Új Barázda, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

7®)-4 munkanélküliség kérdése állandóan foglalkoztatja a kormányt A szociáldemokrata szakszervezetek küldöttsége a miniszter- elnöknél — A kormány első feladata a pénzügyi helyzet biztosítása — Az UJ BARÁZDA tudósítóidtól ** Búcsúzó Eucsut veszek az „Uj Barázda11 olvasóitól, mert a mai napon kilép­tem a lap belső munkatársai sorá­ból s ezzel, ha nem is szakad meg, de mindenesetre meglazul az a régi és bensőséges kötelék, amely en- gemet ezzel a lappal és olvasóival összefűzött. Visszavonulásomnak nem az az oka, mintha az „Uj Barázda" poli­tikai irányában változás történne, lépésem nem függ össze a szer­kesztő személyében történt válto­zással sem, mert hiszen az uj fele­lős szerkesztő személye iránt biza­lommal viseltetem és őt munkássá­gában tehetségem szerint támogatni is fogom. Visszavonulok azért, mert egyéb, terhes elfoglaltságom mel­lett a főmunkatársi munkakört nem bírom kellő odaadással betölteni. A munka szaporodik, a legény pedig — miért volna tagadni — öregszik és gyengül. Átadom a tért a fel­adathoz méltó friss erőknek. Munkása voltam az „Uj Barázdá"- nak megalapítása első napjától kezdve s ha fogyatékos képességek­kel is, de egész lélekkel mindig a hazafias és erkölcsi eszméket igye­keztem szolgálni s arra serkentet­tem, hogy a munkás, zsellér, kis­ás nagygazda megértse s megbe­csülje egymást s a magyar föld minden gyermeke közös fronton egyesüljön a nagy nemzeti célok érdekében. Ezt az irányzatot fogom szolgálni ezután is. Öt év alatt rengeteg levél ment át a kezemen, melyeket a falusi olvasók küldöttek a lap szerkesztő­ségéhez. Ezeken a leveleken keresz­tül beletekintettem a kisemberek ügyeibe, bajaiba, eszmekörébe, lelki­világába s ebből a szellemi érint­kezésből soha el nem múló érzé­seket mentettem. Magammal viszem ezeket az érzéseket elhagyott Író­asztalomtól, magammal viszem a falusi fajtám iránt érzett nagyrabe­csülést és mélységes szeretetet és szerelteknek fogom tartani min­dig azokat az órákat, amelyeken a falusi nép erkölcsi és anyagi jólé­téért dolgozhatom. Isten áldja meg az „Uj Barázda" olvasóit, a lapot, derék, lelkes munkatársait és az édes magyar hazát í Buday Barna, Eethleti István gróf miniszterelnök ma fogadta a szociáldemokrata szak­szervezetek küldöttség-ét, amely a mun* kanélküliség ügyében jelent meg a mi­niszterelnök előtt. A szocialisták kér­ték a munkanélküliség esetére való biz­tosításról szóló törvényjavaslat parla­menti tárgyalását s memorandumba foglalták erre vonatkozó előterjeszté­seiket. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a munka­nélküliség kérdése a kormányt állan­dóan foglalkoztatja. Igyekszik a nehéz problémán segíteni, azonban nem csak a gazdasági válság, hanem a szanálási programm is bizonyos határok közé sző­rit ja ennek a segítésnek a lehetőségét. A kormánynak első feladata most az állam pénzügyi helyzetének biztosítása. Ha ezt a kormány nem tudná elérni, hiába vállalkoznék olyan feladatokra és hiába tenne olyan ígéreteket, amelye­ket bár szive szerint készséggel és örömmel teljesítene, de amelyekre a je­len helyzetben képtelen. Rámutatott arra is, hogy a munkanélküliség esetére való biztositás kérdése szoros kapcsolatban áll a munkaközvetítés kérdésével. Erre vonatkozólag a kereskedelemügyi mi­nisztérium törvényjavaslatot készít elő. Egy további kérdésre a miniszterel­A buzavaluta megszüntetése . kérdé­sében ellentétes vélemények hangzottak el s ebben a kérdésben a kormány tovább folytatja a tárgyalásokat. Meg­kérdeztük a kisgazdák véleményéről Lovász János nemzetgyűlési képviselőt, aki a búzadrágulással, a buzavám fel­függesztésével ' és a buzabérekkel kap­csolatban felmerült kérdésekről az. Uj Barázda munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — A búza drágulásáért nálunk sem a termelőt, sem a kereskedőt nem lehet felelőssé tenni. Egyik se hajtotta fel az árakat. A magas búzaárakat a vi­lágpiaci helyzet teremtette. A vámfel­függesztés kérdésében azon a nézeten vagyok, hogy ez nem vezet semmi ered­ményre. Nem várok a buzavám fel­függesztésétől semmit azért, mert ha Amerikában fel megy a búza ára, akkor nálunk is fel megy, dacára ö vámfel­nők azt jegyezte meg, hogy a kormány nem azért van, hogy fele­lősség nélküli ígéreteket tegyen. ígéri azonban, hogy mihelyt Genfből visszatér, az illetékes szakminiszterek­kel együtt kérni fogja a jelenlevőket, hogy a felvetett kérdéseket a tanul­mányozandó memorandum alapján be­ható megbeszélés tárgyává tegyék. Ami a szellemi munkások segítésének kérdését illeti, ez csak a gazdasági élet olyan mértékű fellendü­lése mán következhetik be, amely ké­pessé teszi az ország gazdasági szerve­zeteit arra, hogy a szellemi munkásnak megélhetést és elhelyezést nyújthasson. Ezután a küldöttség tagjai az egyes szakmák képviseletében még külön-külön kérdéseket terjesztettek a minisztei el­nök elé, végül megköszönték a minisz­terelnök válaszát. Bethlen február 8-án utazik Genfbe Bethlen István gróf miniszterelnök február 3-án utazik Genfbe, hogy a Népszövetség élőit tana s'ozzék a ma­gyar szanálási programm további vég­ié aj tá áró!. Tá oliéte alatt V’ass Jó séf népjóléti miniszter helyettesi.i. A genfi utazás pénzügyi kérdéseiről a minisz­terelnök ma egyébként Búd János pénz­ügyminiszterrel s több más pén2ügyi szakértővel tanácskozott. függesztésnek. Viszont magától ért ten- dó, hogy ha ott olcsóbb lesz, nálunk is alább száll a búza ára. — A kisgazdáknak s általában a ter­melőknek a búza drágulásából semmi hasznuk nincs. A kisgazdáknak csak annyi búzájuk van, amennyi szükségle­tüket fedezi. Haniis beállítás az, ha valaki azt állítja, hogy kisgazdaérdek- bői kell drágulni a búzának azért, hogy félre rakott készleteiket magas áron ad­hassák el. A tényleges helyzet az, hogv szerencsésnek mondható az a kisgazda, akinek gabonakészlete fedezi a vetési szükségletéi. Sajnos, a tavalyi rossz termés miatt sok kisgazdának még annyit sem fize­tett a gabona, hogy a vetőmagot tehetett volna félre belőle, így a termelőknek elég tekintélyes része arra kényszerült, hogy pénzért vegye meg a vetőmagot. Ezeknek a ter­melőknek azután igazán nem lehet ér­dekük a búzának ilyen nagymérvű drá­gulása. —■ A magas búzaár Igen súlyos hely­zetbe hozta a bérlő földmivestársadal- mát. A bu2aértékben megállapított és a drágulás folytán magasra szökő bé­reket ezren és ezren képtelenek meg­fizetni. Ami a buzabérek megváltozta­tását illeti, ez nagyon kényes kérdés. Ali kisgazdák mindig a szabadforga­lom és a termelési szabadság hívei voltunk, minden hatósági beavatkozás ellen tiltakoztunk. A kormány mindig is a földtulajdonosok és a bérlők tet­szésére bízta a megállapodásokat. A mai helyzetben azonban be kell látni, hogy a magasra emelkedő búzaárak sok százezer kisembert létében támad­ják meg és így a buzabérek kérdését valahogy meg kell oldani, — Szerintem az volna a leghelye­sebb, ha állami beavatkozás nélkül, közös megegyezéssel Intéznék el a kér­dést, olyanformán, amely a föld­birtokosokat és a bérlőket egy­aránt kielégítené. Azért nem tudom helyeselni az állami beavatkozást, mert ha most a bérlők javára az állam a földtulajdonosokat kötelezné bizonyos meghatározott bér­összegek kiszabására s ha ez. nem elé­gítené ki a tulajdonosokat, akkor meg az ő részükről kezdődnék az elége­detlenség. Azonkívül pedig az állami beavatkozás sértené a gazdasági élet szabadságát. A birtokosoknak feltétlenül be kell látni, hogy a bérlők tönkremennek, ha nem módosítják a buzabéreket. Magam részéről bizom benne, hogy a földtulajdonosok jobb belátásra jutnak és olyan megegyezés jön létre, amely mindkét félre megnyugvást hoz. Szentpétervárott véres összeütközés volt A munkanélkUliek tüntető felvo­nulása a „hiányos segélyek1'miatt Krasszin amnesztiát akar auatni az orosz emigránsoknak Berlini jelentés szerint Pétervá- rott véres összeütközések voltak munkanélküliek és a lovas rendőr­ség között. A munkanélküliek zárt oszlopokban a város központjába igyekeztek, hogy a kormányzóságon panaszt tegyenek a hiányos Segé­lyek miatt és közkonyhák fölállítá­sát kérik. A tüntetés vezéreit letar­tóztatták. Mint az egyik orosz lap jelenti, Krasszin azon igyekszik, hogy messzemenő amnesztiát eszközöljön ki a külföldön élő orosz emigrán­sok számára. Tervezete szerint azonban azoknak az emigránsoknak- akik vissza akarnak térni, meg kel, tagadniok minden közösséget a tál nácskormány ellenségeivel, Mii szólnak a kisgazdák a buzavaluia megváltoztatásához Lovász János fél az állami beavatkozásiól — Beavatko­zás nélkül, közös megegyezéssel rendezzék a buzabérek ügyét — A birtokosoknak be kell látniok, hogy a bérlők tönkre mennek, ha nem módosítják a béreket — Az UJ BARÁZDA tudósítóidtól — or***u") / Gtm _ 'Éj &£ dk|e„||| / M te fiUJBftffQZOa SO SZRUSNYEjj »>S5 február 1« vasárnap ilSSS^SÍil© Badapem, % 81. évi.2«. se, ELŐFIZETÉSI ARAKí neR7ed6vre 58.000 Kor., egry SZERKESZTŐS E(Ji VI. kerület, O-utcn IO. sxüm CSBSgSUSSíCgSFSXJSSfSSr. "esjolenik MtB kMteMM akim* SSSSURS&. méter ,l1?sr»b,S* szerint vess fel a kladtílitzatal. Telefon számolt i 43-40, 198—04, «|.|ei 1ÍÓ-ÍI

Next

/
Thumbnails
Contents