Új Barázda, 1926. július (8. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

/ r | > iwu> y' ( / ' "" A mnn 1926 JUL '1 j ^ 7f ^ 6 1926 julins 1, csütürtSk APU lUUll ^tH^Ojraa fljifaperi, Vili, fai. 148. UJ BARÁZDA Előfizetési arak. egész évre 320.000 kor., íél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy hónapra 30.000 kor. Egyes példány Ara 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona. — Hirdetéseket milli­méter díjszabás szerint vesz fel a kladéblvatal. Megjelenik hétfő kivét elével mindennap SZERKESZTŐSEK VI. kerOlei, O-ntca 10. szám. Telefon számok: T42-49, E 998-04, éjJelT140-71 KIADÓHIVATAL: VI. kerfilet, Ó-utca 10. szám Telefon számok : T 42-49, L 998 - 04, éjjel T140-71 Nagyzási hóbort A nagy port felvert Bacher-iigy inogott hiba volna meg nem látni azt a társadalmi betegséget, amely­nek ez az ügy ma talán a legki- áltóbb példája. Ez a társadalmi be­tegség pedig nem más, mint a nagy­zási hóbort. Bacher is, mások is, nagyrészt a nagyzási hóbortnak kö­szönhetik súlyos bukásukat és ezt a nagyzási hóbortot fizeti meg láp- ten-nyomon az egész magyar gazda-" Sági élet. Megfizeti pedig súlyos mil- liárdokkal azért, mert a forradal­mak és az azokat követő felfordu­lás óta mintha kihaltak volna az emberekből a régi nemes és becsü­letes törekvések, mintha kihaltak vol­na a régi polgári erkölcsök. Hajdan is iparkodott minden jóra- Való ember öreg napjaira egy kis va­gyont gyűjteni. Hajdan is megvolt minden emberben, különösen pedig a szabad pályán élő iparosban és ke­reskedőben a szerzési szándék és készség. De senki sem akart máról holnapra meggazdagodni. A szer­zett vagyonok harminc-negyven esz­tendő szorgalmas munkájának lassan érő gyümölcsei voltak. De ma még arról sem beszélhe­tünk, hogy az emberek vagyont akar­nának szerezni. Egyszerűen jól akar­nak élni. Duskálódni akarnának minden jóban és pedig lehetőleg munka nélkül. A tőzsdekonjunktura alatt rántott csirkét evett és pezsgőt ivott, meg autón szaladgált minden szerencsés spekuláns. Egy árva ga­rast nem takarított meg abból, a mit a börze szeszélye az ölébe hulla­tott. Azért van azután ma a sok nyomorúság, bukás, öngyilkosság és Családi dráma. Vagy talán azt gondolják egye­sek, hogy amikor az összeomlás után szabad pályára igyekeztek irá­nyítani a nemzet komoly elemei az ifjúságot, akkor munka nélküli, má­ról holnapra való meggazdagodást szántak neki? Szó sincs róla! A nemzeti és keresztény gazdasági élet megteremtésének gondolata az volt, hogy azok, akik hivatalnokpályán nem férnek el, a pult mellé állja­nak, nem pedig a börzére szalad­janak. Arra a börzére, amely a ma­ga csillogó lápvirágaival legnagyobb tenyésztője lett a nagyzási hóbort­nak. Mert a börzeerkölcs eredménye az, hogy mig hajdan a két koro­nát mindenki megbecsülte, ma a harmincezer koronát csak fitymálja és inkább nem dolgozik, semhogy kevésért dolgozzék. Ez az erkölcs eredményezte azt, hogy napjainkban már csak fehér holló a szerénység. Mert az emberek nemcsak máról holnapra akarnak dúsgazdagok lenni munka nélkül, hanem többek akarnak lenni, vagy legalább is többnek akar­nak látszani, mint amilyenek. Az aszfaltnak ez a szomorúan ag­gasztó betegsége, szerencsére, megkí­mélte a falvakat. De vigyázzon