Új Barázda, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-06 / 49. szám

.m. 6 ^ /'k \ ^ líra 1 UL évfolyam, 49. szám Vasánta^/1921. március 5. Mwké^ Pál Előfizetési ára: ( József 55—40 , f W*»*i 55—40 Telefon: j ^»ef,68-88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: 1 ’j ' A méregpohár (~y.) Van valami a levegőben Lázas beteg az egész Ej*rtípa. A békeszerződés ahej^, hogy gyógyit|á­srt adott j^pa a háború okozta sebekat^vitriolt öntött rájuk. Ez^^ohasem­ tudjuk, hogy a megkínzott népek szenvedése mikor fog őrjöngésbe átcsapni. Az őrjöngő eszmét megszülte már a háború.. Úgy hívják, hogy bolsevizmus. Reményt vesztett, kétségbeesett nemzetek öngyil­kosságának eszköze ez. Népek és nemzetek, mikor lát­ják, hogy az idegen zsarnokság rabbilincsei elől nincs menekvés, azt mondják, hogy jól van, el­pusztulok, de nem a zsarnokom javára, hanem úgy, hogy magam­mal rántom a zsarnokomat is. Lerántani az irgalmatlan győ­zőt a megsemmisülés örvényébe: ime, a kétségbeesésnek ez a gon­dolata tette lehetővé, hogy a bol­sevizmus szörnyűsége megszületett és ma is meg­van, mint a nép­öngyilkosság méregpohara. Mi is akkor engedtük testünkbe oltani ezt a mérget, akkor még hatását sem ismerve, amikor azt hitették el velünk Károlyiék, hogy minden veszve van. Ugyanezen az­­okon terjed a méreg az idegen zsarnokság alá került területeken is. Mindenütt a kétségbeesés az előkészítője a bolsevizmusnak, mint a spanyolkórnak a meghűlés. És most Németországot akarja az antánt szinte rákényszeríteni arra, hogy ajkaihoz emelje a mé­regpoharat ! A németség halálos elszántsággal tiltakozik a hadisarc rettenetes terhei ellen, amelyek menthetetlenül a sorvadás, a szol­gaság, a megsemmisülés sorsára ítélnék. Németország azon a pon­ton van, hogy inkább kihívja maga ellen az erőszak végső eszközeit, semhogy a lassú, de biztos halál útját válassza. Ez a hetvenmilliós nemzet meg tudott idáig küzdeni az őrjöngés eszméivel ; világfel­­forgatás helyett a munkát válasz­totta. De most valóban az örvény szélén áll. Várjon, ha a jobb re­mény minden fonala elszakad, lesz-e elég erő egészséges élet­ösztönében, hogy a küszöbön les­­kelődő romboló szellemet vissza­verje ? ! Mi tisztában vagyunk magunk­kal. Elutasítjuk a mérget, bárhon­nan kínálják is azt. Egyszer már bevettük, rosszabb volt a halálnál. És látjuk pusztító hatását Orosz­országban. Rossabb az a po­kolnál. Nekünk az eke, a kalapács és a kard voltak életfenntartó eszkö­zeink ezer éven át. Azok marad­nak a jövőben is. Ha testvériesen Budapest, március 5. Rakovszt­y István elnök féltizenegy­­ órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után felolvasták az indít­­ványkönyvet, amelybe Orbók Attila a cenzúra eltörléséről, a nemzet érdekeinek és a kor követelményeinek megfelelő sajtótörvény alkotásáról, Széchenyi V­iktor gróf pedig a népszerű gazdasági szak­oktatásról jegyeztek be indítványt. Újabb pénzügyi javaslatok Ezután Hegedüs Lóránt pénzügy­­miniszter nyújtott be három törvényja­vaslatot : a francia állampolgárokkal szemben fennálló magyar tartozások rendezéséről, a sör után f­izetendő kincs­tári részesedséről és a következő negyed­évre szóló költségvetési felhatalmazásról. Majd rátértek az állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalá­sára. Somogyi István méltányolja azokat az okokat, amelyek az igazságügyi kor­mányzatot arra kényszentették, hogy ez­zel a javaslattal a nemzetgyűlés elé jöjjön. Nemcsak a két forradalom, ha­nem az utolsó húsz-huszonöt évnek a politikája is hozzájárult ahhoz, hogy ezen javaslat a Ház elé került A tör­vényjavaslatban nem látja a közszabad­ság megsértését, hanem inkább annak a politikának az alátámasztását, amelyet az ország megindított. A javaslat azt akarja lehetségessé tenni, hogy a nem­zet védekezhessék azok ellen, akik a külföld előtt akarják befeketíteni. Gon­doskodni kell a nemzeti hadsereg védel­méről Fontos az az intézkedés