Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-02 / 147. szám

•» —! tárgyában intéz interpellációt az össz­­kományhoz. Fábián Béla a csóti hadifogolytábor­ban történtekre hívja fel a figyelmet. Csóton minden oroszországi fogoly ellen vizsgálatot folytatnak. A maga részéről ezt helyesnek tartja, mert semmi szük­ség sincs arra, hogy ide bolsevista agi­tátorok jöjjenek, de viszont megértés­­sel kell lenni azok iránt, akit­ odakint valami állásban voltak. Kéri a honvé­delmi minisztert, hogy a­­ vizsgálatnak eddig szokásos módját változtassa meg. Kéri továbbá a hadifoglyok illetményei­nek sürgős kiutalásai. Beli­ska Sándor honvédelmi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. A vizsgálat a belügyi és a rendőrhatóság ügye. A cseli fogolytáborból a vissza­térő foglyokat minél előbb el kell bo­csátani, de sok esetben elkerülhetetlen az egészségügyi vesztegzár, mert Orosz­országban kolera és más fertőző beteg­ségek dúlnak. Ami pedig az illetékeket illeti, minden hazatérő hadifogoly elő­leget kap és otthon jelentkezni kell a járási tisztviselőnél, hogy a még neki járó illetéket megkapja. (Élénk helyes­lés.) Az egészségü­gyi m­iagtár Fábián Béla a miniszter figyelmébe ajánlotta még, hogy az Oroszországból Észtországon és Németországon keresz­telt visszatérő hadifoglyok Csaton hosz­­szabb ideig maradnak egészségügyi vesz­tegzár alatt. Belitska Sándor honvédelmi miniszter azt válaszolja, hogy erre szükség van, mert a visszatérők között vannak bacil­­hőhordozók. Kabók Lajos szociáldemokrata tíz munkáscsaládnak lakásügyét tette szóvá, akik a Wekerle-telepen laknak. Szakács Andor a forgalmi adó besze­dése körül tapasztalt visszásságokról in­terpellálta a pénzügyminisztert és kérte, hogy a kisiparosokat kíméljék meg a vásárokon a zaklatástól. Végül Bogya János a tatai kerület választási ügyét ismertette. Az ülés három órakor ért véget. A politika hírei — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A pénzügyminiszter valuta­­forgalmi adót tervez A kormány tagjai ma délután öt órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson több időszerű kér­désről volt szó. Kállay Tibor pénzügyminiszter az állami bevételek fokozására a valuta­forgalmi adó behozatalát tervezi. A pénzügyminiszter azt akarja, hogy a valuták vételét és eladását is forgalmi adóval sújtsák. Tőzsdei körökben ez a hír természetesen megdöbbenést váltott ki, de a teherviselési arányok elosztása megköveteli, hogy a kormány a valutaforgalom révén is tekintélyes bevételt biztosítson a kincstár részére. Nyíregyháza mandátumát a belügyminiszternek ajánlották fel Geduly Aladár püspök és Benes Kálmán polgármester vezetésével szabolcs megyei küldöttség jelent meg Rekovszky Iván belügyminiszternél és kérte, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter lemondásával meg­üresedett nyíregyházai kerületben vállaljon mandátumot. Rakovszky a felajánlott jelölt­séget elfogadta. K­ega Laieuli a kisgazdapárt jogügyi f­izottsága A Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári párt jogügyi bizottsága július hó 9-én az Országh­áz 1. számú tanácstermé­ben az alapszabályok értelmében tiszti­karát megválasztotta. Elnökül Mikovényi Jenőt, helyettes elnökül Eörffy Imrét, elő­adóul Betky Gyulát, helyettes előadóul Prónay