Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

2 VIRIUtAZM 1928. szeptember 1, szombat Negyvenezer pengő a Magyar Hét rendezésére A fővárosi kereskedelmi és ipari érde­keltségek néhány hónappal ezelőtt felve­tették a „Magyar Hét1' megrendezésének gondolatát. A kitűzött cél érdekében szá­mos tanácskozást tartottak és minden módon biztosítani kivánták, hogy a meg­rendezendő „Magyar Hét11 teljes mérték­ben igazolja, hogy a hazai ipar és keres­kedelem felkészültsége és magas nívója mellett semmi szükség sincsen idegen ál­lamok ipari termékeinek behozatalára. A tárgyalások során a tervek mindjobban kiszélesedtek és az eredetileg csak a fő­városra tervezett akcióba — nagyon he­lyesen — bekapcsolódott a vidék is. A vidéki kereskedelmi és iparkamarák, ípartestülétak és kereskedő egyesületek ugyancsak Jelentős szerepet kaptak a „Magyar Hét“ előkészítésében és rende­zésében s máris biztosítottnak tekinthető, hogy a vidék ipara és kereskedelme ugyancsak méltóképpen kapcsolódik bele a nagyszabásúnak Ígérkező akcióba. Az érdekeltek körében általános ürömét kelt, hogy Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter már kezdettől fogva a legna­gyobb megértéssel támogatja a hazai ipar és kereskedelem törekvéseit. Éppen ezért a rendező bizottság most arra szá­mit, hogy a miniszter hazaérkezése után a kereskedelmi minisztérium is minderő- teljesebben vesz részt a rendezési mun­kálatokban és látható intézkedésekkel biztosítja az egész ország szempontjából oly nagyjelentőségű „Magyar Hét" si­kerét. ­A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormány tagjai Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével ma délelőtt minisztertanácsot tartottak. A miniszter- tanács folyó ügyeket tárgyalt és ennek során negyvenezer pengő segélyt szavazott meg a kereskedők által november hó­napban rendezendő „Magyar Hét" cél­jaira. Sporthírek Mindenki résasftvehet a magyar falvak országos versenyében Az Barázda megváltoztatta a verseny módozatait Folyó hó augusztus 19-íkl számunkban ÍJelentek meg az VJ Barázda hasábjain az általunk kiirt Faluolimpiász néven nevezett országos versenynek feltételei és módozatai. A cikk megjelenése óta már többször foglalkoztunk a versenyzés fel­tételeinek módosításával és egyszerűsíté­sével s most pedig elhatároztuk, hogy a szabályzat második pontján fontos változtatásokat eszküzlünk. A 2. sztkasz Így szól: „Á versenyben rsak azok vehetnek részt,,akik az Vj Ba­rázda előfizetői. Ma a versenyző kiskorú, úgy szülője vagy gyámja fizessen elő, mert ezen feltétel htján nem vehet részt a versenyben". Versenyünk népszerűsítése miatt, to­vábbá, hogy mindenkinek alkalma lehes­sen a Fa! u olimpiát szón résztvenni, elve­tettük ezt a tételt, tehát az Uj Barázda országos versenyében részivehet ezentúl mindenki, tekintet nélkül arra. hogy előfizető-e vagy sem! Bennünket versenyünk kiírásánál nem anyagi szempontok vezettek s hogy most igy változtattuk meg « versenyzés felté­teleit, ezzel is igazolni akartuk, hogy anyagi hasznot .huzni nincsen és nem is volt soha szándékunkban. A nemzeti esz­me, a magyar föld népe őserejének fel­kutatása, a falu testi kultúrájának fej­lesztése volt a célunk s most is ezen ki- tűzött cél megvalóritása érdekében mon­dunk le az esetleges anyagi haszonról. Nem akarjuk megnebezelteni a szegé­nyebb, nem tehetős polgáremberek fiai­nak a versenyünkben való rsézvételt s re­mélhető, hogy ezzel a változtatással a falu sportoló ifjúságának újabb százai sietnek minden anyagi megterhelés nél­kül zászlónk alá. Itt adjuk tudtul egyéb­ként, hogy a magyar falu országos ver­senyének a ,,Falmlimpiász"-mée. módo­zatait és feltételeit a vasárnap megjelenő számunkban ismételten közölni fogjuk. Országos s pert ünnepség Békés* csabán (Az „Uj Barázda?' tudósítójától) A csabai MOVE rendezésében nagy­szabású sportünnepség lesz vasárnap Békéscsabán. A legérdekesebb száma a versenynek egy stafétafutás, amely­nek célja a pusztaszeri Árpád-emlék. A maga