Új Barázda, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

Mi járcíbor falusiak Irta Huszár Gyula plébános Bámulat®! olvastukar^énzügy- miniszter |kijelenté|^ftj mikor a miniszteri fszékeJ/Énfoglalta. Falu­helyen mirftkm megbámulnak: a bűvészt, ha egy rothadt krumplit aranyórává változtat át, éppen úgy, mint mikor a kócot lenyelve, fü­léből pántlikát húz ki. S a bűvész mosolyog, mert észreveszi, hogy nem annyira kezeit, mint inkább a szapora beszédjét figyelik. A pénzügyminiszter szerint — székfoglalásától számított pont egy esztendőre — a valutánkban rendet teremt s a megromlott pa- pirbankóinkat arannyá változtatja át Vagyis — magyarán mondva — nemsokára a diákok két fillérért éppen annyi cukrot, szentjános­kenyeret szopogathatnak, rágcsál­hatnak, mint mi, boldogult gyer­mekkorunkban. De erre csakis ő képes ... ha valaki más belekontárkodik a munkájába, az egész tervezet bo­lognai üvegként szétzuzódik, ösz- szeporlik s a miniszter bukása' Dugovics Tituszként a mélységbe rántja magával az egész pénz­ügyi világot. .. Pedig mi, naiv vidékiek, úgy véljük, hogy valu­tánk javitásábamás valakinek is van beleszólása, akiről persze a „liberá­lis" körök meg szoktak feledkezni. A november hő elejét leszá­mítva, az eddigi tél egészen Pál fordulásáig, szokatlanul barátságos arculatot mutatott. Tessék kiszá­mítani, milyen értéket takarítot­tunk meg eddig tüzelőanyagok­ban ; hány svájci frankot jelent az, hogy késői buzavetéseink szé­pen ki tudtak kelni; az egerek a sok esőben nagyrészt elpusztul­tak, hasznos állatjaink között ve­szedelmes járvány nem pusztított. Mindezek nem megvetendő dol­gok ! S mivel tudomásunk szerint az időjárás mikénti rendezésébe a pénzügyminiszternek szerfölött kevés beleszólási joga van : bát­rak vagyunk egész önérzetesen kijelenteni, hogy mi a valutánk rendezését nem kizárólag a pénz­ügyminisztertől, hanem onnan fe­lülről várjuk. Attól, ki meg tudja parancsolni a napnak, hogy su­garait barátságosan küldje le a földre. Lehet, hogy mindez ósdi, falusi gondolkodás ; de sajnos, a babonaszerü előítéleteket a falusi fejekből nehéz kiverni. Mi tehát azt hisszük, hogy a valutajavul ásnak a miniszteri ügyes­kedésen kivül még két sarkalatos feltétele van : az isteni jóság és az emberi szorgalom. Ma ezek kitar­tanak, még talán a minisztervál­ságot is elviseljük. Jugoszláv«eseh mzBwzéúés Magyaroi*szág ellesi Meg akarják szállni az országot, ha nem üritjük ki önként Nyugatmagyarországot Zágrábi politikai-'körökben arról értesülnek, hogy a jugoszláv-cseh szerződés azokűjr!*a Magyarország elleni katonai rendszabályokon kivül, amelyek~a8-e§ffben lépnének hatályba, ha Magyarország nem vetné magát alá feltétlenül a trianoni szerződés határozmányainak, még arra az esetre is tartalmaz határozmányokat, ha Magyarország önként nem volna hajlandó Nyugatmagyarországoi kiürítem. Magyarországot ez esetben cseh és jugo­szláv csapatok szállanák meg. A cseh csapatok a Pozsony—Komárom— Salgótarján—Miskolc vonalig nyomulnának előre. Májusra várható a drágaság enyhülése q hangbetétek márciustól S százalékot kamatoznak jHegedűs pénzügyminiszter