Új Barázda, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

£ T T Í929 luniius 1, szombat * Mra O filter Budapest, XI. év>., 121. sí 9 ELŐFIZETÉSI ARAK a m. kir földmiveiésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" cimli füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest. Vm. kerület. József-körut 5. szám. TELEFONSZAMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Mayer János íölámlvelésUgyi miniszter Űrnapján megtekintette a Tiszaviáék szik ja vitást a fagykár sajtóit a területeket Hamupipőke Hagyományos meleg köszöntéssel, magyar vendégszeretettel üdvözöljük mindazokat, akik a nemzetközi falu­fejlesztési kongresszus alkalmából Bu­dapestre a világ minden tájáról a mai napon megérkeztek. Bizalommal kö­szöntjük őket, mert értékes útmutatá­sokat, a kritika tüzében edződött esz­méket várunk tőlük, amelyek a ma­gyar levegőnek, a magyar népi saját­ságoknak megfelelően átidomitva elő-' revihetik a — sajnos — még mindig elmaradott magyar falut és tanyát a boldogulás utján. De bizalommal kö­szöntjük őket azért is, mert hisszük, hogy itt, a mi körünkben, nyitott szem­mel fognak látni és innen eltávozván, hirdetői lesznek annak az igazságnak, hogy ennek'a nemzetnek gerince nem a kifelé hangoskodó aszfaltradikaliz­mus, hanem a csendben, a békésen dol­gozó falu, amely száz százalékig a nemzeti gondolat eltántorithatlan hi- ve. És örömmel köszöntjük a falvak érdekeinek lelkes apostolait, mert al­kalmuk lesz meggyőződni arról, hogy Magyarországon minden hivatott té­nyező szivén viseli a falu ügyét és mindenki abban a meggyőződésben él, hogy a nemzet rejtett erőforrásai ott vannak, ahol zöld kalászt ringat a ta­vaszi szellő. Nekünk a falu ügye egyenlő a nem­zet ügyével. Ha mi élni és megma­radni akarunk, akkor nemzetünk élet­fájának gyökereit kell gondoznunk, mert ha a gyökér egészséges, akkor terebélyesednek az ágak és lombsátort formálnak a levelek. Agrárország va­gyunk. Nem hitegethetjük magunkat sem ipari, sem kereskedelmi aranyat tojó csodatyukokkal, mert a mi ipa­runk és a mi kereskedelmünk épp úgy, mint maga a szántóvető, a földből él. És ha valahol szükség van falufej­lesztésre, ha valahol égetően sürgős a falu és a város közötti ellentétek tom­pítása, áthidalása, úgy ez a mi orszá­gunk. Nem azért kell itt ellentéteket tompítani, mintha falu és város el­lenségként állana egymással szemben, hanem azért, hogy á fényes paloták mellett kevesebb legyen a nyomorúsá­gos viskó, hagy a falu ne legyen ha­mupipőke a diszes város mellett. Mi nem osztályérdeket, hanem egye­temes nemzeti érdeket szolgálunk a falufejlesztéssel. És ebben a nagy munkánkban várunk uj eszméket, érté­kes gondolatokat vendégeinktől, akiket AZ Uj Barázda egész olvasótábora ne- véhöft tiszteletteljesen köszöntünk! Mayer János földmiveiésügyi mi­niszter, miután a tiszántúli fagykáro­sult vidékeket személyesen bejárta, a múlt kedden értekezletre hívta egybe az Országos Mezőgazdasági Egyesü­let, a mezőgazdasági kamarák és az érdekelt minisztériumok képviselőit, hogy velük megvitassa tapasztalatait, illetve meghallgassa kívánságaikat a segítés további módozatai tekinteté­ben. Az értekezleten, amelyen beható megvitatásra került a fagykárproblé­ma a maga teljes egészében, Hoyos Miksa gróf a mezőgazdasági kama­rák nevében a legteljesebb bizalmáról biztosította a földmiveiésügyi minisz­tert épen az őt ért egyik legutóbbi tá­madással szemben. ■ A földmiveiésügyi miniszter most Űrnapján a hevesi, szol­noki és a tiszamellékx vidékekre látogatott el, hogy egyrészt itt is személyes tapasz­talat alapján győződjék meg a károk­ról, másrészt, hogy ellenőrizze azokat az eredményeket, amelyeket az egyes földbirtokokon a, földmiveiésügyi mi­nisztérium intenciója és irányítása szerint végzett talajjavító munkálatok hoztak. A minisztert útjára, amelyre Budapestről reggel 6 órakor autón in­dult el, elkísérte Keleesényi Miklós miniszteri titkár, Tóth Jenő államtit­kár, Barcza Ernő helyettes államtit­kár, Grabovszky Miklós miniszteri ta­nácsos, Újhelyi Andor miniszteri ta­nácsos és Treitz Péter, az agrokémiai intézet igazgatója. A gazdag utiprogramm első állo­mása Adács volt, ahol a miniszter Nádossy Gergely 960 holdas belterjes birtokát nézte meg. Ezen a birtokon 25 hold szikes területen folytattak ár­pával, búzával és kétféle borsóval mésziszapolás segítségével kísérlete­ket. A miniszter a földbirtokos veze­tésével kocsin bejárta mindazokat a mészszegény területeket, ahol „mesze- zés“ folyt és közvetlen szemlélet alap­ján győződött meg a kitűnő eredmé­nyekről. A birtokon elért sikerek hatása alatt tovább folytatják az elő­írás szerinti