Új Barázda, 1920. november (2. évfolyam, 259-281. szám)
1920-11-21 / 275. szám
Ki épít? írta sortförópátkai Szabó István kisgazdaügyi miniszter Minden jó gondolkodású, hazája jövőjét féltő ember óhajtja és követeli, hogy a jogrend álljon helyre, hogy az élet- és vagyonbiztonságot bárkivel szemben az államhatalom megvédje. Kézenfekvő, mert hiszen ezek nélkül a további fejlődés lehetősége el sem képzelhető. Ezekért viszi a polgár adófilléreit a haza oltárára, ezért adja feleslegét a termelő a közélelmezés céljaira.Ezek védelmére megy lelkesedéssel a férfiúvá vált ifjú nemzeti hadseregünk kötelékébe. De a sötét berkek lakói, közéletünk éjszakájának vijjogó madarai ne szánjanak fel. Úgy sem hiszi senki, hogy a károgó hollóból nemes turulmadár váljon. A ti időtök elmúlt. Addig károgtatok rekedt, vésztjelző hangon, mígördögi zenétek egy hős nemzed temetési gyászindulója nem lett Most a feltámadás jelenségéhez az igazak harsonája illik. Lehetnek gyenge lelkek, akiket ármánykodástok cselszövő szálaival be tudtatok fonni, de ezek a szerencsétlenek ott fognak elpusztulni hálóitokban. Sohsem kapnak ragyogó szárnyakat, hogy lépést tarthassanak a szárnyrakelt, magasratörő nemzeti gondolattal, a keresztény erkölcs világfenntartó tanaival. A győzelem a mienk és nem engedjük többé soha, hogy a nemzetrontást megismételhessétek. Lesz jogrend ! Megvizsgáljuk a kereszténység hófehér palástját, ahol csak egy kicsi pecsétet is találunk rajta, megtisztítjuk vagy kivágjuk belőle, de az így támadt hézagnál gondosan őrködünk ám, nehogy még egyszer besurranhasson az ál-liberalizmus, hogy újra tönkretegyen bennünket. E törzs magvát a kárpátokkoszorúzta délibábos síkságon a magyar hősök honalapító munkája több, mint ezer éve, plántálta. Azóta könnyeinkkel, vérünkkel öntöztük; hatalmas, terebélyes fává fejlesztettük; üdítő, védőszárnyai alá titeket is beengedtünk. És ti hálátlanok, nem vettetek részt a gondozó munkában; kopácsoltátok, nyirbáltátok az életerős fát. Vihartépés idején nem védtétek, hűtlenül elhagytátok a nagy fejszés közeledtére. Mi, a jogos utódok, elűztük a gyilkost. Őseink javának romjait vettük csak át. A rombolást ti végeztétek, az építés munkáját bízzátok mireánk. Regensburg, november 15. Heim György dr. titkos gazdasági főtanácsos, a bajor keresztény földmívespárt vezére, afölmívesek világszövetségének szervezője, akinek nevét hazánkban is jól ismerik, szíves volt a földreform kérdéséről általában és különösen pedig a bajorországi viszonyokról a következő fontos nyilatkozatot bocsátani az Uj Barázda részére. Heim dr.-nak érdekes fejtettgetéseiből sok tanulságot vonhatunk le a mi viszonyainkra is. Nyilatkozatagy hangzik: Nagybirtok vagy kisbirtok? — A földbirtok célszerű elosztása — úgymond — minden rendezett állam számára fontos életkérdés. A vele összefüggő kérdésekről éppen az összes népek-s nél az egyes politikai pártok mindenkor élénken vitatkoztak. Egyes politikusok véleménye szerint lehetőleg messze elágazó nagybirtok a rendezett állami élet alapja és ezek a politikusok a kisembernek csak a földmunkás vagy legjobb esetben, többékevésbbé szerencsés körülmények között élő bérlő szerepét szánják, ezzel szemben más politikusok a nagybirtoknak kis és középbirtokokba való parcellázását követelik. Ezt a kérdést nem lehet sem az egyik, sem a másik irányban úgy megoldani, hogy minden ország részére kielégítő legyen, mert a föld természetétől, a közlekedési viszonyoktól