Új Barázda, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

VIMMZM 1926 ;antár 1, péntek ügyi műszaki bizottság-, amelybea min­den egye; szomszédos állam képviselői benn vaniiak és amelyben mód van arra, hogy ezeknek a sérelmeknek az orvoslását kérjük. Az államtitkár ur nyilatkozata vé­gén kijeiéi;.tette, hogy egyetlen k örsi" belterületén a*.űr váz, mert ide- ;n gondoskodtak gátak eme­lésével a védekezésre. Ez a körülmény közigazgatásunkat i^icséri. fiz Országos Földbirtokrendező Birdság nyilvános tárgyalásai Az Országos iröidbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó-utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: 1926. évi január hó 7-én, délután 4 órakor: Szamosujlak és Gyű:;ye köz­ségek földmegváltási ügye. (Hadik Bar- kóczy Endre gróf hitb. birtokos vált sága, Haentjens Haan Pálné, Vállyi Nóra majtisi ingatlanaira és esetleg Isaak Elemér penyigei ingatlanainak válts ága); 1926. évi január hó 8-án, délután 4 órakor: Tiszaszsntmárfon község földmegváltási iigve (Szabolcs vm.) (Közlegelő juttatás.) Tálya község földmegváltási ügye. (Kapcsolatos Bett- ka Imre vagyon válságával. A IV. számú tanácsban január hó 7-ik napján délután 4 órakor {(emse, Piskú, Luzsok községek földmegváltási ügyében a 14.056—925. O. F. B. sz. Ítélet folytán foganatosított póteljárás eredménye; 1926. évi január hó 8-án, délután 4 órakor Tiszarád és /(emese községek földmegváltási és ármegállapítás! ügye (kapcsolatos Haas Ignác és Liphtmann Mór váltságával). A 111. száma tanácsban január hó 5. napján, délután fél 5 órakor: Pa- pác község földbirtokrendezési ügye. január hó 6. napján: Szentkozma­dombja község földmegváltási ügyé­ben a tárgyaló bizottság javaslata; " január hó 8. napján: Borszörcsök község földmegváltási ügyében a tár* ARII tizenkettedszer ítélt el «. Ibarósíícf Javiihalatlan iol-vaj* alti közel Húsz: évei volt bör­tönben Székesfehérvárról jelentik: Juhász János lárszentmihályi cipészsegéd két hónappal ezelőtt betört Beyel cipészmester házába is hatmillió korona értékű holmit ellopott, (uhász a tárgyaláson töredelmesen beval­lott mindent. Nem kevesebb, mint 12 alka­lommal ítélte el a székesfehérvári törvény, szék. Először három heti fogházra, majd kétévi, majd 21 napi, ezután két évi, ötö­dik alkalommal félévi börtönre, majd más­fél évre, ufabban két és fél évi börtönbün­tetésre ítélték. Később már fegyházzal sújtották, egyszer négy, majd egy, azután két évre, 10. és 11-ik alkalommal három- három heti fogházat kapott, most pedig a 12-ik büntetést mondták ki reá, háromévi j fegyházbüntetést. Kevés megszakítássá1 mintegy 16 esztendőt töltött börtönben s most újból három évre hűvösre került. Gyerm elsír agédia Eff>' kisfiú lelőtte a barátfát Ma délelőtt a Kerepesi-uti Ehmann- telepen Edelmann Dezső 12 éves tanuló barátjával együtt töltött fegyverrel játszóit. Játék közben a fegyver véletlenül elsült és a golyó Edelmann Dezsőt a fején súlyosan megsebesítette. A mentők élet- veszélyes állapotban szállították kórházba. A tagosítás a kisbirtokosok érdekeit szolgálja A pénzügyminiszter másfél milliárdot utalt ki a tagositási alap javára Irta PESTHY PÁL m. kir. igazságügyminiszter A tagosítás lényegileg abban áll, hogy a birtokosnak a község határában kü­lönböző dűlőkben elszórva fekvő több kisebb-nagyobb mezőgazdasági földjeit ezekkel becslés szerint tökéletesen azo­nos értékű s rendszerint egy tagban ki­hasított ingatlannal cserélik ki. Ezzel kapcsolatban a felesleges utakat, mesgyé- ket megszüntetik, uj úthálózatot létesí­tenek, hogy minden gazda jó utón hoz­záférhessen tagjához. A birtokhatárokat tartós birtokjelekkel megrögzitik. A kis­birtokosok érdekében a kisebb tagokat a község belsőségeihez közel, a nagyobb tagokat pedig távolabb