György báró képviselőt választották meg. áUl kántorozógép, liiiiiiiiiiiiiiimiiiiimikiiiiiiiiiiiiiiiimiiii I egyik kézivel kezelhető, míg g­ratisik kézzel a szőlőleveseket hárítja­­: a szőlőmunkás. Darabja 450 korona. Szállítja: FÁGH PÁL rézárszgyár Budapest, kerület. ÜVöl-út 19. az ára. IJJ RMU d­oll­ár és fi MMinis­i fi miiiik­u­mnsim 1 Öt millió korona állami segély­t kap az Arkadénáls$ Horthy Miklós kormányzó kézirata Kiebaiab©*1© Kunó gróf közoktatásügyi miniszterh­ez V-- Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — '. Budapest, július 1. Horthy­­Miklós kormányzó Klebehberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi mtiniszterhez a következő kéziratot intézte: „Kedves Klebelsberg gróf! A ma­gyar tudományosság súlyos válsága mindnyájunkat aggodalommal tölt el. Nem vétlem, hogy a művelődésünk megmentése érdekében megindult lel­kes akció a nemzetet áldozatkészségre fogja serkenteni. De az államnak is kötelessége, hogy amennyire súlyos pénzügyi helyzete megengedi, a mostani átmeneti nehéz időkben részt­vegyen a nemzet közművelődési válsá­g­ának enyhítésében. Míg az akadémiák­urópaszerte az állam által alapított és támogatott tudományos testületek, addig nálunk a Magyar Tudományos Akadémia csaknem kizárólag a társa­dalom áldozatkészségére maradt utalva. Ezért akadémiánk nagy kulturális jelentőségétől áthatva, kívánatosnak tartom, hogy az állam annak segítségére siessen, miért is utasítom Önt, hogy a magyar királyi pénzügyminiszterrel és a Magyar Tudományos Akadémiával haladék­talanul érintkezésbe lépve, tegye meg a szükséges alkotmányos lépéseket ezen intézményünk zavartalan műkö­désének állami támogatással való biz­tosítására. Kelt Gödöllő, 1922.június 29-én. Horthy s. k. Klebelsberg Kunó gróf s. k. Minthogy a pénzügyminiszter hozzájáru­lását adta ahhoz, hogy öt millió korona egyszer s minden­kori segély rendelkezésre bocsátása iránt a közokta­tásügyi kormány tegye meg az alkotmá­nyos lépéseket, a Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak és bizottsá­gainak elnökei és előadói az akadémia pa­lotái­ban hétfőn délután 5 órakor a köz­oktatásügyi miniszter részvételével tanács­kozásra ülnek össze, hogy megállapíthatók legyenek azok a legsürgősebb tudományos feladatok, könyv és folyóiratok kiadása, amelyekről okvetlenül gondoskodni kell. Az akadémia rendes évi segélyének meg­felelő felemelésére majd akkor kerül rá a sor, ha pénzünk értékének állandósulásá­val a nyújtott segély számszerű összege is hosszabb időre véglegesen megállapít­ható lesz. Lényegesen javultak a terméskilátások Közepes termés­­túrható­k A földmivelésügyi minisztérium jelentése A földmivelésügyi minisztérium ma kiadott jelentése szerint a legutóbb két hét időjárása rendkívül kedvező volt az összes, terményekre. Az általá­­nos gazdasági helyzet a június köze­pén beállott csapadékos időjárás hatá­sa következtében lényegesen kedvezőbb. Kedvezőre fordult az esőzések után a kapásnövények, kerti vetemények és takarmánynövények állapota is. A bú­záról és rozsról ezúttal először vég­zett termésbecslés számszerű adatai nem érik ugyan el a múlt évi végle­ges terméseredményeket, tekintettel azonban arra, hogy a közelmúlt idő­ben járt előzések kedvező hatása a vetéseken ma még nem állapítható meg teljes