Új Barázda, 1924. április (6. évfolyam, 76-82. szám)

1924-04-01 / 76. szám

1934. Aprítás 1. Kedd Harmadszori olvasás­­b­an is megszavazták a földreform­n­fivgn­ál Csendben folyik a középStrers' Javaslat vitája — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén harmadszori olvasásban is elfogadták a földreform­­novella módosítását. Móser Ernő, a hon­védelmi bizottság előadója, beterjesztette a bizottság jelentését a hősök emlékének megörökítéséről szóló javaslatról. Utána a középiskolai re­form általános vitáját folytatták, amelyben elsőnek Bozsits Pál szólalt fel. Rámuta­tott a középiskola fontosságára s főként azt hangsúlyozta, hogy a mai kor igényei­hez kell alkalmazkodni a középiskolák tanrendjének megállapításánál. Klebelsburg­ Kunó gróf közoktatás­ügyi miniszter nyomban válaszolt a fel­szólalásra, majd Brózsiy Győző mondott rendkívül hosszadalmas és helyenként a durvaságig elfajult beszédet. A javaslatot természetesen támadta és azt állította, hogy a szegényebb osztályok gyermekei elől a középiskolát elzárják. A többségi pártok részéről közbeszólásokkal figyel­meztették, hogy ez nem igaz, mert a jó tanulók tandíjmentességben részesülnek. Beszéde folyamán elnöki rendreutasítást is kapott, mert becsmérelte középisko­láinkat. Indítványt nyújtott be a numerus cla­usus eltörléséről, majd a kommunizmus után reggeli után elbocsátott tanítók és tanárok ügyeit tette szóvá, természetesen ismét célzatosan, holott közismert, hogy a proletárdiktatúrából kifolyólag elcsapott tanszemélyzet ügyét régen revízió alá vették, az igazságtalanságokat helyrehoz­ták, a bűnösöket azonban természetesen nem alkalmazták régi helyükön. Alföldy Béla szólott ezután a javas­lathoz s az érettségi vizsgálatok eltörlését fejtegette. Azt kívánta, hogy a leányközép­­iskolákban könnyítsenek a tanterveken és nagyobb súlyt helyezzenek a testnevelésre. Fontosnak tartja úgy a fia­, mint a leányis­kolákban az egészségtan tanítását s sze­rinte helyes volna, ha a leányközépisko­lákban női orvos tanítaná az egészség­tant. Ugyancsak fontosnak tartja a serdülő ifjak felvilágosítását is. A javaslatot öröm­mel üdvözölte és elfogadta. A Ház legközelebbi ülése holnap, kedden lesz, napirendjén a középiskolai javaslaton kívül mentelmi ügyek és a társas­ház­­tulajdonról szóló javaslat szerepel. Elájult a gyárkémény filéjén Egy nagykanizsai gépész izgal­mas kalandja — A segítségére siető mentő is rosszul lett — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójétól — Az amerikai mozifilmekre kívánkozó izgalmas életmentés történt pénteken délután a nagykanizsai Stern-féle tégla­gyárban. A gyárkémény tetején lévő villámhárítónak valami baja történt és a gyár egyik gépésze vállalkozott, hogy­ a hibát kijavítja. Pénteken délután az­tán a kémény belső kapaszkodóin fel­mászott a kéménybe. Alig ért valami­vel túl a közepén, hirtelen szédülés fogta el. A kéményben felfelé­ áramló széngáz belélegzése következtében olyan rosszul lelt, hogy már-m­ár eszméletét vesztve, iparkodott feljebb, ahol a lég­­huzam már sejttette vele a friss le­vegőt. Alig tudott kikapaszkodni a ké­ményből is amint kiért a szabad le­vegőre, eszméletlenül terült el a kémény peremén. Ott feküdt egy darabig, félig lelógó felsőtesttel, amikor a téglagyáros fia észrevette, azonnal a mentőkért kül­dött. Az egyik mentő a gázvédő álarc­cal felszerelve mindjárt nekiindult a belsőt kapaszkodó vasakon, de az , is, alig ért a kémény közepéig, elájult, le kellett hozni és felmosdatni. A má­sik mentőnek aztán sikerült feljutnia a még mindig eszméletlenül fekvő gé­pészhez. Gyorsan felmosdatta, aztán a magával vitt­ kötelek segítségével neki­látott, hogy leeressze a kémény tetejé­ről a gépészt, aki még ekkor is alig tudott mozdulni. A mentők már a föl­dön teljesen magához térítették a kor­mos, sápadt