hasítják ki. Emel­lett ügyelnek arra is, hogy a szántókat, réteket, legelőket sfb. a határ legmeg­felelőbb helyein helyezzék el. A tagosításnak ily módon való fo­ganatosítása, különösen ha egyszersmind a vízmosásokat megkötik, a kopár terü­leteket befásitják, a szükséges vízrende­zéseket, csatornázásokat s lecsapoláso- kat is foganatosítják, a tagositott köz­ségi határ vagy határrész gazdaságilag legmegfelelőbb kihasználását teszi lehe­tővé s igen nagy mértékben mozdítja elő a több és jobb termelést. A tagosítás leghasznosabb a kisgaz­dákra nézve azért, mert aa addig 10 -15 darab földje he­lyébe kapott egy tagnak megmi- velése nagy munka-, idő- és anyagmegtakaritással jár s lehe­tővé válik a termés mennyiségé­nek és minőségének tokozása. Amennyire a helyzetet látom: kis­birtokosaink mindinkább tudatára jut­nak annak, hogy a tagosítás nagymér­tékbpo -T.il •' T -A é-■' * '< * ni szén, inig szétszórtan íevo 10—15 da- rab földjének megnövelése nagy idő s a munka- és anyagtöbblet reáfor- ditását követelte meg a kisbirtokostól s ez a fokozott fáradozás rendszerint még sem tette lehetővé az összes föl­dek kellő megmunkálását, addig a ta­gosítás következtében a kisbirto­kos sok felesleges munkától sza­badul, gazdasági felszerelésének az egyik; földről a másikra húr­colása közben beállott kopásból, ron­gálódásból származó értékveszteségét megtakarítja, a tagon a S&g-SÉ^i munkákat a szükséghez vág • járáshoz képest és felváltam mindig keze ügyében lera| eszközeivel, sőt a tagot Jzj növelheti. A tagos! ideje s alkalma vf/ arra, hogy egy íag|| leggazdaságosabb kílf tősége felől gondolkozzál^ ' 85! dálkodási módokat tanulmányo'255 s ezek alkalmazásával arra törekedjék, hogy tagján a lehető legjobb minőségben s a lehető legnagyobb mennyiségben termelje terményeit. A tagosításnak a kisbirtokosok érde­kei szempontjából kétségtelen előnyeivel szemben rendszerint hátrányul hozzák fei azt, hogy jégverés esetén a tagosí­táskor kiosztott tag minden termése megsemmisülhet, ami rendszerint ki van zárva akkor, ha a birtokos ingatlanai a határ különböző részein szétszórtan feküsznek. Ámde ez a hátrány részben látszólagos, részben a jégverés okozta kár könnyen pótolható. Ugyanis katasz­trofális jégverés nem gyakori jelenség s igy elég ritka eset, hogy ugyanazon gazda tagjának egész termését a jég­verés egymásután többször is megsemmi­sítse, másrészt a jég által okozott kár a jégkár elleni biztosítás segítségével könnyen kipótolható. A mondottakból kétségtelenül követ­kezik, hogy ott, ahol az ingatlanok el- daraboltsága nagyobb mérvű, különösen a kisgazdaságok érdeke a tagosításnak — még áldozatok hozásával is — foga­natosítása, mert ez az áldozat jó befektetés, amely idővel biz­tosan és burásán visszafizeti a gazdának a ráfordított költsége­ket. Azonban a tagosítás nem csupán ma­gángazdasági érdekeket szolgál, nem­csak az egyes gazdasági egyedek jó­létét fokozza, hanem egyik legfonto­sabb közgazdasági tényező is. Ugyanis, ha a gazda a tagosítás következtében jobb és több terményt termel s bo­csát a közfogyasztás rendelkezésére, az­zal nemcsak a gazda jóléte fokozódik, hanem a többi társadalmi osztály hely­zete is javul és gyarapodik az ország közvagyona is. A gazdatársadalom ugyanis a jobb és több termelés kö­vetkeztében kiadósabban tudja táplálni a fogyasztást, az ipari és a kereskedelmet, köz­tartozásait könnyebben és gyor­sabban tudja kiegyenlíteni s ez­zel hozzájárul úgy a közjóiét fo­kozásához • intazűliair! ' - *■ tás . . . __ .asuUuí A tagosítás' ezea nagy áözgaz.iasági jelentőségénél fogva a kormányzat a világháborút megelőző időben a tago­sítás költségeinek állami előlegezésével s állami előleg visszafizetésének meg­könnyítésével s ezzel kapcsolatban en­gedélyezett bizonyos kedvezményekkel igyekezett a tagosításokat elősegíteni. A háború, a forradalmak, a megszál­lás, valamint pénzünk vásárló erejének rendkívüli megromlása folytán a tago­sitási költségek állami előlegezésére szol­gáié tagositási állami alap pénzkészlete elértékti-.enedett s az állam nehéz pénz­ügyi helyzete megakadályozta ennek az alapnak a szükséglethez mért táplálását. 