Új Barázda, 1932. április (14. évfolyam, 79-83. szám)

1932-04-14 / 79. szám

2 Agyonlőtte magát az esküs­öje előtt egy szarvasi földbirtokos Podani István szarvasi ötvenkét íves jómódú földbirtokos a napokban reggel felöltözött, majd elővette 12-es forgópisztolyát és halántékához illesz­tette. Az első golyó visszapattant ko­ponyájáról, másodszor is meg­húzta a ravaszt és a második golyó fejébe fúródott, s Podani István azonnal meghalt. Bú­csúlevelet nem hagyott hátra az öz­vegy ember, akinek az esküvője pár nap maim lett volna egy szarvasi özveg­yasszonnyal. Podani István nagy szerepet vitt Szarvas társadalmi és egyházi életében. Szörnyű nyomorban élnek az amerikai munkanélküliek Ijesztő képet fest az amerikai munka­­nél­küliek helyzetéről Albert Thomaz, a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal igaz­gatója, a nemzetközi munkaügyi értekez­let elé terjesztett évi jelentésében. A jelentés többek között beszámol ar­ról, hogy Amerikában a múlt évben kö­rülbelül 260 millió dollár értékű segélyt ásítottak szét. Ez napi átlagban ötmillió munkanélkülit számítva, egy-egy emberre fejenként évi ötvendolláros segélyt jelent, tehát olyan csekély összeget, hogy az ilyen segélyezéstől éhenhalhat. A gazdag Amerikában a munkanélkü­liek ezrei hosszú „kenyérsorokban” órákig várnak egy sovány falat alamizsnára. Európában ismeretlen nyomorban élnek és ha almát vagy gyufát árulnak az utcá­kon, sokszor azzal állítják meg a járó­kelőket, hogy adjanak nekik legalább egy ebédrevalót. A nagyvárosok környékén a­­hajléktalanok egész tömege él a dzsun­gelben. Erdélyből az Alföldre menekült egy vadkan Dom­begyház község lakói között nagy izgalmat kelten egy hatalmas vadkan váratlan megjelenése a falusban. Az állat, úgy letszik, az erdélyi árvíz elöl menekült­­ Alföldre. A vadkan beszaladt az iskolába, ah­ol a gyermekek ijedtükben a fákra mász­tak. A falu férfilakossága fejszével, vas­­villával hajtóvadászatot rendezett a vad­kanra, amely Török Ferenc nagybirtokos pusztájára menekült. Török­ Ferenc azután puskával leterí­­tette a vadállatot. 194 kilogramm súlyú vadkan húsát az elöljáróság a község la­kói között kimérette. TÁRCA A pereskedő lehotaiak írta Sim­ándi Béla Istennek nem a legkegyeltebb gyer­mekei közé tartoznak a Felvidéken a Lehota lakói. Sziklák övezik falvai­­kat, rendesebb kocsin, vagy autón nem is lehet oda eljutni. Hogy mi­lyen a szép, egyenes falusi utca, azt csak más falvakban látták. Ők csak a „stéget­" ismerik, amelyekbe tömö­rülve laknak. A stég a sziklák között egy úgy, ahogy megművelhető földdarabka és a körülötte lévő apró házikók, kalyi­bák. Ebből a darabka földből él, ezek­ben a kunyhókban lakik egy-egy nagy lehotai család. Mert a családok aztán nagyok. Alig múlik ott el év gyermekáldás nélkül. És amikor a fiuk lassan felcseperednek, új kuny­hót építenek a régi mellé, asszonyt hoznak oda és igy megszaporodva, túrják, művelik viharokkal, sorscsa­pásokkal viaskodva azt a maroknyi, rosszul termő földet. Fájuk, tüzelőjük alig van. A téli fagy ellen úgy védekeznek, hogy ősz­től tavaszig be van deszkázva az ab­lakuk, nehogy kimenjen onnan lehel­­letük melege. A legtöbb házban az állatok együtt élnek az emberekkel, hogy azok is melegítsék a hajlékot. A háborúig a harminc kilométerre eső Aranyosmaróton túl alig jutott valaki a két Lehotáról. Oda is csak gyalog mentek­ pereskedni. Vonat nem jár arra. De ha járna is, dehogy is dobálnák ki a lehotaiak a pénzt vasútra. Sajnálják azt. Csak egyre nem sajnálják: az ügyvédre. A háború alatt aztán a különböző frontokon, fogságokban száz eszten­dőre valót utaztak a lehotaiak. Meg is elégelték. De voltak köztük olya­nok, akiknek hasznára is