Új Barázda, 1931. október (13. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások*" limi­ füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetése­ket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Ára 6 fillér. Budapest, XIII. és­f., 222. sí, 1931 október 1. csütörtök 1N­BAKMI FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY tír. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József­ körút 5. szám. TELEFONSZ.4 MDK. Szerkesztőség: József 462—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Jkt- SL és az m­ (v.) A 33-as bizottságban ma tár­gyalt szénrendelettel egyidejűleg vizsgálta át a takarékossági hatos bi­zottság a kereskedelemügyi miniszté­rium költségvetését és így kerül egy­más mellé a szén, a fa és az út kér­dése.. A kiadandó rendelet engedély­hez köti a külföldi szén behozatalát és szabályozni fogja az erdők kiter­melését. A hatos bizottság viszont, amely tekintélyes összegeket törölt a kereskedelmi költségvetésből, érintet­lenül hagyta azokat az összegeket, amelyeket a kormány és a törvényho­zás útépítésre irányzott elő. A gazda mindhárom kérdésben köz­vetlenül érdekelt fél. Szenet minden faluban fogyasztanak, ha máshol nem is, de a cséplőgépeknél biztosan, a fa kérdésben a falu népe termelő is, fo­gyasztó is, az útügy pedig szintén kettős szempontból érdekli: először, mint munkaalkalom az építkezésnél, másodszor mint a falu közlekedési viszonyainak áldása, vagy átka. Örömmel vesszük tehát tudomásul, hogy a takarékosság nem fogja érin­teni az útépítést. Megmaradnak tehát a munkaalkalmak és kereseti lehetősé­gek, amelyekre a falvak népe számí­tott és tovább fognak javulni a köz­lekedési viszonyok, közelebb jut egy­máshoz a város és a falu, nem fognak elakadni a szekerek télvíz idején a fe­neketlen sarokban, lehetséges lesz a beteghez orvost és a betegnek patika­szert hozatni. Örülünk, hogy az út­építésre szánt összegek megmaradnak és pedig annál inkább örülünk, mert ezen a téren a takarékoskodás valóban egyenlő volna a pazarlással. Megelégedéssel vesszük tudomásul azt is, hogy a kormány nem engedi meg a belföldi szén árának emelését. Az a tény azonban, hogy a földműve­lésügyi miniszter mai bejelentése sze­rint tűzi­faszükségletünkből százezer vagont külföldről kell beszereznünk, kell, hogy komolyan gondolkodóba ejtsen mindannyiunkat, akik a földdel valami közösségben élünk. Százezer vagon tűzifa igen sok pénzt jelent, amit a külföldnek kell kiadnunk. Vi­szont itthon igen sok ezer kataszteri hold olyan földünk van, amely alig alkalmas másra, mint fatermelésre. Ha tehát egy pillanatig sem mondunk ugyan arról le, hogy erdőterületein­ket visszaszerezzük, mégis azt kell megállapítanunk, hogy az erdősítés terén sok és sürgős a tennivalónk. A ma ültetett erdő fájánál ugyan csak az unokáink fognak melegedni, nekünk azonban nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is kell gondoskodnunk. AZ ORSZÁGOS 33-AS BIZOTTSÁG ÜLÉSE A­­tetszett erdőit kitermelé­sét kellene foltosni, mert esz ülteti a falusi munkások eszrei jutná­­nak a téli­­jónapokban Kenyérfjesz, a fölti- Mrfoktok adóssága csak benne és rengeteg költőim valutát takaritanánk meg . Schlandl Károly felszólalását Hubincze István és Csizmadia András is magukévá tették (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Ugron Gábor elnöklete alatt folytatta ma tanácskozásait a 33-as bizottság. A kormány részéről Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, Kenéz Béla ke­reskedelmi, Ivády Béla földművelés­ügyi miniszterek és Darányi Kálmán államtitkár vettek részt az ülésen. Az ország szénellátásáról szóló ren­delet tervezetét Temesváry Imre főelőadó ismer­tette. A rendelet szerint külföldről csak kormányenge­déllyel lehet szenet behozni. A kormány egyébként minden erővel meg fogja akadályozni, hogy a szén­árakat felemeljék. A keresk­edel­mi miniszter felszólalása Kenéz Béla kereskedelmi miniszter emelkedett ezután szólásra és minde­nekelőtt arra mutatott rá, hogy a múlt évben 18,7 millió pengő értékben , 88 ezer vagon külföldi sze­net és 38 ezer vagon kül­földi boxot hoztunk be az or­szágba. Külkereskedelmi