Új Barázda, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

a foglalkozási viszonyait, olyan idő­pontban, amikor még a menekültek és a háborúból hazatértek nagy tömegei ■polgári vagy új pályákon véglegesen elhelyezkedni­­nem tudtak, a menekülés szomorú folyamata még éveken élt szé­les mederben folyt tovább és a hábo­rús, a forradalmi,­­valamint a trianoni békeszerződés által okozott ráskodta­­t­ások következében a gazdasági élet menete is mélypontján állott. Tulaj­donképpen tehát a népesség most folyó leltáro­zása lesz hivatva arra, hogy nemcsak az 1920. és 1930. kö­zött lefolyt népesedési jelenségeket regisztrálja, hanem a megcsonkított Magyarország néprajzi és foglalkozási viszonyainak a legnagyobb részletes­séggel­ való feltárása útján a meg­csonkított­ magyar nemzet népességi problémáira, ezen át pedig az egész magyar problémára, fényt derítsen. Mindenképpen fo­­tos tehát, hogy az ország lakossága állampolgári kö­telességének, az 1930-as­ népszámlálás­­n­ál és az ezzel kapcsolatos felvételek­nél is lelkiismeretesen tegyen eleget és ott, ahol önszámlálás folyik, a felvételi mintákat a legnagyobb gond­dal állítsa ki, másutt pedig a szám­lálóbiztosokat, akik e minőségükben közhivatalnokként járnak el, a szám­lálólapok és kérdőívek kitöltésében az adatok pontos bevallásával támogassa. Ez nemcsak a Központi Statisztikai Hivatalnak érdeke, hanem országos jelentőségű közérdek,és maguknak az adatszolgáltatóknak is érdeke, hiszen a felvétel tekintélyes költ­ségébe kerül az állam polgárai­nak, tehát már önmagával szemben is helytelenül cselekednék az, aki az ál­tala fizetett munkálat eredményessé­gét helytelen vagy hamis adatok be­vallásával kétséges értékűvé akarná süllyeszteni. A népszámlálás alkalmával ezút­tal is minden jelenlévő egyénről kell a szilveszteres­i állapotnak meg­felelően számlálólapot kiállítani. A számlálólapnak ugyan sok kérdése ez alkalommal is megegyezik a 10 év előttivel, azonban a kérdések száma éppen az 1030-as népszámlálás alap­vető jelentősége miatt lényegesen na­gyobb, sőt a felvételi minta maga­ is terjedelmesebb az előzőknél. A válto­zott viszonyok folytán az érdeklődés homlokterébe lépett problémákra szá­mos új kérdés (atya neve és foglal­kozása, háború előtti és háborúvégi lakóhely, szakiskolák, szaktanfolya­mok, testnevelési kötelezettség, cser­készet és leventeügy, sportok, mun­kanélküliség, katonai szolgálat, rok­kantság, közsegélyezés stb.) dérit vi­lágot. A számlálólap kitöltésével pár­huzamosan házigyűjtőív állítandó ki minden lakóházról, valamint egész­ben vagy részben bukási célra szolgáló épületről és az azokban lévő lakások­ról, míg az önálló iparosokról és az önálló kereskedőkről a számlálólapon kí­vüli az iparűzés és a kereskedelem különleges viszonyaira is kiterjesz­kedő külön kérdőívet kell felvenni. Az országgyűlési­­ képű­ előválasztóknak a népszámlálással kapcsolatosan foga­natosítandó számbavételére pedig kü­lön összeírőlap szolgál, amelyet min­den 18 évesnél idősebb lakosról kell kiállítani. Az 1929. évi XIX. törvénycikk az ország minden lakosát bün­tetés terhe mellett kötelezi arra, hogy a népszámlálás és az azzal kap­­­­csolatos felvételek összes kérdéseire a­­ valóságnak teljesen megfelelő, s tökéletesen pontos adatokat szolgáltasson. Egyszersmind azonban ugyanezen törvénycikk rendelkezései védik és biztosítják is az adatszolgáltatók ér­dekeit azáltal, hogy a legszigorúbban megtiltják a bevallott egyéni adatok­nak adófizetés alapjául való felhasz­nálását, egyénenkénti közzétételét s magánosoknak vagy arra nem illeté­kes egyéneknek és hatóságoknak való kiszolgáltatását. A törvény ezt nem­csak a Központi Statisztikai Hivatal­nak és a felvételben résztvevő egyéb szerveknek tiltja meg, hanem — ter­mészetesen büntetés terhe mellett — a felvételt a helyszínen, végrehajtó számlálóbiztosoknak is. Mindenki tehát a legjobb­­ tudása­­ szerint lelkiismeretesen­­ és tüzetes pontossággal vallja be az adatokat