Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
10. Agrárius pénzügyminiszter (dl.) Korányi Frigyes báró az első pénzügyminiszter Magyarországon, aki nyíltan agráriusnak, földmivespártinak merte magát vallani. Beszéde, melyben tájékoztatta az újonnan alakult Országgyűlési Kisgazda- és Földmivespártot, teljes összhangban volt ezzel a vallomással. A mostani nehéz időkben különb pénzügyminiszteri bemutatkozó beszédet senki sem tudott volna mondani. Korányi a mai idők pénzügyminisztere joggal mondta, hogy ma nem élvezet pénzügyminiszternek lenni, de mi hozzátesszük, hogy ha sikerrel folytatja tevékenységét, dicsőség lesz pénzügyminiszternek lenni. S az irány, melyet Korányi választott, a leghelyesebb, mely a kibontakozáshoz vezet. Agrárius lehet csak ma a pénzügyminiszter, mert nem maradt másunk, mint az ősi föld s két karunk. Pénzünk nincs, tőkénket elpusztították a károlyisták és a kommunisták. Ipari termelésünket tönkretette a „szociális" termelés. Kereskedelmünk összezsugorodott hitvány láncolássá. Maradt a föld s ezen kell megkezdeni nekünk, szegény leégetteknek, az újjáépítés munkáját. A földből kell kihozni a kenyeret, hogy ne éhezzünk. A földből kell kihozni a gúnyát, hogy ne ázzunk-fázzunk. A földből kell kihoznunk a felesleget, amiért a külföldtől jó pénzt kaphatunk. Hát lehet-e ilyen körülmények között a pénzügyminiszter más, mint agrárius. Hiszen a napnál világosabb, hogy minden erőnkkel a föld s a földet mivelő magyarság segítségére kell sietnünk, hogy sikerüljön a termelés, mert ettől függ, hogy mindannyian meg tudunk-e élni. Őszintén beszélt a pénzügyminiszter. Nyolc milliárd lesz az évi kiadásunk s két milliárdot sem tesz ki az adóbevételünk. Az állampolgárok okosságára számít, hogy átlátják, miszerint mindegyikünknek hazafias áldozatot kell hozni, hogy az állami rend fönnmaradjon. Az állam bevételeit fokozni kell, ha föl nem akarunk fordulni. Ennek alapja a fokozatos adórendszer lesz. A tisztviselőkről szeretettel szólt az agrárius pénzügyminiszter s a természetben való ellátás eszméjét vetette föl. Ebben is agrárius maradt s tapsolt neki az egész agrárpárt, de bizton helyesel a tisztviselőtársadalom is. Nevezetes a tegnapi nap azért is, mert először hallottuk magyar pénzügyminiszter ajkáról, hogy a szövetkezeti eszme híve. Nem ellensége a tőkének, sem a kereskedelemnek, mert a szövetkezeti forma nem való mindenre. De a falu s a földmivelés megszervezésére nincs alkalmasabb eszköz, mint a szövetkezeti mozgalom. Korányi ezt nem elméleti okoskodás alapján mondta, hanem az Neuilly, február 13. A magyar békedelegáció elnökét, Apponyi Albert grófot, Práznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és Csáky István grófot csütörtökön délután fél három órakor Vallais kapitány bevezette Henry ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta őket. A magyar delegátusok két részletben adták át az ezredesnek Magyarország válaszát a békefeltételekre. Az egyik részt még ma este külön kurír útján elküldték Londonba, ahol Millerand francia miniszterelnök jelenleg tartózkodik; a másik résszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Quai d’Orsayn, a külügyminisztériumban átadja. A határokra vonatkozó 38 féléves nyomtatott oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a következő: A magyar igazság A tartós és méltányos béke eszméje, melyet a szövetséges és társult hatalmak államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Magyarország ezeréves és természeti határainak fenntartásával valósítható meg. E mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akarnak elszakíttatni Magyarországtól, valamint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amenynyit a most létrejött különböző békeszerződések számukra kikötnek és e jogok még jobban kiterjeszthetők, anélkül, hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani. Történelmi jogok A békekonferenciát határozataiban gyakran vezette a történelmi jogok elismerése is. Ezen a címen kapta meg Lengyelország a rutén élet tapasztalataiból, mint aki élén állott évekig egyik legnagyobb szövetkezeti intézményünknek is. Itt szerzett értékes tapasztalatokat a kisiparosokról is, akikről szintén akar és tud is gondoskodni. Nagyon helyesen mondta : Csináljatok jó politikát s jó pénzügyeket teremtek. Ez szólt az uj honatyáknak. De minden magyarnak szólt végső következtetése: dolgozzék mindenki, mert csak egy út van mentségünkre: a termelő munka! Hazaáruló, aki ma nem akar dolgozni. Keletgaliciát, tarthatta