Új Barázda, 1931. december (13. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

1931 december 1, kedd óra 6 fillér US­IRAZDA ELŐFIZETÉSI ARAN­ a m. tör. földm­űvelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" cimű­ füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6­0, vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. Budapest, XIII. évf., 273. sí. 9­9 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület József­ körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463-09. LEVÉL CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP A bankok pénzkészleteinek lefoglalásával akarták megkez­deni munkájukat az ártalmatlanná tett szervezkedők A rendőrségi hivatalos jelentés szerint előbb november 21-én, majd november 28-án akartak akcióba lépni . Keresztesi­­Fischer Ferenc belügyminiszter megnyugtató kijelentései után az egész országban helyreáll a nyugalom A Magyar Távirati Iroda jelenti: 1A november 28-án történt letartóz­tatásokkal kapcsolatban illetékes he­lyen a következő felvilágosítást­ ad­ták : A magyar királyi államrendőrség a nyomozóhatóságokkal karöltve kö­rülbelül egy év óta figyelemmel ki­mért egy szervezkedést, amely a köz­vélemény felé hazafias jelszavakkal dolgozott, rejtett céljai azonban, amint az mindig jobban és jobban kide­rült, olyan természetűek voltak, amelyek részben a meglevő­ tár­sadalmi rendet veszélyeztették, részben pedig közönséges bűn­cselekménynek voltak minősít­hetők. Néhány héttel ezelőtt ez a moz­galom, amely eleinte még igen szét­folyó volt, konkrétebb formát öltött , ekkor a rendőrségnek felhívás ju­tott kezébe, amelyet állítólag meg­levő, az országgyűlésben azonban nem képviselt politikai pártok ne­vében adtak ki, amelynek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer ellen irányult. A hatóságok tudtak arról, hogy a leg­utóbbi hetekben már végrehajtó bi­zottság is alakult, amely hivatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végrehajtó bizottságnak Vonnay László gazdászati tiszt, Molnár Fe­renc útbiztos, Rácul­ Árpád magán­­tisztviselő, Tóth Ferenc vívómester, Kovács Sándor kőműves és Pólyák Jenő elektrotechnikus voltak a tag­jai. Ezek az egyének a forradalmi időből ismertek, egy részük már büntetett előéletű. Amint az eddigi vallomásokból ki­tűnik, tervük az volt, hogy hamisí­tott parancsokkal beférkőznek a hon­védség és a rendőrség laktanyáiba, ott fegyvereket, igyekeznek szerezni, ezek segítségével magukat a karhatalmi központok, a középü­letek, a posta, távírda, r' ' birtokába helyezik, azután diktatúrát, még­pedig vala­milyen szovjet rendezer állambe­rendezkedést léptetnek életbe. A­z anyagi eszközökről úgy véltek gon­doskodni, hogy a Nemzeti Bank és a magánbankok pénztárainak birto­kába helyezik magukat, de tervraj­­­zokat találtak olyan kereskedelmi és magánházakról is, ahol a mozgalom szervezőinek nézete szerint pénzre lehetett volna szert tenni. A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-én kellett volna kitörnie, ekkor azonban elhalasztották, mert úgy vélték a mozgalom szervezői, hogy nincs még minden kellően elő­­készítve. Közben azonban neszét vet­ték, hogy a hatóságok figyelik őket s ezért elhatározták, hogy a kísérletet november 28-án minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen esetekben szokásos óvóintézkedé­seket már pénteken megtette s hoz­zálátott a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek letartóztatásához, már csak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak, hogy tájékozat­lan elemeket hazafias jelszavak ürü­gye alatt bűncselekményekre csábít­sanak, másrészt, hogy minden rend­zavarásra irányuló kísérlettel szem­ben