nemében eddig páratlan staféta, amelynek útiránya Csorvás-Orosháza- Hódmezövásárhely és Mindszent et érinti, hajnali 4 órakor indul a Főtér­ről. A versenyzők között férfiakon ki- vül nők is szerepelnek és a staféta azon tagja, aki a Tiszánál vált, úszva veszi át a stafétabotot a■ folyón, mig az utolsó versenyző koszorút helyez Ár­pád vezér szobrára. A spórtünnepsé- get egyébként atlétikai verseny és futballmérkőzés tarkítja. Egymillió pestkő hiteit ad a iíSwáros a kiskereskedőknek Csökkenteni kei! a magas védővámokat a iőváfos élelmezésének megkönnyítése céljából A székesfőváros vezetőit egyre in­tenzivebben foglalkoztatja a drágaság problémája. Mint jelentettük, a tanács tegnap több nagyiontosságu határoza­tot hozott ebben a kérdésben, külön felterjesztést intéz a kormányhoz, a polgármester pedig a szeptember havi közigazgatási bizottság ülésén tartan­dó beszámolójában külön rá fog mutatni a drága- sági kérdés rendkívüli fontossá­gára és a szükséges intézkedé­sekre. Sipücz Jenő polgármester erre vonat­kozó exposé jóban többek között a kö­vetkezőket mondja: — A főváros élelmezésének meg­könnyítése céljából a fontosabb élel­miszerek és a vágóállatokra fennálló maga3 védővámokat megfelelő keres­kedelmi szerződések alapján csökken­teni kellene. Kívánatos továbbá, hogy a fővárosi állatvásárck transitóforgal- mát méltányos vámkezelési eljárással tegyék lehetővé, úgyszintén az élelmi­szerexportnak adott tarifakedvezmé­nyeket. a budapesti szállítmányoknak is megadják. Szükségesnek tartja a polgármester I a forgalmiadénak az elsőrendű élelrnicikkekre vonatkozó eltörlé­sét és közellátás szempontjából kiterjesz- tendőnek tartja a forgalmiadómentes- séget a lisztre, húsra és cukorra is. A lisztre és húsra nézve az egyfázisú adólevonás van ugyan érvényben, de ez is még igen lényeges teherrel nehe­zedik a fogyasztóközönság vállaira Különösen súlyos tehertétel ez a cukor­nál, amelyet a forgalmiadon kívül még a kincstári haszonrészesedés is terhel. így van az, hogy nálunk a ter­melőállamban a cukor 50—60 százalékkal drá­gább, mint Ausztriában. A polgármester szerint feltétlenül szükséges, hogy egységes élelmiszer- törvénnyel- és kellő szigorúsággal al­kalmazott büntető rendeletekkel sza­bályozzák egyöntetűen az élelmiszerek forgalombahozatalát. A drágaság fokozódásával kapcso­latosan a budapesti kiskereskedők, mint ismeretes, már hónapokkal ez­előtt erélyes akcióba léptek annak a szorgalmazására, hogy a kisiparosok­hoz hasonlóan ők is kapjanak olcsó hitelt s a törvényhatóság közgyűlésén is több felszólalás hangzott el annak az érdekében, hogy a Székesfővárosi Kis­ipari Hitelintézet kereteit kibővítve, működését a kiskereskedők hiteligényeinek kielégítésére is terjessze ki. Néhány héttel ezelőtt a kiskereskedői hitel kérdésében kormánykezdeménye­zésre egy ankétet is tartottak, ame­lyen a kereskedelemügyi és pénzügy- miniszteren kívül a Pénzintézeti Köz­pont és a főváros képviselői voltak je­len. Ennek az ankétnak az eredménye az volt, hogy a kormány a Pénzintézeti Központ utján egymillió pengő hitelt bocsát kiskereskedők rendelkezésére, ugyanekkor azonban felhívták a fővá­rost is, hogy hasonlóan járuljon hozzá a kiskereskedői hitelkérdés megoldá­3^H»jeaaG3TS®8«araB«iii ii i jinnimiiaiRTH MÓDII ne ISI IBSZ9T A legszebb és legszentebb nemzeti gondolat szolgálatát írták zászlójukra és a legtiszteletreméltóbb jelszavak hangoztatásával kezdették meg műkö­désűket annak idején az Ébredő Ma­gyarok. És ha voltak is velük kapcso­latban nem kívánatos kilengések, azt reméltük, hogy a kissé fékeveszetten felcsapott lángok szabályozása Zitán ez az egyesülés eredményesen fogja tudni szolgáim azokat a nagy nemzeti célokat, amelyek minden lelkesedést, minden munkát, önzetlenséget és ki­tartást megérdemelnek, viszont az egy célért küzdők sorában a legtelje­sebb összetartást, a példaképpen állít­ható magyar egységet követelik. Mondjuk 'meg az igazat; — ebben a reménységünkben csalódnunk kellett. Az