vált az a katonáskodás. Mert ma már telente kevesebb ott a bedeszkázott ablak és vannak házak, amelyek mellé istállót is tákoltak az állatoknak. Csak a babonától nem tudtak meg­szabadulni. Az állat nagy kincs arrafelé és te­hénre, borjúra jobban vigyáznak, mint a gyerekre, így aztán nagy a kétségbeesés, ha nem ad tejet a te­hénbe, vagy ha csak keveset is ad. Ijedt aggodalommal nézik a beteg ál­latot és a bajnak nem is keresik, nem ie találják meg másban az okát, mint a babonában. Biztosan valamelyik „sztriga" megbabonázta a szegény tehenet. A sztriga boszorkányt jelent és sztrigának tartanak minden vén­asszonyt Lehotán. A szegénység könnyen szüli az irigy ellenségeskedést és igy nem kell SBBSmaUEmnaBamBBBSBSB sok valamelyik család vénasszonyára ráfogni, hogy az a sztriga babonázta meg a tehenet. — Az az öreg sztriga Saboné ol­vasta rá a rosszat a tehénkénkre ... vagy a Liskáné . . . vagy a Mlinár­­né . . . A vád hit­e hamar terjed. A „be­csületsértés" percek alatt eljut a meggyanúsított vénasszony fülébe. Annak pedig több se kell. Hangos veszekedés, gyűlölködés, vádaskodás lesz belőle a két család között, ame­lyet a legtöbbször könnyű, de gyak­ran súlyos testi sértések is tarkíta­nak. A harc utáni pirkadatkor pedig útrakel a sztriga Aranyosmarótra. Ha van szekerük, azon, ha nincs, a gyalogutat se sajnálja. Egyenesen be az ügyvédhez. A fiskális a magából kikelt öreg­asszony láttán már tudja, miről van szó. —­ Ugy­e, lehozaiak? . . . —­ fo­gadja. — Igenis. A második kérdés: — Becsületsértés? — Az, kérem ... A Sánta­­lby András azt merte mondani, hogy sztriga vagyok, mert hogy nem tejel a tehene. Hosszú mese következik, amely alatt az ügyvéd más daltrát végzi. (Saját tudósítónktól.) A szociáldemo­krata párt a Képszava betiltása után Sz­év térén Újság cílen lapot adott ki. En­­nek megjelenésével kapcsolatban a ren­dőrség kihágási eljárást indított Haas Kálmán, a Népszava ki­adóhivatali igaz­gatója, Deutsch Dávid, a Világosság­­nyomda igazgatója, valamint Eszter­gályos János országgyűlési képviselő el­len, aki mint felelős szerkesztő és kiadó szerepelt a röpiratnál. Az V. kerületi kapitányság, mint rendőri büntetőbíróság, hétfőn tárgyalta, a kihágási ügyet. A rendőrbíró vétkes­nek mondotta ki Haas Kálmánt betil­tott sajtótermék újból való megjelente­tésében és ezért egyhónapi elzárásra és 300 pengő pénzbüntetésre ítélte, amely pénzbüntetés behajthatatlanság esetén további 15 napi elzárásra változtat­ható át. Deutsch Dávidot felmentették, Eszter­gályos János ügyében pedig, mivel or­szággyűlési képviselőről van szó, megke­resik a kép­viselőházat, hogy Esztergályos János mentelmi jogát függesszék fel. Esztergályos ügyében a mentelmi jog fel­függesztése után folytatják le az eljá­rást. A rendőrség elrendelte a Névtelen Újság példányainak elkobzását­— Verekedés volt-e? — szakítja félbe, amikor már eleget beszélt az asszony. — Hát kérem, az is volt. — Vér folyt? A vénasszony erre elmondja, ki­nek verték be a fejét. — Kik a tanuk? — az ügyvéd utolsó kérdése. Az asszony bediktálja őket, keresz­tet pingál a meghatalmazásra és most már némikép megnyugodva vissza­megy Lehotára. A bepanaszoltak viszontváddal él­nek. Ha nem is a „becsületsértés­ben", de a „testi sértések" miatt. Azok is megnevezik tanúikat. A tárgyalásra beidézik fél Leho­­tát, de újabb tanukat kell kihall­gatni, négy-öt új tárgyalást tartani, amíg ítéletet hozhat a járásbíró. Az ítélettel azután egyik fél sincs megelégedve. — Fellebbezünk !... — a válasz reá. —­ Mi is! . . . Pedig ha eszük volna, belenyugod­nának. Eszük azonban a legritkább­ esetben van és igy fellebbeznek. A tehénke pedig hiába gyógyul meg egy-két nap múlva. A sztriga ráolvasása nélkül se ad már sok te­jet a gazdájának. Az ügyvédnek tejel 70tán. Rámegy a perköltségre. ornutAz út* 1982 ápril* 14, es­ztörítse Slusz puskalövés a bánokszentgyörgyi cigány tanya ellen A bosszúálló legények a bíróság előtt A múlt év október 28-án Szőke Jó­zsef és Kele Géza várföldei legények fegyverrel támadtak a bánokszent­­györgyi cigánykunyhók ellen. A ci­gányok ugyanis állandóan izgalomban tartották a község lakóit és az eset előtti napokban súlyosan bántalmaztak két várföldei embert. Szőke József és Kele Géza emiatt bosszút forralt a cigányok ellen. Puskából mintegy húsz lövést adtak le a cigánykunyhókra. A golyók Kolompár Vilma 26 éves, Kolompár Erzsébet 21 éves cigány­leányt és ennek három éves fiát ha­lálosan találták. A nyomozó hatóságoknak nagy ne­hézségekkel kellett megküzdeniük, amíg a tetteseket kinyomozták, de még ezután is számos mellékkörül­ményt kellett tisztázni, úgyhogy a tet­tesek nem kerülhettek a röf­tönítélő bíróság elé. A hónapokig tartó vizsgálat uán a vádirat elkészült és a nagykanizsai büntetőtörvényszék május 9. és 10. napjára tűzte ki az ügyben a főtár­­gyalást. Körülbelül ötven tanút hall­gatnak ki, ezért lehetséges, hogy a tárgyalást Bánokszentgyörgyön tart­ják meg. A rabló is­ felvették a szenszt a Lindberg& gyer&U visssza­­allásáért A kis­gyermeket azonban nem adták vissza Lindbergh ezredes elrablott gyer­meke még mindig nincs meg­. A na­pokban — mint ismeretes — Lind­­berghnek sikerült összeköttetésbe ke­rülni a gyermekrablókkal, meg is fi­zette nekik, amit kértek, az ötvenezer dollárt,­­ több mint 300.000 pengőt a rablóknak, akik azt ígérték, h­ogy egy meghatározott helyen visszaadják a gyermeket, de ezt az ígéretüket nem tartották meg. Az a hír járja, hogy a rablók tel­jesítették is volna azt az ígéretüket, hogy a gyermeket a tengeren egy kis hajón átadják az apjának, azonban a rendőrség és a parti őrök mindenáron el akarták fogni a banditákat és ez riasztotta el őket úgy, hogy nem tar­tották meg az ígéretüket. Most azután egyelőre a rablóknál van a tekintélyes pénz is, és a Lind­­bergh-gyermek is. F­ajtolvasois. Qarax&nlhLQ&tar egri érsekség erőseiben Két erdő részben is leütötték az erdőőröket Nakocki László egri székeelőkáptalani erdőőr fadöntögetés közben tettenérte Szántó János noszvaji latom Miklós és Pál nevű fiával, s kiutasította őket az erdőből. Szabóék erre megtámadták az erdő­­őrt, elvették puskáját, majd Szabó Miklós bám­dal többször fejbesúj­­totta, Szabó János pedig az elvett puskával le akarta lőni Nahoekit, a fegyverrel azonban nem tudott bánni. Az erdőőrnek még volt annyi ré­je, hogy elmenekült és a csendőrségre vánszor­­gott, ahol feljelentette Szabót és fiait Hasonló eset játszódott le tegnap az egri érsekségnek a felsőtárkán­yi határ­ban levő Borda nevű erdőrészében, ahol Szereim János erdőgyakornak ért tetten öt embert. Dévszerint Farkas Bertalan, Füge Miklós, Víg László, Víg Lászlóné és Csuhás Rózsi felsőtárkányi lakosokat. A fatolvajok megtámadták Szerefint, aki szorongatott helyzetében, amikor fejszével fejbevágták, rájuk lőtt. A golyó Füge Miklóst sebesítette meg, akinek társait ezután félholdra verték az erdőért. Szerefin órákig eszméletlenül feküdt az erdőben. A fatolvajok ellen megindult az eljárás. Meghívó a „Martonvásári Tejszövet­kezet" által f. évi április hó 24-én, 15 órakor a köz­ségházán tartandó rendes évi közgyűlésére Tárgysorozat: 1. Az évi zárszámadás és mérleg megállapítása. 2. Az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság jelentése fe­letti határozathozatal. 3. Indítványok. Az igazgatóság Betiltott újság újból megszerentetéséért el­ítélték a Népszava kiadófelvatali igazgatóját

Next