Új Barázda, 1931. március (13. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
3 Férfiszövet mérlódékok 3 méter fekete, sötétkék, toamraa. 6s sxurie kamgarn sacöv cl~ "vagy posztómaradékok, melyek egy teljes férföstÖBiyre elegendők, hozzávaló bérésekkel együtt, a.az egész őszi versens. 30 pengőért saterezhetők be László Sáncf arraÁl, Budapest, Lákóczi-u.1 St. Vidéki postai recs.ttelé,fell. utánvéttel KÖLtetttek, j^ifistArcat maradékokból a cég nemi küldhet. Felhivpik a tisztelt olvasóink tivelmét, használja fel azt a vásárlási lehetőséget, mert ilyen olcsón **"■ Asz. életében nem. vázolhat, mint most. OBISAK 1931 március 1. vasárnap A kisgazdaosztály az a szikla, amelyre felépül a nemzet épülete Csak az összetartás vezetheti ki a falu népét a zsákutcából . Elkövetkezett a nagyvonalú gazdasági politika ideje A jászok földjén járunk Jászapátiban. Zimankós, téli, kemény világ van. A főtéren sátrak, árusok és gazdák. Javában áll a hetipiac. A tanyákról hosszú kocsisorok jönnek. Ember- és állatpusztító utakon jártak, míg beértek. Az öregek a községháza előtt pipázva beszélnek. A széles főutcán a negyvennyolcas kör pompás székházába hosszú embersorok folynak be. Egymásután jönnek az első Gazdakör, a Gazdasági és Polgári Kör, továbbá a tanyai körök vezetői és a keménykötésű jászgazdák, hogy égetően sürgős bajaikat megbeszéljék. A negyvennyolcas kör hatalmas nagytermében szorongásig állnak a gazdák. Ott látjuk Horváth József népszerű főszolgabírót, Kiss A. Ferencet, a negyvennyolcas kör tekintélyes elnökét, Horváth Gábor, Menyhárt Mihály, Jódi Vencel, Ádáza Ferenc, Kocka Kálmán gazdákat Kocka István dr. elnöklete alatt. Az első gazdakör fiatal és népszerű elnöke Beöthy Károly dr.,• Járás Gábor, Tájti István, Soldos Miklós, Kiss Ferenc vezető gazdákkal jött el, de felsorakoztak a tanyák emberei is Horváth Pál, Demeter Miklós és Bátor Bélával az élükön. Gyökerestől ki kell tépni a magyar közgazdasági életből a karéi fáját — Igen, — mondja Kocka István, a kör elnöke, mert amíg a magyar mezőgazdaság lassankint tönkrement, addig a kartel egyre jobban megerősödött. Sőt, mi több, óriási előnyöket élvez a kisgazdatársadalom rovására. Nemcsak a kisgazdákat szorítja vaskarmai közé, hanem a saját munkásait is. Ma ott tartunk, hogy többe kerül a búza- és a bortermelés, mint maga a búza és a bor A gazdák türelmesek és a tanyák népe bizakodó lélekkel várja azt az erélyes intézkedést a kormánytól, amely a karteltörvény megteremtésével véget vet a mai rettenetes helyzetnek. Nem elég azonban a kartel kinövéseit lenyesni, mert akkor újabb és erősebb hajtásokat hajt, hanem gyökerestől ki kell tépni ezt a fát a magyar közgazdasági életből, nehogy újra elültethessék. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kormány meghallgatja a magyar földművesosztály kérését is és hamarosan segít azon, hogy újra virágzó falvak legyenek ebben, e gazdaságilag leszegényedett országban. Az alföldi tanyavilág megmentője csak a gazdasági kisvasút lehet A nagyszabású elnökimegnyitó után a Faluszövetség főtitkára, e sorok írója, arról beszélt, hogy az alföldi tanyavilág megmentője csak a gazdasági kisvasút lehet. Aki ismeri a tanyák világát, — — úgymond — az tudja, hogy az év legnagyobb részében a nagy távolságok és a járhatatlan utak elszigetelik a népet a haladástól, a kultúrától és lehetetlenné teszik, hogy az a millió és millió munkáskéz eredményesen bekapcsolódhasson a nemzet vérkeringésébe. Aki ismeri a tanyák őszi és téli mártír életét, az igazat ad nekünk, amikor azt mondjuk, hogy hiábavaló minden beszéd, agitáció a szervezkedésről, a Faluszövetség táborába való tömörülésről, a többet és jobbat termelésről, az állattenyésztésről, amíg a tanyai gazdákat a feneketlen sár tétlenségre készteti, másrészt pedig míg terményeit gyorsan és időveszteség nélkül nem viheti a fogyasztó piacra. A tanyavilág meghódításának első állomása tehát az út- és vasúthálózat kiépítése. Ha jó utak és gazdasági kisvasutak hálózzák be az Alföld testét, akkor csakhamar fellendül a termelés és megindul a kultúra élete a sár- és homoktengerben. Maga a kormány is felismerte a nyilvános forgalmú kisvasutak nagy fontosságát, éppen azért mident elkövet, hogy azok kiépítését támogassa. Aki az Alföld kisembereit megmenti és az egészséges fejlődést, valamint a jólét felételeit megteremti számára, az második megváltója lesz a nemzetnek. Elkövetkezett a nagyvonalú gazdasági politika Valahogy így mondotta Beöthy Károly dr. fiatal ügyvéd. És fején találta a szöget, mert a falu népe alatt valósággal mozog a föld. Nem az a baj, hogy olcsó a búza, hanem az, hogy drága az iparcikk, drága a pénz és nincs hitel. Pedig a kisgazdaosztály az a szikla, amelyre felépül a nemzet épülete. Vigyázzanak azonban az illetékesek, mert ezt a sziklát ugyancsak erősen csákányozzák. De nem szabad, hogy csüggedés fogja el a magyar tanyavilág népét sem, mert csak az összetartás és a vállvétett kemény munka vezetheti ki abból a zsákutcából, amelybe a gazdasági válság következtében belefutott. Józansággal és figyelmezettséggel kell kivárnunk és kimunkálnunk azt, amikor a jobb idők elkövetkeznek. A magyar gazdasági élet összes tényezői összefogtak abban, hogy elkövetkezzen az ideje annak a nagyvonalú gazdasági politikának, amely a magyar gazdasági élet egészségét, virágzását és jövőjét hozza meg. Ha a régi szállóige szerint a háborúhoz három dolog kellett, — mondotta Horváth József főszolgabíró — Beöthy Károly szavai után, a pénz, pénz és pénz, úgy a magyar tanyavilág gazdasági harcának megkezdéséhez, ehhez a minden háborúnál nehezebb újjáépítő munkához is három dolog szükséges. Tervszerű, következetes és egészséges gazdasági politika kell, amely a magyar falu nagy hajának két lényeges pontját, az értékesítést és hitel kérdését is megoldja. Mivel a gazdasági életben nincsen ezer vagy hatszáz éves múlt, csak a kétszer kettő elve, a magyar föld e nagy keresztes háborúban fogjon össze a nemzet minden fia, hogy talpra is állíthassuk ezt az országot, Így beszélgettünk a jászok gyűlésén, ahol Menyhárt Mihály tanyai gazda megrázó szavakkal ecsetelte a tanyavilág nehéz helyzetét, azt, hogy zsákutcába jutott az egész földművesosztály és ha nem segítenek rajta, akkor lassanként dobra kerülnek a gazdavagyonok, hiába dolgoztak egy életen keresztül. A tanyák népe azonban bizakodó lélekkel figyeli a kormány munkáját, amely célkitűzéseinek tengelyébe a magyar mezőgazdaság és a falu megsegítését tette. Késő délutánra járt, amikor a gyűlés befejeződött. A fekete emberfolyó megindult és folyt végig az utcákon ki a tanyákra. Az esti sötétségben fényvillanások futnak, végig az ég hátán, amikor a tompa jászanáti utcákat járjuk a csend országában. Ugy látszik Csaba vitézei száguldanak vad iramban körvonalaikon a diadalmas zászló után, amelyre fényhetükkel ez van kihimezve. Csak ani magéiban bizhat a nemzet és a magyar falu népe. Szekeres László dr. Táp község képviselőtestülete jegyzőkönyvi köszönetet szavazott sokorópátkai Szabó István képviselőnek (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Hónapokkal