Új Barázda, 1932. május (14. évfolyam, 84-92. szám)
1932-05-01 / 84. szám
teái. A török lakosság a román hatóságok fenyegetései ellenére sem bírható rá a sziget elhagyására. A román király kíséretével Erdélybe utazott, ahol — főleg Arad környékén — az árvíz sújtotta vidékeket látogatja meg. A földművelésügyi minisztérium hivatalos jelentése az árvízről A földművelésügyi minisztérium a következő hivatalos közlést adta ki a levonult árvízről: Most már áttekinthető a teljes lefolyása ennek a rendkívüli árvíznek, amely ilyen arányokban az utolsó negyvenöt évben most harmadszor (1888, 1919 és 1932) ismétlődött meg. Legelőször a dombok és a sík területek belvize zúdult a határon át bihar- és békésmegyei síkságunkra. Április első napjaiban újabb eső vonult végig az Alföldön és fölhatolt most már a Szamos és a Maros, sőt a Tisza vízgyűjtőjébe is és elindította azt az árvizet, amely méreteiben Tiszabecsen, Szolnokon, Szegeden és Makón felülmúlta az eddig észlelt legnagyobb árvizet, egyebütt pedig megközelítette azt. A belvizek nyílt kivezetéséről le kellett mondani. A Bihar és Békés megyében belvíz alatt állott 30.000 kát. hold földről■ csakis szivattyúzással volt a víz a Kőrösökbe beemelhető. Ez a szivattyúzás folytonos üzemmel most már öt hét óta állandóan tart és még el fog tartani néhány napig, amíg a Kőrösök annyira leapadnak, hogy a nyílt belvízlevezetés lehetséges lesz. * Az 1919. évi rendkívüli árvíz óta a társulatok a belvíz-levezető berendezéseknek a tapasztalat szerint szükségesnek mutatkozó bővítéseit elhatározták és a munkálatokat tíz év alatt a legnagyobb részben végrehajtották 53 millió pengő állami kölcsön felhasználásával. Ugyanez az 1919. évi és még inkább az 1925. évi jeges árvíz bebizonyította a partbiztosítások építésének szükségét is az árvízvédelmi töltések védelme érdekében. Ezek a munkálatok, főleg állami költségen, nagy erővel voltak folyamatban, különösen az 1929. évi III. tc. alapján a legutolsó években. Ennek a kettős, vállvetett munkának lehet köszönni, hogy az idei rendkívüli árvíz úgy vonult le, hogy egyetlen gátszakadás sem történt a rendszeres töltésekkel védett mély ártereken. Mindazok a területek, amelyeknek elöntéséről hírek jelentek meg az egyes hírlapokban, egyáltalában nem védett, be nem töltésezett, nyílt árterek vagy hullámterek. Ez utóbbiak az árvizek medrei. Az árvédekezés tehát teljes sikerrel járt. A vízjelző-szolgálat a cseh-szlovák és román területen is jól működött, magyar területen az árvédelmi szolgálatot is teljes siker koronázta. Heteken át tart Dréhr Imre volt államtitkár kihallgatása a népjóléti visszaélésekről A budapesti királyi ügyészséghez most már megérkezett a népjóléti minisztériumi visszaélésekre vonatkozó iratcsomag a képviselőház határozatával, amely szerint Dréhr Imre volt államtitkár mentelmi jogát felfüggesztették. A királyi ügyészség a jövő hét elejére kihallgatásra idézte meg Dréhr Imrét. Ez a kihallgatás valószínűleg heteken át fog tartani, mert rengeteg adat van, amelynek tisztázásához feltétlenül szükség van Dréhr Imre legrészletesebb vallomására. Nem is lehetséges, hogy az ügyészség az egész bűnügyi kivizsgálásával a nyár előtt végezzen, mert a kihallgatások során szükség lesz bizonyos szembesítésekre úr. ITÍ GARASBA 1933 május 1 vasárnap.t______ aRUflimii —w—i.tiimMínmaitfreixmm* A súlyos borfogyassstási adó beérdésével foglalkoszite a kormány A képviselőhöz pénzügyi bizottsága Ugron Gábor elnöklésével csütörtökön délelőtt folytatta a költségvetés utolsó részének, a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Temsváry Imre előadó ismertette a költségvetést és megállapította, hogy sohasem volt még pénzügyminiszter olyan súlyos helyzetben, mint a mostani költségvetés összeállításánál, mert a gazdasági helyzet rohamos visszaesése olyan feladatok elé állította a kormányt, amelyek megoldása csak akkor lehetséges, ha a kegyetlenséggel határos szigorúsággal képes keresztülvinni akaratát úgy az állami kiadások csökketése, mint az elmaradt bevételek pótlása tekintetében. Örffy Imre szólalt