is nagyon a magyar földművelő nép, Smith Jeremiás, a Népszövetség­nek Budapestről távozó főbiztosa ma az alábbi levelet intézte az »Uj Ba­rázdái; főszerkesztőjéhez: Mielőtt Magyarországot elhagy­nám, a magyar sajtó utján kíván­nék az egész magyar nemzetnek köszönetét mondani azért az elő­zékenységért és szívességért, a mellyel engem ebben az ország­ban fogadtak. Ez a szives fogadtatás nagy hálával tölt el és azt sohasem fo­gom elfelejteni. Magyarországi tar­tózkodásomra mindig a legna­gyobb örömmel fogok visszagon­dolni. Az ország jövőjét mindig a legéberebb érdeklődéssel fo­gom kísérni és ennek az ország­nak minden elképzelhető jót és sok szerencsét kívánok. Amikor először Magyarország­ra jöttem, annak a meggyőződé­semnek adtam kifejezést, hogy a magyar nemzet reménnyel és bi­zalommal nézhet a jövő elé. Ne­hézségek mindig lesznek, de meg­győződésem, hogy ezeket bátran és eredményesen fogja leküzdeni. Az utolsó jelentésemben, mely már elkészült és a rendes idő­ben, azaz július hó 20-ika felé fog megjelenni, bővebben foglal­kozom a jövőre nyíló kilátásokkal. Amidőn a magyar nemzettől búcsúzom, köszönetét akarok mon­dani a magyar sajtónak azért a A 33-as szanálási bizottság ma délelőtt ' Ráday Gedeon elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt többen szóvá tették a Bacher-ügyet. Búd Já­nos pénzügyminiszter válaszolt a fel­szólalásokra. Elsősorban határozottan visszautasította azokat a külföldön kö­zölt rágalmakat, amelyeket Peyer Ká­roly Sir William Gooddai kapcsolatosan jónak látott a szanálási bizottság előtt hangoztatni. Good igen jó barátja a magyar nemzetnek, sok jó szolgálatot tett neki és senkinek sem lehet ér­deke, hogy őt az országtól elidege­hogy hatalmába ne kerítse ez a lelki ragály, mert ez rosszabb a legveszedelmesebb himlőjárványnál. A himlő csak az arcot csufitja el, ez pedig az emberi lelket vetkez­teti ki emberi formájából. megértésért, amelyet velem szem­ben mindvégig tanúsított és azért a támogatásért, melyben engem részesített. örömmel közöljük a távozó fő­biztos urnák ezt a meleghangú és velünk, magyarokkal szemben őszin­te megértést és rokonérzést tartal­mazó levelét és azt hisszük, hogy a magyar földmivelő nép ebben az örömben osztozik velünk. Mert egy­részt hazánk mai helyzetében nem lehet közömbös előttünk, hogy az a férfiú, aki hosszú ideig legfőbb intézője volt pénzügyeinknek, milyen képei visz haza magával nemzetünk­ről, másrészt bizonysága ez a le­vél annak is, hogy a magyar kor­mány, amikor az ellenőrzés sú­lyos terhét vállalta, ennek a köte­lezettségének, a távozó főbiztos el­ismerése szerint is, úgy tudott ele­get tenni, hogy ebből a nemzet­re csak haszon és nem kár háram­lóit. Csütörtökön reggel utazik el a főbiztos Smith Jeremiás, Magyarország volt népszövetségi főbiztosa, hol­nap, csütörtökön reggel 7 órakor az Orient-expressvonattal elhagyja Bu­dapestet. nitse. Peyer vádját ismételten vissza­utasítja. (Bennünket nem is lep meg, hogy a szociáldemokraták rágalmakat szórnak az ország külföldi barátaira, ők csak ellenségeinket szokták magasz­talni. A szerk.) A pénzügyminiszter ezután kijelen­tette, hogy a kormány az ország közhiteié­nek megvédését tartotta szem- előtt, amikor a Viktória szaná­lását