Új Barázda, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931 január 1. csütörtök Ára , fillér Budapest, XiiI. évf., 1. sz. 19113 Ki­fejlL ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című­ füzetekkel együtt: Egész évre le­pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 10 fillér.­­ Hirdetéseket miliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. Mai számunkban teles heti rádió-műsor SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: B­udape­st, VIII. kerület, József­ körút 6. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 163—06. József 463—08. — Éjszaka: Automata 110—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Boldog újévet a magyar föld népének! írta Schandl Károly Új reménység, új bizalom érzetével lépünk át az új esztendőbe. Ránk fér a reménység, mert az elmúlt esztendő sok megpróbáltatást hozott. A magyar föld népének kívánunk boldog újévet, nem azért, mintha a többi magyarra nem gondolnánk, hanem azért, mert, ha a föld népének boldog lesz az új esztendeje, akkor mindenkié boldog lesz ebben az országban. A lezajlott esztendő keserves tapasztalatai meg­tanítottak mindenkit arra az igaz­ságra, hogy, ha a föld népének rosz­­szul megy a dolga, rosszul megy min­denkinek, de, ha a föld népének jó a sora, jó sors vár mindenkire. A rossz esztendő Végre a Iiganzol­b merkantilistát és bankárt is megtaní­totta erre az igazságra. Mondják, hogy a városokban ren­geteg malacot vettek meg az újévi piacon. Kilóját 4 pengőért vették a fővárosban. Mégis sok vevő akadt. A pénztelenség meséjét de megcsúfolta ez a fővárosi malacvásár! Itt ugyan nincs pénztelenség, csak ott a falun, ahol a 4 pengőből 1 ha maradt. Majd­nem mindenki malacot eszik Pesten újévkor, mert az a babona járja, hogy, aki malacot eszik, annak boldog lesz az új esztendeje. Nem irigyeljük egy magyar ember­től sem a boldogságot. Legyen nekik hitük szerint. De mi nem merjük el­intézni ilyen egyszerűen az újévi jós­latot. A sorban következett esztendők nem kényeztettek el bennünket. Mióta az októberi forradalom, a kommuniz­mus és a trianoni erőszak esztendői ránk szakadtak, nem volt boldog esz­tendeje a magyar nemzetnek. A leg­utolsó esztendő a világválság jegyé­ben újból leromlást, anyagi leromlást hozott ránk. Igazán nem vagyunk túlkövetelők, ha azt kérjük a jó Isten­től, hogy adjon boldogabb újévet a magyar föld népének. Hower, amerikai köztársasági el­nök, karácsonyi cikkében arra hívja fel az Egyesült Államok népét, hogy ne essen kétségbe, mert az újeszten­­tívben már javulásnak kell jönni. A válság ma legelemibb erővel Ameri­kában dühöng. Valóságos pénzügyi földindulás pusztít odaát. Ezer bank omlott össze félév alatt s hat millió ember lett munkanélküli pár hónap alatt. A búzával tüzelnek s a beván­dorlást megtiltják. Hower mégis re­mél­y bizalmat hirdet. Azt mondja, h­ogy a háború utáni két-három esz­tendő még súlyosabb válságot hozott, mégis megtörtént a föllendülés. Most hamarább jöhet a kibontakozás, mert pénz bőven van Amerikában. Amerika magával törődik. Ha rendbe jön, az öreg Európa és a mi csonka országunk is csak javát lát­­­hatja. De törődjünk mi is elsősorban magunkkal. A magyar mezőgazdasá­got, a magyar búzát kell talpraállí­­tani. Szorosabb gazdasági kapcsolatot kell teremtenünk Ausztriával, Olasz­országgal és Németországgal. A cse­hek ellenségeskedése még sürgetőbben késztet bennünket a barátságos szom­szédokkal való cámszövetségre. Na­gyobb vámterületre van szükségünk, hogy nagyobb piacunk legyen. Csak hadd jöjjön a karteltörvény, legyen szigorú, de minden karteltör­­vénynél többet ér a termelők kartelje, a föld népének szövetkezeti mozgalma. A kisemberek erős szövetkezeteit ál­lítsuk a nagytőke karteljeivel szem­ben. Ha két erős fél áll egymással szemben, akkor érvényesül az igaz­ság. Csak csodákat ne várjunk a gaz­dasági életben. Nincs az az emberi hatalom, mely csodákat tud művelni. Még a kormány se képes árakat di­rigálni az élet törvényeivel szemben. Az bizonyos, hogy nem tart ez a gaz­dasági válság se örökké. Lehet, hogy már az új esztendő javulást hoz, mint az amerikai elnök jósolja. De rajtunk is áll, hogy a javulás mielőbb jöjjön Va