Új Barázda, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-222. szám)

1930-09-02 / 198. szám

2 ORORJIZM madtak a rendőrlegénységre, kikre néhány percen át valósá­gos kőzápor hullott. I­rásra kardot rántott és kardlappal ! A rendőrség természetesen a tárna- t verte szét a támadó munkásokat. Véres összeütközés a Városligetben A következő negyedórákban az egész Andrássy-út feketéllett a tömeg­től. A munkásoknak a külvárosokból megindult beözönlése még egyre tart és a tömeg már egészen ellepi az­­Andrássy-út úttestét, a gyalogjárókon a békés emberek már nem tudnak köz­lekedni, a tömeg a Liget felé igyekszik, melynek útjain már ezrek tün­tetnek, ordítoznak, ellepik a vi­rágágyakat, letaposnak mindent, fákat törnek ki s úgy várják az újabb munkáscsoportok érkezé­sét. A rendőrségnek itt az Iparcsarnok előtt van elhelyezve egy nagyobb osz­taga. A rendőrök békésen szemlélik a tömeg felvonulását, majd itt is a mun­kásság kihívó és támadó magatartá­sára indult, meg a tisztogató munka, melynek során először gyalogos rend­őrök iparkodnak rendet teremteni, ké­sőbb azonban, miután a nagy tömeg­gel szemben tehetetlennek bizonyult néhány gyalogos rendőr, lovas attak­kal kezdik oszlatni a tömeget. — Pfuj, le vele, abcug! — ordítja a tömeg és kövekkel kezdi dobálni a rendőröket. A rendőrattak kardlappal, látszólag megtisztítja az Iparcsarnok előtti te­ret, amikor jelentés érkezik, hogy a valósággal fellázított munkás­ság a Vilma királyné­ útnál meg­támadta a gyalogos rendőröket. Erre a hírre egy szakasz lovasrendőr kivont karddal vágtában igyekezett az Aréna­ után végig, hol már a mun­kásság padokat, kocsikat tört szét, autó­kat rongált meg és ártatlan já­rókelőket vert véresre. A lovasrendőrök kivont karddal ro­hantak a tömegre és néhány perc alatt szétoszlották a tüntetőket. A főkapitány az utcán Budapest székesfőváros főkapitá­nya, Bezeg-Huszágh Miklós, maga is személyesen járta végig mindazokat a helyeket, ahol tüntetéstől tartani le­hetett. A rendőrosztagok parancsno­kai röviden mindenütt tájékoztatták a főkapitányt az eddigi eseményekről. Amikor Bezeg-Huszágh Miklós And­­réka Károly főkapitányhelyettes kísé­retében az Iparcsarnok elé ért és látta a rendőrség szorongatott helyzetét, in­tézkedett, hogy újabb erősítések ér­kezzenek a Ligetbe. A tömeg ezalatt egy autót, melyben külföldi újságírók ültek, megtámadott, kikergette a benne ülőket, a kocsi gummikerekeit felvágta, úgy, hogy az használhatatlanná lett. A rendőrség segélykérésére most két páncélautó érkezett rendőrökkel meg­rakva az­­Iparcsarnok elé. A tüntető tömegek nagy abcugolással fogadták a páncélautók megérkezését­ menteni, de csak későre tudták a fel­dühödött tömeg gyűrűjéből megsza­badítani. A tömeg most a Benczúr­­utcai villák kerítésein ugráltak át, behatolt a magánlakásokba, ösz­szetört és összezúzott mindent, ami keze ü­gyébe akadt. Egy másik tüntető csoport a Podma­­­niczky­ utca és Csengeri­ utca magán­lakásait kezdte szétrombolni. Mihelyt a rendőrség, a fosztogatásokról tudo­mást szerzett, nyomban páncélautókat küldött a helyszínére,­melynek megje­lenése után azután a tüntetők szétosz­lottak. Felgyújtanak egy autót Az Iparcsarnok előtt szétvert tö­meg, valamint azok a munkások, kik­nek felvonulása az . A­ndrássy­ úton még mindig tartott, a városligeti nagy játszótérre igyekeztek, hová gyűlést hirdettek a szociáldemokraták. Miután a szocialisták, látva a munkásság han­gulatát, a betiltott gyűlést nem akar­ták megtartani. Vajdahunyad vára előtt az egyik szocialista városatya felszólította a munkásságot, hogy most már nyugodtan széledjen szét és menjen haza. A munkások azonban nem hall­gattak vezetőjük szavára, hanem nagy ordítozással továbbfolytat­ták a tüntetést. A rendőrtisztek csoportja mellett ál­lott Kiár Zoltán bizottsági tag is, aki autójából kiszállva csendesíteni akarta a tüntetőket. A tömeg ekkor azt kö­vetelte, hogy Kiár Zoltán autójával, továbbá egy másik autóval, melyben külföldi újságírók ültek, hajtasson neki a lovas rendőröknek. Miután Kiár ezt vonakodott­ megtenni, hátulról valaki furkósbottal úgy fejbeütötte, hogy koponyája hat centiméter hosszúságban besza­kadt. A tömeg ezalatt felborí­totta Kiár autóját, motorját ösz­­szetörte és felgyújtotta. Az autó hatalmas lángokkal porrá égett. A rendőrség parancsnoka ekkor in­tézkedett, hogy a rendőrök szoronga­tott helyzetükben kardhasználaton kí­vül lőfegyverüket is használhassák. Fegyverhasználat: egy halott és sok sebesült A tömeg ekkor az Aréna-út és a Városliget sarkán egy 8-as számú vil­lamoskocsit felborított és összetört. A rombolást ismét rendőri, attak kö­vette­ és a­­tüntetőket visszaszorítot­ták a Mezőgazdasági Múzeum előtti térre. A rendcsinálás természetesen nem ment simán,­­a tüntetők megtámadták a rend­őrséget, amely szorongatott helyzetében a fenyegető tömeg láttára lőfegyvert használt és a tömegbe lőtt. A sortűznek egy halottja és számos súlyos sebe­sültje van. A munkás, akit holtan találtak meg, Dányik János 28 éves állványozó, gyomorlövést kapott és azonnal meg­halt. Összerombolják a Weinsgruber­­vendéglőt A fékevesztett tömeg dühe ettől kezdve nem ismert határt. A rendőr­ség, mely mindvégig igen nagy tü­relemmel nézte a tüntetést, sok eset­ben teljesen tehetetlennek bizonyult, így a tigeti Weingruber-vendéglőnél a fellázított tömeg valósággal szétrombolt mindent. Oszlopokat döntött ki, márványasztalokat tört darabokra, székeket, pado­kat zúzott össze, majd óriási szitkozódások között indult el a város szíve felé. Peyer Károly szociai­sta vez­ért, a tün­tetés főrendezőjét véresre verik A szocialista vezéreknek itt már nem volt hatalmuk a tömeg felett s Peyer Károlyt, tehát pontosan azt a szocialista képviselőt, aki a tüntetés nyugodt lefolyásáért felelősséget vál­lalt, megtámadták a botokkal felfegy­verzett munkások és véresre verték. Peyer Károlyt néhány párthíve igye­kezett szorongatott helyzetéből ki­ szeptember­­, kedd Üzleteket fosztogat a tömeg A Városligetből befelé áramló ször­nyű sokaság most ,már az üzletekre ve­tette magát. Az Aradi- és Csengeri­­utca lehúzott üzletredőnyei közül igen sokat feltéptek, a kirakatokat bezúz­ták és megkezdődött a fosztogatás. A rendőrség mindenütt a legerélyeseb­­­ben igyekezett rendet teremteni. Igen sok helyütt fegyverhaszná­latra került a sor és az összeüt­közésnek minden vonalon szá­mos súlyos és könnyebb sebe­sültje lett. Amikor a tüntetők ismét kiértek a Teréz-körútra, nekiestek az Edison­­kávéház ablakainak és azokat kövekkel beverték. A hatalmas kirakatablomáb- fák szörnyű nagy robajjal estek dara­bokra és a tüntetéstől valósággal meg­­részegült tömeg a székeket és aszta­lokat kezdte itt is szétverni. Ezután­ a' kávéházzal' szembenlévő Stern-f­éle cipőkereskedés kirakatait zúzták ösz­­sze és pillanatok alatt fosztották ki. A kirakatban levő összes cipő­ket percek alatt széthordták. Ezalatt az Andrássyi úton a tüntetők beverték a villák ablakait, autóbuszo­kat állítottak meg és rongáltak össza és a villamosjáratot is annyira veszé­lyeztették, hogy a 48-as villamosjára­tot, továbbá az Andrássy­ út autóbusz­­járatait be is szüntették. Az óriási zavargások és­­összeütközések hírére természetesen a rendőrség mindenütt megerősítette kirendelt osztagait és intézkedés történt, hogy­­ délutánra, amennyiben a rend helyre nem állna, a csendőri és rendőri készültségen kí­vül, katonaság is álljon rendelkezésre. Tüntetők lőtték agyon Dányik Jánost . A rendőrség a tüntetők ligeti cso­portjának szétszórása után megállapí­totta,­ hogy a meghalt Dányik János állvá­nyozó munkást, ki látszólag csendesen szemlélte a tüntető csoportokat, az egyik csoportból eldördült revolverlövés ölte meg. Dányikon már segíteni nem lehetett, mert mire a kihívott' mentők megér­­­­keztek", meghalt. Egy halott, száz,­ súlyos­­és többszáz könnyű sebesült Délután 4 órára, mire a városban a­ rend látszólag helyreállt, a tün­tetésnek állítólag három halálos áldozata van. Az egyik Dányik János, a másik Kiár Zoltán soffőrje, akit a tüntetők agyonvertek, a harma­dik egy, munkás, kinek személyazonos­ságát még nem lehetett megállapítani. Különböző kórházakban körülbelül száz súlyos sebesült fekszik. Természetes, hogy a sebesültek szá­máról tiszta képet e pillanatban még nem lehet adni. A mentők összeállítot­tak egy névsort azokról, akiket rész­ben ők szállítottak kórházba, rész­ben ők részesítették első­segélyben. Ezt a névsort alább közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy igen sokan van­nak olyanok, akik sebesülten tűntek el a tömegben és siettek haza laká­sukra, hogy ott kötözzék be sebeiket. Ezeknek a száma sokkal több, mint amennyit a mentők kimutatása je­lent. Mester Istvánné, Komlós Jenő, hír­lapíró, Berényi Imre hírlapíró, Blaschke Rezső, Kardos Gyula, Kiss Mária, Frischhorn Jakab, Puskás Imre, Olasz Kálmán, Agg Ferenc, Gyenge István, Andor György, egy 22 év körüli napszámos külsejű férfi, Kldi Zoltán dr. Szabó János, Kovács Endre, Balog István, Ugró Ferenc, Abri László, Kovács János, Dányik János, Flseken Samu, Halasi Pál, Barta Bertalan, Víg Albertné, Ko­vács József, Dobra­ György, Kovács Ferenc, Rokaviczky János, Erdélyi Béla, Ocsenás Géza, Pikrin Mihály, Salgó Andor, Medvegy Endre, Pol­­gár Endre, Zagora János, Jeney Hu­gó, Klemcsik Sebő, Mahala Károly, Egri Dezső, Majer Antal, Szirmai László, Mahál Gyula, Kasza István, Kovács Béla, Reidelbach Margit, Mül­­ler Ferenc, Kovács Károly, Bakszus Mihály, Tok József. Molnár László a’ könnyű 'Sebesültek számát Azonban még látszólag sem lehet megmondani, mert' legtöbben saját' lakásukra vitet­ték magukat. A késő délutáni órákban a körúton még mindig tömegesen sé­tálnak a tüntetők, a­ rendőrség azon­ban éberen vigyáz mindenre, és eré­­lyesent oszlat szét minden csoportosu­lást. ' ' '' Liebe Ádám, Horváth József,­ Molnár Lajos, Barsai András, Korcsmáros László, Tamási Vince, rendőrfőtörzs­­őrmester, Máté György, rendőr­főtörzsőrmester, Ehrenfeld Ignác, Z­i­­bár Antal, Varga János, Gajza Kál­mán, Kovács, Kecskemét, Grósz Ig­nác, Ungár Béla, Ecet Béla, Cseng Pál, rendőrőrmester, Fehérvári Lajos, Baumgartner Lipót, Fekete Kálmán, Vajda Gyula, Kis Mátyás, Kovács Al­bert, Offenhand Jakab, Erdős József, Lukits András, Radics József föld­műves, Kunszentmárton, Szilády Ger­gely, lovasrendőr, Sztanya Ferenc és Szakács Péter. A sebesültek névsora BEIFELD JÓZSEFI BANKHÁZA Budapest, VII., Károly-:Korn. l.| Alapittatott 1874. -­*■ Alapittatott 1­874.U A m. Mr. osztálysorsjáték főárusitóh­elye. Legmagasabb árban geszert- i Olasz és szerb sorsjegyeket, Jj Kényszerkölcsönkötvényeket, Arany, ezüst pénzeket és érmeket,| Tösredékrészvényeket, Dódért, sokolt és egyéb idegen­ pénzeket.

Next