Új Barázda, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
Attdipássy (—őszintén üdvözöljük Andrássy Gyula grófot, mint a testvérpártnak, a Keresztény Nemzeti Egyesülésnek új vezérét Nem közönséges áldozat volt Andrássytól, hogy túltette magát bizonyos kiélt politikai eszmekörökön, amelyekhez tiszteletreméltó hagyományok fűzték. A liberális politikának volt ő a múltban egyik vezető elméje. A liberális politika pedig nem engedett különbséget tenni a keresztény és nem keresztény felekezet, erkölcs és világszemlélet között. Jelszava az volt, hogy egyformán emberek vagyunk. És közös napunk, amely egyformán veti sugarait mindenkire, nem lehet más, mint a szabadság. Igen, ez gondolatnak gyönyörű volt! Valóban a szabadság napsugarait hintették szét a liberalizmus első eszmevivői. Előítéletekkel, elfogultságokkal szemben érvényre juttatták az egyforma mértékkel mérő emberies gondolatot. Ezzel nemes felfogást plántáltak át, biztató fejlődést indítottak meg. A liberális eszméknek hivatásuk vetít. Ma is dicsérnénk még talán a liberalizmust, ha annak világosságát úgy használtuk volna fel életcéljainkra, mint a növényvilág a nap sugarait. Ámde az a baj, hogy nem így történt. A rügyfakasztó sugarak később elperzseltek bennünket. Nem tudtunk egyformán élni a szabadság eszközeivel. Az élelmesek, a ravaszok, az erkölcsi felfogás által nem korlátozottak kezében egyre hakonyabb fegyverekké váltak az érvényesülés szabadjára engedett eszközei. Az erős elnyomta a gyengét, a hamis elnyomta az igazat és szociális sebek keletkeztek, mikre az írott törvényekben nem volt orvosság. Olyan küzdelem fejlődött ki, amelyben teherré vált a becsület érzékenysége és nyűggé vált az erkölcs. Végül pedig a világversenyben régóta edzett zsidóság kiszorította a kisebb alkalmazkodó képességű fajokat a gazdasági és a kulturális élet vesztőhelyeiről s felelősség nélküli és hát mögötti vezető hatalommá vált. Íme, itt a liberalizmus rövid története, súlyosbítva utóbb a forradalmak feleszméltető eseményeivel. Andrássy Gyula gróf részt vett a liberális eszme magvetésében és igyekezett megmenteni az eszmét a hasznos fejlődés javára. De képtelen volt útját állani a liberális iskola elfajulásának. Nem tudja most elfödni szemei elől azt a valóságot, hogy a verseny vége emberrontó és nemzetet sorvasztó eredményekbe fúlt. Belátta tehát, hogy vissza kell venni a vezetés őt megillető részét a kiszorult faji erőnek és az életből kiveszett erkölcsi tartalmat pótolni kell a keresztény hit fenséges erejéből. Volt bátorsága Andrássy Gyulának felismerését tettre váltani. Otthagyta a megromlott hagyományt, csak azt hozván magával belőle, ami nemes és örökéletű. Lemondott a következetesség büszkeségéről és a csalhatatlanság hiúságáról, mert a politikusoknak eme hamis külső díszénél jobban szereti vérző nemzetet. A keresztény politikai irányzatnak lelket rengető hóditása az, hogy Andrácsy Gyula gróf nyíltan hozzászegődött. Mit haboztok még, ti apró tépelődők, ti kismultunk, ti biztos asztalmorzsákért remegek, hogy nem mertek a keresztény nemzeti alapra állani, idiová szólít benneteket a tegnap még bámult vezér példája, szólít a hit köteléke, a vér törvénye, Isten szava és a dajkadal?! P & • ' / / 1 In 1 If: HL évfolyam. 