Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

Támadás Szegedről Annyi ellensége van Magyaror­szágnak, mint tövis az akácfán, any­­nyi válságos kérdése van, mint gomba az erdőn. De tudjátok-e, hogy a sok baj között mégis mi okozza a legsúlyosabb válságunkat ? A fogyasztási szövetkezet. És tudjá­tok, hogy mi az országnak, a feltá­madásnak és a jobb jövőnek a leg­nagyobb ellensége ? A fogyasztási szövetkezet, így mondja ezt a keres­kedők szegedi kongresszusa. Összeegyezhetlen az ország talpra­­állásának követelményeivel, hogy a szövetkezeteket az adófizetők pénzé­ből tartsák el. Így tiltakoznak a Sze­geden táborozott kongresszisták. Azt a hamis hitet akarják tehát kelteni a tisztelt kereskedők a tudat­lanokban, hogy a fogyasztási szövet­kezetek aféle hereképződmények, ame­lyeket az állam táplál az adófizetők­­óvására adott monopólium kedvez­ményével. A monopólium az, ami nekem szabad és másnak nem sza­bad. De hát hol van az üzleti sza­badságnak, az érdekvédelemnek olyan fenntartott területe, amelyet csupán a szövetkezetek számára nyit meg az állami jóakarat? Mit monopolizál a szövetkezet most az önzetlenségen, a nyerészkedés mentességén kívül? Az, hogy az állam a szövetkezete­ket jobb indulattal kezeli, mint a múltban ez nem zárja ki őket a meg­bízásaiból , nagyon is rendjén lévő. Méltán elvárjuk, hogy ott, ahol a szövetkezet és a magánkereskedelem mint két egyformán alkalmas és hasznos tényező jelentkezik, a szö­vetkezet részesüljön előnyben, mert ez a szerzett hasznot visszaönti tag­jainak ezrei és százezrei közé, mint ahogyan kiöntjük a vizet a megtelt locsoló rózsáján kereszt­ül a talaj el­párolgott vízkészletének pótlására. Ezzel szemben a részvénytársaság a felgyűlt vízkészlettel elsősorban az egyéni nyereségszomjat csillapítja s a maradékot oda ereszti le, ahonnan megint aratni akar. Mi tisztelői vagyunk a magán­kereskedelem minden hasznos élet­­nyilvánulásának. Ám ismerjük hibáit is, melyek a konjunktúrák mohó ki­használásában s a fogyasztók és termelők iránti tökéletes részvétlen­ségben nyilvánulnak. Tudjuk emellett, hogy az állami megbízásoknak a múltban kizárólag a nagybankok, a részvénytársaságok voltak az élvezői és soha sem jutott eszükbe, hogy ez valaki másnak a rovására megy. Ne mondja hát most a bagoly a veréb­nek, hogy nagyfejű. Ne irigyeljék a szövetkezetek ke­reskedelmi sikerét, amelyek egyúttal a fogyasztók sikerei is; ne irigyeljék már csak saját egészségük és szép­ségük szempontjából sem, mert ha megpukkadnak, se engedjük vissza­szorítani szövetkezeteinket. A fogyasztási szövetkezeteknek ma már több mint 800.000 tagja van. Nagy szám ez, a családtagokkal együtt egész társadalmat jelent ebben a kis országban. A támadók olyan közérdeket, olyan erőt találnak szem­közt, amelynek nincs többé botra és lármára szüksége, mert már jelentő­ségével megszégyenít. 