Új Barázda, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-06 / 49. szám
.m. 6 ^ /'k \ ^ líra 1 UL évfolyam, 49. szám Vasánta^/1921. március 5. Mwké^ Pál Előfizetési ára: ( József 55—40 , f W*»*i 55—40 Telefon: j ^»ef,68-88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: 1 ’j ' A méregpohár (~y.) Van valami a levegőben Lázas beteg az egész Ej*rtípa. A békeszerződés ahej^, hogy gyógyit|ásrt adott j^pa a háború okozta sebekat^vitriolt öntött rájuk. Ez^^ohasem tudjuk, hogy a megkínzott népek szenvedése mikor fog őrjöngésbe átcsapni. Az őrjöngő eszmét megszülte már a háború.. Úgy hívják, hogy bolsevizmus. Reményt vesztett, kétségbeesett nemzetek öngyilkosságának eszköze ez. Népek és nemzetek, mikor látják, hogy az idegen zsarnokság rabbilincsei elől nincs menekvés, azt mondják, hogy jól van, elpusztulok, de nem a zsarnokom javára, hanem úgy, hogy magammal rántom a zsarnokomat is. Lerántani az irgalmatlan győzőt a megsemmisülés örvényébe: ime, a kétségbeesésnek ez a gondolata tette lehetővé, hogy a bolsevizmus szörnyűsége megszületett és ma is megvan, mint a népöngyilkosság méregpohara. Mi is akkor engedtük testünkbe oltani ezt a mérget, akkor még hatását sem ismerve, amikor azt hitették el velünk Károlyiék, hogy minden veszve van. Ugyanezen azokon terjed a méreg az idegen zsarnokság alá került területeken is. Mindenütt a kétségbeesés az előkészítője a bolsevizmusnak, mint a spanyolkórnak a meghűlés. És most Németországot akarja az antánt szinte rákényszeríteni arra, hogy ajkaihoz emelje a méregpoharat ! A németség halálos elszántsággal tiltakozik a hadisarc rettenetes terhei ellen, amelyek menthetetlenül a sorvadás, a szolgaság, a megsemmisülés sorsára ítélnék. Németország azon a ponton van, hogy inkább kihívja maga ellen az erőszak végső eszközeit, semhogy a lassú, de biztos halál útját válassza. Ez a hetvenmilliós nemzet meg tudott idáig küzdeni az őrjöngés eszméivel ; világfelforgatás helyett a munkát választotta. De most valóban az örvény szélén áll. Várjon, ha a jobb remény minden fonala elszakad, lesz-e elég erő egészséges életösztönében, hogy a küszöbön leskelődő romboló szellemet visszaverje ? ! Mi tisztában vagyunk magunkkal. Elutasítjuk a mérget, bárhonnan kínálják is azt. Egyszer már bevettük, rosszabb volt a halálnál. És látjuk pusztító hatását Oroszországban. Rossabb az a pokolnál. Nekünk az eke, a kalapács és a kard voltak életfenntartó eszközeink ezer éven át. Azok maradnak a jövőben is. Ha testvériesen Budapest, március 5. Rakovszty István elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után felolvasták az indítványkönyvet, amelybe Orbók Attila a cenzúra eltörléséről, a nemzet érdekeinek és a kor követelményeinek megfelelő sajtótörvény alkotásáról, Széchenyi Viktor gróf pedig a népszerű gazdasági szakoktatásról jegyeztek be indítványt. Újabb pénzügyi javaslatok Ezután Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter nyújtott be három törvényjavaslatot : a francia állampolgárokkal szemben fennálló magyar tartozások rendezéséről, a sör után fizetendő kincstári részesedséről és a következő negyedévre szóló költségvetési felhatalmazásról. Majd rátértek az állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. Somogyi István méltányolja azokat az okokat, amelyek az igazságügyi kormányzatot arra kényszentették, hogy ezzel a javaslattal a nemzetgyűlés elé jöjjön. Nemcsak a két forradalom, hanem az utolsó húsz-huszonöt évnek a politikája is hozzájárult ahhoz, hogy ezen javaslat a Ház elé került A törvényjavaslatban nem látja a közszabadság megsértését, hanem inkább annak a politikának az alátámasztását, amelyet az ország megindított. A javaslat azt akarja lehetségessé tenni, hogy a nemzet védekezhessék azok ellen, akik a külföld előtt akarják befeketíteni. Gondoskodni kell a nemzeti hadsereg védelméről Fontos az az intézkedés is, hogy büntetendő az, aki külföldön gyalázza az országot. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés..) Kerekes Mihály: A javaslatba be kellene írni, hogy kik ellen szól ez a törvény. Drener Béla: A bolsevikok ellen. Kerekes Mihály: Azt hiszi, hogy előadó sem érez együtt ezzel a javaslattal, mert akkor erőteljesebb fegyverrel támogatná. A maga részéről a kommunisták ellen a legdrákóibb szigort tartja szükségesnek, sőt egyenesen puskacső elé állítaná őket, de véleménye szerint ez a javaslat nemcsak a kommunisták ellen szól. Helyesli, hogy a nemzeti hadsereg védelemben részesüljön, de biztosítani kell azt is, hogy a hadsereg egyes tagjai, akik a polgári társadalom ellen lázítanak, méltó büntetésben részesüljenek. A törvényjavaslatot elvi okokból nem fogadja el. Fröhre Vilmos: Arról a sajtótámadásról beszél, amelyet ellenünk az egész világsajtóban megszerveztek. A külföldi sajtó nem vesz tudomást a magyar dolgokról, hanem maga gyárt híreket viszonyainkról. Magyarországot nem az antant hadserege győzte le, hanem a magyarellenes propaganda. (Élénk helyeslés.) Az ország lakosságának 95 százaléka a legerélyesebb keresztény és nemzeti irányú politikát követeli. A javaslatot elfogadja, összefogunk, elhírjuk vétük a balsorsot és tudunk teremteni jobb jövőt. Élni akarunk a munka jegyében, vagy ha kell, halni a kard jegyében. De a méregpoharat többé nem ürítjük ki. Az elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Miután csak negyvennyolc képviselő jelent meg, a sürgősséget nem lehet kimondani. Ezután az elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tartja. Miért kellett az erdővágásokat elrendelni Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszol Pallavicini György őrgrófnak a programmvita srán elhangzott beszédjére, amelyben azt mondotta, hogy a fakarmánybiztossági tisztviselők soraiban nincs meg a kellő tisztesség. Ezeket a tisztviselőket érdemtelenül éri bármely váa. Ami a bányafák kényszerkitermelését illeti, erre szükség volt, mivel a csehektől nem kaptunk bányafát. Különben talpfahiány is van és ezért kellett az erdővágásokat elrendelni, noha az erdőirtás nem volt helyes. A fakormánybiztosságnak nem híve és mihelyt lehet, megszünteti ezt a hivatalt. (Éljenzés.) Paltavicini György válasza után nagyatádi Szabó István kéri, hogy bocsássa az adatokat rendelkezésére. A faárakra nézve pedig kijelentheti, hogy az erdőtulajdonosokat nem érte sérelem. Szünet után áttértek az interpellációkra. Linderék baranyai közigazgatása összeomlik Berky Gyula a baranyai kérdésben interpellál. Tartozik megállapítani, hogy az ó-szerb királyi csapatok tisztjei és az ó szerb polgáremberek udvariasan bánnak a magyarral Kellemetlenséget csak az újvidéki Narodna-Obrana tagjai okoznak. A megszállás első napjaiban a szerbek kizárólag katonai megszállásra szorítkoztak és csak később, a Narodna Obrana kérésére vezették be a szerb polgári kormányzatot. 1919 március 2-án internálták a magyarok ellenállásának vezetőit. Az ó-szerb kormány az internáltakkal megállapodott olyanképpen, hogy a szerbek visszavonják csapataikat Baranya szélére. Március 19-én megkezdték a visszavonulást, de március 21-én kitört a kommün és ekkor az antant utasítására a szerbek nem folytatták a visszvonulást. Már a júniusi zárt ülésen rámutatott, hogy a külügyi kormányzat nem kezelte a baranyai kérdést határozotsággal. (Helyeslés.) Csáky Imre gróf külügymi-nisztersége igen szomorú volt. Kifogásolja, hogy egyesek hosszal fenyegetőztek arra az időre, hogy ha a magyar csapatok vonulnak be a megszállott területekre. Ezért sokan talán félelmükben hűtlenné lettek a hazához. Egyes meggondolatlan emberek olyan kijelentéseitkét is tettek, hogy azokkal szemben, akik 1 2 az októberi forradalomban szerepeltek, js I például beléptek egy pártba, jön majd I a megtorlás. Baranyában