mérlegünk egyik leg- renisiebb tétek.a, szénbehtsztital...elte­kintve attól, h­ogy minden vagon kül­földi szénben tíz-tizenkét külföldi munkás bérét is megfizettük. A cseh, lengyel és német bánya­munkások tízezreit tartjuk el ugyanakkor, amikor nálunk munkanélküliség van. A hazai szénből elegendő mennyiség áll rendelkezésünkre, egyáltalában nincs szükség tehát külföldi szénre. Elismerte ezután a miniszter, hogy nem minden kályhában ég el a ma­gyar szén, gondoskodnak tehát meg­­felelő kályhákról és megtanítják a kö­zönséget a magyar szén praktikus­ fű­tési módszereire­ nyerni. Felvilágosítást kér arról, hogy a háztartási szén beszerzését korlátozni fogják-e valamilyen módon. Ehhez nem tudna hozzájárulni. Kéri a faki­termelési korlátozások enyhítését. Többet termeljünk f­l a fászai erdőikből Szterényi József­ báró után Schandl Károly helyeselte a kül­földi behozatallal szemben a hazai termelés fokozását és a vidéki nap­számosok kenyérhez juttatását. Fel­veti a kérdést, nem volna-e helyesebb, a külföldön és itthon is ellenszenves behozatali engedély­rendszer helyett produktív rendelkezésekkel ellensú­lyozni a külföldi importot. Attól tart, hogy a mezőgazdasági kivitel szenvedi meg az intézkedés visszahatásait. Sokkal helyesebb lenne a hazai tűzifatermelés fokozását elő­térbe helyezni. A hazai erdők több évi túlhasználatát kell megengedni. Ezáltal falusi mun­kások ezrei jutnának a téli hónapok­ban kenyérhez, a földbirtokok adós­sága csökkenne és rengeteg külföldi valutát takarítanánk meg. Őrffy Imre reméli, hogy a hazai szénbányák nem fognak elzárkózni a szénárak leszállítása elől. A hazai szénáraket­ csökkenteni kell Nagy Emil után Bubinek István elvileg minden gaz­dasági korlátozásnak ellene van. A háború utáni súlyos gazdasági vál­ságnak és az agrárolló káros kialaku­lásának egyik lényeges oka,, a tyábo­i v. alatti kötött gazdálkodási rendszer Chorin Ferenc, Bitó Pál, Wolff Károly, Eszterházy Móric gróf és Papp Géza báró szólaltak fel" ezután, majd Kenéz­ Béla kereskedelemügyi mi­niszter válaszolt­ az egyes felszólalá­sokra. -2. A fennálló kereskedelmi szerző­dések egyikébe sem ütközik, a behoza­tal korlátozása — mondotta a keres­kedelmi­ miniszter — sőt remélhetjük,­­hogy a szükséges szénbehoza­tal meg­engedése ellenében kivitelünk terén kompenzációkat érhetünk el. A belföldi szén drágításától nem kell­­tartani. A tűzifa kérdésében a bel­földi termelés liberális szabályozása biztosítani fogja a­ szükségletek kielé­gítését és a kitermeléshez fűződő gaz­dasági és szociális érdekeket. Odatörekedünk, hogy itthoni termelésünket fokozzuk Ivády Béla földművelésügyi mi­niszter szólalt fel ezután. Kimutatta, hogy miután az ország tűzifaszükség­­lete 250 ezer vagon, amelyből a hazai termelés 165 ezer vagont tud biztosí­tani, körülbelül százezer vagon fát kell behozni. Odatörekedünk, hogy itthoni termelé­sünket fokozzuk anélkül, hogy az egész magyar erdőgazdaság jövőjét feláldoz­ó. ■ ,, Albizottság ezután elfogadta a ja­vaslatot. A mezőgazdasági exportkér­désre vonatkozó földművelésügyi mi­niszteri javaslat tárgyalására holnap kerül a­ sor. volt. Elvi szempontból csak akkor haj­landó engedni, ha kellő garanciát kap arra, hogy a belföldi széntermelés fo­kozása a hazai szánárak lénye­ges csökkentését fogja eredm.­ Nagy megértéssel keszelik majd a fászai erdőm­ kitermelési engedélye­zését Engedjenek a bányák a szénárakból Csizmadia András aggodalmát fe­jelte ki a szénárak emelkedése tekin­tetében, mert az eddigi tapasztalat azt mutatja,­­ hogy a behozatali korlátozásokat a vállalatok az árak emelésére használnák fel. A szénárak leszállítására azért is­­szükség volna, mert a tisztviselő fo­gyasztók fizetését redukálták és álta­­­­lában nagyobb adókat vetettek ki a lakosság legszélesebb rétegeire. A bá­nyák vegyék tekintetbe, hogy ha töb­bet termelnek,­­ akkor kevesebb a re­zsijük. Egyébként mindig, azt hir­dette, hogy magyar árut vásároljunk, már csak a kereskedelmi mérleg ja­vítása miatt is. Helyesli a magyar fa nagyobb mértékű kitermelésének a gondolatát. Rámutat azonban arra, hogy egyes vidékeken a magyar fa túlságosan drága.

Next