Új Barázda, 1931. október (13. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások*" limi füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Ára 6 fillér. Budapest, XIII. ésf., 222. sí, 1931 október 1. csütörtök 1NBAKMI FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY tír. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZ.4 MDK. Szerkesztőség: József 462—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Jkt- SL és az m (v.) A 33-as bizottságban ma tárgyalt szénrendelettel egyidejűleg vizsgálta át a takarékossági hatos bizottság a kereskedelemügyi minisztérium költségvetését és így kerül egymás mellé a szén, a fa és az út kérdése.. A kiadandó rendelet engedélyhez köti a külföldi szén behozatalát és szabályozni fogja az erdők kitermelését. A hatos bizottság viszont, amely tekintélyes összegeket törölt a kereskedelmi költségvetésből, érintetlenül hagyta azokat az összegeket, amelyeket a kormány és a törvényhozás útépítésre irányzott elő. A gazda mindhárom kérdésben közvetlenül érdekelt fél. Szenet minden faluban fogyasztanak, ha máshol nem is, de a cséplőgépeknél biztosan, a fa kérdésben a falu népe termelő is, fogyasztó is, az útügy pedig szintén kettős szempontból érdekli: először, mint munkaalkalom az építkezésnél, másodszor mint a falu közlekedési viszonyainak áldása, vagy átka. Örömmel vesszük tehát tudomásul, hogy a takarékosság nem fogja érinteni az útépítést. Megmaradnak tehát a munkaalkalmak és kereseti lehetőségek, amelyekre a falvak népe számított és tovább fognak javulni a közlekedési viszonyok, közelebb jut egymáshoz a város és a falu, nem fognak elakadni a szekerek télvíz idején a feneketlen sarokban, lehetséges lesz a beteghez orvost és a betegnek patikaszert hozatni. Örülünk, hogy az útépítésre szánt összegek megmaradnak és pedig annál inkább örülünk, mert ezen a téren a takarékoskodás valóban egyenlő volna a pazarlással. Megelégedéssel vesszük tudomásul azt is, hogy a kormány nem engedi meg a belföldi szén árának emelését. Az a tény azonban, hogy a földművelésügyi miniszter mai bejelentése szerint tűzifaszükségletünkből százezer vagont külföldről kell beszereznünk, kell, hogy komolyan gondolkodóba ejtsen mindannyiunkat, akik a földdel valami közösségben élünk. Százezer vagon tűzifa igen sok pénzt jelent, amit a külföldnek kell kiadnunk. Viszont itthon igen sok ezer kataszteri hold olyan földünk van, amely alig alkalmas másra, mint fatermelésre. Ha tehát egy pillanatig sem mondunk ugyan arról le, hogy erdőterületeinket visszaszerezzük, mégis azt kell megállapítanunk, hogy az erdősítés terén sok és sürgős a tennivalónk. A ma ültetett erdő fájánál ugyan csak az unokáink fognak melegedni, nekünk azonban nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is kell gondoskodnunk. AZ ORSZÁGOS 33-AS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Atetszett erdőit kitermelését kellene foltosni, mert esz ülteti a falusi munkások eszrei jutnának a télijónapokban Kenyérfjesz, a fölti- Mrfoktok adóssága csak benne és rengeteg költőim valutát takaritanánk meg . Schlandl Károly felszólalását Hubincze István és Csizmadia András is magukévá tették (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Ugron Gábor elnöklete alatt folytatta ma tanácskozásait a 33-as bizottság. A kormány részéről Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, Kenéz Béla kereskedelmi, Ivády Béla földművelésügyi miniszterek és Darányi Kálmán államtitkár vettek részt az ülésen. Az ország szénellátásáról szóló rendelet tervezetét Temesváry Imre főelőadó ismertette. A rendelet szerint külföldről csak kormányengedéllyel lehet szenet behozni. A kormány egyébként minden erővel meg fogja akadályozni, hogy a szénárakat felemeljék. A kereskedelmi miniszter felszólalása Kenéz Béla kereskedelmi miniszter emelkedett ezután szólásra és mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a múlt évben 18,7 millió pengő értékben , 88 ezer vagon külföldi szenet és 38 ezer vagon külföldi boxot hoztunk be az országba. Külkereskedelmi mérlegünk egyik leg- renisiebb