Új Barázda, 1932. április (14. évfolyam, 79-83. szám)
1932-04-14 / 79. szám
1933 április 14. csütörtök (UMMZMnMnBB'jMnmtB) A Tisza és a Bodrog áradása óriási területeket, községeket, városokat önt el s eddig is sok ezer magyart tett hajléktalanná A hegyekben beállott gyors olvadás és esőzések következtében megduzzadt folyók, különösen a Tisza és két nagyobb mellékfolyója, a Bodrog és a Maros óriási áradatot hömpölygetne Az alsóborsodi nyílt árterületen Bánts Aladár alispán éjjel-nappal szol■ gálatban van, felülvizsgálja a megtett intézkedéseket és utasításokat ad az árvíz által elzárt községek élelmezése , és az állatok takarmánnyal való ellátása tekintetében. A veszélyeztetett községek: Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszatarjáa és Hejőkürt lakossága az egész éjszakát ébren tölti. A gátakat igen veszélyeztetik az északi szél által korbácsolt hullámok. Tiszadorogmán egy csendőrjárőrrel elindult csónakot a hullámok ketté repesstettek és a csendőrök csak nehezen tudtak megmenekülni. Hejőkürt utcáin egy méteres víz hömpölyög és a nép a magasan fekvő iskola udvarán töltötte az éjszakát, mert a víz kimosta őket a házakból. Itt 125 házból csak 20 maradt épen. A hatóságok minden emberileg lehetőt megtesznek, hogy a lakosságot megmentsék és élelmezéséről gondoskodjanak. Zemplénben együtt hömpölyög a Tisza és a Bodrog árja A Bodrog szünet nélkül árad és a Tiszával közös mederben hömpölyög. Tokajban már a főutca házait mossa az áradat. Vasárnap a görög katolikus templomban nem lehetett istentiszteletet tartani, mert a templomban 10 centiméter magas volt a víz. Az izraelita templom és iskola udvarát is víz borítja. Tokajban mintegy 250 ház áll víz alatt, 900 lélek lett hajléktalanná. Zsadány, Sára, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Bodrogkeresztúr, Kisfiúd községekben is súlyos károkat okozott a Bodrog áradása. Épületek százai omlanak össze, bútorok mennek tönkre, háziállatok pusztulnak el tömegesen, emberek ezrei válnak hajléktalanná az árvízkatasztrófa következtében, nem is szólva arról, hogy az őszi vetéseket a szenynyes áradat vastag iszapréteggel vonja be és teszi tönkre. A Tisza Szegednél A legnagyobb aggodalmat a Tisza áradása Szegednél okozta, mert örökké emlékezetes az 1879-iki árvíz, amikor a Tisza kiáradása Szeged városát romba döntötte. Szerencsére a Tisza töltését az újraépítésnél oly erősre és magasra emelték, hogy — bár a vízállás rendkívül magas, a gátak ellent tudnak állni az áradatnak. A mérnökök állandóan vizsgálják a töltések egyes szakaszait s ahol szükséges, homokzsákokkal és rőzsecsomókkal erősítik meg. Szegeden a rakpart alsó szintjéhez vezető lejáratokat elfalazták, mert a víz oly magas volt már, hogy ezeken át a Tisza áradata beomlott volna a város területére. A Tisza újszegedi oldalán azonban fíz árterület teljesen víz alatt áll és a víz magassága elérte a fák koronáit. Víz alá került a deszki szivattyúteleppel szemben a Maros jobboldalának medrükben lefelé. Az ártereket már régen elöntötték mindenütt, sőt sok helyen partmenti községeket és városokat is, köztük Arad és Tokaj egy részét. árterülete, amelyen két ház volt. A ház lakosai bennrekedtek a háziállatokkal együtt az épületben. A lakásban maradt emberek tűzjelek adásával kértek segítséget, ezt az ármentesítő társaság emberei vették észre, akik nyomban jelentést tettek erről Szegedre. Innen a folyammérnökség Szabadság nevű gőzösét küldték ki a veszélyben lévők megsegítésére. Amikor a gőzös a veszélyeztetett helyre érkezett, a házban rekedtek már derékig álltak vízben. A gőzös a két házból négy férfit vett fel, valamint a háziállatok