Ügyvédek lapja, 1920 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1920-01-01 / 1. szám

XXXVIL évfolyam. Budapest, 1920 január 1 1. szám ÜGYVÉDEK LAPJA JOGI ÉS ÜGYVBÜTÁBSADALMI HETILAP A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VI., Nagymező-utca 29. sz. Telefon: 27—88. • KIADÓHIVATAL: Budapest, VI., Teréz-körút 46. szám. Telefon: 88—94. Főszerkesztő : Dr. VVOLF VILMOS. Szerkesztik : ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre ..............................80 korona F el évre......................................40 korona N egyed évre..........................20 korona D r. GRÜNHTJT ÁRMIN Dr. ÚJLAKI JÓZSEF. Egyes szám ára 3 kor. 50 fillér. Lapunk egyelőre műiden hó 1. és 15. napján jelenik meg, TARTALOM: A kamarai választások. — Sürgős reformok adójogunk- ball. Irta: \argl>a Imre közigazgatási bíró. — Jogsegélykérdések. Irta: j Dr. Kovács Maróéi curiai bíró. — Közvédelem a proletárdiktatúrában. Irt* : Dr. Barta Jenő budapesti ügyvéd. — A proletárdiktatúra által vállalataink- | nak okozott károkról. Irta: Dr. Hermán Béla budapesti ügyvéd. — Vegyes. J A kamarai választások. Alig egy évvel ezelőtt választotta meg a budapesti ügyvédi kamara vezetőségét és választmányát, ás most megint uj válasz­tások előtt áll. Az utolsó választást' a forradalom lázában ejtette mega fővárosi ügyvédség; a, forradalom elmúltával maguk a meg* | választottak is úgy találták, hogy a választás revidiálása helyén való és ezért megbízatásukat, a kamara tagjai egyetemének ke- | zébe visszaadták. Az az egy év, mely a két kamarai választást egymástól el­őválasztja, a. magyar nemzet történetének leggyászosabb korsza- I kát és a magyar ügyyédsóg legsúlyosabb megpróbáltatásának idejét jelenti. Az elmúlt szomorú idők tapasztalataiból a. fővárosi ügyvédségnek le kell vonnia, á tanulságokat. Oly vezetőséget és oly választmányt kell választania, amely összetételében minden felforgató irányzatnak ellen tállva., a jogrendnek és törvénytisz- Ieletnek ápolója legyen úgy a saját maga kebelében, mint a tár­sadalommal és — ha szükséges — a ^kormányzattal szemben is. Az 1918. év október végi forradalom óta. a törvénynek és jognak feltétlen uralma megszűnt az országban és — sajnos — még ma sem mondhatjuk, hogy a törvény uralmát arra hivatott hatóságaink biztosithatták volna. Szerte-szét az országban a pro­letárdiktatúra rémuralmának letörése óta is az önbíráskodás nak el nem ismerhető cime alatt jogállamban tűrhetetlen bün­tettek tömegei kovettetnek el anélkül, hogy hatóságaink ezek meg- gátlására a szükséges erőt kifejteni képesek lennének. Ezek az állapotok pedig annál lesujtóbbak, minél inkább van épen a jelen pillanatban szükség arra, hogy a jó hírnevünkön és becsületün­kön ejtett csorbát kiköszörüljük. Nemzeti kultúránk, amely ezen ország területén az egyéb nemzetek között egy évezreden át tudta a vezetést fenntartani, a jövőben csak úgy lesz képes vonzóerőt gyakorolni azokra a ma­gyar és más anyanyelvű honfitársainkra, akiket a rossz sors tőlünk elszakítani készül, ha azt régi fényébe visszaállítjuk. Az igazi kultúra egyik legfontosabb tényezője pedig a jognak min­denek felett tiszteletben tartása. Ha ezen országban a magyar jogállamot ismét felépítjük, úgy ennek tündöklő eszméje lesz az a vezércsillag, amely elszakadó testvéreinket visszavezeti hazánk­hoz és