökbe nem ütközik még akkor sem, ha a felek nemcsak­ a visszavonó kéretem beadását kötötték volna ki, hanem esetleg azt is, hogy a felje­lentő mindent el fog követni a bűnügy befejezése érdekében . . . Jogszabály, hogy a szerződő fél, amennyiben a jogügylet természete megengedi, ellenfelétől a szerződés utólagos teljesítését, különben pedig a szerződés nem teljesítéséből eredő kártérítést jogosított követelni, azonban ezen vagylagos jogok közül csak egyet választhat és mind a kettőt egymást követőleg nem gyakorolhatja » . . . " A munkaadó ellen megítélt tartásdíj biztosításának kötelezettségét nem a gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről szóló 1893. évi XXVIII. t.-cz. sem pedig a kártérítésre fennálló általános jogszabályok meg nem állapítván, gyári üzemnél a balesetből kifolyólag megítélt tartásdijnak megfelelő biztosíték letételére a munkaadó csak abban az esetben kötelezhető, ha a sérült oly adatokat mutat ki, a­melyek alapján megállapítható, hogy a biztosíték adásának szüksége fenforog •. A díjlevélben az a kikötés foglaltatik, hogy az ügyvédet 5000 korona munkadíj csak az esetben illeti meg, ha a folyamatba teendő per m­egnyeretik vagy kibékíttetik», vagyis, ha a perben a megbízó alpe­resre kedvező birói ítélet hozatik, vagy egyezség jön létre. Az első­­biróság elutasító határozatot hozott, mert turpis causát látott fen­­forogni, a kir. tábla úgy találta, hogy a pernyerés feltétele kikö­tése szerencseszerződés jellegével bir, ennélfogva felperes eme felté­telre való tekintettel, csak aránylagos összegben marasztalható. A m. kir. Curia kimondotta,­­ hogy alperes jogosítva volt a képvisele­tében a felperes által beadott keresetet visszavonni és ha e jogával élt, az nem szolgálhat a felperesnek alapul a kifejezetten csak per­­nyertesség vagy egyezség esetére javára kikötött munkadíj követe­léséhez és csak a kereset visszavonásáig teljesített ügyvédi mun­­kadíjat és költséget állapította meg . Ha a közös udvar olyan két házhoz tartozik, mely házak mindegyi­kének más és más a tulajdonosa és az udvar természetben fel nem osztható, akkor az egyik tulajdonos a tulajdonközösség megszünte­tésének kieszközölhetése végett azt sem követelheti, hogy a közös tulajdont nem képező ház­ is birói árverésen eladassék, mivel ez a­ kizárólagos tulajdon szabad rendelkezési jogának gyakorlásával ellenkezik . A birtokos é­s a gazdatiszt közötti jogviszony szabályozásáról seló­ló törvény 18. §-ának a dolog természetéből folyó, de a törvényja­vaslat indokolásában kifejezetten is körülírt értelme szerint a szer­ződésnek a 16. §. alapján való felbontására olyan írásbeli értesítés szükséges, a­melyben a felbontás oka is ,elő van adva, ennélfogva sem szóbeli elbocsátás, sem olyan levél a szerződés felbontására előírt alkalmas­­értesítésnek nem tekinthető, a­melyben az elbo­csátás okául szolgáló esetek felhozva nincsenek.................................. 7 Mozdonyoknak a műhelyből az udvarra kitolása nem oly természetű munka, a­mely a munkás testi épségét állandóan veszélyeztetné, ez a munka teh­át a veszélyes üzem tekintete alá­­nem esik.­­ Habár a munkás, ki balesetet szenvedett, megegyezett abban, hogy bal­eset esetében csakis nyugbért fog igényelni, ez­által annak felesége nincs elzárva attól, hogy aztán a baleset folytán elhalt férje után a munkaadótól tartást követeljen. . ............................. 8 Felperes betegsége és ennek következtéből előállott részleges mun­kaképtelensége a felperest ért vasúti balesetnek és azon alkalom­mal elszenvedett agyrázkódásnak közvetlen következménye, ezekből folyóan pedig az 1874. évi XVIII. t.-cz. 2. §-ának 1. pontja alapján alperes a felperessel szemben kárpótolni tartozik azokat a vagyoni hátrányokat, melyek a nevezettre keresetképességének ily módon való csökkenéséből hárultak, továbbá alperes a most idézett törvényhely rendelkezése szerint a gyógyítás költségeit is megtéríteni tartozik, ezek közé a költségek közé pedig, a dolog természeténél fogva, nemcsak a kezelő orvosok részére fizetendő díjak és a gyógyszerek ára értendő, hanem azon további gyógyeszközök és gyógyeljárások költsége is, melyekre a sérültnek egészségének helyreállíthatása czéljából szüksége volt, az pedig, hogy felperesnek gyógyulása czél­jából a szokott közönséges élelmezésnél jobb élelmezésre hat hónapon át szüksége volt s hogy egészségének helyreállithatása czéljából üdü­lésre is szüksége volt, bizonyítva van, miből folyóan alperes felpe­resnek az ezzel felmerült költségeket is megtéríteni tartozik .. . 