Új Barázda, 1930. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

2 (N­MRAZM 1930 április 1. kedd A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének közgyűlése Mezőberényben A kisgazdák egyesületének tagja lehet ezentúl minden földmunkás is (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Vasárnap délután két órakor tartotta a békésmegyei kisgazdák­­ egyesülete évi rendes közgyűlését a­ mezőberényi gazdakör helyiségében. A közgyűlést délelőtt 9 órakor választmányi ülés előzte meg, amelyen a választmány tagjai letárgyalták mindazokat a ha­tározati javaslatokat, amelyek délután a közgyűlés elé kerültek. A gyűlésre leutaztak Budapestről Szabó Sándor országgyűlési képviselő, az Egységes­párt­ alelnöke, Zeőke Antal, Patacsy Dénes, Konkoly-Thege Kálmán és Já­­nossy Gábor országgyűlési képviselők. A közgyűlésen a gazdakör nagytermét zsúfolásig megtöltötték a békés me­gyei kisgazdák. Már koradélután autóbuszokon, autókon és kocsikon ér­keztek a környékbeli falvak és tanyák kisbirtokosai és mire Csizmadia András országgyűlési képviselő megrázta az elnöki csengőt, már több, mint három­száz kisgazda és földmunkás volt a teremben. A tárgysorozat első pontja­ként Winter József, a gazdakör elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Csiz­madia András országgyűlési képviselő rövid elnöki megnyitójában az össze­fogás szükségességét hirdette., Ezután Csige Vargha Antal dr. beszámolt a B­ékésmegyei Gazdasági Egyesület működéséről az elm­últ öt esztendőben és ismertette azokat a kívánságokat, melyeket ez alatt az idő, a­tt az egye­sület határozati javaslatok­­ útján a kormány elé terjesztett. Hangoztatta, hogy a legutolsó közgyűlés azt a hatá­rozatot hozta, hogy az egyesület kö­vessen el mindent, hogy a kisgazda­­társadalom összefogásával a kisgaz­­dapárt méltó helyét foglalhassa el a magyar politikában. Kijelentette, hogy ez a párt a maga panaszait min­dig illő keretek között és szélsőségi ál­láspontoktól mentesen juttatta kifeje­zésre s egyben köszönetét fejezte ki a sajtónak is, mely mindvégig a párt tö­rekvései mellett foglalt állást. Az elnök ezután Fenttsph Bertold főispán táviratát olvasta fel, melyben üdvözölte a békés megyei kisgazdák közgyűlését. Ügyvezető igazgatónak egyhangú­­lag ismét Csige-Vargha Antalt vá­­lasztották meg, majd módosították az­­eddigi alapszabályok két pontját,,­me­lyek szerint a jövőben az egyesület, mely eddig csak gazdasági vonatko­zású kérdésekkel foglalkozott, politi­kai kérdéseket is megvitat, továbbá, hogy tagja lehet ezután az egyesület­­nek minden földmunkás is. Az előter­jesztett módosítást a közgyűlés egy­hangúan elfogadta. Ezután az egyesü­let tagjai határozati javaslataikat terjesztették elő. Schulz János mező­berényi kisbirtokos azt kérte, hogy a kormány a mezőgazdasági hit­el meg­könnyítését oly módon vigye keresz­tül, hogy a vidéki pénzintézetek hitel­keretét a Nemzeti Banknál emeltesse fel. Kérte meg a bérfogyasztási adó és a földmunkaváltság megszüntetését azzal, hogy a hátralékos adó és­ illeték idán ne szedjenek a pénzügyi hatósá­gok nagyobb kamatot, mint a Nem­zeti Bank. Sürgette a kartelek meg­­rendszabályozását és a határidőüzlet megszüntetését, Herczeg Sándor felszólalásában egyesülésre és összefogásra h­ívta fel a gazdatársadalmat. Schliffert Ferenc dr., volt nemzetgyűlési képviselő kérte a kormányt, hogy vegye prog­ramút­jába a régi magyar búza ter­jesztését, még szerinte a megnemesí­­tés folytán búzánk minősége lerom­lott. Nem több termel­és­re kell helyezni a fősúlyt, hanem arra, hogy minél jobb minőséget termeljünk. Jássassy Gábor országgyűlési képviselő beszédében ismertette a kormány gazdasági programmját, hangoztatva, hogy a mai válságos időkben minden embernek össze kell fogni, min­den embernek szerelnie kell egy­mást.