Új Barázda, 1924. április (6. évfolyam, 76-82. szám)
1924-04-01 / 76. szám
1934. Aprítás 1. Kedd Harmadszori olvasásban is megszavazták a földreformnfivgnál Csendben folyik a középStrers' Javaslat vitája — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén harmadszori olvasásban is elfogadták a földreformnovella módosítását. Móser Ernő, a honvédelmi bizottság előadója, beterjesztette a bizottság jelentését a hősök emlékének megörökítéséről szóló javaslatról. Utána a középiskolai reform általános vitáját folytatták, amelyben elsőnek Bozsits Pál szólalt fel. Rámutatott a középiskola fontosságára s főként azt hangsúlyozta, hogy a mai kor igényeihez kell alkalmazkodni a középiskolák tanrendjének megállapításánál. Klebelsburg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter nyomban válaszolt a felszólalásra, majd Brózsiy Győző mondott rendkívül hosszadalmas és helyenként a durvaságig elfajult beszédet. A javaslatot természetesen támadta és azt állította, hogy a szegényebb osztályok gyermekei elől a középiskolát elzárják. A többségi pártok részéről közbeszólásokkal figyelmeztették, hogy ez nem igaz, mert a jó tanulók tandíjmentességben részesülnek. Beszéde folyamán elnöki rendreutasítást is kapott, mert becsmérelte középiskoláinkat. Indítványt nyújtott be a numerus clausus eltörléséről, majd a kommunizmus után reggeli után elbocsátott tanítók és tanárok ügyeit tette szóvá, természetesen ismét célzatosan, holott közismert, hogy a proletárdiktatúrából kifolyólag elcsapott tanszemélyzet ügyét régen revízió alá vették, az igazságtalanságokat helyrehozták, a bűnösöket azonban természetesen nem alkalmazták régi helyükön. Alföldy Béla szólott ezután a javaslathoz s az érettségi vizsgálatok eltörlését fejtegette. Azt kívánta, hogy a leányközépiskolákban könnyítsenek a tanterveken és nagyobb súlyt helyezzenek a testnevelésre. Fontosnak tartja úgy a fia, mint a leányiskolákban az egészségtan tanítását s szerinte helyes volna, ha a leányközépiskolákban női orvos tanítaná az egészségtant. Ugyancsak fontosnak tartja a serdülő ifjak felvilágosítását is. A javaslatot örömmel üdvözölte és elfogadta. A Ház legközelebbi ülése holnap, kedden lesz, napirendjén a középiskolai javaslaton kívül mentelmi ügyek és a társasháztulajdonról szóló javaslat szerepel. Elájult a gyárkémény filéjén Egy nagykanizsai gépész izgalmas kalandja — A segítségére siető mentő is rosszul lett — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójétól — Az amerikai mozifilmekre kívánkozó izgalmas életmentés történt pénteken délután a nagykanizsai Stern-féle téglagyárban. A gyárkémény tetején lévő villámhárítónak valami baja történt és a gyár egyik gépésze vállalkozott, hogy a hibát kijavítja. Pénteken délután aztán a kémény belső kapaszkodóin felmászott a kéménybe. Alig ért valamivel túl a közepén, hirtelen szédülés fogta el. A kéményben felfelé áramló széngáz belélegzése következtében olyan rosszul lelt, hogy már-már eszméletét vesztve, iparkodott feljebb, ahol a léghuzam már sejttette vele a friss levegőt. Alig tudott kikapaszkodni a kéményből is amint kiért a szabad levegőre, eszméletlenül terült el a kémény peremén. Ott feküdt egy darabig, félig lelógó felsőtesttel, amikor a téglagyáros fia észrevette, azonnal a mentőkért küldött. Az egyik mentő a gázvédő álarccal felszerelve mindjárt nekiindult a belsőt kapaszkodó vasakon, de az , is, alig ért a kémény közepéig, elájult, le kellett hozni és felmosdatni. A másik mentőnek aztán sikerült feljutnia a még mindig eszméletlenül fekvő gépészhez. Gyorsan felmosdatta, aztán a magával vitt kötelek segítségével nekilátott, hogy leeressze a kémény tetejéről a gépészt, aki még ekkor is alig tudott mozdulni. A mentők már a földön teljesen