Új Barázda, 1931. március (13. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

3 Férfiszövet mérl­ód­ék­ok­ 3 méter fekete, sötétkék, toam­raa. 6s sxuri­e kamgarn sacöv c­l~ "vagy posztóma­­radékok, melyek egy tel­­jes férföstÖBiyre elegen­dők, hozzávaló béré­sek­­­kel együ­tt, a.az egész ősz­­i versens. 30 pengőért sate­­rezhetők be László Sán­­cf ar­raÁl, Bu­dapest, Lákó­­czi-u.1 St­. Vidék­i postai recs.ttelé,fell. utánvéttel KÖLtetttek­, j^ifistA­­rcat m­aradékokból a cég nemi küldhet. Felhivpik a tisztelt olvasóink ti­­velmét, használja fel azt a vásárlási lehetősé­­get, mert ilyen olcsón **­"■ Asz. életében nem. vá­­zolhat, mint most. OBISAK 1931 március 1. vasárnap A kisg­azdaosztály az a szikla, amelyre fel­épül a nemzet épülete Csak az összetartás vezetheti ki a falu népét a zsákutcából . Elkövetkezett a nagyvonalú gazdasági politika ideje A jászok földjén járunk Jászapáti­ban. Zimankós, téli, kemény világ van. A főtéren sátrak, árusok és gazdák. Javában áll a hetipiac. A ta­nyákról hosszú kocsisorok jönnek. Ember- és állatpusztító utakon jártak, míg beértek. Az öregek a községháza előtt pipázva beszélnek. A széles főutcán a negyvennyolcas kör pompás székházába hosszú ember­­sorok folynak be. Egymásután jönnek az első Gazdakör, a Gazdasági és Pol­gári Kör, továbbá a tanyai körök ve­zetői és a keménykötésű jászgazdák, hogy égetően sürgős bajaikat megbe­széljék. A negyvennyolcas kör hatal­mas nagytermében szorongásig állnak a gazdák. Ott látjuk Horváth József népszerű főszolgabírót, Kiss A. Fe­­rencet, a­ negyvennyolcas kör tekinté­lyes elnökét, Horváth Gábor, Meny­hárt Mihály, Jódi Vencel, Ádáza Fe­renc, Kocka­ Kálmán gazdákat Kocka István dr. elnöklete alatt. Az első gazdakör fiatal és népszerű elnöke Beöthy Károly dr.,­­• Járás Gábor, Táj­ti István, Soldos Miklós, Kiss Fe­renc vezető gazdákkal jött el, de­ fel­sorakoztak a tanyák emberei is Hor­váth­ Pál, Demeter Miklós és Bátor Bélával az élükön. Gyökerestől k­i kell tépni a magyar közgazdasági életből a kar­éi fáját — Igen, — mondja Kocka István, a kör elnöke, mert amíg a magyar mezőgazdaság lassankint tönkrement, addig a kartel egyre jobban megerő­södött. Sőt, mi több, óriási előnyöket élvez a kisgazdatársadalom rovására. Nemcsak a kisgazdákat szorítja vaskarmai közé, hanem a saját munkásait is. Ma ott tartunk, hogy többe kerül a búza- és a bortermelés, mint maga a búza és a bor A gazdák türelmesek és a tanyák népe bizakodó lélekkel várja azt az erélyes intézkedést a kormánytól, amely a karteltörvény megteremtésével véget vet a mai rettenetes helyzetnek. Nem elég azonban a kartel kinö­véseit lenyesni, mert akkor újabb és erősebb hajtásokat hajt, hanem gyökerestől ki kell tépni ezt a fát a magyar köz­­gazdasági életből, nehogy újra elültethessék. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kormány meghallgatja a magyar föld­­művesosztály kérését is és hamarosan segít azon, hogy újra virágzó falvak legyenek ebben, e gazdaságilag lesze­gényedett országban. Az alföldi tanyavilág megmentője csak a gaz­dasági kisvasút lehet A nagyszabású­ elnöki­­megnyitó után a Faluszövetség főtitkára, e so­rok írója, arról beszélt, hogy az al­földi tanyavilág megmentője csak a gazdasági kisvasút lehet. Aki ismeri a tanyák világát, — — úgymond — az tudja, hogy az év legnagyobb részében a nagy távolsá­gok és a járhatatlan utak elszigetelik a népet a haladástól, a kultúrától és lehetetlenné teszik, hogy az a millió és millió munkáskéz eredményesen be­kapcsolódhasson a nemzet vérkerin­gésébe. Aki ismeri a tanyák őszi és téli mártír életét, az igazat ad