Új Barázda, 1923. szeptember (5. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-01 / 196. szám

TOBlRAXjn 1933, ízepiember 1, szombat aevezések deoentralizációja. Ne keresse­nek e mögött politikai hátteret. Ezen­túl a főispán nevezi ki a tanítókat. A kinevezés pályázat utján történik a tanfelügyelő előterjesztése alapján, de a főispán köteles ahhoz az utasítás­hoz ragaszkodni, amelyet kibocsájtok és köteles a kinevezést azonnal bejelen­teni a közigazgatási bizottságnak. A kibocsátandó utasításban megjelölöm az elsőbbségi okokat, nevezetesen a kinevezésnél elsőbbség illeti azokat, akik tanító-, lelkész- vagy köztisztviselő-csalódból származ­nak, mert a hagyomány ezen a téren is igen fontos. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ezután ismerteti azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a magyar kultúra szolgálatában elért. A kisgazdák részé­ről — úgymond — soha sem hallot­tam kifogást azért, hogy a magas kul­túrát igyekezem fejleszteni. Egy évi miniszterségem idején 880 uj osztálya nyilt meg a népoktatásnak. (Taps a kisgazdapárton.) Készen van a gazdasági szakok­tatásról szóló javaslat, továbbá a közoktatás reformja is. Azok a gimnáziumok, amelyeket a reform meghagy, komoly, humanisztikus gimná­ziumok lesznek. Uj iskolatípust is lé­tesítünk, a reálgimnáziumot. Politizálhatunk, személyeskedhetünk, de ezzel a nemzeti jövőt még nem biztosítjuk. Ezt csak azzal biztosíthat­juk, ha megmaradunk a jövőben is Keleteurópa legműveltebb népének. (He­lyeslés a kisgazdapárton.) Ebben a szent feladatban kell*együtt működni valamennyiünknek. Ezek a szempontok vezettek engem a javaslat megalkotá­sában és azért kérem a javaslat elfo­gadását. Mivei egészségi állapotom arra kényszerít, hogy műtétnek vessem alá magamai, engedjék meg, hogy a rész­letes vitánál politikailag Valkó Lajos barátom képviselhessen, a részletes fel­világosítást pedig Petry Pál politikai államtitkár adhassa meg. (Éljenzés.) Csík József, a következő szónok, a javaslat egyes rendelkezéseit bírálja és adatokat sorol íei a magyar iskola- ügyről. Véleménye szerint Csonkama- gyarországon az oktatószemélyzetet sza­porítani kell, meri egy iskolára három tanító esik több mint 53 tanulóval. Östör József beszéde során határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben a gyámügyi eljárás gyorsítására vonatkozó rendelkezések törvénybeikta­tását kéri. A javaslatot elfogadja. Az általános vitának utolsó szónoka, Kiss Menyhért, a vallás- és közoktatásügyi tárca létszámcsökkentésével foglalkozik. Kéri a minisztert, kövessen el min­dent, hogy az uradalmakat iskolák fel­állítására és fentartására kötelezze. A tanító kinevezési jogát a miniszter tartsa fenn magának. A belügyminiszter felszólalása A vita bezárása után RakoVsxky Iván belügyminiszter szólalt. Akkor, amikor kénytelenek voltunk a megcsonkítás kö­vetkezményét a közigazgatás terén is le­vonni, nem lehet magyar ember, akinek ne fájna, hogy egy ilyen szomorú intéz­kedést kell hozni. De épp ezért egy jobb jövő reményében kell levonunk ezeket a következtetéseket, nem szabad ehhez a javaslathoz becsületes hazafiság nélkül hozzányúlni. Senki sem tagadhatja, hogy ebben az országban olyan hiva­talok voltak és vannak, amelyek feleslegesek, amelyeket a háború hozott létre; vannak olyan hiva­talok is, amelyek a háború előtt még fontosnak látszó célokat szol­gáltak, de ezeknek a fontossága ma már erősen csökkent. A csonka vármegyék összevonása A vármegyék egyesítéséről szólva ki­jelenti, hogy a múltban is számtalan eset volt, hogy egyes megyéket össze­vontak. Baross János képviselő úgy tüntette föl a dolgot, mintha a magyar ember nem közvetlenül szeretné a ha­záját, hanem a vármegyén keresztül. Ő ezt a felfogást tagadja, mert ilyent soha nem tapasztalt. Nézete szerint nem . helyesek a csonka vármegyék képvise­lőinek érvei, mert nem lehet a már meglévő megyé­ket azok előnyére megcsonkítani. A kormánynak az volt a szándéka, hogy az uj' elnevezésekkel kifejezésre' jusson az, hogy a régi vármegye nem szűnt meg, hanem azt csak egyesítették más megyével. A főispáni állások megszüntetésére lé­pés történt már akkor, amikor a fő- ispánságokat összevonták. 47 főispánságnak csak 11 főispánja van, itt tehát már előre megtörtént a lét- számapasztás. A megyei székhely kérdése nem oly lényeges, mint ahogyan azt a vita so­rán hangoztatták, mert a megye gaz­dasági életét nem befolyásolja a szék­helynek felállítása. Úgyszintén nem áll az, amit Szijj Bálint állított a megve- egyesités folytán kialakult kontárom— esztergomi összeköttetésre nézve, östör Józsefnek az árvaszéki eljárásra vonat­kozó indítványához hozzájárul. Beszéde végén a belügyminiszter ki­jelenti, hogy ezt a javaslatot rosszul esett benyújtani és fájdalommai kelt kérni a nemzetgyűlést, hogy a tör­vénytervezetet fogadja el. (Helyeslés.) A belügyminiszter beszédje után Szilágyi Lajos zárszójogával élt. A Ház a javaslatot általánosságban meg­szavazta. Az elnök napirendi indítványában ja­vasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését szeptember 4-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa és ennek az ülésnek napirendjére tűzzék a bortörvényjavaslat módosításáról és a szőlőtelepítésekről szóló javaslatok tárgyalását is. Rövidebb napirendi vita után, a Ház az elnök napirendi javaslatát fogadia el. Az ülés fél négy órakor ért véget. Három miiiié korona jutalmat tűzött ki az igazságügyminiszter három olyan ügyésznek, aki „nagy árdrágítót*4 fog Igen fontosnak tartja, hogy ne az apró bűnösöket üldözzék A régi árdrágítás! ügyekben mellőzik a vádemelést — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Nagy Emil igazságügyminiszter a mai napon két átiratot intézett vala­mennyi főügyészhez. Az első álirat megál­lapítja,- hogy az igazságügy becsülete attól függ ma, hogy az árdrágítás kér­désében lehet-e nagyobbfajta bűnösöket is megfogni, avagy pedig csak apró pincéreken és kofákon verik el a port. A miniszter végtelen nagy súlyt helyez arra, hogy az ügyészségek kevesbítJ ül­dözzék az apró bűnösöket, de annál, kíméletlenebb, megalkuvás nélküli szi­gorral sújtsák a nagyobb árdrágítókat. Eppeii ezért közli a miniszter, hogy három darab, egyenként egymillió korona összegű jutalmat tűz ki annak a királyi ügyésznek megju* talmazására, akinek sikerül na­gyobbfajta árdrágítót nemcsak vádba fogni, de egyúttal el is Ítéltetni., Nagy árdrágító az, aki széles körben nagy­ban befolyásolja bűnös módon az árak drágulását, amiben természetesen a kartel- féle egyesüléseknek is jelentős szerepük van s igy ezekre különös gond fordítandó. A második átirat felhívja a főügyészt, utasítsa az árdrágitási ügyeket tárgyaló összes ügyészijét, hogy a hónapok előtt elkövetett kisebbfajta árdrágítás! ügye­ket a vádinditvány elkészítése, illetve benyújtása előtt tegyék újabb szigorú mérlegelés tárgyává és lehetőleg mellőzzék a vádeme­lést mindazokban az esetekben, amikor a korona időközben beál­lott zuhanása és a gazdasági vi­szonyok eltolódása következtében ellentmondás látszik fennforogni. Ugyanebből az okból a már benyúj­tott vádiratokat is felül kell vizsgálni. Végül, az átmenet sz.mpontiából, olyan esetekbenamikor a fentiek értelmében a büntetés végrehajtása nevetségesen igazságtalannak jeiemkez k, módot kell nyújtani az elítéltnek arra, hogy kegye­lemért folyamodhassák. A miniszter rövidesep értekezletet hiv össze szakférfiakból az egyes árdrágító bűncselekmények szabatos körülírása vé­gett. Olaszország háborús iniázkedéseket tett Görögország ellen Korfu szigetét megszállják az olasz csapatok — Sí gö­rög kormány válaszjegyzéke nem elégítette ki Musso­linit — üagy vihar dúlt Angliában — A külföld hírei Olaszország és Qörögország között mindinkább kiélesedik a helyzet az olasz határrendező tisztek meggyilko­lása miatt. Mussolini a legerélyesebb hangú jegyzékben követelte a legtel­jesebb elégtételt a görög kormánytól, amelyeknek nemteljesitése esetére va­lósággal hadüzenetet Ígért. A görög kormány Anglia közvetíté­sét kérte oly irányban, hogy az ügyet a Népszövetség döntésére bízzák. Ang­lia azonban a közvetítést visszautasí­totta. A görög kormány vólaszjegyzéke ma érkezett meg Rómába, amely nem elégítette ki Mussolinit. Az athéni kormány azt Ígérte, hogy ünnepséget rendez az olasz konzulátus és az olasz zászló előtt, hogy igy fe­jezze ki tiszteletét az olasz nemzet iránt és sajnálkozását a tisztek meg­gyilkolása felett. Anyagi kárpótlást is ígért a tisztek hozzátartozóinakt Mussolini jegyzéke annyira ultimátum jellegű volt, hogy a válasz elutasítá­sával igen kényes helyzetet teremtett. Most már kénytelen azokat a messze­menő intézkedéseket megtenni, ame­lyeket beígért s a tervbevett intézke­dések végrehajtására már ki is adták a parancsokat. Az egyik olasz torpedóromboló — római jelentés szerint — felszólította Korfu sziget parancsnokát, hogy azonnal adja át a szigetet. Az olasz hajóhadnak egy raja szintén megjelent a sziget előtt. Tangerbe csapatok mentek a konzulátus és az olasz polgárok védelmére. Korfu megszállása valószínűleg még a mai napon bekövetkezik. A külföldi lapok behatóan foglalkoz­nak természetesen ezekkel az esemé­nyekkel s több lap kiemeli azt a hasonlatosságot, amely a mostani eset és a szerajevól gyil­kosság között van. Az angol lapok azt mondják, hogy az olasz követelések túlságosan szigorúak voltak és a megtett intézkedések el­sietettek. Olaszország nagyobb városaiban nagy tüntetések voltak a görögök ellen. Rómában a görög konzul épüle­tére bombát dobtak, de a bomba nem robbant fel. Milanó­ban, Firenzében, Triesztben elégették a görög zászlót és izzó hangú gyűlése­ket, felvonulásokat rendeztek Görögor­szág ellen. Mint Londonból jelentik, tegnap éj­jel úgy a szárazföldön, mint a tenge­ren heves vihar dühöngött. A Hollan­diával, Franciaországgal és Belgium­mal