Új Barázda, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

„ S yr /j ‘ 1988. május I, kedd ____Ára 25lföroiia JBttdapest, V, évf. 98. szám EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: negyedévre 1400 kor., eay SZERKESZTŐSÉG: TI. taeíület, Ő-ntca 10. saAm hónapra 500 Kor., Egyes péld&nyszfim Éra 30 kor., llAffioIenik h/íffi kbétoIéTol mlwJAiiwaa ssfimok : 43—49. 108—04. éjjel 140—71 tasáruapokon és ünnepnapokon 35 kor. — BCtrde- MejjeiMBE neBO JUmnetei uuraeuuüp KIADÓHIVATAL: VI. kerület, ő-ntca 10. szám tések milliméter díjszabás szerint bötiílhetfik, Telefon stlmoki 43—40, 108—04. éjjel 140—71 SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ő-ntca 10. szám Telefon számok: 43-40, 108-04, éjjel 140-71 KIADÓHIVATAL l VI. kerület, ő-ntca 10. szám Telefon számok: 43—40, 108—04, éjjel 140—71 Kész a földreform=novella tervezete Fontos módosítások a földreformtörvényen — Az eljárás gyorsítása — Kötelező járadéktelkek alakítása a megváltott birtokokon — Kötelező Kíshaszonbérletek — A gazdálkodás ellenőrzése — A földmivelésügyi miniszter nagyobb sze­repe a végrehajtásban Ma tette közzé a földmivelésügyi miniszter a földreform-novella terve­zetét s ezzel a hónapok óta szőnyegen levő kérdést előkészítette a végleges megoldásra. A novella tervezet rend­kívül fontos módosításokat tartalmaz, amelyek a törvényt radikális irányban fejlesztik, anélkül azonban, hogy a független bíróság hatáskörét meg­csonkítanák. A tervezett módosítások első részé­nek az a célja, hogy a végrehajtási eljárás gyorsabbá váljék. Ezt szolgálja mindenek előtt az az intézkedés, mely szerint a földhöz juttatandók jegyzékét ezután nem vizsgálja felül a tárgyaló bizottság és a mezőgazdasági bizott­ság felülvizsgálata is megszűnik, mert ez az eljárás igen hosszadalmas volt. A jövőben a névjegyzéket csupán a tárgyalást vezető biró vizsgálja át és az OFB bírálja el. A tárgyaló bizottság javaslatának azonnal való beterjesztése kötelező lesz. Abban a kérdésben, hogy a megváltás megengedhető-e, az OFB a földmivelési miniszter kí­vánságára határoz, anélkül, hogy előze­tesen bírót küldene ki. A további módosítások a földkérök igényeinek jobb és kedvezőbb feltéte­lek melleit való kielégítésére irányul­nak. Határozottabban megjelölik a juttatható föld nagyságát, nehogy az egyéni mérlegelésnek túlságosan nagy szerepe jusson, az úgynevezett kis csa­ládi birtokot pedig olyan területben állapítják meg, hogy abból egy öttagú család megélhessen. Ezután nemcsak az állam fog járadékbirtokokat alakí­tani, hanem járadékbirtok alakítására- kötelezhetők a magánbirtokosok is, így a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, továbbá az ötven éven belől szerzett birtokok és általában a nagy­birtokok tulajdonosai. Ezeknek a bir­tokoknak egész igénybe vett terüle­téből járadéktelkeket lehet alakítani. Úgyszintén kötelezni lehet a száz hol­dasnál nagyobb haszonbérietek tu- ajdonosait arra, hogy a haszonbérelt rület 15 százalékát (az OKH föld- érlő csoportjai számára pedig 25 zázalékát) kishaszonbérletek céljaira gedjék át. A földhöz juttaíoífak gazdálkodását zonban a földmivelésügyi miniszter lenőriztetni fogja és csak az kap radékbirtokot, aki három éven át "nt haszonbérlő megfelelően gazdál­kodik A hanyagul és rosszul gazdál­kodótól az OFB a már megítélt ha­szonbérleti földet is visszaveheti. Igen nevezetes az a rendelkezés is, mely szerint a birtokok megváltási árát ezentúl az OFB fogja megállapí­tani. Ez azért fontos, mert a vegyes- biróság a vételárat tisztán a hozadék és a forgalmi érték alapján állapította meg, mig az OFB az ármegállapítás­nál a szociális szempontokat, tehát a földetkérő és a birtokos helyzetét is figyelembe veheti. Végül a földmivelésügyi miniszter az OFB-ben való képviselféséről gon­doskodik és a végrehajtás ellenőrzé­sében befolyást biztosit magának. A bíróság azonban ezután is a leg­felsőbb fórum lesz, amely a minden­kori kormányoktól függetlenül hozza az Ítéleteit. Ezek a novella leglényegesebb intéz­kedései. A tervezet több kérdést nyitva hagy a (örvényhozás számára, amely a javaslattal a miniszterelnök vissza­érkezése után fog foglalkozni. Hisszük, hogy a novella tervezete megnyug­tatja a türelmeílenkedőket abban a tekintetben, hogy a földmivelésügyi kormány a törvény céljainak meg­valósítása érdekében úgyszólván min­den hatékony intézkedést igénybe vesz és a főldmivelő nép, de különösen a hadirokkantak, özvegyek és kitünte­tettek javára a legmesszebbmenő ked­vezményeket biztosítja. A földreform-novella Nagyatádi Szabó István földmivelés- ügyi miniszter a földreform-novella ter­vezetét összeállította és a törvényjavas­latot a lehető legsürgősebben a minisz­tertanács s azután a törvényhozás elé terjeszti. A novellatervezet rendelkezé­seit kivonatosan az alábbiakban ismer­tetjük. A novella célja a földbirtok helye­sebb megoszlását szabályozó rendelke­zésekről szóló 1920. évi XXXVI. t.-c. szabatos és gyorsabb végrehajtásának biztosítása, hogy mielőbb földhöz fus­sanak azok, akiket a törvény földhöz juttatni kíván és hogy ennek következ­tében a mezőgazdaság terén mielőbb ki­alakuljon a termelés eredményesebb fo- ganatbavéíeléhez szükséges ’ nyugodt helyzet. Az eljárás gyorsítására irányuló rendelkezések A földbiríokreíorm végrehajtásában közreműködő hivatalos közegeknek so- ronkivül kell eljárni és minden feles­leges alakszerűséget mellőzni. A földhöz (házhelyhez) juttathatók névjegyzékét a községi elöljáróság ál­lítja ossza és nem a tárcvalő bizott­ság, hanem a tárgyaló biró vizsgálja felül s iigazitja ki, a járási mezőgazda- sági bizottság felülvizsgálata pedig el­marad. A megváltási eljárás megindításának megengedése kérdésében az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) a földmivelésügyi miniszter indítványára külön előzetes eljárás nélkül határoz. A közszemlére tétel határidejének le­teltével a tárgyaló bizottság javasla­tát az OFB-hoz haladéktalanul tel kell terjeszteni. Az állandóan kijelölt tár­gyaló bírákat ebbeli megbízatásaik le­hető gyors teljesítésétől más irányú foglalkoztatással elvonni nem szabad. Szociális érdekű és az anyagi kér­dések rendezését elősegítő ren­delkezések A házhelyekhez és földhözjuttatáshoz megkívántaié személyi alapfeltéte'ek mél- tányosabb és szabato^a.bb megállapítása, a kis családi birtok átlagos nagyságának eg v öttagú földmivescsalád megélheté­séhez szükséges mé vie.i való nteg lla- pitúsa. A vagyonváltságfc ideken lévő 20 kát. holdnál egyénenként nem nagyobb kis­haszonbérletek fenntartásáról való gon­doskodás A vételár megállapítása tekintetében a vegyes bíróságok hatáskörének az OFB hatáskörébe való utalása, azzal, hogy az OFB az ellenérték szolgálta­tásának módozatait is megállapíthatja. A földbirtokreform céljaira felhasz­nált vagyonváitságftildékből járadékbir- tokok alakítása. A megváltás utján igénybevett ingatla­nokból az OFB határozata alapján járadék- birtokok kötelező alakítása és pedig: a háború alatt szerzett, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdoná­ban lévő és a háború kitörését megelőző 50 éven belül szerzett ingatlanokból, illetve nagybirtokokból az igénybevett egész terü­letre nézve, a régebbi eredetű nagybirtokokból 3000 kát. holdon alól a hadirokkantok, hadi­özvegyek, hadiárvák, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földhöz jutta­tónak és a gazdasági cselédek részére igénybevett területre nézve, ugyanilyen nagybirtokokból 3000 kai. holdon felül az igénybevett egész területre nézve, középbirtokokból a hadirokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek részére igény­bevett területre nézve. Bármilyen jellegű ingatlanból járadék- birtokok kötelező alakításának azonban csak az olyan földhöz juttatottak ré­szére lehet helve, akik a nekik jutta­tott földeket előzőleg legalább három éven át rendesen megmivelik, az azok után