tétek.a, szénbehtsztital...eltekintve attól, hogy minden vagon külföldi szénben tíz-tizenkét külföldi munkás bérét is megfizettük. A cseh, lengyel és német bányamunkások tízezreit tartjuk el ugyanakkor, amikor nálunk munkanélküliség van. A hazai szénből elegendő mennyiség áll rendelkezésünkre, egyáltalában nincs szükség tehát külföldi szénre. Elismerte ezután a miniszter, hogy nem minden kályhában ég el a magyar szén, gondoskodnak tehát megfelelő kályhákról és megtanítják a közönséget a magyar szén praktikus fűtési módszereire nyerni. Felvilágosítást kér arról, hogy a háztartási szén beszerzését korlátozni fogják-e valamilyen módon. Ehhez nem tudna hozzájárulni. Kéri a fakitermelési korlátozások enyhítését. Többet termeljünk fl a fászai erdőikből Szterényi József báró után Schandl Károly helyeselte a külföldi behozatallal szemben a hazai termelés fokozását és a vidéki napszámosok kenyérhez juttatását. Felveti a kérdést, nem volna-e helyesebb, a külföldön és itthon is ellenszenves behozatali engedélyrendszer helyett produktív rendelkezésekkel ellensúlyozni a külföldi importot. Attól tart, hogy a mezőgazdasági kivitel szenvedi meg az intézkedés visszahatásait. Sokkal helyesebb lenne a hazai tűzifatermelés fokozását előtérbe helyezni. A hazai erdők több évi túlhasználatát kell megengedni. Ezáltal falusi munkások ezrei jutnának a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokok adóssága csökkenne és rengeteg külföldi valutát takarítanánk meg. Őrffy Imre reméli, hogy a hazai szénbányák nem fognak elzárkózni a szénárak leszállítása elől. A hazai szénáraket csökkenteni kell Nagy Emil után Bubinek István elvileg minden gazdasági korlátozásnak ellene van. A háború utáni súlyos gazdasági válságnak és az agrárolló káros kialakulásának egyik lényeges oka,, a tyáboi v. alatti kötött gazdálkodási rendszer Chorin Ferenc, Bitó Pál, Wolff Károly, Eszterházy Móric gróf és Papp Géza báró szólaltak fel" ezután, majd Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter válaszolt az egyes felszólalásokra. -2. A fennálló kereskedelmi szerződések egyikébe sem ütközik, a behozatal korlátozása — mondotta a kereskedelmi miniszter — sőt remélhetjük,hogy a szükséges szénbehozatal megengedése ellenében kivitelünk terén kompenzációkat érhetünk el. A belföldi szén drágításától nem kelltartani. A tűzifa kérdésében a belföldi termelés liberális szabályozása biztosítani fogja a szükségletek kielégítését és a kitermeléshez fűződő gazdasági és szociális érdekeket. Odatörekedünk, hogy itthoni termelésünket fokozzuk Ivády Béla földművelésügyi miniszter szólalt fel ezután. Kimutatta, hogy miután az ország tűzifaszükséglete 250 ezer vagon, amelyből a hazai termelés 165 ezer vagont tud biztosítani, körülbelül százezer vagon fát kell behozni. Odatörekedünk, hogy itthoni termelésünket fokozzuk anélkül, hogy az egész magyar erdőgazdaság jövőjét feláldozó. ■ ,, Albizottság ezután elfogadta a javaslatot. A mezőgazdasági exportkérdésre vonatkozó földművelésügyi miniszteri javaslat tárgyalására holnap kerül a sor. volt. Elvi szempontból csak akkor hajlandó engedni, ha kellő garanciát kap arra, hogy a belföldi széntermelés fokozása a hazai szánárak lényeges csökkentését fogja eredm. Nagy megértéssel keszelik majd a fászai erdőm kitermelési engedélyezését Engedjenek a bányák a szénárakból Csizmadia András aggodalmát fejelte ki a szénárak emelkedése tekintetében, mert az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a behozatali korlátozásokat a vállalatok az árak emelésére használnák fel. A szénárak leszállítására azért isszükség volna, mert a tisztviselő fogyasztók fizetését redukálták és általában nagyobb adókat vetettek ki a lakosság legszélesebb rétegeire. A bányák vegyék tekintetbe, hogy ha többet termelnek, akkor kevesebb a rezsijük. Egyébként mindig, azt hirdette, hogy magyar árut vásároljunk, már csak a kereskedelmi mérleg javítása miatt is. Helyesli a magyar fa nagyobb mértékű kitermelésének a gondolatát. Rámutat azonban arra, hogy egyes vidékeken a magyar fa túlságosan drága.