magához térítették a kormos, sápadt embert, aztán, mert állapota aggodalomra nem adott okot, otthon hagyták a lakásán. ujmj mfmmk Éjszaka a sarkvidéken Nadselftmörfit, a világhírű norvég északsarki utazó megkapó érdekességű könyvéből, az Éjen és jégen át-ból, feledhetetlenül tükröződik vissza a bátorszívü utazók szörnyű szenvedésekkel és vészedény kalandokkal teljes sarkvidéki élete. Nansen kitűnő elbeszélő is, úgy, hogy könyvét olvasva, szinte vele képzeljük magunkat, elkísérjük hajóját, a »Fram«-ot, s mi is látjuk az örök jég birodalmát, a kitartó eszkimókutyáktól vont szánkókat, részt veszünk a veszedelmes medvekalandokban , s a mi szívünket is összeszorítja a végtelennek látszó jégvilág félelmetes elhagyatottsága. Hánséti naplófeljegyzéseit olvasva, mi is néma csodálattal, ihizatos érzésekkel gyönyörködünk a sarkvidéki éjszakák félelmetes és mégis megejtően biliárds szépségeiben. 1893 .szeptember , rttkán ezeket a gyönyörű szavakat írja naplójába: J A tél gyorsan közeledik. Ma este 26 fok volt a hőmérséklet a fagypont alatt, de mi nem igen érezzük a hideget. Az áramlat nagyon lassan visz észak felé. Este felé kinn a jégen sétálgattam. A sarkvidéki éjjelnél csodálatosabb szépség nincs. Valóságos álomország, amely a gondolható legfinomabb színekből van összeáll..'Ja, az egész éterré alakított szín. Az egyik árnyék beleolvad a másikba; az ember nem tudja, hol kezdődik az egyik és hol végződik a másik; sehol élesen kidomborodó alakok nem láthatók; az egész halk, andalító zenéhez hasonlít, amelyet hosszan elhúzódó dalként, az ember messziről hall. De adjatok neki ragyogóbb színeket és elveszti szépségét... Az ég hatalmas kupolához hasonlít, amelynek teteje kék, lejjebb zölddé, azután lilaszínűvé alakul és szélein violaszint mutat. A jégmezők fölött kék és violaszinti árnyékok lebegnek, amelyek ott, ahol egy-egy jégtuskó éle a lenyugvó nap utolsó visszfényét felfogja, csillogóbbá, halványvörössé alakulnak. Fent, a kupola kék színében ragyognak a békét hirdető csillagok Délen egy nagy vöröses-sárga hold látszik, körötte egy sárga gyűrű és könnyű, aranyos felhők, amelyek a sötét háttér előtt lebegnek. Most terjeszti ki az égboltra a sarkfény a maga ezüstfátyolát, amely egyszer sárgává, majd zöld, majd ismét vörös szinűivé lesz; nyugtalan változatában majd kiterjeszkedik, majd ismét összehúzódik, hogy aztán lebegő, csillogó ezüstszalagokká oszoljon, amelyeken hullámzó és ragyogó sugarak törnek át; most e színpompa eltűnik, de a következő pillanatban már a fejünk felett lángnyelvek alakjában jelenik meg újra, majd ismét a látóhatárból egyenesen fölnyúlik egy fényes sugár, míg végül az egész a holdvilág halvány színeibe olvad bele. Az ember mintha egy eltűnő szellem sóhaját hallaná. Ii ott még van egy pár lebegő fénysugár, de határozatlan, mint valami sejtelem — ezek a sarkfény fényes ruháiról lehullott porszemek. De most ismét növekszik, újabb villámok cikáznak elő , s a végtelen játék újból kezdődik. S az egész idő alatt halotti csend van, mintha a végtelenség hallgatna. Sohasem tudtam felfogni azt a tényt, hogy a földegykoron kietlenné és üressé tesz. Ez esetben, mire való ez a szépség, ha nincs teremtmény, amely benne gyönyörködjék. Most kezdem érteni! Ez a jövendőbeli föld — itt egyesül a szépség a halállal. De mi célból? Mit jelentsenek az égitestek? Olvassátok le a feleletet, ha tudjátok, a csillagos égboltozatról. [által | ----------——-----------MÁSKA] lö CSOKOLÁDÉ | ENYHE, BIZTOS HATÁSÚ, KELLEMES, | OLCSÓIDf, Waaaet gyógyszer- és Upstergyár !