nekünk, amikor azt mondjuk, hogy hiábavaló minden beszéd,­­ agitáció a szervezkedésről, a Faluszövetség táborába való tö­mörülésről, a többet és jobbat termelésről, az állattenyésztés­ről, amíg a tanyai gazdákat a feneketlen sár tétlenségre kész­teti, másrészt pedig míg termé­nyeit gyorsan és időveszteség nélkül nem viheti a fogyasztó piacra. A tanyavilág meghódításának első állomása tehát az út- és vasúthálózat kiépítése. Ha jó utak és gazdasági kisvasutak hálózzák be az Alföld tes­tét, akkor csakhamar fellendül a ter­melés és megindul a kultúra élete a sár- és homoktengerben. Maga a kormány is felismerte a nyilvános forgalmú kisvasutak nagy fontosságát, éppen azért mident elkövet, hogy azok ki­építését támogassa. Aki az Alföld kisembereit meg­menti és az egészséges fejlődést, va­lamint a jólét felételeit megteremti számára, az második megváltója lesz a nemzetnek. Elkövetkezett a nagyvonalú gazdasági politika Valahogy így mondotta Beöthy Ká­roly dr. fiatal ügyvéd. És fején ta­lálta a szöget, mert a falu népe alatt valósággal mozog a föld. Nem az a baj, hogy olcsó a búza, hanem az, hogy drága az iparcikk, drága a pénz és nincs hitel. Pedig a kisgazdaosztály az a szikla, amelyre felépül a nemzet épülete. Vigyázzanak azonban az illetéke­sek, mert ezt a sziklát ugyancsak erősen csákányozzák. De nem szabad, hogy csüggedés fogja el a magyar tanyavilág népét sem, mert csak az összetartás és a vállvétett kemény munka vezetheti ki abból a zsákutcából, amelybe a gazdasági válság következtében bele­futott. Józansággal és figyelmezett­­séggel kell kivárnunk és kimunkál­nunk azt, amikor a jobb idők elkö­vetkeznek. A magyar gazdasági élet összes tényezői összefogtak abban, hogy elkövetkezzen az ideje annak a nagyvonalú gazdasági politi­kának, amely a magyar gazda­sági élet egészségét, virágzását és jövőjét hozza meg. Ha a régi szállóige szerint a hábo­rúhoz három dolog kellett, — mon­dotta Horváth József főszolgabíró — Beöthy Károly szavai után, a­ pénz, pénz és pénz, úgy a magyar tanyavi­lág gazdasági harcának megkezdésé­hez, ehhez a minden háborúnál nehe­zebb újjáépítő munkához is három dolog szükséges. Tervszerű, követke­zetes és egészséges gazdasági poli­tika kell, amely a magyar falu nagy hajának két lényeges pontját, az ér­tékesítést és hitel kérdését is meg­oldja. Mivel a gazdasági életben nin­csen ezer vagy hatszáz éves múlt, csak a kétszer kettő elve, a magyar föld e nagy keresztes háborúban fog­jon össze a nemzet minden fia, hogy talpra is állíthassuk ezt az országot, Így beszélgettünk a jászok gyűlé­sén, ahol Menyhárt Mihály tanyai gazda megrázó szavakkal ecsetelte a tanyavilág nehéz helyzetét, azt, hogy zsákutcába jutott az egész földműves­­osztály és ha nem segítenek rajta, akkor lassanként dobra kerülnek a gazdavagyonok, hiába dolgoztak egy életen keresztül. A tanyák népe azon­ban bizakodó lélekkel figyeli a kor­mány munkáját, amely célkitűzései­nek tengelyébe a magyar mezőgaz­daság és a falu megsegítését tette. Késő délutánra járt, amikor a gyűlés befejeződött. A fekete ember­folyó megindult és folyt végig az ut­cákon ki a tanyákra. Az esti sötét­ségben fény­villanások futnak, végig az ég hátán, amikor a tompa jászanáti utcákat járjuk a csend országában. Ugy látszik Csaba vitézei szágulda­nak vad iramban körvonalaikon a diadalmas zászló után, amelyre fény­­hetükkel ez van kihimezve. Csak ani magéiban bizhat a nemzet és a ma­gyar falu népe. Szekeres László dr. Táp község képviselőtestülete jegyzőkönyvi köszönetet szavazott sokorópátkai Szabó István képviselőnek (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Hónapokkal