Új Barázda, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

l»»S január I, esfitörtSK vrwmvnm Az új esztendő ünnepei A jövő 1925. esztendő uralkodó bolygója a M­ars. Az új esztendő­ben két nap- és két holdfogyatko­zás lesz, amelyekből erre mifelénk alig fogunk valamit láthatni. Már ja­nuárban, a hó 24. napján teljes napfogyatkozás lesz É­szakameriká­­ban, amely nálunk mint részleges napfogyatkozás lesz látható, de csak kevéssel a Nap lenyugta előtt s igy mindössze néhány percig lesz meg­figyelhető. A’ Farsang Vizkereszt nap­jától február 24-ig, tehát teljes hét hétig tart. Kettős, sőt hármas ün­­nepekben is lesz részünk amennyi­ben a Húsvét és pünkösd kettős ünnepén kívül dupla ünnep a hét­főre eső Gyertyaszentelő (február 1. és 2.), az ugyancsak hétfőre eső Pé­­ter és Pál (június 28. és 29), a szombatra eső Nagyboldogasszony (augusztus 15. és 16.), a Karácsony pedig hármas ünnep, mert a szent este csütörtökre esvén, péntek Nagy­­karácsony, szombat Szent István el­ső vértanú ünnepe, amelyet nyomon követ a vasárnap. Hétköznapra eső ünnepek ez évben: az Újév (január 1.), amely csütörtökre, a Vízkereszt (január 6.), amely keddre, Gyümölcs­­oltó (március 25.), amely szerdára, Áldozócsütörtök (május 21.) és Úr­napja (június 11.), ugyancsak csü­törtök, Szent István király (augusz­tus 20.), csütörtök, Kisasszony nap­ja (szeptember 8.), amely keddre és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (de­cember 8.), amely szintén keddi nap­ra esik. Ezzel szemben Mindszentek ünnepe november 1-én, vasárnapra esik s igy nem külön ünnep. Felfedezték az első babyloniai királyok palotáját A világ legrégibb ékírásos emléke Parisból jelentik. A Petit Parisien konstantinápolyi híre szerint Fangdon tanár, a híres régész, aki az oxfordi egyetem múzeumának megbízásából a kisázsiai Kis-ben ásatásokat végez, most rendkívül érdekes felfedezést tett. A kiváló tudós, aki különösen az asszír régészet körében kifejtett működésével tett szert világhírre, reábukkant Baby-­ Ionia első királyainak palotájára. A Kelet legrégibb emlékművének romjai meglehetősen jó állapotban maradtak meg. A külső falak feltárása után a munkások egy gyönyörű folyosót fe­deztek fel, amelynek közelében hatal­mas oszlopsor halad keletről nyugatra a trónterem előtt. A felírások szerint ezen az oszlopsoron át járultak az em­berek a törvényszék elé, ahol a ki­rályok és a palota bölcsei szolgáltat­tak igazságot. A trónterem körül fino­man kidolgozott domborművek vannak, amelyek idegen városok meghódítását ábrázolják s pontosan láthatók rajtuk az öltözékek. A királyok kerek kopo­nyájúak, borotvált fejűek és ferde­­szemüek. Más dombormű táblák a me­zőről hazatérő, vagy fejes alá kerülő nyájakat örökítik meg. Valamennyi dom­bormű rendkívül fejlett művészi kész­ségre vall. A trón közelében képírást találtak, amelyet még nem sikerült meg­fejteni, de kétségtelen, hogy ez a maga nemében a legrégibb lelet a világon. Angol tudományos körök lázas érdek­lődéssel várják az újabb híreket Lang­don tanártól, aki a Krisztus születése előtti évezredek távolába tűnt idők em­lékeit ássa ki a porból. Ifjabb mezőgazdasági kölcsön folyósításáról tárgyalunk az angolokkal Hatszázezer angol fontnyi kölcsönről van szó — A magyar gazdák pénteken döntenek a kölcsön ügyében — Az ÚJ BARAZPA tudósítójától A magyar kormány bevonásával most újabb mezőgazdasági kölcsönről folynak tárgyalások angol pénzcsopor­tokkal. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ folytatta le a kölcsön megszerzése dolgában a tárgyalásokat még a karácsonyi ünnepek előtt Lon­donban. A tárgyalások eredményéről a pénzügyminiszterhez érkezett jelentés szerint, a kölcsön folyósítására az egyik londoni bank vállalkoznék és a pénzcsoportban részt vesz William Good is. Arról van szó, hogy az angol tőke­csoport egyelőre hatszázezer angol fontot bo­­csájt a magyar mezőgazdaság rendelkezésére. A kölcsönt záloglevelek ellenében fo­lyósítanák úgy akarják megoldani a kérdést, hogy magyarországi föld­birtokokra angol zálogleveleket folyó­sítanának. Londonban záloglevél ki­­bocsájtó intézetet létesítenek, amely a magyar birtokokra nyújtandó kölcsö­nök alapján adóslevelet bocsájtana ki és ezeket helyeznék el az angol és amerikai piacon. Mint az Új Barázda munkatársa értesül, a tervezethez való hozzá­járulást a magyar gazdatársadalom döntésétől teszi függővé a pénzügyminiszter. Ezért a tervezetnek a gazdákkal való megismertetésére péntekre értekezletet hívott össze. Az értekezleten részt vesznek a londoni csoport képviselői is, akikkel a magyar gazdák vezetői közvetlen tárgyalás után beszélhetik meg a tervezett mezőgazdasági köl­csön ügyét. Hogyan ünneplik az uj esztendőt Keleten ? Ünneplés — új konyhafelszereléssel — A felvirágozott tehén Kínában kifizetik a hitelezőket újévkor Az uj évet úgyszólván a­zi ág min­­­den népénél megülnn?p­í­. A perzsáknál kivételképen az uj év — a gyász ünnepe. Vallása utasításai szerint ezen a nancn fekete és cidlas­in ruhára öltözve, l­őj ■ föl a buzgó mohamedán. Ezzel szerűben­­ a többi keleti nép még zajosabban és­­ komolyabban ünnepli meg az új esz­­­­tendőt, mint más ünnepet. Indiában január elsején már hajnal­­hasadáskor megkezdik az ünneplést. Mi­után az új évet üdvözölték, a papok felkeltik az alvókat. Az asszonyok az egész család segítségével tisztogatáshoz fognak és minden porszemet eltűnte­tek, ami az elmúlt esztendőre emlékeztet. Mindenen túladnak, ami régi és a kony­hát is új berendezéssel látják el a t­e­hetősek. Az uj edények igen fontos sze­repet töltenek be a további ünnepsé­gekben. _ Rizst vagy tejet főznek ben­nük és a főzés eredményéből következ­tetnek az új év szerencsés vagy szeren­csétlen voltára. Ha a tej gyorsan fel­forr, ez szerencsés jel, ha kifut, vagy az edény elhasad, ez szerencsétlenséget jósol. Akinek a tizi szerencsét jöven­döl, az juttat belőle barátainak és fő­leg a teheneinek. Az ünnep má­s­ik napján főleg a teheneit ünnepli a hindu, leborul előttük és virágot visz nekik. A hinduk a tehenet igeni megbecsülik. A kínaiak újévi ünnepének már egé­szen más a jellege. Ők az új esztendőt január 25-én ünnepük a mi naptárunk szerint. A kínai ember elátkozottnak kép­zeli magát, ha ezen a napon valakinek csak­ egy fillérrel is tartozik, ezért köl­csönt vesz fel­­ az uzsorástól és ki­fizeti hitelezőit. Amikor utolsó szám­láját kiegyenlítette, lakomához ül és úgy búcsúzik el az ó évtől. Éjfélig mulat­nak, azután ők is kikérdezik a sorsot a jövendő felől. Az egész jelenlevő társaság a cipruságak lángjaiba bámul és figyeli, mit hoz a jövő. Ha a jós­lat kedvező, a következő hónap az öröm ideje. Február 15-ig semmit sem dol­goznak, szünetel az ipar, a kereske­delem, a hatóságoknál sincs munka, sőt a rendőrség sem üldözi a bűnösöket. A tokaji bortermelők­ a magyar bor érdekeinek megvédéséért A Falu Országos Földmíves Szövetség gyűlése Szombaton kezdte meg Tokaj község­ben a Falu-Szövetség nagy szervező gyűlését, amelynek egyik célja a bor­export kérdésének a termelői érdekek szempontjából való megvédése. A Falu- Szövetséget Balogh Gyula igazgató, Szekeres László dr. főtitkár képviselték. A gyűlésen megjelentek: Tárcai, Bod­­rogkeresztúr, Szegi és Szegi­leng közsé­gek lakossága, úgy, hogy ezrekre menő tömeg vett részt a gazdagyűlésért. A résztvevők soraiban ott láttuk Tokajról Izsépy Zoltán járási főszolgabírót, Wiel­­land Andor és Bárczy Gusztáv dr. szolgabirákat, Kossuth István főjegyzőt, Záborszky Kálmán állami isk. igazgatót, Mosolygó József gör.-kat. lelkészt. Tár­cáiról: Stiáber Sándor jegyzőt, Andrássy Jánost, Tártonyi Józsefit ás Hagy Ká­rolyt. Bodrogkereszturról: Széchenyi-Wolkenstein Ernő gróf, Márk­ásy Mi­hály dr. nagybirtokosokat, Jakab József áll. isk. igazgatót, Szentgyörgyi József főjegyzőt, Szegiről: Kókler Istvánt. Bod­­rogkisfaludról: Halász Pált és még má­sokat. Izsépy Zoltán főszolgabíró lelkes sza­vakkal üdvözölte a megjelenteket, majd Balogh Gyula rámutatott arra, hogy Tokaj hegyvidéke nagyon is rá van szo­rulva a mezőgazdasági hitelre, mert a háború s az azt követő szomorú idők a szőlőket is nagyon megviselték, míg az idei rossz termés a szőlőbirtokos­­ságot ismét nagy próbának teszi ki. Az állam elsőrangú érdeke pedig az, hogy az adózó alanyok teherbíró ké­pessége meg ne roppanjon, épp síért 3 a Szövetség közóhajnak tesz eleget, ami­kor az illetékes tényezőkhöz sürgős fel­­terjesztést intéz a mezőgazdasági hitel­nek a kisgazdákra való minél hamarabbi kiterjesztése érdekében. Az értekezlet ily értelemben határozatot fogadott el és ezen határozat felterjesztésével a Falu­ Szövetséget bízta meg. A nagy­­­ tetszéssel fogadott beszéd után Szekeres László szólott a Szövetség gazdasági és szövetkezeti programat­já­ról, különösent kiemelve a jubileumot ülő Gazdák Bszt. Szövetkezetét, továb­bá azt, hogy a borvámok kérdésénél az újonnan megkötendő kereskedelmi szerződéseknél gondoskodnunk kell a magyar bortermelés érdekeinek megvé­déséről. A cseh-osztrák szerződések meg­kötésénél feltétlenül hangsúlyozni kell azt, hogy a behozandó külföldi árunak megfelelően a magyar bor is könnyeb­ben legyen elhelyezhető külföldön, mint eddig. A mi bortermelésünk érdeke az, hogy nagy mennyiségben külföldön ad­juk el azt. Boraink külföldi elhelyezé­sének úgyszólván létérdeke, hogy ezt a kérdést a hazai termelés igényeinek figyelembevételével intézzék el és ép­pen azért nem lehet közömbös az ál­lamhatalom szempontjából sem, hogy a megkötendő új kereskedelmi szerződé­seknél csak olyan feltételekhez kössük borunk kivitelét, melyekben határozott kikötés foglaltatik a nehezebb alkohol­tartalmú borok elhelyezésének a biz­tosításáról is. Az előadó szavai igen nagy helyes­lést váltottak ki a gazdaközönségből, úgy, hogy az elhangzottak felett vita indult meg, amelyben Mosolygó József, Andrássy János, Záborszky Kálmán és még mások szólaltak fel. A gyűlés egy­hangúlag kimondotta, hogy a határozatot ilyen értelemben a Falu­ Szövetség út­ján a kormány elé terjeszti. Az egybegyűlt községek gazdaközön­sége legnagyobb elismeréssel adózott a Falu-Szövetség önzetlen munkásságáról és egyhangúlag kimondotta a Szövet­séghez való csatlakozását. Másnap a kies fekvésű Erdőbénye és Olaszliszka községekben gyűlt egybe a környékbeli gazdaközönség, ahol ismét Balogh Gyula és Szekeres László dr. tartottak előadást. A gyűlést Bárczy De­zső nyitotta meg, majd az előadók szar­vai után .Nagy József dr. római kat. plébános és Danyi József ref. lelkész szólaltak fel. A gazdaközönség csatla­kozott a tokaji gyűlés határozatához és a Falu­ Szövetség kibontott zászlajához. Mozgolódnak a lengyel­országi kommunisták Varsóból Jelentik: A kommunisták ka­rácsony óta különösen tevékenyek s eddigi taktikájukat megváltoztatva, szö­vetkeztek az ukrajnai zendü­lőkkel, akik visszaözönlöttek Lengyelországba. Főleg a Keleti-tenger partvidékén mozgolód­nak, körülbelül 50 főnyi bandákra oszolva, amelyek géppuskákkal és kézi­gránátokkal vannak felszerelve, támadá­sokat intéznek a lengyel nagybirtoko­sok ellen, a földmíves népet pedig földosztással kecsegtetik. A lengyel kommunista­ párt Varsóban ezerszámra osztogatja fölhívásait, amelyben erőszak­kal fenyegetőzik arra az esetre, ha a párt vezérét és több letartóztatott agi­­t­átorát nem bocsátják szabadon._____ SZÁZ SZÓNAK IS EGY A VÉGE: AZ ÚJ EM­AZDA A legjobb és LEGOLCSÓBB NAPILAP

Next