egység helyett a széthúzás fenye­geti ezt a jobb sorsra hivatott intéz­ményt. Egyes tagjai állandóan a bíró­ság nyilvánossága elé hurcolt belső egyenetlenkedésekkel szórakoztatják a közvéleményt. Egymást becsmérlik, vádolják, szapulják, nagy örömükre azoknak, akik a magyar ébredéstől sa­ját kis üzleteiket féltették. Azt vártuk az Ébredő Magyaroktól, hogy megvált­ják alvó nemzetüket a visszavonás tu­ráni átkától és azt kell látnunk, hogy az átok őket is veri, köztük is dúl. Nem lehetne-e ezer. segíteni? sóhoz. A tanács legutóbbi ülésén fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és ár. La- motte Károly pénzügyi tanácsnok re­ferátuma után úgy határozott, hogy egymillió pengő megszavazását java­solja a közgyűlésnek, arra a célra, hogy ezt az összeget a Székesfővárosi Kisipari Hitelintézet a kiskereske­dők hitelszükségleteinek kielégítésére használja fel. Egyidejűén szó van ar­ról, hogy a Kisipari Hitelintézet meg­változtatja címét és szervezetét és uj neve Székesfővárosi Kisipari és Kis­kereskedelmi Hitelintézet lesz. A banleoU — a íermelöR szegényedneU (Az Cj Barázda tudósítójától.) A bankok legutóbb közzétették félévi mér­legeiket és pedig kíüön-külön az egyes nagybankok és együttesen a TÉBE, a Ta­karékpénztáraik és Bankok Egyesülete. A mérlegekhez fűzött jelentések csaknem kivétel nélkül büszkén hivatkoznak az elért eredményre, amely szerint az 1928-ik év első felében átlag tiz százalékkal na­gyobb nyereséget mutálnák ki, mint a tnult év első felében. Az eredmény ugyan •még nem végleges és a dicsekvés kissé korai, mert az év hátralevő második felé­ben esetleg el lehet veszíteni azt a lia- szoníobbletet, amelyre oly büszkén hi­vatkoznak és amellyel nem illenék dicse­kedni. Mert mennél jobban megy a bankoknak, annál rosszabb helyzetük van a Terme­lőknek. Miből állott elő az első félév 10 százalékos nyereségtöbblete? Valami nagy­szabású és nz egész gazdasági életre elő­nyös üzletkötésekből? Vagy az üzletveze­tés nagyszerűségéből Mindezt nem lehet állítani. A bankok módszere a haszon- szerzésnél egészen egyszerű, átlátszó, régi módi gyakorlat, melyben nyomát sem le­het felfedezni az üzleti leleményességnek, még kevésbé az ország általános gazda­sági helyzetével való törődésnek. A Nemzeti Bank megszavaz a nagy­bankoknak bizonyos mennyiségű hitelt hat százalék kamat mellett s a nagyban­kok a hat százalék mellett kapott meg­számlálhatatlan milliókat tovább adják kilenc, tiz, tizenöt százalék kamat mel­lett, aszerint, hogy ki és mi az a Iá tel: igénylő. De nemcsak a jegybanktól, ha­nem magánoskotól is kapnak olcsó, hat százalékos hiteleket takarékletét formájá­ban, amelyeket éppen úgy, mint a Nem­zeti Bank hitelösszegeit, erősen megnö­velve és megdrágítva adnak tovább. Könnyen tehetik, mert karteilban vannak és nincs verseny a pénzpiacon. így az­után annyi kamatot kérnek, amennyi Jól esik nekik és még így is válogathatnak az adósokban. A kisemberek, különösen a gazdát alig szümithatnak arra, hogy akár a nagyban­koktól, akár pedig vidéki fiókjaiktól kölcsönt kapjanak, mert nem érdemes a bankoknak „nagyvonalú" üzleti tevékeny­ségüket kisemberek között szétforgácsol­ni. így azután el lehet hinni, hogy a nagy­bankok csakugyan fokozni fogják nyere­ségüket, ami csakis a .termelőtársadalom rovására történhetik. A bankok nyereség- többletével a gazdasági élet termelőága­zata szegényedett, amit más szóval úgy is lehet mondani, hogy a bankok azt a tiz százalékot, amivel a tavalyinál nagyobb nyereséget mutatnak ki, a termelők zse­béből emelték ki. A fó szakácsnő — Nekünk mindig sok vendégünk van. Vájjon elég jól tud-e fözm? — Mind a kétféleképpen! — Hogyan? — Úgy is, hogy visszajönnek e. ven­dégek, úgy i3, hogy soha többé ne jöj­jenek el. Szőrözzelek uj előfizetőket az Uj Ba­rázdának. Ú vörösrés Jbr árngy&r öipest, Óról Kásrolyi-mtcs 17. - Telefon: Újpest 28 Legmodernebb pálinkafőzőkészülékek raktára. Kérjen árajánlatot. — Nyuga- titól B villamossal.

Next

/
Thumbnails
Contents