Új Barázda, 1924. május (6. évfolyam, 84-105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

3 V * A visszanyert hang. Örömmel üdvözöljük a béke fehér lobogóját, amely lehetővé teszi, hogy mintegy három heti kényszerült szünet után tovább folytathassuk újságírói hiva­tásunkat. A lezajlott, rendkívül szívós harcban volt hatalmi kérdés is, pénz­kérdés is. Megannyi sikertelen kísérlet után sikerült kiegyenlíteni mindkét kérdést a munkaadók és munkások kölcsönös megegyezése alapján. Ne firtassuk tehát utólag, hogy ki maradt a győztes fél ebben a kínos erőmér­­kőzésben. Egy bizonyos, és ez az, hogy a közérdek feltétlen vesztes volt, mert a sajtó némasága károsan zavarta és bénította a kulturális és a gazdasági élet működését. A küzdelembe tudva­lévően a kormány is beleavatkozott. Látván azt, hogy a szociáldemokrata párt saját közlönyének és két vele alkalmilag társult polgári lapnak meg­jelenését biztosította akkor, mikor az egész sajtó némaságra volt kárhoz­tatva, az egyoldalú propagandának és illetlen előnyök szerzésének azzal vetett véget, hogy a lapok megjelenését ál­talában megtiltotta. Ez a tilalom azon­ban a sztrájk megszűnésével véget ért. Immár újra éledt a magyar sajtó, újra megpezsdül az alvó vér, megszólal a lelkiismeret szava, megindul a nyil­vános ellenőrzés, irányítás bírálat s felzajlik a szellemi élet, amely a sajtó hatalmas közvetítő ereje nélkül szárny­­szegetten hanyatlik a bénulás és a­­ poshadtság állapotába. -­­ 1277. Habsburg­ Rudolf meg­ Május ismétli II. Otakár cseh­­ ki­rállyal való szerződését. Ma­gyar részről évek óta sürget­— ___I­gették, hogy Otakár azokat a várakat, amelyeket az északnyugati hatá­ron elfoglalt, adja vissza. Otakár mindig talált valami ürügyet a késtelkedésre ,­­minden talpalatnyi földet úgy adott vissza mintha ezzel valami nagy kegyességet cse­lekednék. Habsburg:. Rudolf érezte, hogy ennek a huzavonának előbb-utóbb hábori lesz a vége, amely az ő búzáját érlelheti a magyaroknak kedveskedett. Azzal is hogy ő kezdeményezte a király nagynén­jének, Margitnak, szentté avattatását. Di úgy­­tett, mintha komolyan bíznék a tartós békességben­, Otakárral szerződést kötött nyomatékosan hangoztatja, hogy Magyar­ország haladéktalanul kapja vissza a 1273-ban elfoglalt várakat. VIRTUÁLIA KERESKEDELMI RT. Budapest, Eötvös-tér 2.­­ FIÓKOK: Debrecen Nyíregyháza, Győr Nagykanizsa Szarvas Szolnok Szeged Makó Mezőgazdasági­­ nyers terményeit vétele és eladása. VI ik­íM 1894. május (5. ker) Összeült a római mzőgazdasági nemzetközi kongresszus A magyar kormányt Schandl Károly dr. képviseli Rómában most folyik a nemzetközi mezőgazdasági intézet ez évi közgyűlése, amelyre a világ negyvennégy állama küldötte el képviselőit. Magyarország képviseletében a kormány megbízásából Sch­au­dt Károly dr. földmivelésügyi ál­lamtitkár és Blaskovich Sándor volt or­szággyűlési képviselő vesznek részt a tanácskozásokban. A magyar gazdasági intézményeket Bayer Javos vott földmivelésügyi miniszter, a Falu Országos Szövetség elnöke, képviseli. A kongresszus folytatja az előző kongresz­­szuson be nem fejezett ügyek tárgya­lását, valamint a mezőgazdasági több­termelés lehetőségeit vitatja meg nem­zetközi vonatkozásaiban. „A fedezetlen fo­nkjegy­­kibocsátásnak vége van”4 A külföldi kölcsön ügye jól áll — A kormány a legnagyobb eréllyel szeress érvényt a taka­­r­ék eske diáénak Korányi Frigyest báró pénzügyminiszter­ nyilatkozata Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter a pénzügyi újjáépítéssel kapcsolat­ban nyilatkozott s többek között a kö­vetkezőket jelentette ki: — A bankóprés a jövőre le van zárva, a fedezetien la­.h.j sgyk.b .tséfás­nak v.'ge vm­.. A régi adó-csajokat még ki kell fizetni, erre meg kell pénzt adni. Mától kezdve azonban lezárjuk a régi ker szakot. — A tegnapi minisztertanácson meg­állapodtunk abban, hogy a legnagyobb eréllyel ■szeraü.-.k érvényt a takarékos­ kódoinak. A büdzsében meg további mértékben vizsgáljuk, hogy mit lehet megszüntetni, milyen kiadásokat leh­e megtakarítani. Az újabb megszóra­lások sorában első helyen a forgalmi akadá­lyok szerveinek megszün:.rés: ad. A kivitelt most már a leggyorsabb tem­­póban szabaddá tesszük Azokat a s­z­er­veket, amelyeket eddig ez a korlátozás tartott életben, most megszűntetjük­. A heh..zalai korlátozásait egyelőre még bizonyos mértékben fenn kell tartani.­­ A 2­­0 milliós kölesénn, valami,.­t a százmilliós előleg ügye jól áll. Azt természetesen nem lehet napra kiszá­mítva megmondani, hogy mi­kor fogja-e folyósítani. A legközelebbi hec­­cen be­lül Londonban értekezlet lesz külföldi bankárokkal és ezen igen komolyan és gyorsan el fogják inté­zni a magyar köl­tön elhelyezisét. — Nagyon crodálkodom­, hogy a­rr­or a nemzet létkérdéséről van szó, akad­nak, akik alaptalan híreket terjeszte­nek a kölcsönről. Nem hazafias eljárás ez s célja csak az lehet, hogy meg­lőve:** ék­­a közös­séget. Végt­lenül fel­háborító az a híresztelés is, hogy ne­hézségek merültek fel a külföldi köl­csön elhelyezése körül, mert nemcsak hogy nem merült fel semmi nehézség azóta, hogy a népszövetségi urak itt tartai hanem a legel­énkebb bizonysága­­­i ellenkezőjének az, hogy Sm­ith úr megérkezett. Gazdasági és f­drászati kongresszus Szegeden A gazdasági egyesületek hanyatlása a gazdatársadalom nemtörődömsége miatt következett be — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Az ország minden részéből összegyűlt gazdasági egyesület képviselői május 4-én tartották országos kongresszusu­kat Szegeden a város közgyűlési ter­mében. A kongresszuson a magyar me­zőgazdasági élet számos szaktekintélye jelent meg. A kongresszust Pargly Emil főispán nyitotta meg. Rámutatott a kongresz­­szus céljára, a magyar gazdatársada­lom egységes megszervezésére. Fel­hívta a gazdatársadalmat a magyar nemzeti bank részvényeinek jegyzésére. Indítványozta, hogy táviratilag biz­tosítsák hódolatukról Horthy Miklós kormányzót, ragaszkodásukról és bizal­mukról,­­pedig­­Bethlen István gróf mi­niszterelnököt és nagyatádi Szabó Ist­ván földmivelésügyi minisztert. A kon­gresszus az indítványt egyhangú lelke­sedéssel tudomásul vette. Ezután Almássy Imre gróf egységre hívta fel gazdatársait. Óhajtja, hogy Magyar­ország agrárország legyen és hogy a többtermelés ne legyen üres szó. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter üdvözlő szavai után Fabricius Endre, az OMCiK főtitkára, a mezőgazdasági egyesületek szervezetével foglalkozott. Gesztelyn Nagy László, a Duna-Tisza­­közi Gazdasági Kamara igazgatója lel­kes szavakkal buzdította a gazdasági egyesületeket fokozottabb munka kifej­tésére, hogy a mezőgazdasági érdeke­ket minden oldalról fenyegető támadá­sokkal szemben védekezhessenek. Staub Elemér nyugalmazott államtit­kár les Székelején megállapította azt, hogy a gazdasági egyesületek hanyatlása a gazdatársadalom nemtörődömsége miatt következett be. A föld népe szervezet­lensége hiányában a szociáldemokrácia karjai közé kerül. Ezután Lázár Dezső, a hódmezővásár­helyi gazdasági egyesület elnöke, fej­tette ki álláspontját a gazdasági egye­sületekről. Ki kell ragadni a gazdakö­zönséget a közönyösségből. Minden egyes gazdának helyet kell adni a gaz­dasági egyesületekben. Nevelni kell a gazdaközönséget, hogy belássa azt, hogy az egyesülésben rejlik az