is, hogy büntetendő az, aki külföldön gyalázza az országot. A javaslatot elfogadja. (He­lyeslés..) Kerekes Mihály: A javaslatba be kellene írni, hogy kik ellen szól ez a törvény. Drener Béla: A bolsevikok ellen. Kerekes Mihály: Azt hiszi, hogy előadó sem érez együtt ezzel a javaslat­tal, mert akkor erőteljesebb fegyverrel támogatná. A maga részéről a kommu­nisták ellen a legdrákóibb szigort tartja szükségesnek, sőt egyenesen puskacső elé állítaná őket, de véleménye szerint ez a javaslat nemcsak a kommunisták ellen szól. Helyesli, hogy a nemzeti hadsereg védelemben részesüljön, de biztosítani kell azt is, hogy a hadsereg egyes tagjai, akik a polgári társadalom ellen lázítanak, méltó büntetésben részesüljenek. A tör­vényjavaslatot elvi okokból nem fogadja el. Fröhre Vilmos: Arról a sajtótáma­dásról beszél, amelyet ellenünk az egész világsajtóban megszerveztek. A kü­lföldi sajtó nem vesz tudomást a magyar dol­gokról, hanem maga gyárt híreket viszo­nyainkról. Magyarországot nem az antant hadserege győzte le, hanem a magyar­ellenes propaganda. (Élénk helyeslés.) Az ország lakosságának 95 százaléka a leg­erélyesebb keresztény és nemzeti irányú politikát követeli. A javaslatot elfogadja, összefogunk,­­ elh­írjuk vétük a bal­sorsot és tudunk teremteni jobb jövőt. Élni akarunk a munka jegyében, vagy ha kell, halni a kard jegyé­ben. De a méregpoharat többé nem ürítjük ki. Az elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő a javaslat tárgyalására a sür­gősség kimondását kérte. Miután csak negyvennyolc képviselő jelent meg, a sürgősséget nem lehet kimondani. Ezután az elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tartja. Miért kellett az erdővágásokat elrendelni Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter válaszol Pallavicini György őrgrófnak a programmvita s­rán elhang­zott beszédjére, amelyben azt mondotta, hogy a fakarmánybiztossági tisztviselők soraiban nincs meg a kellő tisztesség. Ezeket a tisztviselőket érdemtelenül éri bármely váa. Ami a bányafák kényszer­kitermelését illeti, erre szükség volt, mivel a csehektől nem kaptunk bányafát. Kü­lönben talpfahiány is van és ezért kellett az erdővágásokat elrendelni, noha az erdőirtás nem volt helyes. A fakormány­­biztosságnak nem híve és mihelyt lehet, megszünteti ezt a hivatalt. (Él­jenzés.) Paltavicini György válasza után nagyatádi Szabó István kéri, hogy bo­csássa az adatokat rendelkezésére. A fa­árakra nézve pedig kijelentheti, hogy az erdőtulajdonosokat nem érte sérelem. Szünet után áttértek az interpellációkra. Linderék baranyai közigaz­gatása összeomlik Berky Gyula a baranyai kérdésben interpellál. Tartozik megállapítani, hogy az ó-szerb királyi csapatok tisztjei és az ó szerb polgáremberek udvariasan bán­nak a magyarral Kellemetlenséget csak az újvidéki Narodna-Obrana tagjai okoz­nak. A megszállás első napjaiban a szerbek kizárólag katonai megszállásra szorítkoztak és csak később, a Narodna Obrana kérésére vezették be a szerb polgári kormányzatot. 1919 március 2-án internálták a magyarok ellenállásának vezetőit. Az ó-szerb kormány az inter­náltakkal megállapodott olyanképpen, hogy a szerbek visszavonják csapataikat Baranya szélére. Március 19-én meg­kezdték a visszavonulást, de március 21-én kitört a kommün és ekkor az antant utasítására a szerbek nem foly­tatták a viss­zvonulást. Már a júniusi zárt ülésen rámutatott, hogy a külügyi kormányzat nem kezelte a baranyai kérdést határozotsággal. (Helyeslés.) Csáky Imre gróf külügymi-­­­nisztersége igen szomorú volt. Kifogá­solja, hogy egyesek hossz­­al fenyege­tőztek arra az időre, hogy ha a magyar csapatok vonulnak be a megszállott te­rületekre. Ezért sokan talán félelmükben hűtlenné lettek a hazához. Egyes meg­­­­gondolatlan emberek olyan kijelentése­it­két is tettek, hogy azokkal szemben, akik 1­ 2 az októberi forradalomban szerepeltek, js I például beléptek egy pártba, jön majd I a