Új Barázda, 1920. november (2. évfolyam, 259-281. szám)

1920-11-25 / 278. szám

, Nyitott még !­em akartuk hinni,hogy a Ba­­ross-szövetségn­arcol­ indít a ször­­vkezetek ellen. Lehetetlenségnek tartotuk, hogy a keresztény er­kölcsi alapon álló kereskedők szövetsége nekimenjen a kereske­delmi tisztesség alapjára helyez­kedő fogyasztási szervezeteknek. Hitünkben nem is csalódtunk. A Baross-szövetség maga cáfolta meg a napilapokban beharangozott csatahírt a szövetkezetek ellen. Mégis szóvá tesszük a szövetke­zetek és kereskedők ügyét, mert a Baross-szövetség állítólagos beje­lentésével kapcsolatban a régi keres­kedő­ szervezetek és szaklapok is beleavatkoztak a vitába. Az OMKE arról panaszkodik, hogy dédelgeti az állam a szövetkezeteket, míg az „OMKE“-újság a szövetkezetek túlzott állami támogatását kifogá­solja. Ugyanazon cikkében főszer­kesztőnk becsületes, magyar lel­kéhez apellál s tőle várja, hogy a megértés útját egyengetni fogja a kereskedők és a szövetkezetek, az „OMKE* és az „Új Barázda* tábora között. Tökéletesen igaza van az OMKE- nek abban, hogy Trianon után, mikor kolduskenyérre juttatott ben­nünket a köszivó ántáni, nem sza­bad a harcot keresni Csonkama­­gyarország tisztességes polgárai között. Megértésre kell töreked­nünk. De ennek a megértésnek első feltétele : az igazság keresése. A szövetkezetek állami dédelgeté­­séről vagy túlzott támogatásáról nem lehet beszélni. Csak az imént szüntette meg a nemzetgyűlés az illetékreformnál még azt a kevés kedvezményt is, amit a szövetke­zetek régebben élveztek. Vagy talán a gabonaösszegyűjtés az a túlzott állami dédelgetés?! Kér­dezze csak meg akárki szövetke­zeteinket, mennyi hasznuk van belőle? Nem kívánjuk mi a szö­vetkezetek állami dédelgetését,mert dédelgetve nem is lehet egészsé­ges intézményeket építeni. Egyenlő elbánást követelünk csupán. Ebből folyik, hogy nem lehet kifogásolni, ha egy feladat lebonyolítására, melyet korábban valamely rész­vénytársasági vállalat látott el, most szövetkezeti vállalat kap megbízatást. Megértjük, ha Rubinek keres­kedelmi miniszter nem engedi le­törni a szövetkezeteket, amint nagyatádi Szabó és sokorópátkai Szabó gazdaminiszterek sem en­gednék letörni a kereskedőket Világért sem akarjuk mi a jóra­­való kereskedők kárát. A szövet­kezetek mellett megél s hivatás­sal is bír az egyéni kereskedelem, mely a szolid üzleti erkölcsök alapján áll. Viszont meg kell vé­denünk a fogyasztó polgárok azon jogát is, hogy beszerzéseikre szö­vetkezzenek. Ez a szövetkezetek szabadsága, melyet bizonyára nem von kétségbe egy okos kereskedő sem. Az igazság s a méltányos­ság alapján velünk mindenki meg­találja a megértést. S ez annyi­­­­val könnyebb, mert mi is a sza­bad forgalom hívei vagyunk. Ma­gunk adtuk azt a tanácsot a kis­kereskedőknek, hogy nagyban­­bevásárló szerv fölállításával se­gítsenek magukon. Ez c­sak nem mutat arra, hogy ellenük törünk?! A megértésnek részünkről semmi sem áll útjában. Nyitott ajtót dön­getnek hát a kereskedő szerveze­tek. A megértésnek első feltétele azonban — ismételjük — a han­gulatkeltő jelszavak helyett az igazság keresése. & tfV'V. L... \ ^ II. évfolyam. 278. szánt csütörtök, 1924. november 23. Főszerkesztő'■ Meskó Pál jW . , ------- ■sím -mx —— ^ . . Jz Előfizetési ára: Futatta: Buday Barna | | | jgJfei SBL pilft M Wfg |glk Ok Negyedévre ...... 70 K Felelős szerkesztő: jro| jÉp Iga JD! $0 t$Éj SmiWk Egy hónapra . . . 25 K Schandl Károly dr. Éb |É| IraÉleiápfy 0? ||| jw M _____ Szerkesztőség: Kjllfí tÉj'plí. tójíjL— mLdíj 8^ Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-kurat 1 gpr jJV Igi Mgl wgk %eT WJh igijSpr­Q­B Budapest, IV., Muzeum-körut 1­­ József 55-40 J József 55-40 Telefon: y ^cb-88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVES­EK POLITIKAI "NAPILAPJA Telefon: {!§! 1. ' A németüldözések ügye a cseh / parlamentben / ======== Magyar képviselő nyilatkozata | Elveszik a kaiorc£##|f'politikai választójogot Besáres nem kiván^rtTövatkozni Magyarország t­elügyébe A cseh WMR^f események a parla­ment elé kerültek. A német képvise­lők erélyesen követelik a kormány részéről a nemzetiségek teljes védel­mét és a jogrend helyreállítását. A parlamenti bizottságok kijelentették, hogy a kormány mp 2.év,zó maga­tartása volt a idolra aisnal­, hogy a csapatok az enged­el­mességet megtagadták s követelték, hogy a Habsburgokra való minden, emlékeztetést törvénye­sen intézzenek el és az erre vonat­kozó törvényjavaslatokat haladéktala­nul vegyék tárgyalás alá. A kormány részéről történt vála­szok során­­ a nemzeti védelem mi­nisztere kijelentette, hogy a minisztérium törekedni fog arra, hogy a sorkatonaság politikai választójogát meg­szüntesse Általában a cseh kormány igyekszik­­ a német nemzetiséget békülékeny­­­­ségre bírni és í­­géreteket tett az erőszakossá­gok megszüntetésére. Íj Ben­es külügyminiszter a parlament­­­­­ben behatólag foglalkozott az egyes­­ beszédekkel s válaszában Magyar­­­­országon a monarchia esetleges visz­­s­szaáíítására vonatkozólag kijelen­­­­tette, hogy­­ bizonyos államforma válasz­­­tása szagyarorsságon nem ké­­­­esne okot Csahországnak a beavatkozásra.­­ A magyarok együtt éreznek a németekkel ! Prágából jelentik: Szent-Iványi Is­­ózsef cseh nemzetgyűlési képviselő i­s a prágai parlamentben kijelentette, hogy a németeket ért támadások folytán összes ama képviselőtársai­k nevében, kik a valódi magyarságot is képviselik, a németekkel" teljesen is együttérez. ­ Rubinek Gyula megcáfolja a kormányválságot A k­­ereskedztelmminiszter nyilatkozata a drágaság megszüntetéséről — Az „Uj Barázda­“ tudósításától — Budapest, november 24. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter a következő fontos nyilat­kozatot volt szíves az Uj Barázda rendelkezésére bocsátani. — Azok a hírek,­­amelyek a kor­mányválsággal kapcsolatosak, telje­sen légből kapottak. Ez időszerint a kormány egysége feltétlenül biztosítva van és azok a tárgyalások, amelyek a pártban magában egy új kormány­zati programra megállapítása ügyében folynak, a kormánynak a helyzetét egy­általán nem érintik és legfeljebb arra alkalmasak, hogy azt megerősítsék.­­ A programstervezgetésekkel kap­csolatban a liberális lapokban meg­­­jelent kritikákkal, különösen pedig Kürthy Lajos bárónak, a Nemzeti Kö­zéppárt (A régi munkapárt ezt a nevet vette fel. A szerk.) elnökének nyilatko­zatával szemben meg kell állapítani, hogy az ország közvéleménye már régen kialakult. Ennek az eredménye a jelenlegi nemzetgyűlés, amely egész új irányokat jelent az ország poli­tikájában, azaz teljes szakítást a múlttal, kivéve azokat a konzervatív alapokat, amelyek a nemzeti és ke­resztény irányzat feltétlen biztosítására szükségesek. Éppen a nemzetnek