igazi erő, amely alkotni és teremteni tud. A gazdasági egyesületek intenzív meg­szervezésére vonatkozó határozati javas­latokhoz sok értékes hozzászólás tör­tént. Purgly Emil főispán összegezte a fel­szólalók javasla­tit. Megállapította, hogy a gazdatársadalom ü­gyét nagy lépések­kel viszik előre az ilyen mélyenjáró vitákkal. A kongresszus zárószavaival véget ért Országos borászati értekezlet Vasárnap délután folyt le Szegeden az országos borászati kongresszus. Aigner Károly dr. főispán megnyitója után Drucker Jenő dr. a csemegeszőlőtermelés helyzetéről és kilátásairól tartott előadást s meg­állapította, hogy mindaddig,amíg az export­viszonyok meg nem változnak, a csemege­­szőllő termelését elősegíteni könnyelműség volna. Rámutatott a bortermelés mellék­termékeinek kihasználási módjaira s az ezzel kapcsolatos ipari lehetőségekre, végül határozati javaslatot terjesztett be, ame- ekben kéri a kormányt, gondoskodjék a kivitelről, valamint mind a belföldi, mind a kiviteli szállításoknál tarifakedvezmé­nyekről s végül arról, hogy a mellékter­mékeket szolgáltató anyagok kivitele eltil­­tássék. Staub Elemér a jelenlegi kilátástalan világpiaci helyzetet vázolta és határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé, mely­ben kéri a kormányt, hogy a bortermelés katasztrófájának kikerülése céljából foly­tasson olyan gazdasági politikát, amely a jelenlegi helyzeten változtatni tud. E te­kintetben rámutat a külfölddel kötendő ke­reskedelmi szerződések nagy fontosságára. Ezután Pálinkás Gyula a must feldol­gozása körül végzett kísérletekről tartott előadást. Hangoztatta a must ipari feldol­gozásának szükségét, mert szerinte a mustszirup és szőlőcukor számára bel­­földön és külföldön is tudnánk piacot teremteni. Végül Aigner Károly dr. el­nök ki­hirdette a Duna-Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara permetezési versenyé­nek feltételeit, melyet a peranosi-gjéra elleni védekezés megkönnyítése céljából rendeznek. Mennyi lakb­ért kell fizetni a májusi negyedre? A népjóléti miniszter a lakbéreket rendeletben szabályozta. A rendelet sze­rint májusra már aranykorona alapon kell fizetni a lakbért. Ennek mértéke az 1917. november 1-jei bér. Májusra ennek a bérnek ken­ a fizetendő arany valutában. Vagyis, ha valaki 1917. no­vember 1-én 100 korona negyedévi bért fizetett, akkor most ennek 7,%-át, vagy­is 7 koronát fizet aranyalutában. Mi­vel egy aranykorona egyenlő 16 000 papírkoronával, a bérle 7-szer 16 000, vagyis 112.000 papírkorona lakbért fi­zet a májusi negyedre. Ezihez jön míg ennek 256/j-a kincstári részesedés, 28 ezer korona és 5% ?. közüzemi pótlék, amin 5600 korona,­­ vagyis összesem 145 voli koronát tesz ki végösszegében a májusi negyedre fizetendő bér. A közüzemi pótlék helyenként változik. A rendelet szerint a lakbért május 15-ig kell lefizetni. Budapesti Takarék­os Vásárpénztár R.-T. Budapest székesfőváros alapítása. Központi IX., Soroksári-út 58. Bank­osztály : IX. , Vámház-körút 1. Sertés-osztály: X. , Gubacsi-út 6. józsM­eu-67. Foglalkozik: mindennemű vágóállat bizományi eladásával, kereskedőknek és ter­melőknek előlegek nyújtásával, takarékbetétek és­ tőzsdei megbízá­sok elintézésével, bankügyletekkel. 158 holdas fő homokbirtok, melyből körülbelül 120 hold szántónak alkalmas legelő, a többi pedig szőlőnek, gyümölcsösnek való buckás, 2 szobás épülettel, másfél holdnyi akácossal és nyárfással, Soltvadkert környékén, állo­mástól 4 kilométer, 4 hónapi lefizetés mellett 24 vagon, rövidebb lefizetés ese­tén 22 vagon búza áráért eladó. Azon­nal elfoglalható. Tulajdonos: Diósy, Bpest, Thököly­ út 162. Tel.: József 84-57.

Next