talajjavítást, annál inkább, mert olyan területeken például, ahol azelőtt szántani sem lehetett és ahol semmi nem termett, ma zöldéi a búza és minden kilátás megvan arra, hogy az eljárás betartása mellett a földek hozamának átlaga megkétszereződik. A miniszter innen Hevesre ment, ahol fogadta Tarnaszentmikiós, Veze- kény és Pély községek küldöttségét. Húsz-hatvan százalékos fagykár pusz­tított itt a vetésekben és a gazdák a miniszter sürgős támogatását kérték. Szóvátették, hogy az adóelengedések érdekében benyújtott kérésüket a pénzügyigazgatóság elutasította. — A kormányzat kötelességének tartja — mondotta a miniszter vála­szában — a gazdaközönség támogatá­sát, de a gazdáknak figyelembe kell venniök azt, hogy az állam nem térítheti meg min­den kárukat. A kái’megállapitás rendes felvétel alapján történik és az állam vagy adóelengedés alakjában, vagy őszi ve­tőmagtámogatás, vagy a függő tarto­zások prolongálása vagy pedig olyan kárösszeg utján kíván segíteni a gaz­dákon, amelyekbe a függő tartozáso­kat beleszámítják. A módozatok vég­legesen még nincsenek eldöntve. Fog­lalkozom állandóan a kérdéssel és azon vagyunk, hogy enyhítsük a nagy csapást és átsegítsük a gazdaközönsé­get a válságon. A mostani utam is tu­lajdonképen a mezőgazdaság nagy problémáival kapcsolatos. Az ország­ban igen nagy területeken szikes a talaj és ezen a környéken is panasz­kodnak, hogy nincs elég hozam a bú­zából. A talajjavítás terén messze­menő, öt évre terjedő akcióba kezdet­tem, de sajnálattal látom, hogy a gazda­közönség körében nem mutatko­zik olyan érdeklődés a szikes ta­lajok megjavítása ügyében, mint amilyent el lehetne várni. Felhívom a gazdaközönséget, hogy úgy a maga, mint az ország többter­melése szempontjából kapcsolódjék be a mozgalomba és használja ki az al­kalmat addig, amig az akció tart. — Ami az adóelengedések ügyét ille­ti, a pénzügyigazgatóság helyesen járt el, mert hiszen azelőtt nem ismertünk soha buzafagykárokat és törvényeink sem rendelkeznek efelöl. Meglesz azonban az adóelengedések lehetősége az uj törvények utján, amelyeket most fogadott el a képviselőhöz. Végül ismételten hangsúlyozta a miniszter, hogy szem előtt tartja a gazdaközönség súlyos bajait és min­denképen azon lesz, hogy a bajokon :cgit3en. A miniszter ezután Kisköre irányá­ban indult el és útközben megnézte az állatni csemetekertet, amelyet a legnagyobb rendben talált. A község­ben küldöttség várta, amelynek nevé­ben a község főjegyzője a lakosság ragaszkodásáról és bizalmáról biztosí­totta. Kunhegyesen és Kenderesen át a földmiveiésügyi miniszter a karcagi földmivesiskolába látogatott el. Az iskola kitűnő eredménnyel folytatott talajjavitási kísérleteket és olyan föl­dön, ahol semmi nem termett, a tava­lyi rekord-búzatermés alkalmával hol­danként 19.5 mázsa átlagot mutatott fel. Az idei bevetett területei is szé­pen fejlődtek, sajnos, a fagy tönkre­tette. Karcag határában Rimaszombathy István birtokára ment ki a miniszter. Ez a földbirtokos is feltűnő eredmé­nyeket ért el talajjavítás utján. Ta­valy három katasztrális holdon 59 mé­termázsa buzahozama volt. Az egyetlen kedvezőtlen vélemény Kenéz Sándor birtokán hangzott el Turkeve közelében, de itt is kitűnt, hogy az eredmény azért nem mutat­kozott megfelelő mértékben, mert nem tartották be az előirási szabályokat, a földet nem trágyázták­Tisza földváron Erődi-Harrach Ti­hamér országgyűlési képviselő várta a minisztert és kivezette tiszainckai birtokára, ahol ő és felesége vacsorára várta a minisztert és kiséretét. A miniszter, a késő éjjeli órákban tért vissza Budapestre. A mlnlsatertandcs elfogadta Mayer Jdnos földmiveiésügyi miniszter előierfeszítését a fagykdrsújtotta vidékeit felm segítésére (Az „Uj Barázda“ tudósítójától.) Pénteken délelőtt 11 órakor a kor­mány tagjai minisztertanácsra gyűl­tek össze a népjóléti minisztérium épületében. A tanácskozáson a kor­mány tagjai személyesen jelentek meg, kivéve Csáky Károly gróf hon­védelmi minisztert, akit Gömbös Gyula államtitkár képviselt, továbbá Walkó Lajos külügyminisztert, aki helyett Héderváry Sándor gróf jelent meg a minisztertanácson. A kormány tagjai először az elektromos centrálé kérdését tárgyalták le, majd B«d Já­nos közgazdasági miniszter tett je­lentést azokról az intézkedésekről, me­lyeket az export fejlesztése érdekében tett. Ezután Mayer János földmiveiés­ügyi miniszter tette meg előterjeszté­sét a Tiszántúli fagykársujtóttá vidé­kek felsegiíésére vonatkozóan. A mi­nisztertanács három órakor végződött és annak során elfogadták Mayer Já­nos földmiveiésügyi miniszter előter­jesztéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents