Új Barázda, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-222. szám)

1930-09-02 / 198. szám

1930 szeptember 2. kedd­­J BARÁZDA ■■—'i imTír rmrrmirr Sztranyavszky Sándor államtitkár nyilatkozata A vidéki és budapesti szocialista tüntetésről Sztranyaivszky Sándor ál­lamtitkár a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak: A vidék legtöbb nagyobb városából jelentések érkeztek arra nézve, hogy szintén tüntető felvonulásokat kísérelt meg a munkásság. A legtöbb helyen rend van; a felhívásra, amelyet a rendőrség a tüntetőkhöz intézett, a karhatalom alkalmazása nélkül is szét­Ami a budapesti helyzetet illeti, Budapesten a Népszava izgatásának megvolt az eredménye, amennyiben nagyobb tömegek vonultak ki az ut­cára és csoportosulni próbáltak. A rendőrség azonban a különböző cso­portokat részben már a csoportosulási helyeken, később pedig az utcakeresz­teződéseknél és főként a Köröndön feloszlatta. A feloszlatás részben lo­vasattakkal történt, de ezt a módot csak ott alkalmazták, ahol a rendőrszemélyzet figyelmezte­tésének és a gyalog rendőrség­nek beavatkozása nem volt ele­gendő, mindannak ellenére, hogy a tömegek kifejlődésének meg­akadályozására a rendőrség ta­pintatosan, a legnagyobb türe­lemmel és higgadtan foganato­sította az intézkedéseket. Nagy tömeg verődött össze a Városligetben, a gyűlés színhe­lyéül eredetileg kijelölt játszó­tér körül, ahol egyesek állítása sze­rint 10.000, mások szerint pedig 15.000 ember gyűlt össze. Itt a ren­dőrség felszólításának nem engedel­meskedtek. A tömeg lármázott, fü­tyült, egyesek közülük már szónokolni is kezdtek és fenyegető magatartást tanúsított a tömeg, egymást uszítot­ták a tömegben. A rendőrség a fel­oszlatásra irányuló intézkedéseket megtette, közben gondoskodás történt arról, hogy két csendőrpáztag teher­autón szintén a helyszínre menjen, rá­oszlott a tömeg. Egyes helyeken, mint Miskolcon, Győrött, a karhatalom al­kalmazásának szüksége forgott fenn. Ezeken a helyeken karhatalommal oszlatta szét a rendőrség a tömegeket. Nagyobb összeütközésre azon­ban sor sehol sem került. Tata­bányán, Salgótarjánon, Dorogon semmiféle tüntetés nem volt. A munkásság az összes üzemekben dolgozik és sehol sem hagyta abba a munkát,­­amint egy rendőr lovascsapat is és a rendőrtartalék tulajdonában levő, gépfegyverrel felszerelt két páncél­autó. „A hívatlan prókátor" Ezeknek megjelenése után anélkül, hogy a csendőrségnek és a páncélgép­kocsiknak akcióbalépésére sor került volna, a tömeg kisebb-nagyobb csopor­tokban oszladozni kezdett. Ezt meg­előzöm Klár Zoltán dr. fővárosi bi­zottsági tag, aki autón jelent meg a tömegben, a rendőrség intézkedéseit kifo­gásolta s a tömeg magatartását védelmébe vette, mire a hívatlan prókátor sorsára jutott. Kiár Zoltán dr.-t maga a tömeg inzul­­tálta s állítólag autóját is felgyúj­totta. A tömeg szétoszlása közben egy többszáz főből álló tekintélyes csoport Vajdahimnyad vára felé vette útját s megtámadta a C­serszky rendőrfel­ügyelő parancsnoksága alatt álló rend­őrosztagot. A tömeg kövekkel és vasdara­bokkal dobálta meg a rendőrö­ket s be akart hatolni Vajdahu­­nyad várába is. Cserszky rendőrfelügyelő a kiadott rendelkezéseknek megfelelően, kény­telen volt fegyverhasználatot elren­delni, ennek következménye volt a tö­meg eloszlása egy halottnak és több sebesültnek hátrahagyása után. A tüntetők még arra is elragad­tatták magukat, hogy az egyik mentőkocsit megdobálják és ab­lakait betörjék. A sebesült rendőrök a rendőrkór­házban vannak ápolás alatt, ahol Sztranyavszky Sándor államtitkár és Bezeg-Huszágh Miklós főkapitány még a délután folyamán meglátogatta őket.­­ A mai nap eseményei bizonyíté­kai annak, hogy a tömegindulatokkal könnyelmű játékot űzni nem lehet. A tömegek nem olyanok, amelyekkel, különösen akkor, ha napokkal megelő­zőleg rendszeresen izgattatnak, bé­kés sétákat lehetne rendeztetni. Bizo­nyítéka ezen tétel igazságának az is, hogy maguk a tüntetést rendezők is, amikor érezték azt, hogy a tömegek kiszaladtak a kezükből, több esetben fordultak segítségért a rendőrséghez.­­ A mai nap eseményei igazo­lásai az ország rendjéért, béké­jéért és fegyelméért felelős té­nyezők előrelátásának, akik ele­ve figyelmeztettek rá és a ma­guk részéről meg is tettek min­dent annak az érdekében, hogy ennek a tömegfelvonulásnak mindenféle formában eleje vé­tessék. —­ A történelem, Isten itélőszéke és a közvélemény előtt feleljenek azok. — A többi sérültek közül legtöbben a Rókus-kórházban állanak kezelés alatt. — A tüntetők közül kórházi ápolás alatt lévő sebesülteken kívül az őrizet­bevétel ISI egyén ellen rendeltetett el, többnyire olyanok ellen, akik a tömeg élén mint uszítók és izgatók szere­peltek. Ezek ellen cselekményükhöz mérten bűnvádi, enyhébb elbírálás alá tartozó esetekben a kihágási eljárás folyamatba tétetett.­­ Délután 4 órakor az összes kerüle­tekből érkezett jelentések arról szól­tak, hogy a rend mindenütt helyreállt, akik a figyelmeztető, gondos előrelá­tás és a felvonulásokat betiltó rend­őri intézkedések ellenére a munkanél­küliség enyhítése szempontjából nem­csak céltalan, hanem egyenesen ártó módon és lelkiismeretlennül­­ hívták életre a mai nap eseményeit.­­ Vagy talán azt gondolják, hogy ez az eljárási mód alkalmas arra, hogy a közmunkák végzé­séhez, tehát a munkáskezek fog­lalkoztatásához és a kenyér meg­szerzéséhez szükséges tőkék biz­tosíthatók és megszerezhetők legyenek? Ha ezt gondolták, az nagy tájékozatl­­anságra vall, ha pedi­g nem törődtek vele, az nagy lelkiismeetlenség.­­ A rendőrség a ráhárult nehéz és felelősségteljes kötelessé­gét esküjéhez híven teljesítette. Nem könnyű szív­vel, de tépelődés nélkül és nyugodt­­lelkiismerettel áll a mai­­napon, is ért a főváros és az ország nyugalma és életérdekei felett. „Nem jó játszani a tömegindulatokkal!*" A rendőrség munkája a fővárosban A fékevesztett tömeg pusztítása Súlyosabb természetű összecsapá­sokra a VII. kerületnek Csikágó nevű­ részében került még sor, ahol a fékevesztett tömeg rombolni és fosztogatni kezdett. Maguk a tüntetők vezetői is a rendőr­ség segítségét és beavatkozását kér­ték. Barcs rendőrfelügyelő a tartalék­ból erősebb rendőrosztaggal vonult ki s a magánvagyont is veszélyeztető tüntetőkkel szemben kardhasználatot rendelt el, aminek eredménye a tömeg szétoszlása volt. A tömegből többen könnyeben megsebesültek. A tüntetők részéről történt dobálások következ­tében megsebesült több polgári egyén is, ami csak onnan eredhet, hogy az előzően kiadott figyelmeztetés elle­nére, kíváncsiságból az útvonalnak azon a részén tartózkodtak, ahonnan saját érdekükből is távol kellett volna magukat tartaniuk.­­ A fenti erélyesebb rendőri be­avatkozást igénylő eseteknél a fővá­ros különböző pontjain, a tömeg fékevesztetten rombolni kezdett, amikor a rendőrségnek és egyes he­lyeken a csendőrségnek a felvonulása és beavatkozása megszüntette a to­vábbi pusztításokat és elejét vette a nagyobb mérvű­ rombolás kifejlődésé­nek. Hét rendőr sebesült meg . A tömeg által véghezvitt kövek­kel és vasdarabokkal való dobálások több könnyebb, súlyosabb sebesülés­sel járt és ennek a következménye hét rendőrnek a megsebesülése, akik kö­zül Máté György főtörzsőrmester kar­ján boxerütéstől eredő súlyos sérü­lést és a fején ökölcsapásból származó sérülést szenvedett. Horváth III. Gyu­la lovasrendőr lovával együtt elvágó­dott és könnyebb természetű sérülést szenvedett. Tanasi Vince lovasrendőrt kövei dobálták meg, fej sebet kapott és agyrázkódást szenvedett (állapota nem életveszélyes). Csehi Pál rendőr­őrmester a kavarodásban jobb lábát két helyen eltörte. Horváth 36. János rendőrőrmester kődobástól a homlo­kán és a vállán sérült meg. Pécsi Ist­ván rendőrőrmester bal térdizületén sérült meg botütés következtében. Lu­­dányi Márton főtörzsőrmester bal lá­­bafején szúrástól eredő sebet, jobb ke­ze fején vágástól eredő sebet kapott.­­ A polgári társadalom tagjai közül is szenvedtek dobálásból eredő sérülé­seket. A tüntetők közül egy halott, több súlyos és még több könnyebben sebesült van. Az eddig beérkezett jelentések szerint a mentők 79 esetben nyújtot­tak első segítséget és 14 kocsival vo­nultak ki. Kender és len bérfonását legolcsóbb árakért vállalja a H I R D I kenderfonógyár, PÉCS mellett. Ígjgf” Kérjen egy levelezőlapon árjegyzéket és felvilágosítást . A vidékről érkezett jelentések is azt igazolják, hogy a szociáldemokrata párt nem tudta a vidék tömegeit sem a háta mögé csoportosítani. Miskolcon, mintegy 1500 főnyi tömeg, Békésgyulán és Győrött 4—500 főnyi tömeg kísérelte meg a tüntetést, a tömegeket azonban a rendőrség kard használatával szét­oszlatta. Ezeken a helyeken súlyosabb sérülés sehol sem történt. Pécsett 1000—1200, Szombathe­lyen 50—60, Sopronban 100— 150, Egerben 30—40, Székesfe­hérvárott 120—130, Szegeden 5—600 főnyi csoport verődött össze, ezek azonban a rendőrség első felszó­lítására és erélyesebb beavatkozást nem is igényelve, békésen oszlottak szét. Debrecenben, Nyíregyházán, Ba­ján, Békéscsabán, Kaposvárott, Hódmezővásárhelyen, Veszprém­ben,­­Komáromban különböző kisebb-nagyobbszámú cso­portokban összeverődött sétálók nem változtatták meg a rendes, mindenna­pitól eltérő módon a járda képét. Mi­után csoportosulás és tüntető szán­dék nem volt, a rendőrség beavatko­zására nem is került sor.­­ Feljegyzésre méltó, hogy az ország kormányzójának Ta­tán elhangzott figyelmeztető szózata a bányamunkásságnál megértő, magyar szívre talált úgy, hogy a fontosabb bányate­lepeken, Tatán, Salgótarjánban és a pécsi bányatelepen a mai napon is zavartalaul folyt a munka. — Az ország többi városaiban, a hajduvárosokban, Mohácson, Szekszárdon, Mező­túron, Túrkevén, Gyöngyösön, Hatvanban és Balassagyarmaton mindenütt folyt a munka és kí­sérlet sem történt a tüntetésre vagy felvonulásra. — A visszhang tehát a szociál­demokrata pártvezetőség részéről el­hangzott felhívásra, a vidéken eléggé tompa volt, bizonyságául ann­ak, hogy egészséges még a magya­r nap és a magyar levegő el­­eje. Mi történt Sopronb­­an ? — Jellemző esemény törté­nt Sopronban, ami bizonyítéka annak, hogy itt eldo­bott­ csóva meddig repülhet és mit gyújthat fel. Sopronból vett jelentés szerint a soproni lőszerraktár­ őrség­őrét, Huszár Lajos tizedest, hétfőn hajnalban 2 óra 20 perckor hár­om is­meretlen egyén közelítette. Miut­­án is­mételt felszólításra sem állottak­ meg, az őr fegyverét használta.­­ A támadók lövéssel válaszoltak és miután az őr újból tüzelt,­­ke­leti irányba elmenekültek. Ez a kísérlet is azt bizonyítja, hogy a zavarcsinálásnak és bajki­ve­résnek milyen következménye le­het, ha akadnak vállalkozók, akik az ország amúgyis salár­­nyanyitott haderejének meg­gyengítésére, erőtlenítésére vál­lalkoznak. Bizonyítéka ez annak is, hogy nem lehetnek eléggé óvatosak a felelős fak­torok, mert sohasem lehet tudni, med­dig terjednek a rejtő előkészületek és célok. A vidéken alig vert visszhangot a szociáldemokrata felhívást

Next