8 A gazda a nála alkalmazásban levő cseléd által okozott­­kárért fele­lősségre vonható, de csak akkor, ha culpa in eligendo forog fenn . 3 A váltótörvény 49. és 91. §-ában megállapított egyetemlegességéből következik a váltóbirtokosnak az a joga, hogy a­mint a több köte­lezett közül szabadon választhat, úgy az általa választott egyik köte­lezett ellenében a követelésének érvényesíthetését gátló " minden akadály elhárítására is jogosult, következéskép felperest annak a jogá­nak az érvény­esí­thetésében, hogy a tőle elvont kielégítési alapot a váltóelfogadó megajándékozottjától visszaszerezhesse, az a körül­mény nem akadályozhatja, hogy a keresetbe vett követelésért egy a váltókötelékben álló más oly adóstárs is felel, a­kitől a peresí­tett követelést be lehetne hajtani.............................................................. A géptulajdonos a munkás által szenvedett balesetért felelős, ha elmu­lasztotta a tagsági díjat befizetni és a felelősség alól csak akkor szabadul, ha a munkaképtelenséget a tag szándékosan idézte elő, vagy ha a baleset a tag részegsége következtében történt meg­ . A írói mű gépi többszörözésének fogalma alá nemcsak a szó szerint (egészben vagy részben) való többszörözés esik, hanem az olyan utánzatra is az a szempont az irányadó, a­mely az utánzott művel szemben önálló műnek nem tekinthető. — Szerzői jog bitorlása miatt elítéltetett a könyvkereskedő is, mert jólehet a vele ugyan­azon helyen lakó szerzőtől felvilágosítást szerezni módjában állha­tott, ezt a gondosságot menthető ok nélkül akarva elmulasztván, a kérdéses műnek bizományba vett példányait ennek daczára, tehát szándékosan és üzletszerűleg árusította................................................... 10 A szabóüzletben alkalmazott és a szabászati munkát önállóan teljesítő szabász oly fontos teendőkkel megbízott iparossegéd, a­ki, ellenkező megállapodás hiányában, 3 havi felmondási időre tarthat igényt . 11 Az állandóan megjelölt munkakörrel alkalmazott jogtanácsos, ha fel­mondás és jogos ok nélkül bocsáttatott el, egy évi felmondási időre tarthat igényt............................................................................................. •1­13 Jogszabály szerint a haszonbérbeadó, ha a bérleményt a haszonbér­leti idő lejárta előtt elidegeníti, gondoskodni tartozik, hogy a haszon­bérbevevő a kikötött ideig a bérlemény­­haszonélvezetében megtartassák, ha ezt nem teszi és az új vagy további tulajdonos a szerződést meg­szünteti, ezért a haszonbérbeadó a haszonbérlőnek kártérítéssel tar­tozik és eme kötelezettsége alól csak úgy szabadulhat, ha bizo­nyítja, hogy a szerződés megszüntetése, a bérlő szerződésszegése okából történt............................................... ........................................ 14 A poloskák, sőt más férgek által is ellepett lakás használható kakas­nak nem tekinthető és minthogy jogszabály az, hogy a bérbeadó a lakást használható állapotban köteles a bérlőnek átadni s ha ezt felhívásra nem teszi meg, a bérlő jogosítva van azt használ­hatóvá tétetni és felmerült költségeit a bérösszegbe beszámítani, vagy ha a bérösszeget megfizette, bérbeadótól a költségeinek meg­térítését követelni.­­ A Budapest fővárosi lakbérszabályzat 20. §-a csak jogot tud a bérlőnek, hogy ha a javítások 14 napon ,túl terjednek, a szerződéstől elállhat, ez pedig nem zárja ki, hogy bérlő­ a szer­ződéshez ragaszkodva, annak teljesítését követelhesse; a lakbérleti szabály tehát nem helyezte hatályon kívül azt az általános jogsza­bályt, hogy a bérbeadó a bérlőnek ebből származó minden káráért felelős, sőt ezt a jogszabályt a lakbérszabályzat 20. §-a egyenesen fentartja................................................................................................­ . 14 A házmester a már megtörtént felmondást a háztulajdonosra is kiter­jedő hatálylyal csak akkor vonhatja vissza,­­ha az idézett lakbér­szabályzat 33. §-ában meghatározott jogkörrel házkezelői teendőkkel megbizatott, avagy ennek hiányában megbízatása oly terjedelmű, hogy annak természeténél fogva a felmondás s annak visszavonása tekin­tetében önállóan eljárni jogosult.............................................................. 14 A haszonbérlet tárgyának időközi eladása — külön kikötés hiányát­­an — nem jogosítja fel a haszonbérlőt arra, hogy a haszonbérleti szerződést egyoldalulag megszüntesse s igy a haszonbérlő azzal, hogy az uj tulajdonosnak a haszonbérleti szerződés változatlan fentartását közlő értesítése daczára, a haszonbéri szerződést a maga részéről fenn nem tartotta, a haszonbérlettől nyilván önként állott el, az Szám

Next