Új Barázda, 1932. május (14. évfolyam, 84-92. szám)

1932-05-01 / 84. szám

teái. A török lakosság a román ható­ságok fenyegetései ellenére sem bír­ható rá a sziget elhagyására. A román király kíséretével Erdély­be utazott, ahol — főleg Arad környé­kén — az árvíz sújtotta vidékeket lá­togatja meg. A földművelésügyi minisztérium hivatalos jelentése az árvízről A földművelésügyi minisztérium a következő hivatalos közlést adta ki a levonult árvízről: Most már áttekinthető a teljes le­folyása ennek a rendkívüli árvíznek, amely ilyen arányokban az utolsó negyvenöt évben most har­mad­szor (­1888, 1919 és 1932) ismétlődött meg. Legelőször a dombok és a sík terü­letek belvize zúdult a határon át bihar- és békésmegyei síkságunkra. Április első napjaiban újabb eső vo­nult végig az Alföldön és fölhatolt most már a Szamos és a Maros, sőt a Tisza vízgyűjtőjébe is és elindította azt az árvizet, amely méreteiben Tiszabecsen, Szolnokon, Szege­den és Makón felülmúlta az ed­dig észlelt legnagyobb árvizet, egyebütt pedig megközelítette azt. A belvizek nyílt kivezetéséről le kel­lett mondani. A Bihar és Békés megyében belvíz alatt állott 30.000 kát. hold földről­­■ csakis szivattyúzással volt a víz a Kő­rösökbe beemelhető. Ez a szivattyúzás folytonos üzemmel most már öt hét óta állandóan tart és még el fog tar­tani néhány napig, amíg a Kőrösök annyira leapadnak, hogy a nyílt bel­­vízlevezetés lehetséges lesz. * Az 1919. évi rendkívüli árvíz óta a társulatok a belvíz-levezető berendezé­­seknek a tapasztalat szerint szüksé­gesnek mutatkozó bővítéseit elhatá­rozták és a munkálatokat tíz év alatt a legnagyobb részben végrehajtották 53 millió pengő állami kölcsön felhasználásával. Ugyanez az 1919. évi és még inkább az 1925. évi jeges árvíz bebizonyította a partbiztosítások építésének szüksé­gét is az árvízvédelmi töltések vé­delme érdekében. Ezek a munkálatok, főleg állami költségen, nagy erővel voltak folya­matban, különösen az 1929. évi III. tc. alapján a legutolsó években. Ennek a kettős, vállvetett munkának lehet kö­szönni, hogy az idei rendkívüli árvíz úgy vo­nult le, hogy egyetlen gátszaka­dás sem történt a rendszeres töltésekkel védett mély ártere­ken. Mindazok a területek, amelyeknek elöntéséről hírek jelentek meg az egyes hírlapokban, egyáltalában nem védett, be nem töltésezett, nyílt ár­terek vagy hullámterek. Ez utóbbiak az árvizek medrei. Az árvédekezés tehát teljes sikerrel járt. A vízjelző-szolgálat a cseh-szlovák és román területen is jól működött, magyar területen az árvédelmi szolgá­latot is teljes siker koronázta. Heteken át tart Dréhr Imre volt államtitkár kihallgatása a népjóléti visszaélésekről A budapesti királyi ügyészséghez most már megérkezett a népjóléti mi­nisztériumi visszaélésekre vonatkozó iratcsomag a képviselőház határoza­tával, amely szerint Dréhr Imre volt államtitkár mentelmi jogát felfüg­gesztették. A királyi ügyészség a jövő hét ele­jére kihallgatásra idézte meg Dréhr Imrét. Ez a kihallgatás valószínűleg heteken át fog tartani, mert rengeteg adat van, amelynek tisztázásához fel­tétlenül szükség van Dréhr Imre leg­részletesebb vallomására. Nem is le­hetséges, hogy az ügyészség az egész bűnügyi kivizsgálásával a nyár előtt végezzen, mert a kihallgatások­ során szükség lesz bizonyos szembesítésekre úr. ITÍ GARASBA 1933 május 1 vasárnap.t______ aRUflimii —w—­­i.tiimMínmaitfreixmm* A súlyos borfogyassstási adó beérdésével foglalkoszite a kormány A képviselőhöz pénzügyi bizottsága Ugron Gábor elnöklésével csütörtökön délelőtt folytatta a költségvetés utolsó részének, a pénzügyi tárca költségvetésé­nek tárgyalását. Temsváry Imre előadó ismertette a költségvetést és megállapította, hogy sohasem volt még pénzügyminiszter olyan súlyos helyzetben, mint a mos­tani költségvetés összeállításánál, mert a gazdasági helyzet rohamos vissza­esése olyan feladatok elé állította a kor­mányt, amelyek megoldása csak akkor le­hetséges, ha a kegyetlenséggel határos szigorúsággal képes keresztülvinni akara­tát úgy az állami kiadások csökk­etése, mint az elmaradt bevételek pótlása tekin­tetében. Örffy Imre szólalt fel elsőmél, aki azt hangoztatta, hogy elérkezett az idő a külföldi kamatterhek gyors erélyes rendezésére. Tmu­csányi Vilmos Pál felszólalása után általános érdeklődés közepette Bethlen István gróf szólalt fel, aki ki­jelentette, hogy szerencsét kiván a pénz­ügyminiszternek, hogy sikerült a költség­vetés egyensúlyát biztosítani. Üdvözli a pénzügyminisztert, hogy költségvetési be­szédében merészen szembeszállott azzal a népkülenállással, amely ma már a közélet rákfenéje. St­handl Károly hibáztatja a parlament nyilvánossága előtti elhangzott ama leg­utóbbi elszólásokat, amelyek a pengő iránti bizalmat minden komoly alap nél­kül megingatják. Beszél ezután a hitel­szövetkezetek útján lebonyolított hitel­akciókról és hangsúlyozza, hogy a hitelszövetkezetek minden üz­leti haszon nélkül, tisztán közérdekből vállalkoztak ezeknek a hitelakcióknak a lebonyolítására. Lakatos Gyula szakszerű beszéde után Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter egyórás, minden részletre kiterjedő be­szédben válaszolt az elhangzott felszóla­lásokra. Ismertette a külföldi adósságok rendezésének kérdését, majd kijelentette, hogy a nyugdíjtörvénnyel rövid időn­ belül foglalkozik a kormány, mert elvül tartja szem előtt, hogy aki állami szolgálatba lép és megfelelő ideig híven teljesítette szolgálatát, annak éppen olyan joga a nyugdíj, mint másoknak az örökölt va­gyonra vonatkozó joguk. Beszélt ezután a hitelszövetkezetekről, amelyeket a ma­gyar hitelszervezet egy­ik legfontosabb ré­szének tart. Majd arról szólt, hogy a kor­mány ismeri a szőlősgázdístársadalom nagy gondjait, a legnagyobb jóindulattal kezeli ezt a kérdést és így is fogja meghozni majd döntését a borfogyasztási adó dolgában. A részletes tárgyalás során Bessenyey Zénó egységes párti kérte a kormányt, hogy a borfogyasztási adó kér­désében végre tegyen határozott intézke­dést, mert lehetetlen, hogy 19 filléres adót kelljen fizetni 15 filléres bor után. Korányi Frigyes­­pénzü­­gym­iniszter nyomban kijelentette, hogy a kormány a borfogyasztási adó kér­désével hosszabb idő óta foglalkozik. Ezután a bizottság részleteiben is elfo­gadta a költségvetést, úgy, hogy beter­jeszthették a képviselőház pénteki ülésén és hétfőn már meg is kezdi a képviselő­­ház annak tárgyalását. Szervezett női tolvajbanda a szentesi országos vásáron Öt sövényházi és egy mindszenti asszony voltak a banda tagjai A napokban volt Szentesen az orszá­gos vásár, amelyen a kereskedők néhány gyanúsan viselkedő asszonyra lettek figyelmesek. Figyelni kezdték őket és láttát, amint két asszony az egy­ik árus­tól két pár női harisnyát lopott el. A rendőr a két asszonyt előállította. Kihallgatásuk alakalmával előbb hamis nercet mondtak l­e, majd később vallatás alatt megtörtek és bevallották, hogy Sövényházáról jöttek be a szen­tesi vásárra egy kicsit fosztogatni, de nemcsak ketten, hanem öten indultak el Sövényházáról és hatodiknak a ban­dába bevettek egy mindszenti asz­­szonyt is. Amikor a két asszonyt, és pedig Antal Erzsébetet és Kovács­­Jónásnét tetten­­érték, a másik négy asszony hamarosan eltávozott a vásár színhelyéről és haza­mentek. A szentesi rendőrkapitányság értesítése alapján a csendőrség megindította a nyomozást Ifj. Antal Györgyné, Ilucsi Mártonná ,Scbök Balázsné és Zsűri Györgyné ellen, akik a két tettenért asz­­szony vallomása szerint ugyancsak lopá­sokat követtek el a vásáron. A két elfogott asszonynál összesen hét pár harisnyát, két alsóinget, két fejkendőt, egy szalmazsákiuszatot és egy pár cipőt találtak A .Sövényházán vallatom fogott asszo­nyok közül ifj. Antal Györgyné beismerte a csend­őrségen, hogy egy kékes ikos fehér asztalterítőt és egy férfinadrágot lopott a vásárban. Antal Erzsébet és Kovács Jónásnét a szentesi rendőrség hamis névhasználatért nyomban 5—5 napra átváltoztatható 20—20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az asszonyoknak pénzük nem volt, így azon­nal megkezdték a hamis név használa­táért kiszabott büntetés kitöltését. A lo­pásokért természetesen külön eljárás in­dul mind a hat asszony ellen. Egyelőre fuccs a leszerelési konferenciának! Tardieu