való távirati összeköttetés megsza­kadt. Nagy vihar volt a csatornán is. Az egyik francia hajó elsülyedt Rouen közeiében a La Manche-csatornában. A legénységből öt ember elpusztult. Jogtalan toborzás miatt őrizetbe vettek több fiatalembert — Az UJ BÁRMID A tudósítójától — Tegnap este kilenc óra tájban a fő­kapitányság egyik rendőri készültsége a Molnár-utca 8. számú házban lévő kis vendéglőben őrizetbe vett tizenkét fia­talembert, akik részben tagjai, részben tisztviselői az Ébredő Magyarok Egye­sületének. Az őrizetbevett fiatalembere­ket a Szerb-utcai kapitányságon tartják fogva. Ugyanebben az időben a főkapitány­ságról nagyobb készültség ment k: a Club-kávéház elé, mivel telefonon ér­tesítést kapott, hogy gyanús egyénei; sétálnak a kávéház előtt s valószínűleg zavargás készül. Úgy látszik a figyel­meztetésnek volt is valami aiapja, mát a Lipót-köruton egy Hlatki Rudolf és Erdős István nevű fiatalember gummi- botokkal verekedni kezdett, akiket a de­tektívek azután előállítottak a főkapitány­ságra. Ez az eset azonban teljesen füg­getlen a Molnár-utcai letartóztatástól, Kádár Lehel és Lénával István nem­zetgyűlési képviselő még az éjszaka folyamán felkeresték a főkapitányság központi ügyeletét és érdeklődtek az iránt, miért történt a letartóztatás. A főkapitányságot} minden felvilágosítást megtagadtak. A főkapitányság épületét rendőri kordon zárta el és senkit sem engedtek be az éjszaka folyamán. Az egész ügyet bizonyos titokzatosság vette körül. , Rakovszky Iván belügyminiszter a délelőtt folyamán jelentest tétetett ma­gának az éjszaka eseményeiről. A fő- kapitányságon az üggyel kapcsolatban hosszas tanácskozás folyt le a főkapi­tány, a detektivfőnök és más maga- sabbrangu tisztviselő között. Sem a tanácskozásokról, sem a nyomozás ál­lásáról nem közölnek adatokat a nyil­vánossággal. A Molnár-utcai korcsmában tizenkét fiatalembert tartóztattak le, közöttük Apor László tartalékos főhadnagyot, a ki állítólag a vezetője volt egy tár­saságnak, amely újabb puccstervekel szőtt. Az eset egyébként hullámokat vert a nemzetgyűlésen is, ahol Kiss Menyhért tette szóvá napirend előtt a letartóztatás ügyét Rakovszky Iván bel­ügyminiszter hangoztatta, hogy komoly, államellenes bűncselekményről van szó, de a nyomozás sikerének kedvéért részletesen nem nyilatkozik. Egyes adatok szerint a letartóztatások azért történtek, mivel Apor és társai jog­talan toborzást folytattak Csonkamagyar■- országon. Fegyvereket és lőszereket gyűj­töttek, fegyveres alakulatokat szerveztek, amelyekkel az állami és társadalmi rendet akarták felforgatni. A letartóztatottak ki­hallgatása folyamatban van s állítólag a terhűkre rótt cselekmények közül néhányat be is ismerlek. Ezeknek a vallomásoknak alapján ' ma délben újabb húsz embert vettek őrizetbe a Budapesten alakított csoport tagjai közül. Lakásukon házku­tatást is tartottak. A lakásokon sok to- borzóivet találtak s írásokat, amelyeken pontosan fel van sorolva azoknak a neve és lakása, akik már az alakulatokba be­léptek. Ezeknek az adatokűak alapján még újabb letartóztatások várhatók. mkirfmi bútorvásár! vitelben, a legjuíányosabl) árak mellett beszerezhetők pAj.B.-n-j-nál, Budapest, VI., Bndrássyrtrt. W ircsi'xww iBetárat.azEatvöe^utcáMIO - " ’

Next

/
Thumbnails
Contents