és se félelemből, se álszeméremből, se látszólagos önérdekből, vagya még tisztán megtréfálási szándékból se valljon be olyan adatokat, melyek a valóságtól, hacsak a legkisebb­­mér­tékben is, eltérnek. Ennélfogva in­­diszkréciótól való félelem, hiúság vagy álszemérem ne tartsa vissza az ország női lakosságát attól, hogy például a születési évet teljesen a való­ságnak megfelelően vallja be, hiszen az­ éveknek — sajnos még ma­is szokásos — le­tagadásából senkinek sincs haszna, ellenben régiben vagy kár származik belőle, mert hamis ké­pet nyújt a népesség kormegoszlásá­ról, "lehetetlenné "teszi a pontos halan­dósági táblák kiszámítását s így töb­bek között a biztosító társaságokat is arra kényszeríti, hogy egyes korcso­portokat illetőleg magasabb biztosí­tási díjakat szabjanak ki, mint azt a valóságnak megfelelő életkor-ada­tokra támaszkodó halandósági tábla alapján tennék. Az 1930. évi népszámlálásnak és az ezzel egybekötött felvételeknek sikere nagyrészt a közönségnek bizalmától és megértő jóindulatától /%g.*»Hogy tehát a megcsonkított ország népes­ségéről, annak különböző demográfiai, foglalkozási, társadalmi megoszlásá­ról tiszta kép legyen alkotható s a kormányzat, a tudomány, de a gya­korlati­ élet szempontjából is nélkülöz­hetetlen, mindenben helyes és hiány­talan adatok a megkívánt részletes­séggel rendelkezésre álljanak, szüksé­ges, hogy a nagyközönség, Magyaror­szág egész népe teljes bizalommal és valósághoz híven rak­ja be a felvételi mintákon tudakolt adatokat, továbbá az összeírásban közreműködő közege­ket, a számlálóbiztosokat fáradságos munkájukban bizalommal támogassa és pedig oly módon, hogy a családfő vagy az adatszolgáltatásra alkalmas más egyén az általuk megjelölt idő­pontban lehetőleg odahaza tartózkod­jék, a felvételi minták kitöltéséhez, avagy az adatbejegyzések ellenőrzésé­hez szükséges adatok készségesen, és a valóságnak megfelelően szolgáltassa s adott esetben okmányilag (születési és házasságkötési anyakönyvi kivonat, iskolai igazolvány, munkakönyv, ka­tonai, rokkantsági okirat stb.) is iga­zolja. Ez nemcsak a törvény által előírt kötelezettség, hanem egyben minden­kinek hazafias kötelessége. tJJB&RÁZm 19!H Január 1, csilimtök Eredeti angol THE CHAMPION és saját készítésű Royal Star kerékpárokat ISO P -tól havi 16 P részletre. Kerék*­pár­a­k 3 székért sorban. Külső gumi . .. 5.10 belső * 1.80 USNG JAKAB és FIS kerékpárnagyizereskedők­ B a 12 esi. Vill. ker. Jóaier-kénti 41. ezüst. Árjegyzék 1000 képpel ingyen. Aiapitva ISO?. Atért elmélkedés Irta sokorópátkai Szabó István országgy. kép. vtvekti, v. k­isgazda-miniszter ismét egy határkő az élet utján. Az 1930-as év a múlté minden derű­jével, borújával, csak a sebek, melye­ket úgy az egyéni életen, mint a köz­gazdaságon ütött, sajognak még irtó­zatosan. A most élő nemzedék még nem bú­csúztatott oly szomorú, balsorsban annyira bővelkedő évet gazdasági té­ren, mint az 1930. év volt. Ez az év tárta fel előttünk a ten­gerentúli versenyt a maga szédületes nagyságában s ijesztő formájában. Ez az év zúdította ránk az orosz szovjet forradalmasítani célzó, piac­­romboló dömpingárait. A trianoni rabláshoz párosulva ez a két romboló tényező vont sűrű barázdát annyi magyar földművelő homlokára. Pusztulás jár ennek az esztendőnek a nyomában. A tengerentúli verejté­kező gazda nem bírja tartani a farm­ját, megtizedeli az olcsósági hullám, síhhalál dühöng az orosz széles róna­­ságon, mert ha adott is az Isten ter­mést a jámbor orosz muzsiknak, el­szedte, elrekvirálta tőle a világot for­­radalmasítani akaró szovjet. Nincs biztonság az orosz tanyákon, amióta a cár atyuskát megölték s gyilkosai ültek helyébe és még most is azok vannak hatalmon. Nálunk sem oly kék az ég, mint régen volt. Hiába tör elő a napsugár régi fényével, fáradt szemeink előtt ködfátyol gomolyog, azon át fürkész­­szük, vájjon meddig tart még a mai helyzet? Mit hoz a jövendő? Vájjon lesz-e még derüfényes kék egünk? A jelen