embert, aztán, mert ál­lapota aggodalomra nem adott okot, otthon hagyták a lakásán. u­j­mj mfmmk Éjszaka a sarkvidéken Nad­selftmörfit,­ a világhírű norvég­ északsarki utazó megkapó érdekességű könyvéből, az Éjen és jégen át-ból, feledhetetlenül tükröződik vissza a bá­­torszívü utazók szörnyű szenvedésekkel és­ vészedén­y kalandokkal teljes sark­vidéki élete. Nansen kitűnő elbeszélő is, úgy, hogy könyvét olvasva, szinte vele képzeljük magunkat, elkísérjük ha­jóját, a »Fram«­-ot, s mi is látjuk az örök jég birodalmát, a kitartó eszkimó­­kutyáktól vont szánkókat, részt veszünk a veszedelmes medvekalandokban , s­­ a mi szívünket is összeszorítja a végte­lennek látszó jégvilág félelmetes elha­­gyatottsága. Hánséti naplófeljegyzéseit olvasva, mi­ is néma csodálattal, ihi­­zatos érzésekkel gyönyörködünk a sark­vidéki éjszakák félelmetes és mégis megejtően b­iliárds szépségeiben. 1893­ .szeptember­­ , rttkán ezeket a gyönyörű szavakat írja naplójába: J A tél gyorsan közeledik. Ma este 26 fok volt a hőmérséklet a fagypont alatt, de mi nem igen érezzük­ a hi­deget. Az áramlat nagyon lassan visz észak felé. Este felé kinn a jégen sé­tálgattam. A sarkvidéki éjjelnél csodá­latosabb szépség nincs. Valóságos álom­­ország, amely a gondolható legfino­mabb színekből van összeáll..'J­a, az egész ét­erré alakított szín. Az egyik árnyék beleolvad a másikba; az em­ber nem tudja, hol kezdődik az egyik és hol végződik­ a másik; sehol élesen kidomborodó alakok nem láthatók; az egész halk, andalító zenéhez hasonlít, amelyet hosszan elhúzódó dalként, az ember messziről hall. De adjatok neki ragyogóbb színeket és elveszti szépsé­gét... Az ég hatalmas kupolához hasonlít, amelynek teteje kék, lejjebb zölddé, azután lilaszínűvé alakul és szélein violaszint mutat. A jégmezők fölött kék és violaszinti árnyékok lebegnek, ame­lyek ott, ahol egy-egy jégtuskó éle a­ le­nyugvó nap utolsó visszfényét felfogja, csillogóbbá, halványvörössé alakulnak. Fent, a kupola kék színében ragyognak a békét hirdető csillagok Délen egy nagy vöröses-sárga hold látszik­, körötte egy sárga gyűrű és könnyű, aranyos felhők, amelyek a sötét háttér előtt lebegnek. Most terjeszti ki az égboltra a sarkfény a maga ezüstfátyolát, amely egyszer sárgává, majd zöld, majd is­mét vörös szinűivé lesz; nyugtalan vál­tozatában majd kiterjeszkedik, majd is­mét összehúzódik, hogy aztán lebegő, csillogó ezüstszalagokká oszoljon, ame­lyeken hullámzó és ragyogó sugarak törnek át; most e színpompa eltűnik, de a következő pillanatban­ már a fe­jünk felett lángnyelvek alakjában jele­­nik meg újra, majd ismét a látóhatár­ból egyenesen fölnyúlik egy fényes su­gár, míg végül az egész a holdvilág halvány színeibe olvad bele. Az ember mintha egy eltűnő szellem sóhaját hal­laná. I­i­ ott még van egy pár lebegő fénysugár, de határozatlan, mint va­lami sejtelem — ezek a sarkfény fé­nyes ruháiról lehullott por­szemek. De most ismét növekszik, újabb villámok cikáznak elő , s a végtelen játék új­ból kezdődik. S az egész idő alatt ha­lotti csend van, mintha a végtelenség hallgatna. Sohasem tudtam felfogni azt a tényt, hogy a föld­­egykoron kietlenné és üressé tesz. Ez esetben, mire való ez a szépség, ha nincs teremtmény, amely benne gyönyörködjék. Most kezdem ér­teni! Ez a jövendőbeli föld — itt egye­sül a szépség a halállal. De mi cél­ból? Mit jelentsenek az égi­testek? Ol­vassátok le a feleletet, ha tudjátok, a csillagos égboltozatról. [által | ----------——-----------­MÁSKA] lö CSOKOLÁDÉ | ENYHE, BIZTOS HATÁSÚ, KELLEMES, | OLCSÓI­­­Df, Waaaet gyógyszer- és Upstergyár !| részvénytársaság, Budapest, íjj sím :iif^«iiiitfh iiffrtnvM^iaa5m. Fotózikosítak a sz©sok képviselőházban Két napon keresztül megszakítás nélk­ül ülésezett a szerb kép­viselőhöz Azok a politikai ellentétek, amelyek 8. szuronyokkal összetákolt Jugoszláviá­ban uralkodnak, világosan mutatkoztak meg a szerb költségvetés tárgyalásá­nál. A költségvetés tárgyalását használ­ták fel az ellenzéki és horvát paraszt­párti képviselők arra, hogy teljes erő­vel szembeforduljanak a szerb kor­mánnyal és a szerb politikával. Obstruk­­cióba fogtak és Pasics miniszterelnöknek csak úgy sikerült megszavaztatni a költ­ségvetést, anélkül, hogy exlexbe került volna Szerbia, hogy két napon keresz­tül szakadatlanul együtt tartotta a kép­viselőházat. Szombat reggeltől tartott a vita és Pasicsnak minden békéltetés el­lenére sem sikerült leszerelni az ellen­zéket. A horvátok azt követelték a kor­­mányfó­, hogy ismerje el a horvát kép­viselők mandátumát. Miután Pasics erre ígéretet nem akart tenni, a képviselők között mindinkább élesebb lett a vita. Vita közben Stepanovi­cs és Kocsics rá­­támadtak Gicsicsenics képviselőre, Kocsics arcul ütötte Gicsicsenicset, akinek társai segítségére siettek. A radikálispártiak erre az ülés­terem közepére rohantak s elő­vették revolverüket. Az elnök felfüggesztette az ülést és a miniszterekkel együtt segített a vere­kedők szétválasztásában. Szombat dél­után annak futott híre, hogy Sándor király ki akarja engesztelni a demokra­tákat a szerb és horvát paraszt­pár­tiakkal. Vasárnap reggelre minden­­kép­viselő teljesen kimerült. Este Sándor király magához kérette az ellenzék ve­zérét, Davidovicsot, azonban a király, közbelépése eredménytelen volt, m­ert a kihallgatás után az­­ellenzék azt hatá­rozta el, hogy nem vesznek részt a parlament tanácskozásaiban. Ezután az ülésterembe vonultak be a Radics-pár­­tiai­.­­Davik­ovics nyilatkozatot tett, hogy amíg a kormány nem igazolja az összes horvát parasztpártiak man­dátumát, nem vesznek részt a par­lament munkájában. Ezután az ellenzékiek elhagyták a termet. Miután a javaslatnak most már egyetlen ellenzője sem volt a terem­ben, az elnök egy óra leforgása , alatt a költségvetés hátralevő fejezeteit meg­szavaztatta úgy, hogy tizenegy­ órára kihirdethette, hogy a szkupszi­a el­fogadta a költségvetést. Belgrádi hírek szerint, Pasics minisz­terelnök nem fogja engedni az ellen­zéki képviselők mandátumának elismeré­sét és az új választások előkészületére készül. . . & Gi@g£ár3a2f@ffroe gép Kaposvárról jelentik. A múlt hét vé­gén Nagyberkiben megjelent egy ma­gas, nyúlánk fiatalember. Felkereste Ma­rosi János gazdáit s ennek vőtársát, Pap Jánost. A fiatalember nagy bűbeszéd közt elmondta, hogy budapesti tech­nikus s o­lcsón tudna dollárnyoldó gépet eladni a gazdáknak. Kijelentette, hogy a masinát potom áron, csekély 18 mil­lió koronáért adja. Kikötötte, hogy­ ezt az olcsó árat csak két napig tartja. Ha addig­­nem adják meg a kért összeget, másnak adja el a dollárnyomó gépet. A két gazdának tetszett" az ajánlat. Azonban szegény emberek lévén, nem volt kezeik közt a kért 18 millió. Erre nyakukba vették a falut s sógortól, ko­mától összeszedték a 18 milliót. A­­technikus úr­ erre kijelentette, hogy Pesten adja át a gépet, ott kell fizetni. Erre Marosi fiát küldték fel a pénzzel a dollárnyomó gép vételére. Amikor Pestre érkeztek, a­­technikus ur­ egyik körúti vendéglőbe vitte az ifjú Marosi Jánost. Ott azt mondta a fiúnak, adja oda neki a IS milliót. Az emeleten van a gép, ott kifizeti s azután lehozza a drága jószágot. A fiú gyanútlanul átadta a kért 1S milliót a technikus urnak, aki ezzel el­távozott. A fiú türelmesen várta a pesti urat, azonban az nem jött. Amikor hosszabb ideig nem jött, érdeklődött utána. Azt a felvilágosítást kapta, hogy az egész házban nem tudnak a fiatal­­emberről ott senki sem ismeri. A becsapott fiú 10 millió és a dul­­lámtomőgép nélkül jött haza Nagy­berkibe. A károsult gazdák mit tehet­tek egyebet. A kaposvári ügyészségen feljelentést tettek a szémam­elre. ••

Next