meg Németország a lengyel többségű Felsősziléziát és Csehország azon idegenlakta területeit, amelyeket különben minden nehézség nélkül lehetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékét. Ebből a szempontból Magyarország földjén senki sem érvényesíthet jogot, melynek föld- és vízrajzjogilag egységes területét több mint ezer éve birtokolja a magyar nép s így a legrégibb történelmi jogot szerezte meg hozzá. Népszavazást kérünk Éppen ezért a békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a legfelső tanács az elszakítandó területeken rendelje el a népszavazást, mely célból a fegyverszüneti szerződés sérelemével ott tartózkodó csapatok és közigazgatási hatóságok visszavonandók s a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és semleges országok csapatai által biztosítandó, a népszavazásra azonban ne a mai lakosság, hanem az 1918 november 3-án ott lakóhellyel bírók bocsájtassandó, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel ezernyi magyart üldöztek ki onnan s helyükbe fajtestvéreiket telepítették be. Az uj határok lehetetlenek Az egységes Magyarország helyébe helyez a békeszerződés egy Romániát, amelyben csak 66,7 százalék a román, egy Csehországot, amelyben csak 45,9 százalék a cseh és egy Jugoszláviát, amelyben csak 38,7 százalék a szerb lakosság. Mindezt a lakosság megkérdezése nélkül, önkényesen, a történelmi jogok és a földrajzi és gazdasági szükségességek figyelembevétele nélkül teszi. A konferencia szívlelte meg a nagy angol földrajztudósnak, Newbiginnekszavait, hogy minden szempontnál hatalmasabb a Balkánon a földrajzi viszony által megszabott életközösség és az ő elmélete szerint Magyarország a legtökéletesebb földrajzi és történelmi egység. . A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan területet szalaldnak el Magyarországtól, amelyen 382 millió szinmagyar lakos él. A jegyzék ezután pontról-pontra kimutatja, hogy az ántant által megállapított új határok a legdurvább módon sértik a nemzetiségi elvet s nem veszik tekintetbe a földrajzi helyzetet sem. Külön foglalkozik a jegyzék Fiumével s a Muraközzé, aztán Nyugatmagyarország kérdésével. Az ezeréves Magyarország egysége Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bánthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohasem egyezhet bele önszántából, hogy területét felosszák. A fenti fejtegetések alapján a tervezett 11. rész 27. cikkében foglalt területi rendelkezések törlendők lennének s Magyarország természetes ezeréves határai helyreállítandók. Ha azonban a békekonferencia a lakosság erre irányuló akaratában kételkednék, rendelje el a népszavazást az összes határállamoknak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező terület egész lakossága egyszerre kérdeztessék meg akarata felől, a területnek a megszálló csapatok által való kiürítése után a nagyhatalmak és semleges államok ellenőrzése mellett, az 1918 november 3-án azon a területen lakott összes népesség részvételével, Budapest, február 14. Az egység felé. A Kisgazda- és Földmivespárt alakuló értekezletén kitűnt, hogy a párt egységes, mert abból senki sem akar kilépni. Most már csak az van hátra, hogy a keresztény pártok megzavart szövetsége is újra létrejöjjön. Ez nemzeti érdek. A legtisztább fölfogást, mely erre az útra vezet, sokorópátkai Szabó István beszéde tükrözi vissza, melyet az alakuló gyűlésen mondott. „A keresztény pártok megállapodást kötönek , úgymond hogy Keresztény Magyarország Pártjai néven blokkot alakítanak, így mentek bele a választásba. Mi álltuk a szövetséget s a másik párt is tartotta, de csak a választásokig. Testvérharc fejlődött ki, olyan harc, mintha nem is volnánk valamennyien keresztények és magyarok. A választáson a kisgazdák hangoztatták, hogy akármint alakuljon is az eredmény, pártja be fogja tartani a megkötött megállapodást. A keresztény párt felvette a harcot a kisgazdák ellen. Most, hogy Magyarország válasza a békefeltételekre tegnap adta át Apponyi az ántantnak Népszavazást kérünk Ragaszkodunk az ezeréves Magyarországhoz taawfa-itu?. ^ 11. évfolyam_________________Budapest, szám^|RjtjFebruár 14. x^áI*£TT£ ^39. szánt. ■ .. ’ ^ — . ... ’ ...... F6s*ertt*sztó: Meskó Pál Gaga g®® tttBBH&P Msk. mm ■iMiinriTr, Pöfirsácetita: Felelős szerkesztő: |j|||| fjS| Sra ]^b| ^ ** ^ Budapest, IV., Múzeum-körut | |$& WSB H BBwB SS3 BBEB 8kH^^ fk H Budape 1Y.,Ma2*uin.ritkul 1 Telefon:Éjjel 140_71 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon:Éjjel 140-71