46. szám_______________________________ ______Szombat, 1S21 február 20. Meskó Pál & Előfutára: rmwfccte: Buday jH M jnj ■p8fe|: jni SSföfih J^j|| RPf||v jHÉ N«#y*devr« „ .. _ 7# K Schandl_Károly dr. SJI MM MM | | I II . — Szerkesztőség: WfotiMp miER Wks.JM oMMEL faj ak JRmB$, JSL,... TMjjM Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-kSrat t '■RMF W? OH WitM toJ1jE$I WmW Jf ® Budapest, IV., Museum-kSrat 1 ( József 55—40 X * J József 55—40 Telefon: JózsefkisgaZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA . Telefon: UISmSiSi ..................... ........... iiisi ii ■iiwii iwwniiiii ni mi írni..........inni............ .......................sí .................................................................. .................... ii PéterVársott Moszkvában, a Kaspi-texigoméi dúlase ellenforradalom A moszkvai szovjet tag jeles ellenfordalmánok A petrovi helyőrség fellázadt A pétervári zavargások tovább tartanaik. A város különböző részein a harc folyik. A vasúti forgalom megszakadt. A város ellen új vörös csapattestek vonulnak fel. A moszkvai ellenforradalmi mozgalom hatalmas arányokban növekszik. A moszkvai szovjet néhány tagját letartóztatták, mert rájuk bizonyult, hogy az ellenforradalmi mozgaloan részt vettek. A Kaspi-tenger melle a Petrovban zavargások törtek ki. A matrózok és munkások megtagadták a szolgálat teljesítését. A helyőrség fellázadt. A helyi szovjet elnököt és a biztonsági rendőrség két tagját agyonlőtték. Magyarádi Szabó István visszautasítja a liberális blokkal való egy ilíiműködés vádját. A kisgazdapárt vezetőségével együtt egységes és kitart a keresztény Irányzat mellett — Elfogadták Szijj Bálint és Scscandi Károly Indítványát az ujj gabonatermés szabadforgalmáról — Az „Uj Barázda*" tudósítójától — Budapest, február 25. A kisgazda- és földmivespárt ma este Mayer János elnöklete alatt értekezletet tartott. Napirend előtt Gömbös Gyula fölveti azt, hogy nagyatádi Szabó István mellett s a párttal szemben a sajtóban célzatos hírek jelentek meg. Ezzel szemben a következő indítványt nyújtja be. »A párt szilárdan áll vezére mögött, vele együtt a keresztény Magyarország újjáépítését akarja végrehajtani. Visszautasít minden kútmérgezési szándékot, amely ma abban áll, hogy bölcs vezérét a liberális blokkal és titkosan működő köztársasági mozgalmakkal hozzák kapcsolatba. A párt önmagában is elég erősnek érzi magát arra, hogy egyetemes nemzeti érdekeket szolgáló keresztény politikáját megvalósítsa, így nincs olyan pártokkal való együttműködésre utalva, amelyeknek összetétele és iránya merőben ellentétes a keresztény újraébredés pártjainak összetételével és politikai irányával . Plósz István hozzászólása után elfogadták és kiküldték a Nemzeti Egyesüléssel való tárgyalásra az elnökség tagjait: Mayer János, Gaál Gaszton, Szijj Bálint, Meskó Zoltán, továbbá Tankovich János, sokorópátkai Szabó István, Könyves Lajos, Vasadi-Balogh György, Schandl Károly és Lovász János képviselőket. Nagyatádi Szabó István felszólalása Nagyatádi Szabó István egyik esti lap mai cikkére utal, mely ellene rosszakaratú koholmányokat ir. Furcsának találja, hogy egyik pártnak a lapja a másik párt vezetői ellen, mellyel szövetségben van, ilyen eszközökkel dolgozzon. Nem fér össze a politikai tisztességgel, hogy a szövetséges pártok közt ilyen aknamunkát eltűrjenek. Nekünk az a bajunk, hogy nem ütünk sohasem vissza az ilyen sajtótámadásokra. Nem általánosít az egész testvérpártra, csak egyes tagjai ellen van kifogása. Ami a dolog érdemét illeti, elmondja, hogy a kilépő párttagok elhívták őt egy vacsorára. De