19 % »PR/i " ‘ • * m­. évfolyam: „ [k0TM"” Mjt április ( Józset 55—40 • * J­­ózsef 55—40 Teefon: ^ KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon* I kŐjS£Í 140­7? Angliában sikerült elhárítani­­az általános sztrájkot A kormány és a munkásság is engedékenyebb Elegendő önkéntes van a sztrájkolók munká­jának pótlására Az angol bánya-, vasúti és szál­lítómunkások legjelentősebb vezérei mindent elkövettek a béke megóvá­sára. Szombaton újabb tárgyalások indultak meg a bányamunkások és bányatulajdonosok között, amelyeket hétfőn délelőtt folytattak Ezeknek ered­­ményekép sikerült elhárítani az ál­talános sztrájkot. A bányatulajdono­sok és a munkásszervezetek holnap értekezletre ülnek egybe. A feszült­ség ilyképpen lényegesen enyhült, annál is inkább, mivel Lloyd George késznek nyilatkozott arra, hogy a kevé­bbé jövedelmező bányák mun­kásait hasonló díjazásban fogják ré­szesíteni, mint a nagy hasznot hajtó bányák munkásait. A feszültség eny­hüléséhez hozzájárult az is, hogy az angol nemzet készségesen sietett eleget tenni a királyi fel­hívásnak. Az emberek tömegesen jelentkeztek önkéntes szolgálatra, úgy, hogy szükség esetén való­ságos hadsereg áll rendelkezésre a sztrájkolók munkájának pót­lására. A munkások soraiban is komoly ingadozás észlelhető, így például a vasutasok néhány csoportja tiltako­zott a sztrájk ellen. A bányatisztek a bányatulajdonosokhoz akarnak csat­lakozni. A tartalékok behívása több bánya­vidéken izgalmat okozott. Néhol gyúj­togatásokkal kapcsolatos rablások és fosztogatások fordultak elő. A király tegnap titkára útján ér­deklődött a kormánynál a sztrájk ügyében az utolsó hírekért. Holnap alakul meg a Teleki-kormány A miniszterelnök teljesíti a kisgazdapárt kívánságait A pártvezérek egyezkedése — Az új kormány csütörtökön mutatkozik be a nemzetgyűlésen — Az „Új Barázda" tudósítóidtól — Budapest, április 11. A kisgazdapárti miniszterek lemon­dása folytán bekövetkezett válság a megoldás útján van. Horthy Miklós kormányzó a kibontakozás érdekében a tegnapi napon e­sőnek fogadta Rubinek Gyula volt földmívelésügyi minisztert, a kisgazda- és földmives­­párt tiszteletbeli elnökét, aki több mint egy óra hosszat tartó kihallga­tásán részletesen tájékoztatta a kor­mányzót a párt felfogásáról. Rubinek Gyula a kihallgatás után ezeket mondotta az Új Barázda munkatársának: — Kihallgatásom egy óra hosszat tartott. Érdemben nem nyilatkozhatom és csak annyit mondhatok, hogy a vál­t­ság rövid lejáratú lesz és a kisgazda­­párt kívánságainak megfelelően fog megoldást nyerni. Ma délelőtt 11 órakor Gaál Gasz­­ton, a kisgazda- és földmivespárt alelnöke jelent meg kihallgatáson a kormányzónál és ugyancsak a párt kívánságáról tett előterjesztést a leg­felsőbb helyen. Az előre jelzett cso-s­portos kihallgatások elmaradtak, mi-i­után erre a pártvezérek között meg-­­indult tanácskozások miatt nem volt szükség. Teleki Pál gróf miniszterelnök a tegnapi és mai nap folyamán nagy­atádi Szabó István és Andrássy­ Gyula gróf pártvezér ki-és megbe­széléseket folytatott, amelyen megál­lapították azokat a lehetőségeket, amelyekkel Teleki Pál gróf minisz­terelnök, aki ugyan az egész kor­mány lemondását beterjesztette, de a kormányzó nem fogadta el, a kor­mányzást tovább vezeti. Mint értesülünk, a miniszterelnök hajlandó a kisgazda- és földműves­párt kívánságához képest Gratz Gusztáv lemondott külügyminiszter nemzetgyűlési beszédjét megfelelően értelmezni, úgyszintén IV. Károlynak a lapokban megjelent nyilatkozatáról is megfelelő közjogi magyarázatot adni. Eszerint, a külügyminiszter be­szédjének kifogásolt részeiben csak egyéni érzelmeinek és nézeteinek adott kifejezést. IV. Károly nyilatko­zata pedig nem királyi ténykedés, még kevésbé vállal annak tartalmá­val és szövegével közösséget a ma­gyar kormány. Hogyan töltik be az egyes tárcákat ? A válság megoldása a kormány újjáalakítását jelenti. A belügyi tár­cát a kisgazda- és földmívespárt egyik tagjával töltik be, valószínűleg Koszó István nemzetgyűlési képvise­lővel, a­ki azonban,­ miután csak ma este érkezett meg Szegedről, még nem nyilatkozhatott aziránt, hogy elvállalja-e a belügyminiszterséget. Rajta kívül ma is Gaál Gaszton,­­ Széchenyi Vik­­tor gróf és Iklódy-Szabó­­ János neveit emlegetik. Abban az­­ esetben, ha Koszó István lesz a bel­ügyminiszter, mellette Iklódy-Szabó János lesz­ a belügyi államtitkár. Mayer János közélelmezési minisz­tersége befejezett tény. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy ma Münchenbe utazott,ahol Kreim György­­gyel a Földmivesek Világszövetségé­nek ügyében tárgyal. Ter­észetes, hogy nagyatádi Szabó István föld­­mivelésügyi és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyi miniszter megtartják tárcáikat. A kisgazda- és földmivespárt ál­láspontjának győzelmét látják abban, hogy Gratz Gusztáv külügyminiszter nem foglal helyet az új kormányban. A külügyi tárcát ideiglenesen Teleki Pál gróf miniszterelnök vállalja. A földmivelésügyi államtitkárságot nyil­vánvalóan a kisgazda- és földmives­párt egyik szakavatott tagjával töl­tik be. A pártvezérek a kisgazdapárt meg­szövegezett feltételei alapján holnap­­ megegyeznek a közös együttműködés­ben és a kormány csütörtökön mu­tatkozik be a nemzetgyűlésen. Telesd Pál gróf miniszterelnök és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter a IV. Károly bejöveteléről tett bejelentés nyomán megindult és múlt héten félbeszakított vita keretében fogják nyilatkozataikat megtenni. A kisgazdapárti egységes marad A liberális sajtóban néhány nap óta célzatos hírek jelennek meg, ame­lyek a kisgazdapárt bomlásáról, Ra­­­binek Gyula pártalakításáról, továbbá J­érffy - Schandt— Vasady—Patacsi— Muszti és mások nevével kapcsolat­ban olyan híteket tálalnak fel, hogy a párt egy része különválik. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a kisgazdapárt teljesen egységes és semmiféle ugratásnak nem fog fel­ülni. Szijj Bálint képviselőről egyes la­pok azt a messét költötték, hogy haj­landó nagyatádi Szabó István helyett a földmivelésügyi tárcát elvállalni. Más forrás szerint Szijj Bálint erről a tervről olyanféleképen nyilatkozott volna, hogy sokorópátkai Szabó Ist­ván szerepére, nem vállalkozik. Ezzel szemben Sziji Bálint annak a kije­lentésére í kért fel bennünket, hogy ilyen nyilatkozatot nem tett, neki senki sem beszélt a földmivelésügyi tárcáról, annak az elvállalására ter­mészetesen nem is gondol és sokoró­pátkai Szabó Istvánt, mint a párt többi tagjait is mindenkor nagyra becsüli. Az i­n­tézőbizottság ülése A kisgazda- és földmivespárt intéző­­bizottsága ma délután Gaál Gaszton elnöksége alatt ülést tartott, amelyen a pártértekezleten elhangzott felszólol­tatások figyelembevételével megszö­vegezték az együttműködésre vonat­kozó feltételeket. A pénzügyi bizottság ülése A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen az 1920—21 évi állami költségvetést tárgyal­ták általánosságban. Iklódy Szabó János előadó ismertette a költségvetést, ame­lyet Hegedűs pénzügyminiszter kísért

Next