nyilatkozata f — Az .. üi ISarázíla“ tudósító iától — Budapep&ianuár 31. | ffegediis Lój^titf'*pénzügyminiszter ! ma v§J&^4fCrmányzópártb’an a pénz J kérdéséről a következő nagyjelentő-J ségü nyilatkozatot tette az Uj Ba­rázda munkatársa előtt: A vagyonadót ‘ csáir akkor- lehet megcsinálni, ha a pénz értéke állandósul. A tőzsdén igen lanyha az irányzat, mert az uj pénz be­vezetését várják. A pénzbevezetés mindig pénzbőséget, tehát drága­ságot eredményez. Én megfordítom a dolgot: pénzszűkét idézek elő, ami j pénzdrágaságot okoz és mikor |---------------------------- ------------------------------- * Ap ponyi nyilatkozata párisi és genfi tapasztalatairól Jóindulattal vaunak irániunk az ántánt köreiben Appönyi javaslatát a^enfi kongresszus tárgyalja f —Az „UjJ^rázda" tudósítójától — Budapest, Január 31. Apportéi Albert atÓTvisszaérkezett Budapestny'drötfClcu útjáról, amelynek során Párisban és Genfben nagy­sikerű előadásokban ismertette Ma­gyarország helyzetét s a trianoni béke igazságtalanságát. Benyomásai­ról megérkezése után a következők­ben nyilatkozott: — Nem hivatalos küldetésben men­tem ki, ulamnak nem volt hivatalos jellege. A Nemzetek Szövetségének Ligája tisztán magántársaság. Mégis kimentem, miután ezen a kongresz- szuson alkalom adatott arra, hogy a volt ellenséges államok kiküldöttei egymással szemlől-szembe eszmét cserélhessenek az egész emberi­séget érdeklő kérdésekről. Indít­ványokat is terjesztettem elő a lefegyverzésre, valamint a kisebbségi jogok védelmére vonatkozólag, indítvá­nyaimat azonban érdemben nem tár­gyalták, miután ez a kongresszus csak napirendjét állapította meg a genfi kongresszusnak. Mindkét indít­ványt elfogadták, oly módon, hogy a genfi kongresszus napirendjére tűz­ték. — ügy Párisban, mint Genfben al­kalmam nyílott számos vezető egyéniség­gel eszmecserét folytatni a magyar kér­désről és elmondhatom, hogy minde­nütt a legteljesebb jóakaratot tapasztal­tam Magyarországgal szemben. Min­denütt az a meggyőződés lépett elő­térbe, hogy Magyarország a teljes konszolidáció felé halad. Természetes azonban, hogy az ántánt-államférfiak belátása és jóakarata nem jelenti azt, hogy most már elbizakoúhatunk vagy akármit is remélhetünk. Mindenesetre az irányba fogok halni, hogy továbbra is közvetlenül érintkezésben legyünk a külföldi vezető tényezőkkel és a magyar ügynek megnyerjük azokat. A magyar belpolitikában Apponyi Albert gróf egyelőre semmilyen irány­ban nem foglal állást mindaddig, amig a jelenlegi helyzetről és a kü­lönböző törekvésekről alapos tájéko­zódást n«m szerez. Éppen ezért nem is tett belpolitikai kérdésben semmi­lyen nyilatkozatot. Budapest, január 31. Mjndig a gazdák.A „Pesti Hiríap“ jónak látja a gazdákat óvni, hogy ne követeljenek szabad forgal­mat, hanem termeljenek olcsó kenye­ret a fogyasztóknak. Kitanitja az ős­termelőket, kjföyt«-6tégedjeiKk meg nyerseégtflŰtels hozzanak ők is egy kis áldozatot. Sietünk kijelenteni, hogy a gazdák most is, mint mindig, haj­landók s fognak is áldozatot hozni, hogy az igazi ellátatlanok olcsó ke­nyérhez jussanak. De, mivel ezért hét év óta csak a gazdák hoztak áldo­zatot, semmi értelme sincs, hogy a „P. H.