az állásfoglalása követeli meg azt, hogy a nemzetgyűlés minden irányban le­vonja a konzekvenciákat és elsősor­ban az általános választói jog ter­mészetszerű folyományaképpen a köz­­igazgatást is megfelelően reformálja. Mindez azonban csak átmeneti in­tézkedés és a nemzetgyűlésnek éppen az 1920:1. törvénycikk rendelkezésé­hez képest feladata és kötelessége az alkotmányjogi reformot megcsinálni, annak keretében a királykérdést meg­oldani, továbbá a teljes közigazga­tási reformot, az országgyűlés re­formját és a végleges választójogot megalkotni. A drágaság legyőzése —d­íl­ystíl a kormány — nem számol a jelenlegi nehéz gaz­dasági helyzettel, felületes ítéleten alapszik és felületes elbírálása a dol­goknak, mert a kritikus nem veszi figyelembe, hogy a drágaságot a győztesek sem tudták még legyőzni és az egyáltalában le sem győzhető mindaddig, amíg termelés és fogyasz­tás között a természetes egyensúly az egész világon helyre nem állott. Hogy­ mi ettől még igen messze va­gyunk, az kétségtelen. De az sem tagadható, hogy a magunk részé­ről mindent elkövetünk valutánk javítása érdekében, mert hiszen adótörvényhozásunk semmi egye­bet nem céloz, mint az államház­tartás egyensúlyának a helyreállí­tását, ami legbiztosabb alapja hitel­­képességünk emelésének. Ha hozzá­vesszük­ még ehhez a nagy vagyon­adó munkálatait, amelyet kifejezetten valutajavító szándékkal tervezünk, nyilvánvaló, hogy ezzel a leghatal­­m­asabb lépést tettük meg a drága­ság megszüntetésére. Teljesen szabad forgalom­­lehetatlenséCT — Kereskedelmi szerződések és összeköttetések létesítése nem a kor­mányon múlik, hanem azon, hogy ellenséges országok környeznek ben­nünket, amelyeknek az az érdeke, hogy­ a mi gazdasági fellendülésünk mi­nél később következzék be. A béke jó­váhagyása nyomán megindulnak majd a kereskedelmi szerződések megköté­sére irányuló tárgyalások és" rövid időn belül már nagy eredményeket vár­­hatunk. Bizony­os,hogy m­indaddig nem remélhetünk nagy eredményeket, amíg a forgalom megkötöttsége fennáll abban az irányban, hogy egy állam sem meri teljesen szabaddá tenni a legfontosabb élelmicikkeket és ipari nyersanyagokat. Amíg a termelés nem tudja fedezni a fogyasztást, an­nak a szüksége forog­­fenn, hogy kompenzációs tárgyalások útján fe­dezzék az ország ilyen szükségleteit, mert teljesen szabad forgalom azt eredményezné, hogy a nagy kereslet annyira kivonná az élelmicikkeket és nyersanyagokat, hogy ennek az illető állam fogyasztása vagy ipara vallaná kárát. MeH, pártprogram­mról van szó . Ami végül a programmokat illeti, ne felejtse el Kürthy báró, hogy ezek pártprogrammok, amelyek nem azt jelentik, hogy ezt éppen a jelenlegi nemzetgyűlés valósítsa meg, annál kevésbbé, mert talán Kürthy báró sem fogja kétségbe vonni, hogy a mostani kormányzópárt a legközelebbi választás során is mint leghatalma­sabb párt fog kikerülni, amelynek kötelessége tovább látni, mint a je­lenlegi nemzetgyűlésnek minden esetre rövidre szabott tartama. Új akció a bolsevikok ellen Millerand francia miniszterelnök és Wrangel közös értekezletet hívtak össze, amely december elején lesz Párisban és amelyre hivatalosak Oroszország összes bolsevikellenes pártjai. E különböző irányzatok kép­viselőinek afelől kellene m­egállapod­­niok, hogy milyen módon és milyen eszközökkel indítsanak új támadást Szovjetoroszország ellen.

Next