Új Barázda, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
a foglalkozási viszonyait, olyan időpontban, amikor még a menekültek és a háborúból hazatértek nagy tömegei ■polgári vagy új pályákon véglegesen elhelyezkedninem tudtak, a menekülés szomorú folyamata még éveken élt széles mederben folyt tovább és a háborús, a forradalmi,valamint a trianoni békeszerződés által okozott ráskodtatások következében a gazdasági élet menete is mélypontján állott. Tulajdonképpen tehát a népesség most folyó leltározása lesz hivatva arra, hogy nemcsak az 1920. és 1930. között lefolyt népesedési jelenségeket regisztrálja, hanem a megcsonkított Magyarország néprajzi és foglalkozási viszonyainak a legnagyobb részletességgel való feltárása útján a megcsonkított magyar nemzet népességi problémáira, ezen át pedig az egész magyar problémára, fényt derítsen. Mindenképpen fotos tehát, hogy az ország lakossága állampolgári kötelességének, az 1930-as népszámlálásnál és az ezzel kapcsolatos felvételeknél is lelkiismeretesen tegyen eleget és ott, ahol önszámlálás folyik, a felvételi mintákat a legnagyobb gonddal állítsa ki, másutt pedig a számlálóbiztosokat, akik e minőségükben közhivatalnokként járnak el, a számlálólapok és kérdőívek kitöltésében az adatok pontos bevallásával támogassa. Ez nemcsak a Központi Statisztikai Hivatalnak érdeke, hanem országos jelentőségű közérdek,és maguknak az adatszolgáltatóknak is érdeke, hiszen a felvétel tekintélyes költségébe kerül az állam polgárainak, tehát már önmagával szemben is helytelenül cselekednék az, aki az általa fizetett munkálat eredményességét helytelen vagy hamis adatok bevallásával kétséges értékűvé akarná süllyeszteni. A népszámlálás alkalmával ezúttal is minden jelenlévő egyénről kell a szilveszteresi állapotnak megfelelően számlálólapot kiállítani. A számlálólapnak ugyan sok kérdése ez alkalommal is megegyezik a 10 év előttivel, azonban a kérdések száma éppen az 1030-as népszámlálás alapvető jelentősége miatt lényegesen nagyobb, sőt a felvételi minta maga is terjedelmesebb az előzőknél. A változott viszonyok folytán az érdeklődés homlokterébe lépett problémákra számos új kérdés (atya neve és foglalkozása, háború előtti és háborúvégi lakóhely, szakiskolák, szaktanfolyamok, testnevelési kötelezettség, cserkészet és leventeügy, sportok, munkanélküliség, katonai szolgálat, rokkantság, közsegélyezés stb.) dérit világot. A számlálólap kitöltésével párhuzamosan házigyűjtőív állítandó ki minden lakóházról, valamint egészben vagy részben bukási célra szolgáló épületről és az azokban lévő lakásokról, míg az önálló iparosokról és az önálló kereskedőkről a számlálólapon kívüli az iparűzés és a kereskedelem különleges viszonyaira is kiterjeszkedő külön kérdőívet kell felvenni. Az országgyűlési képű előválasztóknak a népszámlálással kapcsolatosan foganatosítandó számbavételére pedig külön összeírőlap szolgál, amelyet minden 18 évesnél idősebb lakosról kell kiállítani. Az 1929. évi XIX. törvénycikk az ország minden lakosát büntetés terhe mellett kötelezi arra, hogy a népszámlálás és az azzal kapcsolatos felvételek összes kérdéseire a valóságnak teljesen megfelelő, s tökéletesen pontos adatokat szolgáltasson. Egyszersmind azonban ugyanezen törvénycikk rendelkezései védik és biztosítják is az adatszolgáltatók érdekeit azáltal, hogy a legszigorúbban megtiltják a bevallott egyéni adatoknak adófizetés alapjául való felhasználását, egyénenkénti közzétételét s magánosoknak vagy arra nem illetékes egyéneknek és hatóságoknak való kiszolgáltatását. A törvény ezt nemcsak a Központi Statisztikai Hivatalnak és a felvételben résztvevő egyéb szerveknek tiltja meg, hanem — természetesen büntetés terhe mellett — a felvételt a helyszínen, végrehajtó számlálóbiztosoknak is. Mindenki tehát a legjobb tudása szerint lelkiismeretesen és tüzetes pontossággal vallja be az adatokat és se félelemből, se álszeméremből, se látszólagos önérdekből, vagya még tisztán megtréfálási szándékból se valljon be olyan adatokat, melyek a valóságtól, hacsak a legkisebbmértékben is, eltérnek. Ennélfogva indiszkréciótól való félelem, hiúság vagy álszemérem ne tartsa vissza az ország női lakosságát attól, hogy például a születési évet teljesen a valóságnak megfelelően vallja be, hiszen az éveknek — sajnos még mais szokásos — letagadásából senkinek sincs haszna, ellenben régiben vagy kár származik belőle, mert hamis képet nyújt a népesség kormegoszlásáról, "lehetetlenné "teszi a pontos halandósági táblák kiszámítását s így többek között a biztosító társaságokat is arra kényszeríti, hogy egyes korcsoportokat illetőleg magasabb biztosítási díjakat szabjanak ki, mint azt a valóságnak megfelelő életkor-adatokra támaszkodó halandósági tábla alapján tennék. Az 1930. évi népszámlálásnak és az ezzel egybekötött felvételeknek sikere nagyrészt a közönségnek bizalmától és megértő jóindulatától /%g.*»Hogy tehát a megcsonkított ország népességéről, annak különböző demográfiai, foglalkozási, társadalmi megoszlásáról tiszta kép legyen alkotható s a kormányzat, a tudomány, de a gyakorlati élet szempontjából is nélkülözhetetlen, mindenben helyes és hiánytalan adatok a megkívánt részletességgel rendelkezésre álljanak, szükséges, hogy a nagyközönség, Magyarország egész népe teljes bizalommal és valósághoz híven rakja be a felvételi mintákon tudakolt adatokat, továbbá az összeírásban közreműködő közegeket, a számlálóbiztosokat fáradságos munkájukban bizalommal támogassa és pedig oly módon, hogy a családfő vagy az adatszolgáltatásra alkalmas más egyén az általuk megjelölt időpontban lehetőleg odahaza tartózkodjék, a felvételi minták kitöltéséhez, avagy az adatbejegyzések ellenőrzéséhez szükséges adatok készségesen, és a valóságnak megfelelően szolgáltassa s adott esetben okmányilag (születési és házasságkötési anyakönyvi kivonat, iskolai igazolvány, munkakönyv, katonai, rokkantsági okirat stb.) is igazolja. Ez nemcsak a törvény által előírt kötelezettség, hanem egyben mindenkinek hazafias kötelessége. tJJB&RÁZm 19!H Január 1, csilimtök Eredeti angol THE CHAMPION és saját készítésű Royal Star kerékpárokat ISO P -tól havi 16 P részletre. Kerék*párak 3 székért sorban. Külső gumi . .. 5.10 belső * 1.80 USNG JAKAB és FIS kerékpárnagyizereskedők B a 12 esi. Vill. ker. Jóaier-kénti 41. ezüst. Árjegyzék 1000 képpel ingyen. Aiapitva ISO?. Atért elmélkedés Irta sokorópátkai Szabó István országgy. kép. vtvekti, v. kisgazda-miniszter ismét egy határkő az élet utján. Az 1930-as év a múlté minden derűjével, borújával, csak a sebek, melyeket úgy az egyéni életen, mint a közgazdaságon ütött, sajognak még irtózatosan. A most élő nemzedék még nem búcsúztatott oly szomorú, balsorsban annyira bővelkedő évet gazdasági téren, mint az 1930. év volt. Ez az év tárta fel előttünk a tengerentúli versenyt a maga szédületes nagyságában s ijesztő formájában. Ez az év zúdította ránk az orosz szovjet forradalmasítani célzó, piacromboló dömpingárait. A trianoni rabláshoz párosulva ez a két romboló tényező vont sűrű barázdát annyi magyar földművelő homlokára. Pusztulás jár ennek az esztendőnek a nyomában. A tengerentúli verejtékező gazda nem bírja tartani a farmját, megtizedeli az olcsósági hullám, síhhalál dühöng az orosz széles rónaságon, mert ha adott is az Isten termést a jámbor orosz muzsiknak, elszedte, elrekvirálta tőle a világot forradalmasítani akaró szovjet. Nincs biztonság az orosz tanyákon, amióta a cár atyuskát megölték s gyilkosai ültek helyébe és még most is azok vannak hatalmon. Nálunk sem oly kék az ég, mint régen volt. Hiába tör elő a napsugár régi fényével, fáradt szemeink előtt ködfátyol gomolyog, azon át fürkészszük, vájjon meddig tart még a mai helyzet? Mit hoz a jövendő? Vájjon lesz-e még derüfényes kék egünk? A jelen sivár! Több, mint 12.000 kisgazdaporta ellen végrehajtást vezetnek, árverés van kitűzve. Terményeinknek nincsen ára, a kamat szédületesen magas. Ember legyen, aki ezeket bírja. Pedig hinni kell, törik vagy szakad, mert a tengerentúli farmereknek vagy az orosz muzsikáknak százmilliókra rúg a számuk, ha hull is, marad még, de mi oly kevesen vagyunk, egy maréknyi magyar, ennek is egy tekintélyes hányada idegen uralom alatt, akik szabadulásukat tőlünk, sínylődő, balsorsunkkal küzködő fajtestvérünktől várják. Fenn tudjuk-e magunkat tartani, tudunk-e rajtuk segíteni, ez a nagy kérdőjel mereng előttünk. Muszáj! Harcban, küzdelemben edzett őseinknek volt a jelszava: „ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel". Ha bajlódsz, csikard ki a sorstól jobb létedet. Legyen ez a most élő, küzdveküzdő, reménykedve bizakodó nemzedéknek a jelszava. Egy nemzet sorsának jobbra fordulására nem lehet korlátozó hatással országának kicsisége. Ezt Dánia, Hollandia, Belgium példája mutatja. Ha Isten áldotta földünket olyan termőerőbe hozzuk, hogy a reáfordított munka számítva, nem kerül az abraktakarmány 8—10 pengőnél többe, a szálastakarmány 4—5 pengőbe, a takarmányrépa 10—80 fillérbe, akkor az olcsó állatnevelés, az olcsó tejtermelés, az olcsó hússertéstenyésztés alapja adva van. E téren nem versenyezhet velünk a tengerentúli gépgazdálkodás, nem gyűrhet le az orosz szovjet tavasz dömpingolásával. Ez esetben búzát csak a belfogyasztási szükségletre lennénk kénytelenek termelni, e módszerrel a gabonavédővám érvényesülni, tudna, melynek következtében búzánk ára tíz pengővel szökne fel és ezzel a búzatermelés is rentábilissá válna. Kisimulnának a redős homlokok. Jólét verne ott tanyát, ahol most réveteg tekintetek kémlelik a jövőt, kétségbeesés felé közelgő sóhajok szállnak el. Pedig ezt el lehetne ám érni. Ha olyan lázzal indulnánk a termelés és értékesítés megszervezésére, mint amennyire megvan bennünk a hajlandóság politikai szervezkedésre, nem volna messze tőlünk a fent vázolt boldogabb idő. E jobb kor elérésének reményével kívánok jobb sorsra, érdemes földművelő népünknek boldog új esztendőt. I RÁDIÓ SZABADEGYETEM MŰSORA Erz ipar és a művelődés a rádióban A Rádió Szabadegyetem január 1-én, csütörtökön délután négy órakor kezdődő műsorát a Vaszy Viktor karnagy vezetése alatt álló Budapesti Kamarazenekar nyitja meg magyar tánczene számokkal. Utána Tolnay Kornél nyugalmazott államtitkár tart előadást „Az ipar a művelődés szolgálatában’ címmel. Előadásában éredekes adatokkal mutat rá arra, hogy az ipari fejlődés a művelődés fejlődését is szolgálja s hogy az ipar valóságos tükre a kor műveltségi állapotának. A műsort magyar táncok fejezik be, amelyeket ugyancsak a Budapesti Kamarazenékén ad elő. RÁDIÓ MŰSOR 1931 csütlört. jan. 1. Bpest. 9: Hírek. 10: Énekes nagyznise. 11.15: Görögkatolikus istentisztelet. Utána: Időjelzés, majd hangverseny. 2: Gramofonhangverseny. 3.00: „Visszapillantás a rádiós gazdasági előadások három évére". 4: Rádió Szabadegyetem. 3.10: A Székesfővárosi Zenekar hangversenye 9.15: „Miodeoki jó ember". 8.40: „Regényesek". Színmű. 8.40:Cigányzene. 9.20: Zongora-hegedű szonáták. Utála: Időjelzés, majd hangverseny. Péntek, Január 2. Budapest 9.15: Katonazene. 12.05: Szalonzene. 8.30: Mesék. 4.15: Novellák. 5: Tót-magyar nyelvoktatás. 7.20: Gyorsíró tanfolyam. 7: „Pjesudszki marcaliról". 7.30: „Rigoletto“. Dalmű. Utána: Időjelzés, majd cigányzene. Szombat, jan. 2. Budapest. 9.15: Hangverseny. 12.05: Az Egyetemi Énekkarok hangversenye. 3.30: „A népszámlálás jelentősége". 4: Novellák. 5: „Missziós üzenetek". 5.30: Szalonzene. 7.30: Rádió amatőr posta. 7: „A gazdaságos építkezés". 7.30: Magyar nóta-est. 5.30: Operettrészletek. Utána: Időjelzés, majd katonazene Ha jó barátja lapunknak, szerezzen egy új előfizetőt Htotlénul előfizetőnknek mindjárt ajándékot is adunk: 32 W3MMnSt&33Mk CU126Sn3P&3F3ts