kijózanítólag hasson az a gyors és erélyes elhatározás, amellyel a kormány megmutatta, hogy a jog­rendet és biztonságot minden za­varó kísérlettel szemben meg tudja védelmezni. Az eddigi kihallgatásokból is meg­állapítható, hogy a résztvevők mögött nem állot­tak tömegek s hogy nem tartoznak az országgyű­lésben képviselt egyik politikai párt­hoz sem. A letaróztatottak között egyformán találhatók olyanok, aki­ket 1920-ban a szélső jobboldalhoz számítottak s olyanok, akiket most a szélső­baloldalhoz tartozóknak számít­í­tanak. A letartóztatottak száma 46, akik közül 7-et szabadon bocsátottak s va­lószínű, hogy a mai nap folyamán még további szabadonbocsátások tör­ténnek. Fádig tíz egyént hallgattak ki. A vallomásokból megállapítható, hogy a hat tagból álló vezérlőbizott­ságon kívül mintegy ISO—200 sze­mélyre becsülhető csoport állott a mozgalom vezetői mögött, akik azon­ban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlőbizottság azonban, úgy lát­szik, mindenre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül töb vezető jobb- és baloldali politikust akartak őrizetbe venni vagy meggyilkolni. E tekintetben a további nyomozás hivatott a tényállást tisztázni. A letartóztatottak között Várnay László gazdászati tisztet kivéve, ka­tonai személy nincsen s a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is eshetik. A kihallgatások folya­matban vannak. A további vizsgálat fogja kide­ríteni teljes részletességgel, hogy az egész mozgalom végrehajtó bizottsá­gát milyen további szándékok vezet­ték. Rengeteg bizonyító anyagot találtak a házkutatások során Az egész országban nagy megnyug­vást keltett, hogy a rendőrség ismét csírájában fojtotta el a rendzavaró kísérletet. A negyvenhat őrizetbe vett ember a Margit-körúti fogház­ba került és ott várják további sor­sukat. A házkutatások során rengeteg bizonyító anyag került a ható­ság kezébe. Először ezt vizsgálják át és csak azután kezdik vallatni az őrizetbe vett szervezkedőket. Ezt valószínűleg még a mai nap folyamán megkezd­hetik. Valószínű, hogy a vallomások alapján a nyomozás kiegészítésére is sor kerül. Így előreláthatóan csak kedden vagy szerdán lehet tiszta ké­pet nyerni a mozgalomról. A f­elügyminiszter nyilatkozata a kalandor-kísérletről Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert megkérdeztük a puccsh­írekkel kapcsolatos letartózta­tásokról, mire a miniszter a követ­kezőket mondotta munkatársunknak: Kalandor-kísérlet történt arra, hogy a közrendet és nyugalmat meg­zavarják. Benyomásom az, hogy anyagi célok vezették őket. Nyugodt lehet a nagyközönség, mert a rendőrhatóság minden ilyen, vagy hasonló kísérletnek elejét veszi a jövőben is. Remélem, elég lecke volt ez minden­féle nyugtalan elemnek arra, hogy többé hasonló kísérletezéssel ne fog­lalkozzanak. Arra a kérdésre, hogy az őrizetbe vett egyéneket miért helyezték el a Margit-körúti katonai fogházban, a miniszter a következő választ adta: — Ennek nincs különösebb jelen­tősége. Azért kellett így intézkedni, mert a toloncházba nem vihettük őket -és miután külön-külön kellett elhelyezni az őrizetbe vetteket, más megfelelő hely nem állott rendelke­zésre. Egyébként a nyomozás érde­kei is megkívánták ezt az intézke­dést. Megkérdeztük ezután a belügymi­nisztertől, hogy katonai személyek is vannak-e a letartóztatottak között. — Vajnay Lászlón kívül — mon­dotta a belügyminiszter — katonai egyének nincsenek őrizetben. Egyéb­ként hangsúlyozom, hogy jelentékeny ember egyáltalában nincs az őrizetbe vettek között. Ki kell jelentenem, hogy a közrendet semmi sem veszé­­lyezteti és éppen ezért a közönség­nek nem kell túlzott jelentőséget tu­lajdonítania a dolgoknak.

Next