am­i nyomottságot még nagyobb baj ne kövesse. Ne hallgassunk olyan prófétákra, akiknek nagy a pipájuk, de kevés a dohányuk. Gondolkozzunk a saját józan eszünkkel s kitartóan kövessük azokat, akik lelkiismeretesen és önzetlenül vezettek eddig is ben­nünket. A magyar föld és a magyar nép a kálvária­ útjának nagyobb ré­szét bejárta már. Közeledünk a föltá­madáshoz. Az igazságot örökre nem lehet ke­­resztre feszíteni. Az új esztendő a jó Isten segítségével vagy hozza a föl­­támadást, vagy közelebb visz bennün­ket hozzá. Ha az amerikai elnök jobb új esztendőt remél, nekünk még több okunk van rá több bizalommal és több reménységgel kérni a Minden­hatót, adjon boldog újévet a magyar föld népénél­! msimsmmmmBiawiaiavsgBsssKse^ a MENNYI LAKOSA VAN MAGYARORSZÁGNAK? Ma kezdődik a népszámlálás, amelynek adataiból a mai Magyarország pontos képe fog visszatükrözni Lelkiismeretesen kell minden adatot közölni . A nőknek sem szabad letagadni korukat Régi nemzetközi gyakorlatnak meg­felelően világszerte nemcsak a kultú­rában vezető államokban, hanem ten­gerentúli, exotikusabb területeken is minden 10 évben, rendszerint a 0-val végződő év utolsó hónapjában, vagy napján kerül sor a legfontosabb és egyben legsajátlagosabb statisztikai műveletre, a népszámlálásra. A nem­zetnek ez a nagy leltározási művelete hazánkban 1869 óta szintén 10 éve e­­levit foganatosíttatott s a most folyó 1930. évi népszámlálásnak az a szo­morú szerep jutott, hogy immár a második olyan felvétel lesz, amely csupán a trianoni határok közé szorított országterület lakosságára terjeszkethetik ki. Ennek az országos érdekű és ha­talmas szer­vezetet, közel 15.000 szám­lálóbiztost és felsülvizsgálót megmoz­gató nagy felvételnek Magyarország mai megcsonkítottságában rendkívül nagyra fokozódott jelentőségét már az is ékesen bizonyítja, hogy a magyar törvényhozás ez alkalommal szintén külön törvénnyel, az 1930. évi XXV. törvény­cikkel rendelte el­ a népesség megszámlálását, továbbá az általános népszámlálással egyidejűleg a lakás­­célra szolgáló épületeknek és a laká­soknak számbavételét s ezt az önma­gában is terjedelmes felvételt az ön­álló iparosoknak és az önálló kereske­dőknek külön kérdőívek útján történő összeírásával bővítette ki. Mindezen felül a népszámlálással kapcsolato­san folyik még az országgyűlési választók országos összeírása is. A korábbi népszámlálások időpont­jához hasonlóan Magyarország lakos­ságának 1930. évi megszámlálásánál és az ezzel kapcsolatos összes felvéte­leknél a szilveszteréji — tehát az 1930. évi december 31-e­ és 1931. évi január 1-e közti éjfél időpontjában létező — állapotot kell alapul venni. Maga a helyszíni összeírás pedig 1931. január 1-én kezdődik és 10-ig fejezendő be s a számláló­­biztosok­­ közreműködésével kerül végrehaj­tásra, akik olyan helyeken (főleg a városok belterületén), ahol a felvétel önszámlálás útján hajtatik végre, vagyis ahol a szám­lálólapok kitöltése, minden esetben a családfőnek, illetve helyettesének, a házigyűjtőiveké pe­dig a háztulajdonosnak kötelessége, az önálló iparos, illetve önálló keres­kedő kérdőíve pedig az illető iparos, illetve kereskedő által állítandó ki, a felvételi mintákat már az 1930. évi december 29-e és 31-e között szétosz­tották s a január hó 1-e és 10-e kö­zötti időszakban házról-házra és lakásról-lakásra járva csupán begyűjtik, valamint a helyszí­­nen ellenőrzik a lapokat és kérdőíve­ket, másutt azonban a családfőnek vagy helyettesének (a háztulajdonos­nak, az önálló iparosnak és az önálló kereskedőnek) adatbevallásai alapján a helyszínen töltik ki azokat. Soha nem volt nagyobb szükség a népszámlálásra, mint most A trianoni békeszerződés olyan nagy rést ütött a nemzet testén s annyira megváltozott mederbe terelte a népes­ség fejlődését, hogy az 1920. évi nép­számlálás adatai már kevéssel begyűj­tések után nem adták hű tükrét a va­lóságos népességi viszonyoknak. Az azóta elmúlt 10 év alatt minden téren (pl. a foglalkozási rétegeződés, kor­­megoszlás stb. terén) rendkívül nagy változások és el­tolódások következtek be, hiszen az 1­920-as népszámlálás tulaj­donképpen átmeneti körülmények kö­zött tudakolta a népesség néprajzi ét

Next