és a lakosság sajátságától függ annak az eldöntése, hogy melyik megoldási módot részesítsük előnyben. A nagybirtok feladata — Bajorországban a kezdettől fogva igen csekély kiterjedésű nagybirtokkal szemben állott a közép- és kisbirtokok nagy száma. Az 1919 iki statisztika szentít Bajorországban a nagybirtok a föld ■ erőszakossága ellen. Követeli a köz-f szmvelésre alkalmas területnek csak 239 százalékát foglalta le. Bajorországban csak 583 olyan birtok van, amelynek a kiterjedése 100 hektárnál nagyobb, ezek közül 308 uradalmi birtok, 275 birtok pedig gazdálkodóknak a tulajdona. Az 50—100 hektár között változó nagyságú birtokok száma 1915, ezek közül 240 uradalmi birtok és 1575 gazdák birtoka. A többi birtok földmívesek kezében van. A földbirtoknak ez az elosztása a bajor viszonyoknak nagyon megfelel. A nagybirtoknak az a hivatása, hogy mezőgazdasági újítások terén úttörő legyen és a kis- és középbirtoknak az alkalmas mezőgazdasági gépek kezelésében például szolgáljon, továbbá, hogy a kis- és középbirtoknak a szükséges nemesített vetőmagot szolgáltassa és az állattenyésztés terén támogassa őket. Észszerű földbirtokreformpolitika Bajorországban sohasem oda fog irányulni, hogy az egész nagybirtokot felossza és végeredményképpen csak közép- és kisbirtokok teremtése legyen a fő célja. A földbirtoki politikának kettős célja lehet, először, hogy megakadályozza a nagybirtokok gyarapodását, másodszor pedig, hogy gondoskodjék a közép- és kisbirtokos osztály új hajtásának elhelyezkedéséről. Hogy lehet meggátolni a nagybirtok gyarapodását ? A háború következtében beállott pénzügyi helyzet a kapitalista köröket a nagyhírűd összevásárlására ösztönzi. Ha a törvényhozás nem lépett volna föl gátlólag az utolsó esztendők folyamán, bizonyára lényegesen gyarapodott volna a nagybirtokok száma. Éppen ezért intézkedik a törvény, hogy mezőgazdasági vagy erdei birtokok vételénél szükséges, a járási közigazgatási hatóság jóváhagyásának megszerzése. Ehhez a jóváhagyáshoz nem járul hozzá az illetékes közigazgatási hatóság, ha olyanok akarnak birtokot szerezni, akik nem földmivelők, vagy úgy látja, hogy a rendszeres gazdálkodást veszély fenyegeti és abban az esetben sem, ha az eladás által megszűnik valamelyik mezőgazdasági birtok önállósága. Így például a hatóság megtagadhatja a jóváhagyást, ha egy gyáros akar birtokot vásárolni, vagy hogyha egy nagybirtokos egy önálló birtokot azért akar megszerezni, hogy ezzel együtt saját birtokát növelje. Birtokrendező hivatal — Nagy gondot okoz a mezőgazdasági népesség gyarapodása folytán azoknak az elhelyezése, akik önállóan akarnak gazdálkodni. Azelőtt a közép- és kisbirtokosok fiainak egy része más foglalkozást választott, iparosnak ment, vagy gyári munkás lett, de a mai bizonytalan gazdasági helyzet folytán ezeknek az elhelyezése nagy nehézségekbe ütközik. Ehhez járul még az is, hogy kis gazdaságoknak a felszerelése a gazdasági eszközök mai ára mellett igen költséges. Erre a célra alakult a bajor birtokrendező hivatal, amelynél fő célja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság sarjadékának földet szerezzen. A szükséges földet ez a központi szerv szabad vétel, elővételi jog és kisajátítás útján szerzi meg. ■— Azokat a birtokokat, amelyeket ilyet, után szereznek meg, gazdák részére engedik át és pedig elsősorban olyanoknak, akiknek eddig nincs birtokuk és azután olyanoknak, akiknek a birtoka nem elegendő, hogy a rendelkezésükre