Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-02 / 147. szám
my * /IV* * “L-Aul-í f-/* ?/r ■ 1932 július 3. vasárnap * Ara 2 korona in BÜBiJIM ELŐFIZETÉSI UIKegénx írre 400.— korona, SZEHKESZTŐSÉGi IV. ker., Mozenm-tterut 1. sadni rílírre 810.— korona, negyedévre 110.— korosul, Uaeielentk hétfa kivételéval mind Anitán Telefon József 55-40. Jtfanef 68-88. éjjel 140-71 egy hónapra 40.- korong. Egres példány Ara 9. HCUO kheterevei miUUeiUUip KIADÓHIVATAL! IV. ker., Museum-ktfrot J. ssttm korona. — Hirdetések nUUmster dlluaUl eaertat Telefon i Jtfaaef 55-40, Jtfaaef 68-88, tfljel 140-71 Ők nem bűnösök! Volt-e közük a szociáldemokratáknak a bolsevizmushoz, a vörös forradalomhoz, az ország lelki elzüllesztéséhez? A mai nemzedék előtt hiába tagadják, hogy mindebben benne volt a kezük, mert szemünk láttára cselekedtek. Minek is vitatkozni ezen! Csak az a kérdés, hogy rosszhiszeműen és tervszerűen cselekedtek-e, vagy a forradalom vihara sodorta bele őket a destrukció végleteibe, amelyekre most maguk is fegadva tekintem?- vissza ? " Vallassuk ki hát a szociáldemokraták lelki múltja felől szócsövüket, elveik és céljaik hivatalos hirdetőjét, aNépszavát." Nem a forradalom alatt és még csak nem is a háború idején írott cikkeit vesszük figyelembe, mert feltesszük jóindulatúan, hogy akkor már a tisztelt szócső meg volt hibbanva. Visszaugrunk a múltba több mint tiz esztendővel s elővesszük a „Népszaváénak 1908. évi karácsonyi számát. Lássuk csak, hogyan tanította és hová igyekezett terelni már akkor ez a pártújság a rá hallgató munkások tömegét. Rögtön a vezető cikkben következő szent elmélkedést olvassuk: „A dualista felfogás megdőlt: nincs erő és anyag, nincs test és lélek. Nincs túlvilág, de nem is kell, mert nincs jó és nincs rossz, amit benne büntetni és jutalmazni kellene. Az erkölcs és bűnözés társadalmi tünetek. Az ember jelen:?, erkölcsi akarata társadalmi tünetek reflexe.* Tehát nincs lélek, nincs túlvilág, nincs jó és rossz, nincs erkölcs. Rendben vagyunk, ezt Kun Béláék is igy tudták. De van-e Isten? Erre a szocialista lap poétája rimes feleletet ad és válasza igen kedvezőtlenül üt ki. Kétségeit következő költői fogással adja be olvasóinak : „Ha az Isten olyan jó, hát tarson is, Ne legyen az állapotom oly komisz. Ha teremtett, ha tart, akkor ő véd meg. S nem kell ugy*e gyárba járni a szüleimnek ?“ De a „szüleim* természetesen gyárba jár és dolgozik, ennélfogva az isteni hatalom is osztálypolitikát folytat, vagy, ami a költő kötekedően gyanakvó lelkében még valószínűbb: mesebeszéd. A közölt gyönyörű versikét persze a gyermek erkölcsének nemesítésére szánták. Hasonló kedves vers íródott a gyermekek számára a hazaszeretetről. A költő elmondja, hogy a jó gyermek nem ürül a hazának, mert az a másé s a következő morált adja: „A haza csak azokat tartja, akiknek munkát nem ismer a karja. Én ezt a hazát sohase ismerem. Én ezt a hazát sohase szeretem“ labancok rablókisérlete Ennyit a hazáról. Miután igy a hit, a haza s az erkölcs eszményeinek dudváit kigyomlálják a gyermeklélekből, nosza megint jön egy poéta, aki a reménytelenül sivár talajba elveti az osztálygyűlőjét magvát. A harmadik fantos