| részvénytársaság, Budapest, íjj sím :iif^«iiiitfh iiffrtnvM^iaa5m. Fotózikosítak a sz©sok képviselőházban Két napon keresztül megszakítás nélkül ülésezett a szerb képviselőhöz Azok a politikai ellentétek, amelyek 8. szuronyokkal összetákolt Jugoszláviában uralkodnak, világosan mutatkoztak meg a szerb költségvetés tárgyalásánál. A költségvetés tárgyalását használták fel az ellenzéki és horvát parasztpárti képviselők arra, hogy teljes erővel szembeforduljanak a szerb kormánnyal és a szerb politikával. Obstrukcióba fogtak és Pasics miniszterelnöknek csak úgy sikerült megszavaztatni a költségvetést, anélkül, hogy exlexbe került volna Szerbia, hogy két napon keresztül szakadatlanul együtt tartotta a képviselőházat. Szombat reggeltől tartott a vita és Pasicsnak minden békéltetés ellenére sem sikerült leszerelni az ellenzéket. A horvátok azt követelték a kormányfó, hogy ismerje el a horvát képviselők mandátumát. Miután Pasics erre ígéretet nem akart tenni, a képviselők között mindinkább élesebb lett a vita. Vita közben Stepanovics és Kocsics rátámadtak Gicsicsenics képviselőre, Kocsics arcul ütötte Gicsicsenicset, akinek társai segítségére siettek. A radikálispártiak erre az ülésterem közepére rohantak s elővették revolverüket. Az elnök felfüggesztette az ülést és a miniszterekkel együtt segített a verekedők szétválasztásában. Szombat délután annak futott híre, hogy Sándor király ki akarja engesztelni a demokratákat a szerb és horvát parasztpártiakkal. Vasárnap reggelre mindenképviselő teljesen kimerült. Este Sándor király magához kérette az ellenzék vezérét, Davidovicsot, azonban a király, közbelépése eredménytelen volt, mert a kihallgatás után azellenzék azt határozta el, hogy nem vesznek részt a parlament tanácskozásaiban. Ezután az ülésterembe vonultak be a Radics-pártiai.Davikovics nyilatkozatot tett, hogy amíg a kormány nem igazolja az összes horvát parasztpártiak mandátumát, nem vesznek részt a parlament munkájában. Ezután az ellenzékiek elhagyták a termet. Miután a javaslatnak most már egyetlen ellenzője sem volt a teremben, az elnök egy óra leforgása , alatt a költségvetés hátralevő fejezeteit megszavaztatta úgy, hogy tizenegy órára kihirdethette, hogy a szkupszia elfogadta a költségvetést. Belgrádi hírek szerint, Pasics miniszterelnök nem fogja engedni az ellenzéki képviselők mandátumának elismerését és az új választások előkészületére készül. . . & Gi@g£ár3a2f@ffroe gép Kaposvárról jelentik. A múlt hét végén Nagyberkiben megjelent egy magas, nyúlánk fiatalember. Felkereste Marosi János gazdáit s ennek vőtársát, Pap Jánost. A fiatalember nagy bűbeszéd közt elmondta, hogy budapesti technikus s olcsón tudna dollárnyoldó gépet eladni a gazdáknak. Kijelentette, hogy a masinát potom áron, csekély 18 millió koronáért adja. Kikötötte, hogy ezt az olcsó árat csak két napig tartja. Ha addignem adják meg a kért összeget, másnak adja el a dollárnyomó gépet. A két gazdának tetszett" az ajánlat. Azonban szegény emberek lévén, nem volt kezeik közt a kért 18 millió. Erre nyakukba vették a falut s sógortól, komától összeszedték a 18 milliót. Atechnikus úr erre kijelentette, hogy Pesten adja át a gépet, ott kell fizetni. Erre Marosi fiát küldték fel a pénzzel a dollárnyomó gép vételére. Amikor Pestre érkeztek, atechnikus ur egyik körúti vendéglőbe vitte az ifjú Marosi Jánost. Ott azt mondta a fiúnak, adja oda neki a IS milliót. Az emeleten van a gép, ott kifizeti s azután lehozza a drága jószágot. A fiú gyanútlanul átadta a kért 1S milliót a technikus urnak, aki ezzel eltávozott. A fiú türelmesen várta a pesti urat, azonban az nem jött. Amikor hosszabb ideig nem jött, érdeklődött utána. Azt a felvilágosítást kapta, hogy az egész házban nem tudnak a fiatalemberről ott senki sem ismeri. A becsapott fiú 10 millió és a dullámtomőgép nélkül jött haza Nagyberkibe. A károsult gazdák mit tehettek egyebet. A kaposvári ügyészségen feljelentést tettek a szémamelre. ••