kívánta elősegíteni. A kormánynak elözetésen nem volt tu­domása a Viktória belső ügyeiről. Egész közgazdasági életünkre súlyos kihatással lett volna, ha a kormány nem segít a helyzeten, mert olyan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitele szempontfából nagy jóakarattal viseltettek a nemzettel szemben. Nem lehetett megengedni, hogy ezek károsodjanak és ezzel az ország hi­tele is megrendittessék. Egyébként a kormány csak 100 milliárdot bocsá­tott rendelkezésre, a magángazdaságok pedig 50 milliárdot. Meg kell várni ( a büntetdvizsgálat eredményét, amely­ből aztán meg lehet állapítani, hogy Bachert milyen felelősség terheli. Az egyéb felszólalásokra kijelen­tette a miniszter, hogy a késedelmi kamatra és az Ingatlan jelzálogra vo­natkozó javaslat készen van. Az ingó­jelzálog kérdését is dűlőre akarja vinni és reméli,ifecgy őszre benyújthatja az erre vonatkozó javaslatot. Az ülés napirendjére térve, Temes­vár}’ Imre előadó ismertette azt a ren­déletet, amely szerint azokra nézve, aki­ket 15 évi szolgálat után helyeztek nyugdíjba, a szanálás korlátozása julius 1-től kezdve megszűrik. és igy ezek tel­jes nyugd’jat kapnak. A korlátozás fen- marad a tizenöt évnél kevesebb szol­gálati idővel bírókra nézve. Több felszólalásra válaszolva, a pénz­ügyminiszter kijelenti, hogy a mostani rendezéssel a nyugdíjasok kérdését még nem oldották meg teljesen, mert hisz ez a kérdés szoros összefüggésben van a pénzügyi helyzettel. A bizottság ez­után tudomásul vette a rendeletet, majd a betegápolást és gyermekvédelmi pót* adóról szóló rendeletet ismertette ai előadó. A rendelet alkalmas arra, hogy véget vessen a jelenlegi tartha­tatlan állapotnak és apasztani fogja a községekre eddig e téren rótt terheket. Több felszólaló örömmel üdvözölte a rendeletet, majd a bizottság ezt tudomá­sul vette. Ezután a kamatilletékekről szóló ren­deletet ismertette az előadó. A tőke- kamatadót a rendelet 10 százalékban ál­lapította meg, felhatalmazza azonban a pénzügyminisztert arra, hogy az illeték szedését felfüggeszthesse, vagy az ille­téket mérsékelhesse. Több felszólalásra kijelentette Búd pénzügyminiszter, hogy azt a rendeletet, amely a tőkekamat• illeték mérséklésit julius 1-től kezdődő hatállyal el fogja rendelni, rövidesen kiadja. A hizottság ezt a rendeletterve, zetet is elfogadta. Ezután az előadó azt a rendeletet ismertette, amely azért szükséges, hogy a miniszter felhatalmazást kapjon arra, hogy a forgalmi adót egyes árucik­kekre nézve . egyfázisos rendszerben szedhesse be. Több felszólalásra Vargha Imre államtitkár kijelentette, hogy a szénre és tűzifára vonatkozó tervezet már készen van, rövidesen ki is adják. Az egyfázisos rendszerben a kenyér és a péksütemény utón járó forgalmi adót is bele kíván­ja venni, a malomnál a liszt után fize. tendő adó kulcsába, úgy, hogy a pék. A távozó népszövetségi főbiztos Köszöneté Búd pénsügyminissier a Bac&er-ügyről Az ország közhiteiének megvédése miaíí kívánta a Kormány elösegiíeni a Viktória szanálását — A szanálási nyugdíjkor• látozás megszűnik — A betegápolási pótadó, a tőkekamatadó és az egyfázi­sos forgalmi adó — A szanálási bizottság ma befejezte működését — Az UJ BARAZUA tudósítójától —

Next

/
Thumbnails
Contents