elzengi, hogy a szegény ember házát azért kerüli a Jézuska, mert ő is a gazdagoké: „Gazdagok elfogták, Minket ne is lásson, Gazdagoké minden, Nekünk semmink sincsen." A felnőtteknek is jut néhány pompás falat a szocialista költészet üde termékeiből. A kapitalizmus kísértései által megrontott leányt püfföli, rúgja a szerelmében csalódott költő, a gyűlölet piszkos csatornájából merített olyan szavakkal, amelyeket a mi papírosunk nem bír meg. Talán elég ennyi is mutatóba a szocialista népnevelő újság egyetlen számából. Évek hosszú során át rontotta ezen a módon a hitet, az erkölcsöt, a hazaszeretetet és szította az osztálygyűlölet lángját. Érhette-e ezek után nagyobb meg-lepetés a fehérlelkű tanítómestereket, mint az, hogy az általuk nevelt tömeg öklét emelte a haza és a társadalom ellen s megváltóiként fogadta a pribékeket ?! A honvédelmi miniszter• a hadifoglyok illetményeiről i bécsi erdsignánsok hazatérését sürgették a Házban A kisgazdapárt felháborodva utasította vissza föupert óhaját — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, július 1. Qaal Gaszton elnök pontosan nyitotta meg az ülést és bejelentette azokat a panaszokat, melyeket újabban egyes mandátumok ellen beadtak. A felhatalmazási vita első szónoka Rupert Rezső. Nem tekinti magát törvényhozónak, mert a választójogi rendeletet törvénytelennek tartja. ("Nagy felzúdulás és élénk ellentmondások a kisgazdapárton. Hát mit csinál itt?) Rupert Rezső kijelenti, hogy ezen a játékon szokásból mégis részt fognak venni. (Élénk ellentmondások. Zajos tiltakozás.) Az elnök felszólítja a szónokot, hogy miután kifejezése a parlamenti illemmel nem fér össze, ezután tartózkodjék ilyen kifejezésektől. Rupert Rezső kifogásolja, hogy a miniszterelnök a főrendiház megalkotásával úgy siet! Hedry Lőrinc: A miniszterelnök úr arról beszélt, hogy a művelt nyugaton is van kétkamarás rendszer! Már megint az emigránsok Rupert Rezső: A miniszterelnök úr nem akar politikai amnesztiát adni az emigránsoknak... Felkiáltások a kisgazdapárton: A hazaárulásra nincs mentség! (Zaj.) Patay Tibor: Haza akarja hozni Kun Béláékat! Rupert Rezső: Ne gyanúsítsák meg azzal, hogy bűnösöket akar haza hozni. Ott van Garami Ernő, az tisztességes ember! Felkiáltások a kisgazdapárton. Visszajöhet, de csak nem mehetünk érte küldöttségbe! (Nagy zaj.) A szociáldemokraták állandóan helyeselnek és tapsolnak a szónoknak. Rupert Rezső helyteleníti, hogy még mindig fenntartják az internáló tábort és ez súlyos tétel a költségvetésben. Majd a saját kerületében tapasztalt állapotokról kezd beszélni és azutána tisztviselők elbocsájtásáról szól. Rövid szünet után folytatja beszédét. A tisztviselők számát apasztani kell. Ma a békebeli Magyarország tisztviselőinek kétharmada még állásbanvan. Az államháztartás rendbehozásának előfeltétele a közgazdaságnak rendbehozása. Mivel a kormány iránt nem viseltetik bizalommal, a javaslatot nem fogadja el. Az elnök javaslatára a Ház ezután elhatározta, hogy legközelebbi ülését hétfőn, július 13-án, délelőtt tizenegy, órakor tartja. Szünet után áttértek az interpellációkra. Haller József a nyugatmagyarorsági határátlépési igazolványok egyszerűsítése