Új Barázda, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

1928. július 1. vasárnap Aranyígasságok­ Soka nagy urakkal Cseresznyét marokkal Te ne egyél egy tóibSL Ha eszel szépiben Esel irigységben Rád lövöldöz magsából, S ha csontot nem ront is Jelt hagy rajtad mégis, Hogy nézd másszor távolról. « M erkölccsel teljes S jó hírnévvel ékes Vén embert megbecsüljed. Megfogadd tanácsát Őrizzed hagyását S jó intését kövessed. Ne illesd haraggal, S ne bosszantsad csúffal Meg ne átkozzon téged. * Miképen tisztelted Atyádat s becsülted Ugyanazt várd magadra. Mert atyád sírása, S anyád átkozása Ostort fonhat nyakadra: S hol nem fog viszketni Ott fogod vakarni S nem lesz birád fiadra. » Bujaság és a bor Kiben e kettő forr Nincsen ott nyugodalom. Mert egyik szivedben A másik elmédben Hatalmazott hatalom: Mind kettő égő tűz, Kedved ellen hajt, az S ezek vége sirhalom. Fékbértől és egyéb bosszúságtól kíméli meg magát, ha postacsomag­jára és szállítólevelére előre felírja mi történjék vele a kézbesítés aka­dályának esetében. IIIMM. Használjon Gargoyle MobilotM, az indításhoz Sphenx-benzint! VACUUM 01L COMPANY R.T. BUDAPEST, V., ZRÍNYI­ UTCA 7. TELEFON: AUTOMATA 809—30 Fényes külsőségek között tartották meg Sokorópitkán az első állat- és vetésdíjazást Sokorópátkai Szabó László, a volt miniszter fia, mint a falu első gazdája, lemondott a pénz- és jutalomdíjakról (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Fényes és bensőséges ünnep volt Pé­ter és Pál napján a győr megyei So­­korópátka községnek. Pénteken, jú­nius 29-én a Felsődunántúli Mező­­gazdasági Kamara több testvérinté­­zet bevonásával és közreműködésével Sokorópátkán hivatalos állatbírálatot és díjazást, valamint vetésdíjazást és határbejárást rendezett. Az ünnepsé­gen megjelent a kerület országgyűlé­si képviselője, sokorópátkai Szabó Ist­ván volt kisgazdaminiszter, ország­gyűlési képviselő, Ormándy János dr. mezőgazdasági kamarai igazgató, Mesterovics Iván gazdasági főfel­ügyelő, Vitéz Bittera Miklós gazda­sági akadémiai tanár, Gróf Béla gaz­dasági akadémiai tanár, Kolbay Ká­roly akadémiai segédtanár, Kövy Jó­zsef és Halász József gazdasági főfel­ügyelők, Szűcs Albert állategészség­ügyi főfelügyelő, Tóth Gyula, a soko­­róaljai járás főszolgabírája, Végh Jó­zsef gazdasági tanácsos, Miile Géza kamarai főtitkár. Az állat- és növénydíjazásokra a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kama­ra hét pénzjutalmat és nyolc elismerő oklevelet tűzött ki. Ezen díjakon kívül az Új Barázda szerkesztősége egy gyönyörű ezüstórát ajánlott fel a legeredményesebb gazda jutalmazására, a Hangya pedig egy nikkel Anker­­órát küldött. Az ünnepség reggel 8 órakor kez­dődött a pusztapátkai majorban, ho­vá kivezették a faluból mindazokat a teheneket és üszőket, melyek novem­ber 1-től egyesületi ellenőrzés alatt állanak. Az eredmény még a legnagyobb reményeket is túlszárnyalta, mert Sokorópátkáról, ebből az arány­lag kicsiny hegyi községből negyven darab tehenet és tíz üszőt hajtottak fel. Az állatbirálat Máté Géza kama­rai főtitkár bevezető szavaival­ kezdő­dött s a bizottság Mesterovics Iván gazdasági főfelügyelő elnöklete mel­lett a következőképen osztotta ki a dí­jakat: 1. Sokorópátkai Szabó László, 2. Prozinger Vendel, 3. Szabó András, 4., 5., 6. Sokorópátkai Szabó László, 7. Tomolák János, 8. Lascsik Vendel, 9. Polgár Lőrinc, 10. Polgár István, felső, 11. Sokorópátkai Szabó László, Sokorópátkai Szabó László, sokoró­pátkai Szabó István volt miniszter, országgyűlési képviselő fia, ki kétségtelenül első gazda So­korópátkán, a Kamara által fel­ajánlott pénzdíjakról lemon­dott s így azokat a sorrendben következők kapták. A gazdasági szakértők véle­ménye szerint Sokorópátka állatte­nyésztése az utóbbi időben olyan tar­talmas lendülettel indult meg és olyan jó nyomokon halad, hogy az ország bármelyik más nagyobb vidé­kének tenyésztésével felveheti a ver­senyt. Az állatdíjazás után a vendégek és az ünneplőbe, öltözött, sokorópátkai és környékbeli gazdák szentmisét hall­gattak a plébániatemplomban. A mi­sét és a szentbeszédet Szely Imre róm. kath. plébános, a gazdakör h. el­nöke mondotta. Istentisztelet után az iskola helyiségében Szűcs Albert ál­lategészségügyi felügyelő tartott elő­adást a tehenek szárazraállitásáról, azután a magyaróvári gazdasági aka­démia tanára, vitéz Bittera Miklós dr. tartott népies szakelőadást a többtermelés előfeltételeiről. Szerinte a jó munka, a hő trágya és a jó vetőmag képezhetik alapját csak a gazda ered­ményes munkájának. Gróf Béla dr. gazdasági akadémiai tanár a gyom­ir­­tás módját, valamint a legelterjedtebb növénybetegséget, a rozsdát és az üszköt ismertette. A szakelőadásokat sokorópátkai Szabó István v. minisz­ter, országgyűlési képviselő nyitotta meg és zárta be. Beszédében leszö­gezte, hogy Sokorópátkának ez az ün­nepe határkövet jelent a község fej­lődésének történetében, mert mind­azok, akik a faluban nevelkedtek, tud­ják,­ hogy mi volt , húsz év esztendővel ezelőtt Sokorópátka és­ környéke. A község egész kis helyen terült el, ha­tára csak 500 katasztrális hold volt, egészen addig, míg bérbe nem vették az ő községi bírósága idején a­ vallás­­alapítvány 512 hold földjét,a­mely ma már a földbirtokreform következ­tében a gazdáié kezére került. .Ugyan­ekkor vezették be a norfolki négyes gazdálkodást is. Ez volt tulajdonké­pen alapja az egész fejlődésnek. Az­óta a falu népe már megismerkedett a műtrágyával, a nemesített vető­maggal, úgyhogy az egész határon­­ma már nincs régi vetés. Nagyon örül, hogy az a mag, amelyet ő vetett el, nem sziklára hullott, hanem termő­földbe esett. Délben sokorópátkai Szabó István ebédet adott a vendégek tiszteletére , azután kezdődött a határjárás, melyben a bizottság tagjain kívül a 3

Next