sokan mondják, hogy az októbri forradalom nem S okóberbe kezdődött, hanem már okibb, mert az Eszterházy-kormány nem bírta erős Mml megtopni a karmaimat gyep-Marádba akart utasai, hogy a jó ssomssód viszonyt meglarantve. Kt a lépiát solgmi elle-Edtak, de hivatalosan a MUrgymistarterszékből semmit sem tettek. A mostani külügyminiszter az első, aki legalább jóakarattal kezeli ezt az ügyet. (Helyeslés.) Magyar részről nem történt semmi, ellenben Linder Pécsre jött és hozzáfogott a szervezéshez. Pécs gazdasági életét sebesen lezüllesztették. A 36 koronás kenyér árát most 38 koronára akarják felemelni. A Linder-féle közigazgatás a legrövidebb időn belül összeomlik. Interpellációjában kérdi a külügymi-isztert, hajlandó- e tárgyalásokba bocsátkozni az illetékes körökkel arra nézve, hogy a szerb katonai megszállás alatt levő részeken a felszabadításig a magyar■ közigazgatás helyreállíttassék és a vasúti forgalom megindíttassék. (Élénk éljenzés.) Az állatforgalmi rendelet Csáké El Eneke a felekezeti és községi tanítók özvegyei és árváinak járó illetmények késedelmes kiutalásáról interpellálja a vallás- és közoktatásügyi minisztert. Vass József közoktatásügyi miniszter megígéri, hogy a minisztérium számvevőségénél intézkedik, hogy a kérelmeket gyorsan intézzék el. (Helyeslés.) Csukás Endrének az állatforgalmi rendelet ügyében a földmivelésügyi miniszterhez intézett interpellációjára nagyatádi Szabó István kijelenti, hogy a vágási tilalmat a háború alatt hozták. A rendeletet, csak addig kívánja fenntartani, amíg arra feltétlenül szükség van. Azokon a vidékeken, ahol felesszámú állatok vannak, az állam közvetíteni fogja azoknak eladását. Erekyi Károly a pénzügyminiszter figyelmét hívja fel a hadinyereségadó, a jövedelmi és a harmadosztályú kereseti adók kirovásánál felmerült igazságtalanságokra. Interpelláció az osztrák kancellár nyilatkozatáról Ezután Turr Béla interpellálja a "külügyminisztert Mayr osztrák kancellárnak a nyugatmagyarországi kérdésben tett kijelentse miatt. Meglepő az a tény, hogy a tárgyalásokban álló felek közül az egyik nyilatkozik akkor, mikor a tárgyalások — saját kijelentése szerint — csak az elvi kérdéseknél tartanak és a tárgyaló felek a tárgyalás megkezdésekor kijelentették, hogy a tárgyalások folyamán nem fognak nyilatkozatot adni. A maga részéről ebben a nyilatkozatban politikai taktikát sejt. Magyarország még ezután sem mondott le a barátságos megjegyezés lehetőségéről, mert ez nemcsak Magyarországnak, hanem egész Ausztriának és Európának is érdeke. Interpellációjában kért a külügyminiszteri tájékoztassa a nemzetgyűlést a tárgyalások menetéről. A külügyminiszter válasza :Crotz Gusztáv külügyminiszter: Eredetileg az volt a szándéka, hogy a folyamatba levő kényes kérdésekről nem közöl részleteket, mert nem akarja ezáltal a kölcsönös megértést megnehezíteni Most azonban Mayr kancellár anyilvánosság előtt beszélt erről a kérdésről és ezért a magyar külügyminiszternek kötelessége, hogy a kormány álláspontját ismertesse. Az osztrákok csak határkiigazításról akartak tárgyaln! Az osztrák kancellár azt állította, hogy a magyar kormánnyal közölték, hogy kizárólag határkiigazítási és közigazgatási kérdésekre vonatkozó tárgyalásokat ajánlanak. Az éjszaka rohamán nem hivatalos jellegű távirat érkezett, amely szerint a nagykövetek tanácsa újból foglalkozott Nyugat-Magyarország kérdésivel és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Ausztria és Magyarország közötti határnak a maga egészében olyannak kell maradnia, mint azt a saint germaini és trianoni békeszerződés meg A külügyminiszter nyilatkozik az Ausztriával folytatott tárgyalásokról Berky Gyula sürgeti a magyar közigazgatás helyreállítását Baranyában. — Folytatják az állami rend védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását — A nemzetgyűlés mai ülése — .