sivár! Több, mint 12.000 kisgaz­daporta ellen végrehajtást vezetnek, árverés van kitűzve. Terményeinknek nincsen ára, a kamat szédületesen ma­gas. Ember legyen, aki ezeket bírja. Pedig hinni kell, törik vagy szakad, mert a tengerentúli farmereknek vagy az orosz muzsikáknak százmilliókra rúg a számuk, ha hull is, marad még, de mi oly kevesen vagyunk, egy ma­réknyi magyar, ennek is egy tekinté­lyes hányada idegen uralom alatt, akik szabadulásukat tőlünk, sínylődő, balsorsunkkal küzködő fajtestvérünk­­től várják. Fenn tudjuk-e magunkat tartani, tudunk-e rajtuk segíteni, ez a nagy kérdőjel mereng előttünk. Muszáj! Harcban, küzdelemben edzett őseink­nek volt a jelszava: „ha rövid a kar­dod, told meg egy lépéssel". Ha baj­lódsz, csikard ki a sorstól jobb léte­det. Legyen ez a most élő, küzdve­­kü­zdő, reménykedve bizakodó nemze­déknek a jelszava. Egy nemzet sorsának jobbra fordu­­lására nem lehet korlátozó hatással országának kicsisége. Ezt Dánia, Hol­landia, Belgium példája mutatja. Ha Isten áldotta földünket olyan termő­erőbe hozzuk, hogy a reáfordított munka számítva, nem kerül az abrak­takarmány 8—10 pengőnél többe, a szálastakarmány 4—5 pengőbe, a ta­karmányrépa 10—80 fillérbe, akkor az olcsó állatnevelés, az olcsó tejter­melés, az olcsó hússertéstenyésztés alapja adva van. E téren nem verse­nyezhet velünk a tengerentúli gép­gazdálkodás, nem gyűrhet le az orosz szovjet tavasz dömpingolásával. Ez esetben búzát csak a belfogyasz­­tási szükségletre lennénk kénytelenek termelni, e módszerrel a gabona­védővám érvényesülni, tudna, melynek következtében búzánk ára tíz pengő­vel szökne fel és ezzel a búzatermelés is rentábilissá válna. Kisimulnának a redős homlokok. Jólét verne ott ta­nyát, ahol most réveteg tekintetek kémlelik a jövőt, kétségbeesés felé közelgő sóhajok szállnak el. Pedig ezt el lehetne ám érni. Ha olyan lázzal indulnánk a termelés és értékesítés megszervezésére, mint amennyire megvan bennünk a hajlan­dóság politikai szervezkedésre, nem volna messze tőlünk a fent vázolt bol­dogabb idő. E jobb kor elérésének reményével kívánok jobb sorsra, érdemes földmű­­velő népünknek boldog új esztendőt. ­I RÁDIÓ SZABADEGYETEM MŰSORA Erz ipar és a művelődés a rádióban A Rá­dió Szabadegyetem január 1-én, csütörtökön délután négy órakor kezdődő műsorát a Vaszy Viktor karnagy vezetése alatt álló Budapesti Kamarazenekar nyitja meg magyar tánczene számokkal. Utána Tolnay Kornél nyugalmazott állam­titkár tart előadást „Az ipar a művelő­dés szolgálatában­’ címmel. Előadásában éredekes adatokkal mutat rá arra, h­ogy az ipari fejlődés a művelődés fejlődését is szolgálja s hogy az ipar valóságos tükre a kor műveltségi állapotának. A műsort magyar táncok fejezik be, amelyeket ugyancsak a Budapesti Kamarazenékén ad elő. RÁDIÓ MŰSOR 1931 csütlört. jan. 1. Bpest. 9: Hírek. 10: Énekes nagy­­znise. 11.15: Görögkatolikus istentisztelet. Utána: Idő­jelzés, majd hangverseny. 2: Gramofonhangverseny. 3.00: „Visszapillantás a rá­diós gazdasági előadások há­rom évére". 4: Rádió Szabad­­egyetem. 3.10: A Székesfő­városi Zenekar hangversenye 9.15: „Miodeoki jó ember". 8.40: „Regényesek". Szín­mű. 8.40:­­Cigányzene. 9.20: Zongora-hegedű szonáták. Utála: Időjelzés, majd hang­verseny. Péntek, Január 2. Budapest 9.15: Katonazene. 12.05: Szalonzene. 8.30: Mesék. 4.15: Novellák. 5: Tót-ma­gyar nyelvoktatás. 7.20: Gyorsíró tanfolyam. 7: „Pje­­­sudszki marcaliról". 7.30: „Rigoletto“. Dalmű. Utána: Időjelzés, majd cigányzene. Szombat, jan. 2. Bu­dapest. 9.15: Hangverseny. 12.05: Az Egyetemi Énekkarok hangversenye. 3.30: „A nép­számlálás jelentősége". 4: Novellák. 5: „Missziós üze­netek". 5.30: Szalonzene. 7.30: Rádió amatőr posta. 7: „A gazdaságos építkezés". 7.30: Magyar nóta-est. 5.30: Operettrészletek. Utána: Idő­jelzés, majd katonazene Ha jó barátja lapunknak, szerezzen egy új előfizetőt­­ Htotlén­ul előfizetőnknek mindjárt ajándékot is adunk: 32 W3MMnSt&33M­k CU126S­n3P&3F3ts

Next