ezelőtt szó volt arról, hogy a győrmegyei Tétp községben elhelyezett csendőrőrsöt , Győrasszonyfalvára helyezik át. A község lakossága küldöttségileg felkereste a kerület képviselőjét, sokorópátkai Szabó Istvánt és arra kérte, hogy járjon közbe a szándékolt áthelyezés visszavonása érdekében. Sokorópátkai Szabó István közbenjárása eredményre vezetett, a csendőrőrs továbbra is Tájam maradt. Táp község képviselőtestülete február 10-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Rózsa Benedek bíró elnöklete alatt a következők vettek részt: Takács Miklós, Szekeres Árpád dr., Pöcze Bálint, Pöcze Sándor, Baracskai István, Nagy Károly, Sárközi István, Sáhó Dávid, Csizmadia András, Barlavics Dezső, Horváth Lukács, Farkas Ferenc, Csukás István, Mohácsy László, Kiss M. Dávid, Tánczos András, Sadó A. József, ifj. Kiss Márton, Sárközy Lajos, Pecze Lajos, Szathmáry Károly, Földes Károly, Koffer Lajos, Takács Imre elöljárók és képviselők és vitéz Belaváry József községi jegyző. Az előadó jegyző javaslatára a képviselőtestület a következő határozatot hozta: A községi képviselőtestület méltányolva képviselőjének, sokorópátkai Szabó István országgyűlési képviselőnek a tápi csendőrőrs további helybenmaradása érdekében tett, a községre anyagilag és erkölcsileg hasznos és értékes munkálkodását, azért egyhangú köszönetét nyilvánítja. Utasítja a községi elöljáróságot, hogy jelen határozatot sokorópátkai Szabó István kezéhez eljuttassa. Hagyúsvéss pusztított a nagyatádi selyemgyárban A készáruraktár Beégett, a gyárhelyiségeket csak megfeszített és órákig tartó óriási munka után lehetett megmenteni Egpssüné pengő a kár, de a gyári üzem hétfőn már tovább működik (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A baj sohasem jár egyedül. Még jóformán hírül sem adtuk, hogy a hirtelen beállott hóolvadás következtében árvizek fenyegetik a Dunántúl számos községét, ma hajnalban hírt jelentett nagyatádi tudósítónk: lángokban áll a nagyatádi selyemgyár ! Ma hajnalban a nagyatádi Mez Vater és Fiai Kt. selyemfonógyár kapusa észrevette, hogy a gyár hatvan méter hosszú selymekkel, selyemfonalakkal és egyéb selyemanyagokkal zsúfolásig megtelt raktárából füst tör elő, majd rövidesen tűznyelvek csapnak fel. A kapus azonnal értesítette a munkásságot és a tűzoltóságot. Nagyatádon félreverték a harangokat. Mintegy ezerfőnyi tömeg sietett vitéz Kovács Dénes dr. járási főszolgabíró vezetésével a tűz eloltására. A tűz ekkorra ellepte majdnem az egész raktárépületet, úgy, hogy annak megmentéséről szó sem lehetett. Az oltásban résztvettek a környékbeli községek tűzoltói, valamint a nagyatádi csendőrörs is. Az embereknek minden törekvése arra irányult, hogy a raktár közelében lévő gyárat megmentsék és hogy a hatalmas lángokkal égő veszedelmes tüzet lokalizálják. Ez nagy erőfeszítés árán sikerült is. A raktár azonban tovább is égett és a raktár tüzet csak reggel nyolc óra felé tudták elfojtani. Az azonnal lefolytatott tűzvizsgálat megállapította, hogy a tüzet öngyulladás okozta. A kár körülbelül egymillió pengő. A sajnálatos tüzeset mindenfelé nagy megdöbbenést keltett, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok között közgazdaságilag is nagy jelentőségű, hogy ez a gyár a kis somogymegyei városkában 200—100 munkásnak ad kenyeret, akik főleg az ottani kisgazdák gyermekeiből kerülnek ki. Szerencsére azonban a község lakosságának és a környékbeli tűzoltóság megfeszített munkájával a a gyár munkahelyiségei sértetlenek maradtak úgy, hogy az üzem hétfőn már tovább folytathatja működését.