ezelőtt szó volt arról, hogy a győrmegyei Tétp községben el­helyezett csendőrőrsöt , Győrasszony­­falvára helyezik át. A község lakos­sága küldöttségileg felkereste a ke­rület képviselőjét, sokorópátkai Szabó Istvánt és arra kérte, hogy járjon közbe a szándékolt áthelyezés vissza­vonása érdekében. Sokorópátkai Szabó István közbenjárása eredményre ve­zetett, a csendőrőrs továbbra is Tá­jam maradt. Táp község képviselőtestülete feb­ruár 10-én rendkívüli közgyűlést tar­tott, melyen Rózsa Benedek bíró el­nöklete alatt a következők vettek részt: Takács Miklós, Szekeres Árpád dr., Pöcze Bálint, Pöcze Sándor, Ba­racskai István, Nagy Károly, Sár­közi­ István, Sáhó Dávid, Csizmadia András, Barlavics Dezső, Horváth Lukács, Farkas Ferenc, Csukás Ist­ván, Mohácsy László, Kiss M. Dávid, Tánczos András, Sadó A. József, if­j. Kiss Márton, Sárközy Lajos, Pecze Lajos, Szathm­áry Károly, Föl­des Károly, Koffer Lajos, Takács Imre elöljárók és képviselők és vitéz Belaváry József községi jegyző. Az előadó jegyző javaslatára a kép­viselőtestület a következő határozatot hozta: A­ községi képviselőtestület méltá­nyolva képviselőjének, sokorópátkai Szabó István országgyűlési képviselő­nek a tápi csendőrőrs további hely­­benmaradása érdekében tett, a köz­ségre anyagilag és erkölcsileg hasznos és értékes munkálkodását, azért egy­hangú köszönetét nyilvánítja. Utasítja a községi elöljáróságot, hogy jelen határozatot sokorópátkai Szabó István kezéhez eljuttassa. Hagy­­úsvéss pusztított a nagyatádi selyemgyárban A készáruraktár Beégett, a gyárhelyiségeket csak megfeszített és órákig tartó óriási munka után lehetett megmenteni Egpssün­é pengő a kár, de a gyári üzem hétfőn már tovább működik (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A baj sohasem jár egyedül. Még jó­formán hírül sem adtuk, hogy a hirtelen beállott hóolvadás következ­tében árvizek fenyegetik a Dunántúl számos községét, ma hajnalban hírt jelentett nagyatádi tudósítónk: lángokban áll a nagyatádi se­lyemgyár ! Ma hajnalban a nagyatádi Mez Va­­ter és Fiai Kt. selyemfonógyár ka­pusa észrevette, hogy a gyár hatvan méter hosszú selymekkel, selyemfonalakkal és egyéb selyemanyagokkal zsú­folásig megtelt raktárából füst tör elő, majd rövidesen tűznyel­­­­vek csapnak fel. A kapus azonnal értesítette a mun­kásságot és a tűzoltóságot. Nagyatá­don félreverték a harangokat. Mint­egy ezerfőnyi tömeg sietett vitéz Ko­vács Dénes dr. járási főszolgabíró ve­zetésével a tűz eloltására. A tűz ek­korra ellepte majdnem az egész rak­tárépületet, úgy, hogy annak megmentéséről szó sem lehetett. Az oltásban résztvettek a környék­beli községek tűzoltói, valamint a nagyatádi csendőrörs is. Az embereknek minden törekvése arra irányult, hogy a raktár közelé­ben lévő gyárat megmentsék és hogy a hatalmas lángokkal égő veszedelmes tüzet lokalizálják. Ez nagy erőfeszí­tés árán sikerült is. A raktár azonban tovább is égett és a raktár tüzet csak reggel nyolc óra felé tudták elfojtani. Az azonnal lefolytatott tűzvizsgá­­lat megállapította, hogy a tüzet ön­gyulladás okozta. A kár körülbelül egymillió pengő. A sajnálatos tüzeset mindenfelé nagy megdöbbenést keltett, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok között közgazdaságilag is nagy jelentőségű, hogy ez a gyár a kis somogymegyei városkában 200—100 munkásnak ad kenye­ret, akik főleg az ottani kisgazdák gyer­mekeiből kerülnek ki. Szerencsére azonban a község lakosságának és a környékbeli tűzoltóság megfeszített munkájával a a gyár munkahelyisé­gei sértetlenek maradtak úgy, hogy az üzem hétfőn már tovább folytat­hatja működését.

Next