mértékben, a remélt javulás csak a későbbi becslések alkalmával jut majd kifejezésre­, úgy, hogy a valószínű ter­més, ha nem is fogja elérni a múlt évit, a jelenlegi becslés adatainál ked­vezőbb lesz. Az ideiglenes adatok szerint az 1921—22. gazdasági évben Csonka- Magyarországon. bevergil terület: őszi és tavaszi búzával 2.007-378 k. hold Őszi és tavaszi rozszsal 942.410 » » őszi és tavaszi árpával 794.285 » »­ zabbal 575.550 » » Ugyanezen termények múlt évi ve­tésterületi adatai a következők voltak: tiuza 1,896.338 k. hold rozs 963.630 » » árpa 834 822 » zab 567.159 »­ » Hangsúlyozni kell azonban, hogy az idei és múlt évi adatok nem hason­­líthatók össze, mert a múlt évi most fel­sorolt adatokban még benfoglaltat­­tak a békeszerződéssel Német-Ausztriá­­nak ítélt nyugat-magyarországi terüle­tek, viszont hiányzottak belőlük akkor még szerb megszállás alatt tartott ba­ranyai részek. A búzavetések az esőkre általában javultak. A csapadék különösen a szem­fejlődésre volt igen jó hatással. A szalma közepes magasságú. A beérke­zett becslések szerint a Duna jobb- és balpartjának legtöbb vidékén ezidősze­­rint jó közepes termés várható. Kivé­tel csak a Duna jobb- és balpartjának északi és északnyugati szakaszán mutat­kozik. A Duna—Tisza közén és a Tisza mindkét partján ezidőszerint csak gyenge közepes termés várható. A köz­ponti statisztikai hivatal adatai szerint folyó évben Csonka-Magyarország terü­letén a­­búza vetésterülete: 2.007.378 kat. hold. Ezen a területen a gazdasági tudó­sítók és a gazdasági felügyelőségek táv­irati adatai szerint kat, holdanként -tag 6.20 méter-­­ mázsa, vagyis összesen mintegy 12,452.000 (tavaly volt 12,815.209) métermázsa búzatermés remélhető. . A rozs teljes érésben van és szá­mos helyen már aratása is folyik. Be­érkezett számszerű becslések szerint a várható termés országos átlagban csak gyenge közepesnek mondható. Különö­sen gyenge a terméskilátás a Duna— Tisza közén. A központi statisztikai hi­vatal adatai szerint az idén a rozs vető­­területe 942.410 kat. hold. A jelentés szerint kát, holdanként átlag 5,32 méter­mázsa, vagyis összesen mintegy 5,002.700 (tavaly­­vett 5,612.398) métermázsa termés várható. A tavaszi árpavetések kalászukat ki­hányták, az őszi árpa jó közepes termést ígér. A zabvetés a Duna-Tisza közén kö­zepesen aluli, az ország többi vidékein azonban és országos átlagban is köze­pesen felüli. A tengerivetés j­óközép, burgonyában szintén jóközép termés remélhető. A cukorrépa és takarmányrépa szintén lé­nyeges javulást mutat, jóközepes ter­mést ígérnek. A repce gyenge közepes termést ad. A kerti vetemények és mesterséges ta­karmányok szépen fejlődnek. Szőlőben közepes termésre lehet szá­mítani. Peronoszpóra csak elvétve mu­tatkozik, kártétele eddig jelentéktelen. Rézgálic hiánya miatt sok helyen a gaz­dák rendes permetezéseiket nem tud­ják elvégezni. A borkereslet általában lanyha, kínálat nagy. A bor ára lite­renként 30—50 korona. 1039. július 3. van:árad!» Russzfor formistán­an tarthatatlan a helyzet n­ Mi roinin­­.