1914. évi szeptember hó 1-e óta az jjállam nem előlegezi a tagositási költ­ségeket, úgy, hogy azóta a tagositási ei-SItségeket a tagositó érdekeltség kény- 1 télén azok felmerülésekor azonnal fe­dezni. Ezidőszerint 48 község tagositási ügye van folyamatban s ezeknek a ta­gositási eljárásoknak egy évi költsége körülbelül 400.000 aranykoronára, vagy­is mintegy 6 milliárd papirkoronára tehető. Habár az ország mai súlyos helyzetében ily nagy összeget nem is tud a tagositási állami alap rendelket- zésére bocsátani, a kormányzat mégsem zárkózott el mereven a tagositási ál­lami alapn-k lehetséges mérvben dotá­lásától s c.órt • pénzügy miniszter 1.450,000.000 paplroskoronái utalt be a tago­sítás! állasul alapba. Ez az összeg azonban jóformán csak arra elegendő, hogy az alap az Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság ál­tal az 1920. XXVI. t.-c. 92. §-a, il­letve az 1924:VI1. t.-c. 23. §-a alap­ján hivatalból elrendelt tagosítások költségeit előlegezze. Azonban minden törekvésem arra irányul, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, az állam, a tagositási állami alapot a kérelemre folyamatba tett tagosítások költségeinek előlegezésére szükséges összeggel támogassa. Addig is, mig ez megtörténhetik, a változott helyzethez képest meg kell változtatni a tagositási költségek vise­lése, kivetése, beszedése, behajtása és kezelése tárgyában fennálló szabályo­kat. A vezetésem alatt álló igazságügy­minisztérium birtokrendezési osztóivá utasításomra rendelettervezett készített, amely szabályozza a hivatalból elren­delt tagosítások költségeinek állami elő­legezésénél követendő eljárást s kimond­ja, hogy az egy éven belül előlegezett összegeket a következő év elején a ta­gositó érdekeltség köteles a tagositási állami alapnak visszatéríteni. A kére­lemre megindult tagosításoknál pedig a rendelettervezet kimondja azt az elvet, hogy a tagositási költségeket előlegezni is a tagositó érdekeltség köteles s hogy ezeknek a költségeknek fedezésére szük­séges összegeket az állami adm;n sztrá* ció teljes kikapcsolásával a tagosát; ér­dekeltség által választott kezelő bizott­ság szedi be és kezeli. A rendeletter­vezet lehetővé teszi azt is, hogy esetle­ges károsodások elkerülése céljából a tagositási költségeket a tagositó érde­keltség — biróilag jóváhagyott elha­tározásához képest — gabonának ter­mészetben szolgáltatásával fedezzek, vagy papirkorona helyett aranykoroná­ban állapítsák meg. Egyébként a tagosítás különös gon­doskodásom tárgya s rajta vagyok, hogy a tagosításokat minden rendelkezésem­re álló eszközzel előmozdítsam, s remé-l : lem, hogy az állam pénzügyi helyzete | ■ gy-két év múlva lehetővé teszi, hogy •a tag'"'01 ” " mi alap legalább a sze­gényebb köz? rtkberí ' képes lesz a ta- ' gositási költség k előlegezésére. A viláyegjobb Earmoaik^ Hegedül, Citerái, Hai oniamj^i, Beszélőgépjei, Éimbaloinjai, továbbá az összes ^ szerek ^ gyárban atóki Árjegyzéket Ingyen kfcUd Mogy oróssy Gyűl m. kir. szabadalmazott hangsizergyé Budapest, Vilii Rákóczi-uí 71. Tel.: József 16—£* Minden újságárustól követelj az „UJ BHRJÍZDÁ“-t i Első Keresztény Biztosító Intézet ! • ‘ --------'"■J-JBBLB ' ' ..........'■-----J*Ji-L-!-----------!■■ Ig azgatóság: Budapest, IV., fövám-tér 2. ( tCJ re nti e I tségek: Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Szombahely. 2

Next

/
Thumbnails
Contents