ott, mikor azt mondták, hogy kilépnek, kijelentette, hogy fölösleges is volt akkor őt meghívni. Ez mutatja, hogy semmi közössége nincs a kilépettekkel. Ő sok politikussal tárgyalt politikai pályáján: Wekerlével, majd a munkapárttal, aztán Esterházyval, aki neki államtitkárságot ajánlott föl. Hadik volt az első, aki komolyan akart a kisgazdapárttal összefogni, midőn őt földmivelésügyi miniszterré nyerte meg. A forradalmak alatt minden pártárnyalat tárgyalt vele — ez az ő sorsa, de ez még nem azt jelenti, hogy velük megállapodott. A szocialisták is föl akartak jönni a lakására, de a minisztériumba hívta, őket hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek vele. Ha ilyen időkben egy politikus beszélni akar, mindenkivel beszél, de erre vádat alapítani nem lehet. Kanazdapárti jelszóval jött, azzal is akar a politikai életből távozni. Akárkivel fogunk össze, pártunk jellegét föl nem áldozzuk Senki kedvéért nem teszi meg, hogy az ő munkájával, melynek eredménye mutatkozott — a falusi nép védelmére máshova csatlakozzék. Ha az volna a meggyőződése, hogy nem lehet a keresztényszocialistákkal menni, hanem másokkal, akkor nyíltan a párt elé jönne javaslatával s állásfoglalását a párttal történt megállapodás után határozná el. De senki ne tekintse őt olyannak, hogy a párt háta mögött képes megállapodásokat létesíteni. A kilépettekkel mint egyénekkel, mint régi munkatársakkal beszél, de nem tart fönn velük összeköttetést mint politikusokkal. Senkinek semmiféle ígéretet nem tett, hogy pártjával irányzatot változtasson. Ezt nyíltan mondja s ebben megnyugodhatik a párt valamennyi tagja. A fundamentumot, melyre a párt helyezkedett, soha el nem hagyja. A pártját senkinek le nem köti. (Hosszas éljenzés és taps.) Négyesy László örömmel fogadja nagyatádi Szabó István nyilatkozatát s kijelenti, hogy a pártot semmiféle manőverrel el nem szakítják tőle. A másik párt vezéreivel szemben a gyanúsítás árnyékát sem állítja föl a párt. Elfogadjuk eghangúlag Gömbös Judit- Az „Új Lap*” támadása Meskó Zoltán személyes kérdésben utasítja vissza az Új Lap támadásait. Schandl Károly rámutat arra, hogy a túlsópárti keresztény sajtónak azt a harcmodorát, mellyel a kisgazdapártot támadják, a kisgazdapárti keresztény sajtó ítéli el legjobban. Ezzel a harcmodorral nem a keresztény konszolidációt, hanem a destruktív célokat szolgálja akaratlanul is. Reméli, hogy ez a képtelen állapot most már megszűnik. Fölhívja a párt tagjait a kisgazdapárti sajtó támogatására. (Éljenzés.) Sréter István a pártvezetőségtől nagyobb erélyt kér. Kovács J. István visszautasítja Pallavicini őrgrófnak, Ferdinandy képviselő elleni burkolt vádjait Szijj Bálint szóváteszi, hogy Bálla Aladár képviselő kilenc csizmás képviselő ellen közbeszólva, neki azt mondta, hogy árt az országnak. Erre ő azt mondta vissza, hogy Bállá árt az országnak, mert elősegítette a felfordulást. Bállá erre azt a sértő kifejezést tette: — Hazudsz! Hogy mennyire nem hazudik, bemutatja az országgyűlésnek 1918 október 22-én tartott ülésének naplóját „Wescerle Sándor miniszterelnök: Csak azért állítom fel ezt a tételt így, hogy egészen precizírozzam azt, hogy mi olyan alapra nem helyezkedhetünk, hogy a Szent István koronájához tartozó délszláv tartományok és királyságok úgy különváljanak, hogy Szent István koronájától elszakadjanak. (Élénk ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Bale, Aladár: Miért ne?