­ Hákóoxi népe írnnk­­­ok volte­k" — Kém jöhetnek aratni a rutének Magyarországra Egy előkelő rutén politikus nyi­­latkozata — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A napokban lapunk munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni egy Aliszkokrajn­ából érkezett, előkelő rutén politikussal, akit a csehek állandóan megfigyelés alatt tartanak és épp ez­ért nevét nem közöljük. Az említett politikus élénk összeköttetésben áll a Lengyelországban tevékenykedő rutének­kel is s a velük történt megbeszélé­sei, valamint úti tapasztalatai alapján alábbiakban nyilatkozott lapunk szá­mára a rutén helyzetről: — Önök itt Magyarországon nem is képzelik, mekkora "a vágy a csehek rabságában sínylődő rutén nép lelké­ben a Magyarországhoz való vissza­csatolás iránt. A rutén nép, mely szer­vi kapcsolatban állott Magyarországgal, a­ történelem folyamán, nem feledheti, mily megértéssel és gonddal viseltet­tek mindenkori kormányaik a rutén ügyek iránt. Akkor az a föld a bol­dogság hazája volt, most pedig, a könnyeké és sóhajtásoké.­­ — A csehek azzárt kezdették rablóhad­­jnatukat, hogy l■E­ták minden szá­lát a Magyarországhoz fűződő össze­köttetésnek." Tehetetlen dühükben, mi­vel látják, hogy egyetlen egy rutén sem lesz árulója annak az eszmének, aminek útja a magyar testvériességhez vezet vissza — most már frontot vál­toztattak és a rutén önállóságot, mely­­lyel annyit hitegettek, úgy akarják meg­valósítani, hogy elősegítik beleolvadá­­sunkat az ukrán birodalomba, melyhez még a lengyelországi ruténlakta vidé­ket­ is hozzá akarják csapni, hogy az­után ez a megerősödött ukrán állam legyen az útja a cseh világ uralim törek­véseknek Ukrajnán keresztül Oroszor­szághoz, vagy még inkább: a hatal­mas Pánszláv birodalomhoz. Ámde ez a számítás nem fog valóra válni. Ha még akadt volna is 1919-ben olyan rutén, aki a cseh ígéreteknek felült, az autonómia elsikkasztása óta épp elég ideje volt a kiábrándulásra. Meg egyébként is a rutén nép, melyet Rá­kóczi legkedvesebb nemzetének neve­zett, mindig kuruc volt és soraiban labanc egy sem akadt. . Érdeklődtünk, hogy milyenek a vi­szonyok a rutén földön, mire tájékoz­tatónk az alábbiakban válaszolt: — A kirobbanás nincs messze, ezt én mondom, aki onnan jöttem és sa­ját szemeimmel láttam, milyen eszkö­zökkel küzdenek a csehek a hatalmuk­­fenntartásáért. A csehek mindennemű termelést, ipart és­ kereskedelmet ha­lálra ítéltek azáltal, hogy a terménye­ket a lehető legrövidebb úton haza­szállítják Csehországba és ott dolgoz­tatják fel. Hihetetlen az a rablógazdál­kodás, amit a kincstári erdőkkel vé­geztek. Azonkívül nem hogy munkaal­kalmat­­ t­eremtenének, de egyenesen a munkanélküliséget fokozzák azáltal, hogy minden­­nyersterményt Csehor­szágba visznek feldolgozás végett. — Az a szegény rutén földmíves, aki a régi nagy Magyarországban boldog­nak nevezte magát,, mert az aratási idő alatt az Alföldön annyit szerzett terményekben, hogy egész évre el volt­­látva, ma koplal, mert a csehek nem engedik Magyarországra jönni. •— Mindezen kívül még a vallásában is háborgatják a ruténséget a csehek, de ugyanolyan eredménytelenül, mint ahogy azt a nemzetiségi téren űzik. Erős­­ a reményem, hogy ezeknek a tarthatatlan állapotoknak maguk a ru­tének vetnek véget, még­pedig a kö­zeljövőben, mert elkeseredésük már a tetőfokon áll,és mert e nép, mint em­lítem, mindig kuruc volt és nem tud szolgasorban élni. Pete JL * €p!fésí yasmunikáfe és a t­ftjEh. föMb tieren&az/Assfe •jmmwitfl feaku ln3T. Bronpesc vA&iiitáfi

Next