“ a gazdákat tanítsa ki erre. Oktassa ki inkább a plutokráciát, a kereskedőket, a börziánereket, gyá­rosokat, meg az újgazdagokat, hogy ezt az áldozatot osszák meg igazsá­gosan a gazdákkal. Azt hisszük, nem méltánytalan, ha hét év után — mialatt a földmivelő társadalom Hz milliárdnyi áldozatot hozott — most pár száz millióval az üzleti világ is hozzájárul a közteherviseléshez. Sazt hisszük, hogy hét esztendős és tiz mil­liárdos áldozat után — mert ennyire rúg a világpiaci és maximális ga­bonaárak közötti különbözet — iga­zán nem igazságos dolog mindig a gazdákat úgy beállítani, mintha ölt lennének azok, akik minden áldozat­ból kivonlak’ magukat. Miért nem beszél a P. H. a bankokról, melyek a háború alatt is nyertek s most is másfél percentet fizetnek, de 18—20 percentet bevételeznek a pénz után?! Egész Európa elpusztul, ha Németországgal keményen bánnak Wiiti cikke Némcíorjg$í?-wfeflett Nitti volt ...fl&*¥rriiniszterelnök a Se colgJ&tfr~'á következőket írja: A •vwSíniiesi békét a gyűlölet diktálta és szigorú keresztülvitele újabb háborúra vezet. Az a gondolat, hogy hadikár- pótiással jóformán még meg sem született nemzedékeket nyomorítsanak meg, példátlan a világtörténelemben. Nitti megjósolja, hogy egész Európa elpusztul. Európa nem fog addig nyugalomhoz jutni, amig a német nép nem élhet békében. A győzőknek fegyverben kellene állaniok továbbra is, hogy Németországot fizetésre kény- szeriihessék. Ez az ő pusztulásukat jelenti, amely még korábban fog be­következni, mint Németország pusz­tulása. Az Erdős-Kárpáiok egyetlen falváí sem kapja Románia Prágából1 jelentik: A cseh-román határ végleges megállapítására kikül­dőit cseh és román bizottság tegnap yfcözös ülésben elvi megállapodásra ‘sütőit. A tulajdonképpeni határmeg- áilapÜÖ' -munkálatok körülbelül egy hét múlva kezdődnek. Az eddigi megegyezés szerint az Erdős-Kárpá­tok egyetlen faluját sem fogják Ro­mániához csatolni. (4* í I9.it «IB. í­Ára I > III. évfolyam. 25. szám_______________________________________________________________kvdari621. februári MB—B»—— -tWBBMBMWWW—MHBIHWM—WjflMBMgMBMMMMimiHr FSazerkesztS: Meskó Pál ^ ____ Előfizetési ára: Fí munkatárs: Buday Barna j||j jjjH j||fpÍÍ|||«y JUHI' Negyedévre .......... 70 K Felelös*szcricesztő: fi jl » |N| Jfll Jf il f| líÓn2Pra - " " 25 K Schandl Károly dr. | I I Jf M WBtiP MJBL M || H il ------­w# UPPII VrtAi K#n { [ózsef 55—40 í Jőzset 55—40 Telefon: {^s^es-ss KISGAZDÁK ÉS FOLDMIVESER POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: I S^efiK? drága lesz a pénz, akkor kicseré­lem az uj pénzzel. — A drágaság letörése a külföl­dön már megkezdődött. Az olcsósági hullám Amerikából indult ki és Anglián keresztül Svájcig ért. Hogy ide iné*g''!iűm~ti^otE^b5hafMníT- annak oka, hogy pén’ztor! aszok állják el az útját. Szentül hiszem, hogy az olcsóbbodási folyamat útját álló pénztorlaszokat el tudom söpörni és májusban megkezdődik nálunk is az olcsóbbodás. — Március elejétől a bankok a betétek után 3 százalékot fizetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents