Új Barázda, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
■N valóban méltó Széchenyi István gróf fellépésének százéves fordulójához. Ezket az eredményeket akarja a vidéki magyar nép ebben a szinmagyar alföldi városban, Cegléden, a századik falukiállítás keretében bemutatni. Csak egyes virágszálak, kevés buzaszem, néhány fonál s , egypár remek az, amit a kiállítás mutat, ahhoz a sok lelki és gazdasági kincshez, amit a szinmagyar tábor bizakodó erejével ezen a tatárjárta földön kitermelt. ’ Cegléd városát választottuk a századik állomásul, mert ez az izmos, romlatlan alföldi nagy szálláshely a maga dolgos tanyavilágával és népes faluszövetségi csoportjával élő bizonyítéka az uj magyar élniakarásnak. Ennek az alföldi városnak s ennek az alföldi vidéknek délibábos rónáit a magyar kultúra kétszer népesítette be a keresztény műveltség alkotásaival. Virágzó városok, gazdag falvak lepték el sűrűn a Duna-Tisza közét már a magyar királyság első századaiban. Először a tatárdúlás, azután a török pusztítás, harmadszor a vörös rémuralom égették fel ezt a kultúrát. Egy parszi tudós jön Keletről és azt hirdeti Európának, hogy a magyarok kultúrája még a római és görög műveltséginél is régibb volt. Kell valami istenadta erőnek lenni ebben a nemzetben,, hogy kultúráját nem engedi eltemetni s ebben az istenadta erőben Széchényi századik évfordulóján, nemcsak hiszünk, hanem azt akarjuk, hogy ezen a századik állomáson egész táborunk, minden falu és minden város megfogadja szent fogadással, hogy nemzeti kultúránkat, amelyet első királyunk ezen a földön a keresztre és az ekevasra alapított, minden modern mérgezéssel szemben megőrizzük s újra dicsőségre vigyük. — Főméltóságodat a védelme alatt dolgozó Faluszövetség hazafias hódolattal üdvölli, kitüntető megjelenését hálásan köszöni és alázatos tisztelettel kéri, hogy a századik falukiállítás, amelynek sikere érdekében Cegléd váárosa, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, a pestmegyei és ceglédi gazdasági egyesületek, a ceglédi ipartestület, iskolák és több érdemes társadalmi egyesület működött közre, megnyitni és megtekinteni kegyeskedjék! aibab Azm A kormányzó megnyitja a kiállítást A kormányzót a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást: — Öt évvel ezelőtt alakult meg a Faluszövetség, amelynek alakuló ülésen magam is jelen voltam. Működését állandó figyelemmel kisérem. Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt, öt év alatta szövetség kitűzött céljainak megvalósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott. Céltudatos munkájának egyik különösen jelentős ága volt az említett célt szolgáló kiállítások rendezése. Azok sorában a ma itt, Cegléden megnyíló kiállítás a századik, örömmel látom, hogy a mai, századik kiállítást a szövetség épen Cegléden rendezte. — Talpraállásunkba vetett hitemet nagyban erősíti az, amit Cegléd népének a haza földjéhez való ragaszkodásáról, a mezőgazdasági munka iránt terzott szeretetéről régebben is tudtam és újabban is hallok. — A magyar jog szeretetétől áthatott szivemnek kevés dolog fáj jobban, mint az, ha az örökölt vagy kitartó munkával szerzett birtoktól való könntyű, sőt könnyelmű megválás jelenségét kell látnom. Hála Istennek, népünk széles rétegeiben a földhöz való ragaszkodás érzése még nem lazult meg. Cegléd népe pedig ezen a téren különös elismerést érdemel. Az a terület, amelyet ceglédiek akár sajátjukként, akár bérlet alapján a város határán kívül mivelnek mezőgazdaságilag, messze meghaladja magának a városnak mezőgazdasági mivelés alatt álló területét. A ceglédiek ezzel a vállalkozási kedvnek a földhöz és a gazdasági munkához való előszeretetüknek példát adó jelét adják. A város népe emellett épp ma bizonyságot tesz arról, hogy megvan benne az érzék a kultúra más céljai iránt is. Iparossága, ime kultúrházat emelt, a sportpálya létesítése pedig tanúságot tesz a város vezetőinek és a város közönségétnek a testedzés iránti érzékéről. — Abban a biztos reményben, hogy a Szövetség' ifjabb jelentős lépést tett kitűzött célja felé, a'' kiállítást megnyitom ! A közönség Hosszasan ünnepelte az államfőt aki az " üdvözlések elhangzása után Steinecker Ferenc egyetemi tanár, a Faluszövetség elnöke és Bodor Antal egyetemi magántanár, a Falszövetség igazgatójának kalauzolása mellett megtekintette a főgimnázium hatalmas épületét, udvarát és a népkertet megtöltő kiállítást, melynek anyaga híven mutatja be a tanyavilág gazdasági és kulturális haladását, a magyar népművészetet és Cegléd szépen fejlődő iparát és kereskedelmét. A kiállításon A gazdák nagyszerű boraikkal, gyümölcseikkel és más terményeikkel magas fokon mutatták be Cegléd mezőgazdasági kultúráját. Az iparosság remekbe készített csizmákkal, cipőkkel, bútorokkal, agyag- és keramikai készítményekkel, bőráruval, vasmunkával, szekerekkel, kocsikkal vonult fel a kiállításon. Cegléd leányai és asszonyai szemet-lelket gyönyörködtető hímzéseivel, kézimunkával tette fel a kiállítás koronáját. AStefánia Gyermekvédő Szövetség három hatalmas teremben felállított kiállítása, a Hangya gyártmányainak, a Ceglédi Hitel- és Pinceszövetkezet kiállítási árui fölött a kormányzó elismerését is kifejezte. A baromfi- és gépkiállítás területén is érdeklődéssel nézte a kormányzó a kiállított anyagot. A kormányzó több mint egy órán át tartózkodott a kiállításon és legmagasabb elismerését fejezte ki annak nagyszerű rendezése és a kiállítási anyag dússága és szépsége felett. A kormányzó a kulturház felavatásán Az ipartestület kulturházának alapkőletétel ünnepsége már szombat este kezdődött meg, amikor hatalmas fáklyásmenetben sokezer főnyi polgárság vonult a városháza elé, ahol Darányi János ipartestületi alelnök üdvözölte Sárkány Gyula főpolgármestert. Innen fáklyás ifjak és lampionos leányok sorfala között vitték azt a vasurnát, amelyet az alapkő mellett helyeztek el. Ebbe az urnába az ország vezetőinek fényképeit és jelmondatait, Cegléd történetét és az ünnepségről szóló laptudósításokat helyezik el. A kiállítás megtekintése után a kormányzó az épülő kulöiházhoz hajtatott, ahol a dalárda hangjaival fogadták, majd Kovács Margitka csokrot nyújtott át a kormányzónak. Rónai János ipartestületi elnk üdvözlő beszédére Horthy Miklós kormányzó többek közt így válaszolt: — Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a mi nagy szellemi tőkénket, nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. Ennek a nemes célnak szolgálatában látom én a ceglédi ipartestület épülőben levő kultúrEbből a huszárcsapatból különös bizalmával tüntette ki Miksa császár Tüdős József komáromi születésű közhuszárt, akia polgári életben cukrászsegéd és szakács volt. Tüdős volt az egyetlen európai ember, aki az 1867 június 19 én végbement kivégzésnél jelen volt.’ Tüdős, mint szemtanú,, a következőket beszéli el a kivégzésről: — Miksa császár bátran lépett a vesztőhelyre Miámon és Mehta tábornokokkal, kikkel egy sorba állították, mire 18 mexikói benszülött vadászkatona lépett elő. Kivégzése nem ment egészen simán. Ugyanis az első két sor katonaság nem is mert lőni a férfias szépségű császárra és daliás tábornokokra, mire a harmadik sorban hátulról álló mexikói benszülött katonák félrefordított arccal lőttek és igy történt, hogy hat katona golyója közül három a császár hasába fúródott, ami iszonyú fájdalmat okozott neki. Végre is egy Stifli nevű, a bécsi Hochund Deutschmeister-ezredbe i dezent ilt szakaszvezetőből lett hadnagy elvette egy mellette álló katona fegyverét és azzal szívenlőtte egykori urát. A szerencsétlen császárt az utolsó napokban már mindenki elhagyta, főbb emberei — köztük Bombelles gróf is — csak Tüdős maradt mellette. Rodoliek báró vezérőrnagy az Ausztriában és Magyarországon toborzott sereg főparancsnoka, még a vesztőhelyre se kísérte el császárját, hanem Mexikóban maradt a seregnél. Thirring dr, a szerencsétlen császár orvosa, bár Queret,íróban volt, az utolsó,napokban nem volt sehol se látható. Kitűnt a kivégzés után, hogy az életét féltő orvos a Queretarohegyen lévő kolostor pincéiben bujkált, ahol Tüdős találta meg és tudatta, vele császári urának azt a végakaratát, hogy testét balzsamozzák be. Ez meg is történt, a kolostor templomában Tüdős főszakács és az áruló Lopez ezredes jelenlétében. A császár maga vigasztalta halála előtt néhány szóval Tüdóst s megbízta, hogy utolsó levelét anyjához, Zsófia főhercegnőhöz juttassa el, végül pedig intézkedett végrendeletében a mexikói konzul utján, hogy Tudós életfogy Miksa császár tragédiája Magyar szemtanú Miksa császár kivégzéséről — Emlékezés a szerencsétlen sorsú magyarbarát császárra . Amikor 1867 ben Hazanne francia tábornok csapatai 111. Napóleon császár parancsára kivonultakMexikóból és haza hajóztak Franciaországba, Miksa császárt a nagyobbára osztrák zsoldosokból áló serégre elhagyta, kivéve ezer főnyi önkéntes magyar huszároszpatát amelyet a császár agyonn el vetése után szintén hazaszállították-ugyan kegydíjat kapjon. Tüdős a császár holttestét koporsóba helyezte és Margités tábornok parancsára egy kolostorba vitte, ahol felboncolták, szivét kivették, testét pedig bebalzsamozták, gyönyörű szakállát levágták, amelynek egy részét a szemet bekötő zsebkendővel együtt Tüdős hozta el magával. A császár holttestét Tegethoff ellentengernagy nemsokára hadihajón Triesztbe hozta, ahonnét vasúton Bécsbe szállították és ott katonai pompával temették el a kapucinusok templomában. Tüdős is csakhamar Bécsbe érkezett és kihallgatásra jelentkezett Zsófia főhercegnőnél, aki csakhamar fogadta is és sírva hallgattameg Tüdős elbeszélését,átvette Miksa császár utolsó levelét, szakállát és bajának maradványát, amelyet öszsze-vissza csókolt. Zsófia udvari, szolgálattal kínálta meg Tüdőst, de ő megköszönnte ezt az ajánlatot s Budai esen telepedett le, előbb azonban a koronás arany érdemkeresztttel tüntették ki. Zsófia főhercegasszony pár évig titkári hivatala utján levelezést folytatott Tüdőssel. Érdekes, hogy Tüdős Queretaróban a fogva levő császárt meg akarta szöktetni egy, a sampakói kikötőben váró osztrák-magyar hadihajón. A melxikói önkéntes huszárok 15 legjobb lovát szedte össze a menekülésre és a császárt őrző kapitányt és katonáit megvesztegetve, már minden készen állott a menekülésre, de a büszke császár ezt visszautasította, mert nem akarta még az utolsó nap sem elhinni, hogy őt a mexikói felkelők agyonlőnék. Hogy a szomorú véget ért Miksa császár a magyarok mily őszinte híve veit, mutatja az is, hogy Tüdősünkkel együtt az összes testőrei magyarok voltak, köztük számos 1848—49-iki honvédhuszár, akiket pompás egyenruhájukban Amerikában mindenki tábornoknak nézett; a császár igen nagyra becsülte az ő hűséges magyarjait és mindig magyarul beszélt velük — egész nap dunántúli kiejtéssel. Miksa császár tragikus sorsa még egy áldozatot követelt: hitvese, Sarolta császárnék fájdalmában megőrült. Al. M. ál 1935 szeptember 1. Isedd házét, amelyre Isten áldását kérem akkor, amidőn az alapkövet ezennel elhelyezem! A kormányzó szavai végeztével kalapáccsal háromszor megütötte az elhelyezet alapkövet. Az iparosleányok angyaloknak öltözőn csoportja között egyik leány Hungária alakjában állt és ének közben rózsákat dobáltak a Nagyúrra. A diszebéd Délután két órakor a városháza közgyűlési termében kétszázötven terítékes diszebédet adott a város Horthy Miklós és a vendégek tiszteletére. Az ebéden Zzengellér Gyuláné nagyszerű vezetésével szebbnél-szebb gazdaleányok szolgáltak fel. a move sporttelep megnyílása Délután három órakor a Move sporttelepre hajtatott ki a kormányzó. A Move egyesületek, a leventék és cserkészek díszfelvonulása után Zsilinszky Endre, a Move elnöke üdvözölte a kormányzót, amelyre háromszoros »huj-hujhajrá« hangzott fel. Az üdvözlés után a kormányzó intézett beszédet a kivonult versenyzőkhöz, amelyet hosszas és lelkes éljenzéssel fogadtak. Ezután Mándoky Sándor ezredes-lelkész, majd Takács József református püspökhelyettes és Törtik Lajos evangélikus lelkész áldották meg egyházaik nevében a sporttelepet. Mielőtt az egyes versenyszámok megkezdődtek volna, Birány Istvánnak, a füzes egri úszónak az államfő a Move ajándékát, egy cserfalevél koszorút adott át. Ezután kezdetét vette az atlétikai és tornaverseny, amellyel nagy tetszést arattak a versenyzők. A kormányzó hosszabb időt töltött a versenypályán, majd az állomásra hajtatott s visszautazott Gödöllőre, ahová este 7 óra 20 perckor érkezett meg. Betegeknek Jó tanács! Ha ideges, kimerült, erőtlen, álmatlan, étvágytalan, ha ideges szív- vagy gyomorbaj, hólyag- e a belzavarok, rheuma, ischiáa, hirdés, bénulás gyötri, ha életereje, férfiassága nincs rendben — kérje a „Modern villamos gyógymód” című, tanulságos, világhírű 70 oldalas szép könyvet (külön kötet férfiaknak, külön a nőknek) és megtalálja az életerő, az egészség és életkedv útját . Díjtalanul küldi ezt az ISIIETSO VITAX.XZER orvosi rendelő intézet, Budapest, VB. Kertész-u. 10/2.