járó haszonbért idejében megfi­zetik és magatartásukkal a földhöz jut­tatásra érdemetlenekké nem válnak, mely időtartamtól az OFB a kis család­birtokhoz juttatottaknál (a birtokkiegé- szitésben részesülőknél) indokolt eset­ben eltekinthet. A vagyonváltságföldekből alakítandó járadékbirtokok anyagi feltételeit a pénzügyminiszter a földmivelésügyi mi­niszterrel egyetértőleg a felsorolt ese­tekben pedig’ a felek egyességileg ál­lapítják meg. Egyesség hiányában az OFB lehetőleg a kataszteri tiszta jö­vedelem alapulvételével és a fizetési mó­dozatokra is kiterjeszkedőleg határoz. A haszonbérleti szerződéseknek kis­haszonbérletek céljára való átvételét elő­segítő rendelkezések, továbbá annak megállapítása, hogy a 100 kát. holdat meghaladó haszonbérleteknél a haszon- bérbeadó a földmivelésügyi miniszter kiv&natára, a haszonbérleti szerződés át­vétele nélkül, a terület lSQjo-ának, vagy; az OKH bériöesoport részére 25°jo-ának kishaszonbérletekbe adására kötelezendő. Az utóbbi eljárásnak a jelenleg ér­vényben lévő, 300 kát. holdat meg­haladó kiterjedésű haszonbérleteknél is helye lehet. A mezőgazdasági termelés érde­keinek védelmére irányuló ren­delkezések A járadékbirtokok kötelező alakításá­nak általában csak oly feltétel alatt le­het helye, hogy ha a földhözjuttatottak a nekik juttatott földeket előzőleg há­rem évi időtartamon it rendesen meg­mivelik stb. (1. a járadékbirtokoknál). A földmivelésügyi miniszter hatályos felügyeletet gyakorol afölött, hogy a földhözjuttatottak a földet rendesen meg- miveljék, azokkal ne üzérkedjenek, mig ellenkező esetben az illetők a nekik jut­tatott földeket elveszítik és az ilyen föl­deket az OFB más arra érdemes egyé­neknek juttathatja. A nem megfelelően gazdálkodó, a ki sí- haszonbérlettel üzérkedő, vagy a haszon­bér megfizetésével indokolatlanul késle­kedő kishaszonbérlö haszonbérletét az OFB a haszonbérbeadó kérelmére meg­szüntetheti. A haszonbérleti szerződés alapján az egész haszonbérlet átvételének, vagy a haszonbérleti terület 15, esetleg 25 szá­zalékából kishaszonbérletek alakításának csakis az OFB döntésekor folyamatban lévő gazdasági év végén lehet helye. A törlesztéses kölcsön utján nem fe­dezhető árvédelmi és belvizlevezetési költségek aránylagos része a földhözjut- tatottakat terheli. A földbirtokreform végrehajtásá­nak előmozdítását célzó eljárási és különböző tárgyi vonatkozású rendelkezések Az OFB teljes ülése hatáskörének az újonnan szervezendő szükebbkörü, úgynevezett elnöki tanácsra való át­ruházása. Az OFB rendes tagjai közé a földmivelésügyi miniszter jelölése alapján az eddigi egy rendes tag he­lyett négy rendes tag kinevezése és annak megállapitása, hogy az OFB tanácsüléseiben a földmivelésügyi mi­niszter kijelölése alapján kinevezett egy tag is mindig résztvesz. A földmivelésügyi miniszterhez a tár­gyaló bizottsági javaslatokról a gazda­sági felügyelők jelentést tenni kötelesek s a miniszter a javaslatok ellen az OFB-hoz előterjesztéssel élhet, vala­mint az OFB tanácsa által eldöntött ügynek az elnöki tanács elé vitelét indítványozhatja és kívánatra az ítélet végrehajtása hatáskörébe utalandó. Az ítélet végrehajtásával az OFB, illetve a miniszter megfelelő ellenőrzés és fe­lülvizsgálat mellett a községi elöljáró­ságot is megbízhatja. Bizonyos esetekben póteljárásnak le­het helye, igy például a hadifogság­ból utóbb visszatértek, vagy a föld­reform végrehajtása következtében al­kalmaztatásukat elveszített gazdasági cse­lédek jávára, indokolt esetben a szük­séges előfeltételek mellett a családi kis- birtokhoz juttatottaknál stb., melyet az OFB elnöki tanácsa rendelhet el, ilyen okból azonban a megváltási Ítélet végrehajtása késedelmet nem szenved­het. Ingatlan elidegenítési ügyekben az OFB határozathozatal előtt a földmi­velésügyi minisztert megkeresi, hogy az_ elővásárlási joggal élni kiván-e? Az elővásárlási jog alapján átvett ingatla-

Next

/
Thumbnails
Contents