ellenállhatatlan erővel visszahozza azokat, akiket mester­ségesen készített országhatárok sohasem lesznek képesek velünk szemben idegenekké tenni. A magyar ügyvédségnek itt látjuk jövő feladatai legnagyobb- ját. Minden erkölcsi és szellemi erejével követelnie kell a jognak és törvénynek feltétlen uralmát úgy az egyesekkel, mint a kor­mányzati hatóságokkal szemben, hogy itt megint a magyar jog­állam a haladó kor eszmevilágában megerősödve álljon azok kö­zött az uj államalakulatok között, amelyeknek államfenntartó tényezői sorából az erőszak nem egyhamar fog eltűnni. Amikor tehát, most megint az urnák elé lép az ország első ügyvédi ka­marájának egyeteme, hogy vezetőit e nehéz időkben kijelölje, gondosan kell ügyelnie arra, hogy a kiválasztandók jellem és tudás, akarat és képzettség dolgában az elsők legyenek tagjai sorában. Az ügyvédi érdekeknek előmozdítását mindegyik ügyvédi párt és az ügyvédi pártoknak minden egyes tagja, természet­szerűen kívánja és. amennyiben ez érdekek az ország közérde­keivel összhangban állanak, teljes joggal követelhetik is. De az ügyvédségnek közérdekét és egyben az országnak kockán forgó nagy érdekeit csak az olyan vezetők fogják előmozdíthatni, akik jellemszilárdságot, akaraterőt, tudást és önzetlenséget visznek magukkal a díszes állásokba, amelyeket a kar összessége nyújt, népi azért, hogy az egyesek hasznára váljék a kitüntetés, hanem oly célból, hogy a köz javára működjenek kitüntetettjei. Az “Ügyvédek Lapja* soha semmiféle ügyvédi pártnak külön érdekeit a többiével szemben nem pártolta és nem támo­gatta. Nem tér el ezen helyesnek talált princípiumától ezúttal sem; soraink most sem szótáriak sem az egyik, sem a másik párl mellett, sem azok egyike ellen sem. Ha a választás kér­désével e helyütt mégis foglalkozunk, úgy tesszük ezt azért, hogy a kar tagjainak figyelmét a választások fontosságára fel­hívjuk, mert az ország jövője szempontjából is jelentős, hogy a budapesti ügyvédi kamarának oly tisztikara és választ­mánya legyen, amely súllyal, bátorsággal és tekintéllyel lép­het fel a kormánnyal és a hatósággal szemben és amelyhez bi­zodalma van úgy saját tagjainak, mint • a nagyközönségnek is. A kamara tagjaiban megvan a tiszta ítélőképesség és a helyes érzék a megfelelő férfiaknak kiválasztására. Bízunk benne, hogy a választás ezúttal a legjobbakat fogja a kamara élére állítani. Sürgős reformok adójogunkban. Irta: Vargha Iliire, közigazgatási biró. II. Teljesen át kell dolgozni a kereseti adótörvényt. Az 1909. évi adóreform alkalmával már összhangba akarták hozni a kere­seti adót a jövedelemadóval. Azonban ez a törvény mai napig sem lépett életbe, ellenben elég szerencsétlen módon oldották meg az úgynevezett petrifikálás kérdését, amelynek következménye­ként minden adózó adóját évről-évre újra lehet kivetni. Legfőbb ideje tehát ezen a téren is rendet teremteni. Igen csekély módosítással lehet és kell az uj adórendszerbe beilleszteni a tőkekamat és járadékadóról szóló törvényt. A társulatok kereseti adóját az ismételt megnovellázás na­gyon bonyolulttá tette. Sok olyan rendelkezés is van ezekben a novellákban, amelyek rendkívül megnehezítik a kivetést. Elég rámutatni a betétek 20%-át meghaladó értékpapírok kamatai­nak levonására. Megérett tehát ez a törvény is arra, hogy egysé­ges uj törvénybe foglaltassék.

Next

/
Thumbnails
Contents