betegsége miatt nem tanácskoznak most a lefegyverzésről, de a dunai kérdés továbbra is szőnyegen marad A nagyhatalmak ötös konferenciája Tardieu francia miniszterelnök beteg­sége miatt elmaradt. Genfi diplomá­ciai körök a konferencia elhalasztását egyáltalában nem ítélik meg úgy, mintha ez a tervezett megbeszélések további folytatását is veszélyeztetné. De nyilvánvaló tény, hogy a konferen­ciát most politikai okokból nem, tud­ják folytatni. A lausannei konferen­cia, amely a jóvátétel kérdésével fog­lalkotu­k, június dec heteiben ül össze, mert előbb be kell fejezni annak elő­készítő munkálatait. A dunai kérdés ügyét az ötös kon­ferencia elhalasztása egyáltalán nem érinti. Apponyi Albert gróf, Magyarország fődelegátusa a genfi leszerelési kon­ferencián, előreláthatólag már legkö­zelebb hazaérkezik és csak a konfe­rencia érdemleges tárgyalásának foly­­tatására, pünkösd után, utazik vissz­a Genfbe. - Hasznos tudni, hogy SCHMIDTHIlLLER keserű vize gyorsan elhárítja a sok evéstől és ivástól eredő kelle­metlen érzéseket. Utasítás minden palackhoz mellékelve! Kapható minden fitt! ­s­e helypénzért már jogban maradtak a passzusok Rádai Lászlóvá Öcsödről, Ugrái Sándorné Kunszentmártonról két-két disznót hajtottak be a szentesi vá­sárra. Kétségkívül azért, mert nagyon kellett a pénz, amit bizonyít az is, hogy Rádainé a 48 fillérnyi, Ugrai meg a 80 fillérnyi hely­pénzt nem tudta megfizetni és így zálogba adták biztosítékul a járlatokat azzal, hogy majd ha a sertéseket eladják, kivált­ják a passzusokat is. A járlatok azon­ban ottmaradtak a városi számvevő­ségnél. Sem Rádainé, sem Ugrai nem váltotta ki, egyszerűen azért, mert a disznók nem keltek el. Busán, szomo­rúan visszahajtották a sertéseket gya­logszerrel Öcsödre, illetőleg Kisszent­­mártonba. A járlatok meg ottmarad­tak a számvevőségen és most közigaz­gatási úton fogják behajtani rajtuk a 48, illetőleg 80 fülér helypénzt. Hát ez mindenképpen nagyon szomorú eset. Nem nagy eset, de rikítóan meg­mutatja a falusi nép szomorú helyze­tét. Pénz kellene a gazdának, hogy megindulhasson a termelési munka. Ha volt is a szomorú tél alatt, egy kis készpénz a ládafiókban, az bizony már régen elfogyott. Most már helypénzre sincs, ha nem veszik meg, amit el akar ad­ni. S a helypénzt azt ráfizeti, amint hogy most az járja, hogy a gazda mindenre ráfizet... Az Országos Jegyző­­egyesü­let tanácskozása a községi tisztviselők gazdasági helyzetéről Az Országos Jegyzőegyesület el­­nöki nagy tanácsa Koncz János dr. vezetésével ülést tartott. A községi tisztviselői illetmények­nek a községi pénztár által törté­nendő kifizetésére nézve azt kívánják a jegyzők, hogy évente addig, amíg az általános adófizetések aratás utáni megindulása a községi pénztárakat fizetőképessé nem teszi, a kormány a községek segélyalapjából utalja ki a szükséges összegeket. Vagy pedig, ha már a fizetések teljesítését a községi pénztárak közvetlen terhévé tette a kormányzat, szabadítsa fel azokat a községi jövedelmeket is a mostani ház­tartási béklyó alól, amelyek az egyesí­tett adókezdésből történt kiemelésük­kel ezt a célt szolgálni is tudnák. A vármegyei terhek­nek a községi költségvetésekből való kivételét he­lyesli a jegyzői kar, azonban rámutat arra, hogy azok a községek, amelyek a vármegyei hozzájárulásnál évek óta hátralékban vannak, az új intézkedés­sel rosszabb helyzetbe kerültek. Egyet­len helyes megoldásnak tartják, hogy a nagy összegű hátralékos vármegyei hozzájárulásokat több évre felosztva törleszthessék a községek. Felhívja az ülés a figyelmet a köz­ségi tisztviselők országos létszám­­megállapításának késedelméből szár­mazó károkra, amelyek abban jelent­keznek, hogy a megüresedett állásokat a vezető állások kivételével nem lehet betölteni. Sok panasz hangzott el azért, mert a földjárandósággal bíró jegyző a já­randóság túlzott értékelése, illetve az alacsony terményárak következtében igen nagy veszteséget szenved. Mind­ezekről a kérdésekről és a jegyzői élet egyéb panaszairól és kívánalmairól az egyesület vezetősége felterjesztések­ben tárja majd fel álláspontját a kor­mányzat előtt.

Next