Új Barázda, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

KLOl'IZO ÉNI AliAIi; nejcjedém 58.000 Uor., effJ hdnnpra 20.000 (cor, Kffjes példánj Ara 1000 kor., vasilmapolion 1500 Icoroma* — Hirdetéseket milli­méter dlfssnbAs szerint vesse fel a klaiWlilfataS. Megjelenik hétfő kivéteíéfel mindennap SZKKKKSZTOseni TI, lieilllet, O-atea 10. szAio Telefon iilmok: 12-lt). 108-04. «J!«l 140—71 KiAIMÍlllVmi,: vr. lierlUet, (l-nteii 10. «=rtn> Telefon HAmolc < 4»-4«. ISIS—04, «.!!«« 140-71 A nyolcadik pont A szocialista kiskáté nyolcadik ponija körül baj van. A szociáldemokrácia csalhatatlannak hirdetett prófétája, Marx tanár ur, ugyanis egy őszinteségi ro­hamában kikoítyaníotta, hogy az ő legnagyobb ellenségük az Isten és mindaddig, míg Istent le nem gyűrik, nem uralkodhatnak a világ fölött. A csalhatatlan Marxnak ezt az őszinte­ségi rohamát a nemzetköziek kiskátéja a nyolcadik pontban úgy teszi tör­vénnyé, hogy a vallás magánügy, követelik ezért a nemzetköziek az iskolai valiástanitás eltörlését. Ez a nyolcadik pont az, amely át- hidalhatlan űrt támaszt a polgári és a szociáldemokrata felfogás között. Mi ugyanis közéleti tisztaságot, társadalmi rendet erkölcsi alapok nélkül el nem tudunk képzelni, afölött pedig vitat­kozni sem lehet, hogy az erkölcs csak a vallásban éi. Ahol nincs vallás, ott nincs erkölcs, nincs tehát az ember­ben lélek, ami szintén husbói-vérből való állattól megkülönbözteti. Lélek nélküli hustömeg, holt anyag marad az ember hit nélkül, önző állat, amely mozog, eszik, érzékeinek él, a gyengét eltiporja, az erőstől menekül. Lehet-e ilyen tömegekkel társadalmi rendet al­kotni ? Lehet-e a szegények, özvegyek, árvák és aggok iskolásáról beszélni ? Csorda lenne az emberiség, ahol aki bírja, az marja és éppen az a tömeg sinylené meg legelőször a vallás hiányát, amelyet a marxisták állítólag boldogítani akarnak. Akolba és járomba terelhető nyers erővé válnék, a lelki élet minden erőforrása, vigasza, szép­sége, emberiessége nélkül. Hiszen láttuk, mi az eredménye a vallásoktatás megszüntetésének. Láttuk itthon is, külföldön is. Állati indulatu emberek, elkorcsosult gyermekek, akik a haldokló beteghez siető papot az utcán kigunyolják, magukat a majom­tól származtatják, szülőiket nem is ismerik és mint a szovjet páriái, kivert ebek módjára csatangolnak az utcákon. Ez a vallásoktatás niagszüntetésének gyakorlási eredménye. És akkor, ami­kor a választásokra szervezkedő szocialistáknak nekiszegezi a polgári párt a nyolcadik pontot, ők fölényesen azt felelik, hogy a valiás nem az utca­sarokra való ! Tudjuk ' De azt is tudjuk, hogy a vallást először ők vitték ki az utcára, mikor ellene tüntettek, azután ők dobták ki iskolából és templomból az utcára, mikor hatalomra kerültek. Nem az a kérdés tehát, való-e a vallás az utcasarokra, hanem az, hogy mi van a kiskáté nyolcadik pontjával ? Hirdeiik-e még Marx tanítványai, hogy le kell gyűrni az Istent, változatlanul vallják-e, hogy a vallás magánügy és az iskolai valiástanitást el kell törölni. Ez a kérdés! Erre azonban csak ker­telnek a nemzetköziek, mert változatlan hitvallásuk ellenére is polgári szava­zatokra horgásznak. Aáár pedig mindaddig, míg a nyolcadik pont a kiskátéban benne van, önmaga sírásója az a polgár, aki szociáldemokratára adja szavazatát. Mi nem kérünk azokból az erkölcsökből, abból a proletáröntudatból, amely Moszkvában uralkodik. Nekünk nem lehet jelszavakkal, hangzatos frázisok­kal mégegyszer tanácsköztársaságot csinálni templomok felcsufolásával, gyermekek megrontásával, papok akasz­tásával, kisgazdák Irtásával. Vagy Marx az ur a lelkek . felett, vagy Krisztus, a mi Istenünk, gkit sem harminc, sem harmincmillió ezüst pénzért, sem semmiért a világon ma­gyar ember megtagadni nem fog. Lejárt a Judások kora, mert bölcsen tudjuk, hogy Judás ellenére csak egyszer volt feltámadás. Ha a mi sorainkban újak akadnának, megáshafnák a sirt ezzel a felirattal: „Itt nyugszik Magyar­ország 1“ A polgárságnak vezeiősz@r@pét msg kell őrizni Megkezdték a választójog! javaslat részletes tárgyalását A választójogi bizottság mai ülése — Az UJ BARAZDA tudósiló játót — A választójogi bizottság mai ülésén, amelyen a javaslat részletes tárgyalását kezdték meg, a kormány résziről Beth­len István gróf miniszterelnök és Rt kovszky Iván belügyminiszter vettek részt. Szilágyi Lajos a miniszterelnöknek a bizottságban elmondott válasz ójogi be­szédével foglalkozott és többek közt, nagy derültség mellett, kockáztatta meg azt a kijelentést, hogy őt és a tár­sait igazolta a miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszt rclnök kijelentette, hogy tévesen ériette Szilágyi az ő beszédéből, mintha a kormány­nak a politikai hatalom megtartása volna a törekvése. Erről szó sincs, azonban arra mutatott rá, hogy bizonyos társadalmi osztályok tö­rekszenek hatalomra és az osztály­uralmat hirdető szociáldemokrata párt osztályuralomra törekszik. Ezzel a törekvéssel szemben hang­súlyozta azt, szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztályok részesüljenek a politikai hatalomban és a polgári társadalomnak a vezető sze­repét megőrizzük. Leszögezi ismételten azt a tényt, hogy a szociáldemokrata párt nálunk is és mindenütt osztály- harcot hirdet és osz.tályuralomra törek­szik és ezt a tényt nem engedi félre­magyarázással vagy félrevezetéssel el­homályosítani. Az 1. fejezet 1. §-ához Szilágyi La­jos, Meskó Zoltán, Gömbös Gyula, Patacsi Dénes, Vázsonyi Vilmos, Ras- say Károly, Mokcsay Zoltán, Csizma­dia András szólaltak fel, majd Ra- kovszky Iván belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Kifejtette, hogy a polgárok nevelís'ge szempontjából nagy különbség van a négy elemi elvégzése és az irni-olvasás között, mert az is­kola •valláserkölcsi nevelést ad és fi- gyelmező hatása későbbi korban iS ér­vényesül. Patacsi Dénes indítványát, hogy a vitézség! érmesek és az altiszti fokozatot elért katonák mentesüljenek a négy elemi elvégzésének igazolása alól, magáévá teszi. Ezután Paky Endre előadó tette meg megjegyzéseit, majd az első paragrafust Vázsonyi lényeg­telen kiegészítésével elfogadták. A bizottság legközeiebbi ülését csü­törtökön, délelőtt 10 órakor tartja. layőrfiszeg teljes pusztulása A tűz martalékává lett zalamegy&i község lakói kétségbeesett helyzetben vannak — Tavaly a jég verte el termésüket Novából jelentik: Mint az »Uj Ba­rázdás megírta, a za’amegyei Győrfi- szeg községben március 28-án tűz tá­madt, amely az erős * szélfuvás követ­keztében percek a’att lángokba b rit íta ez egész községet. Az ötven házat szám iái-* községből csak S—10 ház maradt meg.. többi mind a pusztító elein- mar­taléka lett. A kár épületekben, gazda­sági felszerelésekben és bútorokban több milliúrdra rag. A lakosság nyomora annál kétségbeejtőbb, mert a múlt év­ben összes termésüket a jég verte el. A lakosság élelmiszereit és állattakar­mányát nagyobbrészt kölcsönből sze­rezte meg. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A sorssujtotta község szerencsétlen lakóira felhívjuk a kormány és a tár­sadalom figyelmét és kérjük, hogy hi­hetetlen nyomorukon gyors segiíségg. 1 enyhítsenek. Holnap tárgyalja a namzsriyiMs a mezőgazdasági hitsljauaslstot — A Ház mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén Srődi-Kar- raoh Tihamér beterjesztette az egyesitett bizottságok jelentését a mezőgazdasági hi­telről szóló törvényjavaslatról, amelyrö' kimondották a sürgősséget. Putnoky Sándor a fővárosi törvényhatóság kiegé­szítéséről szóló bizottsági jelentését ter­jesztette be. Maillot Nándor báró pedig a magyar-lengyel gazdasági szerződés bi­zottsági jelentését mutatta be. Ezután több mentelmi ügyet tárgyaltak le, majd felol­vasták a holnapi napra bejegyezett inter­pellációkat. Az ülés végén a jegyző felolvasta Mayar János földmivelésügyi miniszter írásbeli válaszát, amelyet Bodó Jánosnak az ó- és ujszentiváni föld- és házhelyigénylök ügyé­ben előterjesztett interpellációjára adott. A miniszter kijelentette, hogy az ügy a földbirtokrendező bíróság előtt van és an­nak hatáskörébe tartozik, mindamellett át­iratot intézett a bírósághoz, hogy a már bekövetkezett tavaszi gazdasági munka­idényre való tekintettel, az ügyeket sürgő­sen bírálják el. Az interpelláló képviselő és a Ház a választ tudomásul velle. A legközelebbi ülés holnap, szerdán Je3z. amikor is a fővárosi törvény, mezőgazda­sági hiteljavaslat és a magyar-lengyel szer­ződés szerepel a napirenden. Tíz százalékról három százalékra mérsékeljék az adópótlékot Méltányos esetekben még ezt is leszállíthatják A pénzügyminiszter rendeletet adót ki a forgalmi adónak késedelmes fize­tése esetén kiszabható adópótlék meg­állapítása tárgyában. A rendelet sze­rint, aki adóbevallás alapján készpénz­ben fizetendő adóját megfelelő határ­idő alatt, vagy aki az idézett törvény­cikk alapján terhére kivetett adót a fizetési meghagyás kézbe i ésétől számí­tott 15 nap alatt be nem fizeti, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 5 szá­zalékát köteles megfizetni. Az acíón'tlé- kot a pénzügyigazgatóság' méltán y: ssúg- bál felére mérsékelheti; további mér­séklést csak a pénzügyminiszter enge­délyezhet. A rendelettel kapcsolatban illetéke? helyről tájékoztatásul a következőket közük: Az eddigi törvényes rendelke­zés szerint a forgalmi adónak adóbe­vallás vagy fizetési meghagyás alapján való késedelmes fizetése esetén havi 10 százalékos, nem mérsékelhető adópótlé­kot kellett fizetni. Ez a rendelkezés helyénvaló volt addig, amig pénzünk értéke állandóan csökkent és igv kése­delmes fizetés esetén a kincstár keve­sebb vásárlóerővel bíró összegeket ka­pott. A pénz értéke azonban időköz­ben megszilárdult. A pénzügyminiszter erre való tekintettel —. úgyszintén fi­gyelemmel arra, hogy az adófiz tök tér• keit lehetőleg csökkentse — indokolt­nak látja, hogy az aíópótlékot lénye­gesen, havi 1Ö százalékról 3 százalékra csökkentse, ezenkívül áz eddigi rendel­kezéstől eltérően, lehetővé tegye, hogy méltányos esetekben az érdekeltek ké­relmére még ezt az összeget is mérsé­kelhesse. 1ÖÍ HUBálM n imifi ríEHL-r lt»25 ;$pi»áiis 1, szarja JPlliPliÉ ilylíOlj' Budapest, VII. ótÍ. M. az*

Next

/
Thumbnails
Contents