­­A nagyhatású beszéd után Bartolf­­Márton mezőberényi birtokos a mag­­nemesítés állami támogatásának meg­szüntetését kérte. Asztalos András, a tótkomlósi kisgazdák kiküldötte, a kö­vetkező határozati javaslatot terjesz­tette be. A közgyűlés kérte a közleke­dési rendelet néhány sérelmes pont­jának megváltoztatását, továbbá ter­jessze elő azt a kívánságát is,­ hogy az útépítési programmon oly módon vál­toztassanak, hogy­ több és olcsóbb utat lehessen­ építeni. A hizlalási hitel és baromfi­hitel -megszüntetését■ "is kí­vánja, mert az legtöbbször egyéni célt szolgál, takarékossági szempontból pedig a külföldön lakók nyugdíja ugyancsak megszüntetendő. E javas­latokat a közgyűlés elfogadta, egy má­sik javaslatát pedig, mely politikai vonatkozású volt, nem is lehetett sza­vazás alá bocsátani, mert a közgyűlés a régi alapszabályok alapján politikai kérdésekkel nem foglalkozott. Orosháza kiküldötte hatósági be­avatkozást és intézkedést kért az ügy­­nöki túlkapások ellen, elmondva, hogy a lelkiismeretlen ügynökök néha egy megrendelt varrógép helyett egy egész cséplőgépgarniturát szállítanak a megrendelőnek. Szabó Sándor országgyűlési képvi­selő azonnal válaszolt a felszólalásra és felvilágosította a jelenlevőket, hogy a megrendelő levél aláírása maga nem kötelez, csupán az átvétel. Tehát ha­­sonó esetben nem kell átvenni az árut s akkor semmi kellemetlenség nem származhat belőle. Az orosházai megbízott a gyümölcs­­forgalmi r­­t. megszüntetését is kérte, mire Csizmadia András képviselő ki­jelentette, hogy a rendeletek végre­hajtása körül van inkább baj, mert például miniszteri rendelet intézkedik arról, hogy saját termelésű szeszt ál­­lnaír­lamilag megállapított áron vagy annál magasabban lehet eladni és ezzel szemben a pénzügyőrök végigjárják a kocsmákat és kötelezik a kocsmároso­­kat arra, hogy a Gyümölcsforgalmi r­­t.-től vásároljanak. Megígérte, hogy illetékes helyen szóvá teszi ezt a visz­­szásságot. Pusztay János (Orosháza) az ős­­termelési igazolvány kezelése körüli visszásságokat tette szóvá. Elmon­dotta, hogy a kisgazdáknak egy pengő 16 fillért kell fizetniök az őstermelési igazolványért, amely más vidékeken teljesen ismeretlen intézkedés, ha azonban egy kisgazda egynapos csir­két vásárol mástól, mint nem őster­melőtől, azonnal bevonják az igazol­ványt tőle. Megyik József a zöldhitel kérdését tette szóvá, majd Metz­ József Gyula politikai jellegű indítványt terjesztett elő. Ezután Szabó Sándor országgyűlési képviselő szólalt fel és beszédében a vámkedvezmények rend­szerét magyarázta meg a hallgatóság­nak. Rámutatott arra, hogy a képvi­selők azért járják a vidéket, hogy a panaszokat és bajokat mindenütt meg­ismerjék és azokra orvoslási módot keressenek. A kormány eddig is­ ren­geteget tett a kisgazdatársadalom talpraállítására és a jövőben is min­dent megtesz, ha e társadalom hozzá­juttatja kívánságát. Háttérben ma­radva, elégedetlenséget szítani és el­­lenzékieskedni felesleges, mert aki nem tárja elő panaszát, azon nem le­het segíteni, hiszen, mint mondotta, néma gyermeknek anyja sem­ érti a szavát. A képviselők Szabó Sándor beszéde után a délutáni gyorsvonattal vissza­utaztak Budapestre, a közgyűlés azon­ban tovább folyt és annak során Schliffert Ferenc dr., volt nemzet­gyűlési képviselő a váltságföldek ár­megállapítását tette szóvá, hangoz­tatva, hogy a 27 pengő 60 fillérben megállapított búzaár helyett a­ búza napi fo­rgalmi árát kell alapul venni. Asztalos András (Tótkomlós) az ár­téri társulatok megszüntetését kérte, majd Filó Sámuel a földmunkásság helyzetéről beszélt, és hangoztatta, hogy a földmunkások örömmel fogad­ják el a kisgazdatársadalom feléje nyújtott jobbját. Ezután . ... Patacsy Dénes­ mondott beszédet, melyben rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság válságát nemcsak Békés megyében érzik, mert a­ világjelenség és azon máról-hol­­napra vagy