fel elsőmél, aki azt hangoztatta, hogy elérkezett az idő a külföldi kamatterhek gyors erélyes rendezésére. Tmucsányi Vilmos Pál felszólalása után általános érdeklődés közepette Bethlen István gróf szólalt fel, aki kijelentette, hogy szerencsét kiván a pénzügyminiszternek, hogy sikerült a költségvetés egyensúlyát biztosítani. Üdvözli a pénzügyminisztert, hogy költségvetési beszédében merészen szembeszállott azzal a népkülenállással, amely ma már a közélet rákfenéje. Sthandl Károly hibáztatja a parlament nyilvánossága előtti elhangzott ama legutóbbi elszólásokat, amelyek a pengő iránti bizalmat minden komoly alap nélkül megingatják. Beszél ezután a hitelszövetkezetek útján lebonyolított hitelakciókról és hangsúlyozza, hogy a hitelszövetkezetek minden üzleti haszon nélkül, tisztán közérdekből vállalkoztak ezeknek a hitelakcióknak a lebonyolítására. Lakatos Gyula szakszerű beszéde után Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter egyórás, minden részletre kiterjedő beszédben válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Ismertette a külföldi adósságok rendezésének kérdését, majd kijelentette, hogy a nyugdíjtörvénnyel rövid időn belül foglalkozik a kormány, mert elvül tartja szem előtt, hogy aki állami szolgálatba lép és megfelelő ideig híven teljesítette szolgálatát, annak éppen olyan joga a nyugdíj, mint másoknak az örökölt vagyonra vonatkozó joguk. Beszélt ezután a hitelszövetkezetekről, amelyeket a magyar hitelszervezet egyik legfontosabb részének tart. Majd arról szólt, hogy a kormány ismeri a szőlősgázdístársadalom nagy gondjait, a legnagyobb jóindulattal kezeli ezt a kérdést és így is fogja meghozni majd döntését a borfogyasztási adó dolgában. A részletes tárgyalás során Bessenyey Zénó egységes párti kérte a kormányt, hogy a borfogyasztási adó kérdésében végre tegyen határozott intézkedést, mert lehetetlen, hogy 19 filléres adót kelljen fizetni 15 filléres bor után. Korányi Frigyespénzügyminiszter nyomban kijelentette, hogy a kormány a borfogyasztási adó kérdésével hosszabb idő óta foglalkozik. Ezután a bizottság részleteiben is elfogadta a költségvetést, úgy, hogy beterjeszthették a képviselőház pénteki ülésén és hétfőn már meg is kezdi a képviselőház annak tárgyalását. Szervezett női tolvajbanda a szentesi országos vásáron Öt sövényházi és egy mindszenti asszony voltak a banda tagjai A napokban volt Szentesen az országos vásár, amelyen a kereskedők néhány gyanúsan viselkedő asszonyra lettek figyelmesek. Figyelni kezdték őket és láttát, amint két asszony az egyik árustól két pár női harisnyát lopott el. A rendőr a két asszonyt előállította. Kihallgatásuk alakalmával előbb hamis nercet mondtak le, majd később vallatás alatt megtörtek és bevallották, hogy Sövényházáról jöttek be a szentesi vásárra egy kicsit fosztogatni, de nemcsak ketten, hanem öten indultak el Sövényházáról és hatodiknak a bandába bevettek egy mindszenti aszszonyt is. Amikor a két asszonyt, és pedig Antal Erzsébetet és KovácsJónásnét tettenérték, a másik négy asszony hamarosan eltávozott a vásár színhelyéről és hazamentek. A szentesi rendőrkapitányság értesítése alapján a csendőrség megindította a nyomozást Ifj. Antal Györgyné, Ilucsi Mártonná ,Scbök Balázsné és Zsűri Györgyné ellen, akik a két tettenért aszszony vallomása szerint ugyancsak lopásokat követtek el a vásáron. A két elfogott asszonynál összesen hét pár harisnyát, két alsóinget, két fejkendőt, egy szalmazsákiuszatot és egy pár cipőt találtak A .Sövényházán vallatom fogott asszonyok közül ifj. Antal Györgyné beismerte a csendőrségen, hogy egy kékes ikos fehér asztalterítőt és egy férfinadrágot lopott a vásárban. Antal Erzsébet és Kovács Jónásnét a szentesi rendőrség hamis névhasználatért nyomban 5—5 napra átváltoztatható 20—20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az asszonyoknak pénzük nem volt, így azonnal megkezdték a hamis név használatáért kiszabott büntetés kitöltését. A lopásokért természetesen külön eljárás indul mind a hat asszony ellen. Egyelőre fuccs a leszerelési konferenciának! Tardieu betegsége miatt nem tanácskoznak most a lefegyverzésről, de a dunai kérdés továbbra is szőnyegen marad A nagyhatalmak ötös konferenciája Tardieu francia miniszterelnök betegsége miatt elmaradt. Genfi diplomáciai körök a konferencia elhalasztását egyáltalában nem ítélik meg úgy, mintha ez a tervezett megbeszélések további folytatását is veszélyeztetné. De nyilvánvaló tény, hogy a konferenciát most politikai okokból nem, tudják folytatni. A lausannei konferencia, amely a jóvátétel kérdésével foglalkotuk, június dec heteiben ül össze, mert előbb be kell fejezni annak előkészítő munkálatait. A dunai kérdés ügyét az ötös konferencia elhalasztása egyáltalán nem érinti. Apponyi Albert gróf, Magyarország fődelegátusa a genfi leszerelési konferencián, előreláthatólag már legközelebb hazaérkezik és csak a konferencia érdemleges tárgyalásának folytatására, pünkösd után, utazik vissza Genfbe. - Hasznos tudni, hogy SCHMIDTHIlLLER keserű vize gyorsan elhárítja a sok evéstől és ivástól eredő kellemetlen érzéseket. Utasítás minden palackhoz mellékelve! Kapható minden fitt! se helypénzért már jogban maradtak a passzusok Rádai Lászlóvá Öcsödről, Ugrái Sándorné Kunszentmártonról két-két disznót hajtottak be a szentesi vásárra. Kétségkívül azért, mert nagyon kellett a pénz, amit bizonyít az is, hogy Rádainé a 48 fillérnyi, Ugrai meg a 80 fillérnyi helypénzt nem tudta megfizetni és így zálogba adták biztosítékul a járlatokat azzal, hogy majd ha a sertéseket eladják, kiváltják a passzusokat is. A járlatok azonban ottmaradtak a városi számvevőségnél. Sem Rádainé, sem Ugrai nem váltotta ki, egyszerűen azért, mert a disznók nem keltek el. Busán, szomorúan visszahajtották a sertéseket gyalogszerrel Öcsödre, illetőleg Kisszentmártonba. A járlatok meg ottmaradtak a számvevőségen és most közigazgatási úton fogják behajtani rajtuk a 48, illetőleg 80 fülér helypénzt. Hát ez mindenképpen nagyon szomorú eset. Nem nagy eset, de rikítóan megmutatja a falusi nép szomorú helyzetét. Pénz kellene a gazdának, hogy megindulhasson a termelési munka. Ha volt is a szomorú tél alatt, egy kis készpénz a ládafiókban, az bizony már régen elfogyott. Most már helypénzre sincs, ha nem veszik meg, amit el akar adni. S a helypénzt azt ráfizeti, amint hogy most az járja, hogy a gazda mindenre ráfizet... Az Országos Jegyzőegyesület tanácskozása a községi tisztviselők gazdasági helyzetéről Az Országos Jegyzőegyesület elnöki nagy tanácsa Koncz János dr. vezetésével ülést tartott. A községi tisztviselői illetményeknek a községi pénztár által történendő kifizetésére nézve azt kívánják a jegyzők, hogy évente addig, amíg az általános adófizetések aratás utáni megindulása a községi pénztárakat fizetőképessé nem teszi, a kormány a községek segélyalapjából utalja ki a szükséges összegeket. Vagy pedig, ha már a fizetések teljesítését a községi pénztárak közvetlen terhévé tette a kormányzat, szabadítsa fel azokat a községi jövedelmeket is a mostani háztartási béklyó alól, amelyek az egyesített adókezdésből történt kiemelésükkel ezt a célt szolgálni is tudnák. A vármegyei terheknek a községi költségvetésekből való kivételét helyesli a jegyzői kar, azonban rámutat arra, hogy azok a községek, amelyek a vármegyei hozzájárulásnál évek óta hátralékban vannak, az új intézkedéssel rosszabb helyzetbe kerültek. Egyetlen helyes megoldásnak tartják, hogy a nagy összegű hátralékos vármegyei hozzájárulásokat több évre felosztva törleszthessék a községek. Felhívja az ülés a figyelmet a községi tisztviselők országos létszámmegállapításának késedelméből származó károkra, amelyek abban jelentkeznek, hogy a megüresedett állásokat a vezető állások kivételével nem lehet betölteni. Sok panasz hangzott el azért, mert a földjárandósággal bíró jegyző a járandóság túlzott értékelése, illetve az alacsony terményárak következtében igen nagy veszteséget szenved. Mindezekről a kérdésekről és a jegyzői élet egyéb panaszairól és kívánalmairól az egyesület vezetősége felterjesztésekben tárja majd fel álláspontját a kormányzat előtt.