álló munkaerőt kellőképpen foglalkoztassák és ezért birtokaik kiegészítésére még földet kapnak. Az így megszerzett birtok ára lényegesen alacsonyabb, mint a szabadforgalomban előforduló árak. A birtokszerzést azoknak a gazdáknak, akiknek nincs elegendő pénzük, hogy rögtön megfizessék a birtokot, úgy könnyítik meg, hogy a vételár egy részének megtérítésére halasztást nyújtanak, de a birtokszerző érdekében vigyáznak arra, hogy ne legyen adóssággal túlterhelve. A birtokrendező hivatal az egyes birtokokat csaknem kizárólag örökáron bocsátja a birtokosok rendelkezésére. A haszonbérintézmény Bajorországban sohasem volt nagyobb mértékben elterjedve. Az örökáron való birtokeladás azért is előnyös, mert a birtokosnak érdekében áll, hogy birtokát állandóan, rendszeresen megmivelje. Mivel a bajor birtokrendező hivatal által követelt ár leggyakrabban alacsonyabb, mint a piaci árnak az átlaga, megtörténhetik, hogy az új birtokos birtokát hamarosan nagy nyereséggel adja tovább. Ezért a birtokrendező bíróság kikötötte magának azt a jogot, hogy a közvetítésével megszerzett birtokot bármikor ugyanazon az áron válthatja vissza, amelyen azt annak idején eladta, de az időközben eszközölt beruházásokért kárpótlást fizet. Bajorországban nem lehet telepíteni — Bajorországban újabb telepítésekre csak igen kevés alkalom nyílik, mert nincs olyan vadon, amely gazdasági kultúrára alkalmas, nincsenek erdőségek, amelyeket irtani lehet és nincs tőzegterület sem. Az építkezési árak és a gazdasági berendezések ára Bajorországban nagyon magas. Egy 5—f0 hívással fordult a német lakossághoz, amely éles hangon kel ki a csehek biztonság helyreállítását, valamint a törvénytelen állapot megszüntetését és a károsultak kárpótlását. Meim a földmivesék világszövetségének szervezzője a földreformról A bajjjilpaudmivesék vezére holnap érkezik Budapestre — Az „Új Barázda“ tudósítójától — 0 *" {/ [*2020 NOV. 21 / n^évfolyam^STS^szá korona Fu*z*fk,*sta'• Meskó Pal^ Előfizettési ára: József József 5^—ti Telefon: , KISGAZDÁK ÉS FöffbMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon. ^ }1]“,ef.40-71 . A prágai antántmissilók akadályozzák meg a zavargásokat Hogyan keltettek a legionisták hangulatot a németek ellen ? készültek a zavargásokra Prága ismét nyugodtabb lett. A rend ugyan még nem állt helyre, mert a tüntetőktől megszállt német épületek nagy része még a csehek kezén van. A német lapok rém indulhattak még meg, de valószínű, hogy bizonyos föltételek mellett, holnap ismét megjelenhetnek. A pusztítást a legionisták és a cseh diákok rendezték. A tüntetés kiinduló pontja a Venzelléri népgyűlés volt, ahol a legionisták kétségtelenül tömegérzelmének fölingerlésére bepólyázott fejű katonákat vezettek föl, akik állítólag Égerben sebesültek meg. ér A Wenzel-emlékmű tollapzatára állítólagos égeri cseh iskolás e mmeket állítottak, aki szintén Égtrben sebesült volna meg. Hogy ez jóelőre elkészített akcióról volt szó, ezt mindezeken kívül még az a körülmény is igazolja, hogy a prágai német színház lefoglalása alkalmával a cseh előadás megtartásához szükséges díszletek azonnal kéznél voltak. A prágai polgármester és számos magasrangú cseh tisztviselő szintén megjelentek ezen az előadáson. Nálova e lanyhulása az aschi vérontás következtében mérsékeltebbé vált cseh sajtóra, a józanabb légionáriusok közvetítésére és a prágai antántmissziók magatartására fezetendő vissza. A német parlamenti szövetség fel é