rendeletekkel változtatni nem lehet. Tolmácsolta a baranyavár­­megyei kisgazdák üdvözletét és végül összetartásra és bizalomra hívta, fel a jelenlevőket. Ezután Csizmadia András elnök a közgyűlést bezárta, majd megkezdő­dött a társasvacsora, amelyen igen sok felszólalás hangzott el. Különös meleg­séggel ünnepelték Moldoványi János járási főszolgabírót és a jelenlevő Csizmadia András és Patacsy Dénest képviselőket. A vacsora szónokai ki­vétel nélkül megállapították,­­hogy a kisgazdák összes, eddigi gyűlései, kö­zött a mezőberényi volt az, amely a legméltóságteljesebben és a leghiggad­tabb hangon folyt le mindvégig. Rádió-tulajdonosok figyelmébe! Az ÚJ BsswVate Rádió szaktanácsadója olva­sóinknak teljesen díjtalanul ad szaktanácsot, valamint átalakítást m­ás cserét, szintén díjta­lanul elintéz okleveles mérnökök által veze­tet Rádió vállalat útján. az T5a RftcUCJ1* nincs, annak be*ie?x6- sitÉnél **intén díjtalanul ad­utballfizktárt tw • DJ Barázda Rádid szaktanácsartója.­ BUDAPEST, VIII., Józs­ef­ körút 6. szám. Kóbor olás cigányok három, betörést nö vett­el­ el Kerecsenti b­ö­ségben Az egyik gazda feleségét súlyosan megsebesítették (Az „Új Barázda” tudósítójától.) Vasárnapra virradó éjszaka Kerecsend községben három betörés is történt. Mezey István kovácsműhelyéből szerszámokat loptak el, majd a betörök Kocsmár Fe­renc gazda kamráját törték fel, de a zajra a gazda felesége felébredt és az udvarra ment, hogy meg­tudja, mi történt. A be­török az asszonyt egy súlyos tárggyal fejbemjtották, úgy, hogy eszméletlenen te­rült el. A tettesek ezután Boros Béla fű­­­szerkereskedésébe akartak betörni, de tér* tenérték őket. A betörök, akikről a csend­őrrég megállapította, hogy kóbor cigányok, elmenekültek. Világ folyása A francia kamara 546 szóval 40 ellen elfogadta a Young-ter­vezet jóváhagyásá­ról szóló javaslatot. Görögország függetlenségének századik évfordulóját ünnepli. Ez alkalommal egy görög lap javasolja, hogy állapítsák­ meg azoknak a­ magyar hősöknek a nevét,­­akik a görög szabadságharcban részt vettek. Az új német kormány a birodalmi gyű­lés keddi ülésén ismerteti programmját. Az oroszországi vallásüldözések, elles tüntető felekezetközi nagygyűlést­ tartot­tak Bécsben, ahol Istentisztelet után a kü­lönböző felekezetek képviselői tiltakoztak a­ szovjet­­vallásüldözései ellen. A hinduk függetlenségi mozgalmában az engedelmesség megtagadásának "időpont­j­át április 6-ára tűzte ki Gandhi. Ezen a na­pon kezdődik a propagandahét, amely a nemzeti ellenállás jegyében folyik le. Törökországban elrendelték, hogy az ú­jságok ezentúl csak latin betűkkel­ jelen­hetnek meg. Miután a közönség nagyrészt még ezt nem ismeri, az újságok olvasó­tábora óriási módon leapadt. A török kor­mány közölte a lapokkal, hogy három évig minden ebből származó veszteségüket fe­dezi, remélve, hogy három év alatt­ az új írás mindenütt elterjed. Finom férfiöltöny­ök csaknem félárban leszállítva! S­aját készítményű di­vatos férfiöltönyök­­e­­mekt szaftosban, kifo­gástalan kivitelben, fe­kete, sötétkék, szürke és barna kamgarn-szö­vetből vagy posztóból, amelyeknek eladási ára 70 és 80 pengő volt, m­ost 43 pengő László Lajos férfiruma­ü­zletében, Vilmos cs­ászár­ ut­att- Ezen rendkívüli leszál­lított ár oka,­­h­ogy a cég nagy árukészletét csökkenteni kívánja. Minden darab a leg­tökéletesebb kiállítás­ban készült. E cég fő­célja a jó hírnév kiépí­tése és ezért a vevő töb­bet kap, mint amit re­mélt. Postai rendelé­seket pontosan eszkö­zöl a cég, a mérték be­küldése mellett. A világö­­tre uraló eredeti angol The Champion kerékpárokat havi 16— 20 T-s részletre. Kerékpár-alkat­­részeket nagybani eredeti árban. Külső gumi.. .. 5.SC belső „ „ » 2.10 M­CISKS3 csF’.n kerékpár nagykereskedők Ouáapett, Vill. ktr., JezsefekSrat 42. flára Árjegyzék IOny képp«L­­ogyen Alapítva 1869.

Next