megtorlás. Baranyában sokan mond­­­­­ják, hogy az októ­bri forradalom nem S ok­óberb­e kezdődött, hanem már okibb,­­ mert az Eszterházy-kormány nem bírta erős Mml megtopni a karmaimat gyep-Marádba akart utasai, hogy a jó ssomssód viszonyt meglarantve. Kt a lépiát solgmi elle-Edtak, de hivatalosan a MUrgymistarter­sz­ékből semmit sem tettek. A mostani külügyminiszter az első, aki legalább jó­akarattal kezeli ezt az ügyet. (Helyeslés.) Magyar részről nem történt semmi, ellenben Linder Pécsre jött és hozzáfo­gott a szervezéshez. Pécs gazdasági éle­tét sebesen lezüllesztették. A 36 koronás kenyér árát most 38 koronára akarják felemelni. A Linder-féle közigazgatás a legrövidebb időn belül összeomlik. Interpellációjában kérdi a külügymi-­­isztert, hajlandó- e tárgyalásokba bocsát­kozni az illetékes körökkel arra nézve, hogy a szerb katonai megszállás alatt levő részeken a felszabadításig a magyar■ közigazgatás helyreállíttassék és a vasúti forgalom megindíttassék. (Élénk éljenzés.) Az állatforgalmi rendelet Csáké El Enek­e a felekezeti és községi tanítók özvegyei és árváinak járó illet­mények késedelmes kiutalásáról interpel­lálja a vallás- és közoktatásügyi minisz­tert. Vass József közoktatásügyi miniszter megígéri, hogy a minisztérium számve­vőségénél intézkedik, hogy a kérelmeket gyorsan intézzék el. (Helyeslés.) Csukás Endrének az állatforgalmi rendelet ügyében a földmivelésügyi mi­niszterhez intézett interpellációjára nagy­atádi Szabó István kijelenti, hogy a vá­gási tilalmat a háború alatt hozták. A rendeletet, csak addig kívánja fenntartani, amíg arra­ feltétlenül szükség van. Azokon a vidékeken, ahol felesszámú állatok vannak, az állam közvetíteni fogja­ azok­nak eladását. Erekyi Károly a pénzügyminiszter figyel­mét hívja fel a hadinyereségadó, a jöve­delmi és a harmadosztályú kereseti adók kirovásánál felmerült igazságtalanságokra. Interpelláció az osztrák kancellár nyilatkozatáról Ezután Turr Béla interpellálja a "kül­ügyminisztert Mayr osztrák kancellárnak a nyugatmagyarországi kérdésben tett kijelentse miatt. Meglepő az a tény, hogy a tárgyalásokban álló felek közül az egyik nyilatkozik akkor, mikor a tár­gyalások — saját kijelentése szerint — csak az elvi kérdéseknél tartanak és a tárgyaló felek a tárgyalás megkezdésekor kijelentették, hogy a tárgyalások folya­mán nem fognak nyilatkozatot adni. A maga részéről ebben a nyilatkozatban politikai taktikát sejt. Magyarország még ezután sem mondott le a barátságos megjegyezés lehetőségéről, mert ez nem­csak­ Magyarországnak, hanem egész Ausztriának és Európának is érdeke. Interpellációjában kért a külügyminisz­teri tájékoztassa a nemzetgyűlést a tár­gyalások menetéről. A külügyminiszter válasza :Crotz Gusztáv külügyminiszter: Ere­detileg az volt a szándéka, hogy a fo­ly­amatb­a levő kényes kérdésekről nem közöl részleteket, mert nem akarja ez­által a kölcsönös megértést megnehezí­teni Most azonban Mayr kancellár a­­nyilvánosság előtt beszélt erről a kérdés­­ről és ezért a magyar külügyminiszternek kötelessége, hogy a kormány álláspontját ismertesse. Az osztrákok csak határ­­kiigazításról akartak tárgyaln! Az osztrák kancellár azt állította, hogy a magyar kormánnyal közölték, hogy kizárólag határ­kiigazítási és köz­­igazgatási kérdésekre vonatkozó tárgya­lásokat ajánlanak. Az éjszaka rohamán nem hivatalos jellegű távirat érkezett, amely szerint a nagykövetek tanácsa újból foglalkozott Nyugat-Magyarország kérdésivel és arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az Ausztria és Magyaror­szág közötti határnak a maga egészében olyannak kell maradnia, mint azt a saint germaini és trianoni békeszerződés meg­ A külügyminiszter nyilatkozik az Ausztriával folytatott tárgyalásokról Berky Gyula sürgeti a magyar közigazgatás helyreállítását Baranyában. — Folytatják az állami rend védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását — A nemzetgyűlés mai ülése — .

Next