közül egy tehenet sikerült megmenteni, de a többit kénytelen volt a biztos pusztulásnak otthagyni. Húsz halottja van az aradi árvíznek Az aradvidéki árvíz két községet majdnem teljesen elpusztított. Arad külvárosában majdnem háromszáz ház beomlott. Eddig húsz holttestet szedtek ki a romok közül. Arad felől egyelőre elmúlt az árvízveszedelem. A Maros újabb 14 centiméterrel apadt és a külvárosi részekről az ár már kezd visszahúzódni. Aradon és Mikelakán összesen 1200 lakóház és gazdasági épület omlott össze és 700 család maradt fedél nélkül. Magában a városban a kárt még nem tudják megállapítani, azonban a megyében okozott árvízkárokat legkevesebb 100 millió lejre becsülik. A megyében — kivéve Aradot, Mikelakát és Zsigmondházát — 352 ház pusztult el. A Tisza pusztító áradata Borsodban A képviselőhöz keddi ülésére olyan kevesen jöttek össze a képviselők, hogy ó maikor délelőtt tíz órakor Almásy László elnök megnyitotta az ülést, minden figyelmeztetés nélkül megállapította, hogy a Ház tanácskozásképtelen és nyomban fél után újra megnyithatta az ülést. Közben lassanként beszivárogtak anynyian az ülésterembe, hogy egy kis szünet után újra megnyithatta az ülést. A szokásos elnöki bejelentések után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök emelkedett szólásra és beterjesztette az 1032 június 30-án lejáró felhatalmazási törvény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását ugyanis a mai pénzügyi és gazdasági helyzet teszi szükségessé és erre vonatkozólag mondta Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, hogy az államháztartás zavartalan biztosítása céljából szükség van ennek a felhatalmazási törvényjavaslatnak meghosszabbítására és különösen szükségessé tette az, hogy az új költségvetés tárgyalása előtt a képviselőház letárgyalhassa ezt a felhatalmazási törvényjavaslatot is, mert csakis ez biztosíthatja a jövőre nézve is, hogy a kormány sürgős esetekben megtehesse a megfelelő intézkedéseket. A törvényjavaslatra a képviselőház kimondotta a sürgősséget, majd ezután Váriz Albert terjesztette be a mentelmi bizottság jelentését Dréhr Imre ismeretes ügyében. A tokaji árvíz pusztításait Lázár Miklós tette szóvá és felszólalására Iurgly Emil földművelésügyi miniszter nyomban hosszabban válaszolt és kijelentette, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fog az árvízsújtottakon. Az ipartestületekről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett ezután, amelyhez Frishulith Mátyás szólalt fel, majd utána Orffy Imre foglalkozott hosszasabban az ipari kérdésekkel és különösen hangoztatta a kézműves társadalom nagy érdemeit a múltban. Szükségesnek tartja a a forgalmi adóátalányok csökkentésén kívül a kontárkérdés törvényes rendezését, miután itt már tarthatatlanok az állapotok. Hangoztatta azt is, hogy a kisiparos társadalom nem bírja a Társadalombiztosító terheit és eljutottunk oda, hogy a kisiparosok nagy többsége az aggkori biztosítás felfüggesztését kirónja, hogy ezzel is csökkentse immár kibírhatatlan terheit. A szocialistáknak természetesen nem tetszik az ipartestületekről szóló javaslat, amely végre egységes szervezetbe akarja hozni az iparosokat és Halasits Géza nyíltan meg is mondta, hogy ők az iparosság szervezését nem jó szemmel nézik, közben természetesen egyre-másra sértő kifejezéseket használt, úgy, hogy — mivel állandóan másról beszélt— az elnök megvonta tőle a szót. A kontárkérdésről beszélt Staller Antal is, aki egyébként kifejezte ■háláját a kereskedelmi miniszternek, hogy ezt a javaslatot a Ház elé hozta. Dinnyés Lajosnak, a Gaal Gaston-féle párt tagjának — ép úgy, mint a szocialistáknak — nem tetszika javaslat és az nem is fogadta el. Az ő beszélje után meg is szakították az ipartestületi törvényjavaslat vitáját, mire Czettler Jenő elnök napirendi indítványt tett Ezt az alkalmat újból felhasználták a szocialisták arra, hogy hangosabb vitát kezdjenek. Réthy Anna azt kívánta, hogy az ipartestületi javaslat helyett inkább a Népszava betiltását tárgyalják. Úgy látszik, a szocialistáknak fontosabb a lázító újság megjelenése, mint az, hogy végre az iparos társadalom megkapja a maga törvényes szervezetét. Szilágyi Lajos pártonkívüli elfogadta ugyan az elnök napirendi javaslatát, de arra intette a kormányt, nehogy újból csökkentse a tisztviselők fizetését. -mimaammm4mskbiaamwtam*e:~r.--is sürgősebb az Népszava, mint a kisiparosokra vonatkozó törvény Károlyi Gyula gróf miniszterelnök beterjesztette a felhatalmazási törvény meghosszabbítására vonatkozó javaslatot 3 Mindenki most vesz osztálysorsjegyet Dirgo Friss hírneves bank r.t.-nál Budapesten, hol a sorsjegyvevőknek már négyszer az óriási jutalmat és nyolcszor a, legnagyobb főnyereményt fizették ki számos más lényeges nyereményen kívül. A sorsjegyek hivatalos ára: egész 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő. Kossuth Lajos utca 4. alatti kirakatában egy mozgógép érdekes látnivalót nyújt, beim az elárusítóhelyiségekben pedig egy új készülék, mely által mindenki saját maga is találhatja meg szerencseszámát. Húzás már pénteken. 15-én kezdődik! Friedrich István is más napirendet kíván, mire Zsitvay Tibor igazságügyminiszter kijelentette, hogy az ellenzéknek módjában lesz a költségvetési vita alkalmából mindenről beszélni, mindent kifogásolni és a kormány majd fog minden kérdésre felelni. Téglássy Béla volt az utolsó szónok, aki az elnök napirendi javaslatát fogadta el és ugyancsak elfogadta azt a képviselőház is. Megszakadtak a japánkínai fegyverszüneti tárgyalások A sanghai fegyverszüneti tárgyalásokat határozatlan időre elnapolták a kínai delegátusok indítványára, akik azt állítják, hogy újabb utasításokat kértek kormányuktól. Beavatottak azt hiszik azonban, hogy a kínaiak nem akarnak a japánokkal megegyezni, hanem a Népszövetség elé akarják vinni az ügyet. Csaj tábornok, a kínai 19. hadsereg főparancsnoka, a következőket mondotta az újságíróknak: — Egyedüli reménységünk csalta, további ellenállásban lehet. Ha engedünk a japánoknak a sanghai tárgyalásokon, saját halálos ítéletünket pecsételjük meg. Dréhr Imre ellen most már megindulhat a rendes bírói eljárás Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár ellen, — mint ismeretes — az ügyészség nyomozást indított és miután különböző hivatali visszaélésekre és bűncselekményekre vonatkozólag az ügyészség szerint alapos gyanú terheli Dréhr Imre volt államtitkárt is, a képviselőháztól kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A képviselőház mentelmi bizottsága hétfőn délelőtt tartott ülést Hajós Késnilin elnökléseivel. Váry Albert mint előadó ismertette a budapesti királyi büntetőtörvényszék megkeresését Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozólag. A bizottság előtt megjelent személyesen Dréhr Imre is, aki ismertette bizonyítékait és azt hangoztatta, hogy az ügyészség megkeresésében jelzett bűncselekmények elkövetésében neki nem volt szerepe. A mentelmi bizottság a bíróság megkeresésére egyes pontjaira vonatkozólag felfüggesztette Dréhr Imre mentelmi jogát és kimondotta azt is, hogy amennyiben Dréhr Imre személyi szabadságát korlátozó intézkedéseket kívánna tenni, az illetékes igazságügyi hatóság, azaz IC akarni tartóztatni, abban az esetben újra meg kell keresnie a képviselőházat.