Új Barázda, 1932. szeptember (14. évfolyam, 119-127. szám)
1932-09-01 / 119. szám
1932 szeptember 1. esetSrtAi I JIM RAZM Gömbös Gyula honvédelmi miniszter átvette 65 községi díszpolgári oklevelét A nemzet sorsa szorosan összefügg a hadsereg sorsával Szatmár-Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék négy járásának 65 községe egyhangú határozattal díszpolgárává választotta meg Gömbös Gyula honvédelmi minisztert. A díszpolgári okleveleket pénteken délelőtt vette át a miniszter a vármegyeházán ünnepélyes keretek között. Gömbös Gyula csütörtökön este Debrecen felől autón érkezett Mátészalkára, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesült. Pénteken a vármegyeháza nagytermében gyűlt össze az ünneplő közönség a díszpolgári oklevél átadására. Gömbös Gyulát a terembelépésekor hosszan tartó lelkes ünneplés fogadta. Streicher Andor alispán tolmácsolta a vármegye községeinek szeretetét és ragaszkodását, majd átnyújtotta a honvédelmi miniszternek a díszpolgári okleveleket tartalmazó albumot. UtánaSoma Mihály kisgazda a mátészalkai, Gacsányi Gyula kisgazda a fehérgyarmati, Szögi Mihály kisgazda a vásárosnaményi, Kun Jenő kisgazda a csengeri járás közönségének jókívánságait tolmácsolta. Kölcsey Béla földbirtokos a vármegye társadalmi egyesületeinek nevében mondott lelkes hangú üdvözlő beszédet, bizonyos fokig hátráltatóan hatnak az előtte álló nagy feladatok végrehajtásában. Ki kell küszöbölnünk egymás között az irigységet, a testvériességet nemcsak hangoztatnunk, hanem valóban gyakorolnunk kell, a szociális bajokat nemcsak felismerni, hanem annak rendje-módja szerint magyar higgadtsággal meg is kell oldanunk. Valóban revízióra van szükség abban a tekintetben is, hogy a mezőgazdaságunknak mi legyen a jövője, hogy mi legyen a külpolitikánk iránya, hogy miképpen kell gazdasági politikánknak folynia ahhoz, hogy megtalálja az egyén azt, amiért minden nap verejtékezik. — Az én revízióm — folytatta később Gömbös Gyula — a belső harmóniát jelenti, az értékek elismerését, az igazi magyar testvériességet és a magyar léleknek, a magyar történelemnek a felismerését Ha tudjuk, hogy mi a hivatásunk itt, a Duna medencéjében, s ha mindenki ebből a szempontból ítéli majd meg a maga kis életét, akár kicsiny házban lakik, akár hatalmas kastélyban, ha össze tudunk forrni egy erőtényezővé, akkor megnyitja a világtörténelem számunkra a kaput, akkor őseinkhez méltóan fogunk egy második ezredév virágos mezejére jutni. Szűnni nem akaró hosszas éljenzés követte a honvédelmi miniszter szavait. A termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte Gömbös Gyulát, majd Szontagh Tamás, a TESz elnöke, átnyújtotta Péchy Szabolcs főispánnak és Streicher Andor alispánnak a Társadalmi Egyesületek emlékérmét, elismerő szavakkal emlékezve meg a közélet terén kifejtett munkásságukról. Péchy Tamás köszönőszavai után az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. Gömbös Gyula beszéde Percekig tartó taps után állott fel Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, megköszönve az őt ért kitüntetést. Előbb a forradalom tanulságáról beszélt, majd így folytatta: — Szó esett a hadseregről is. Meggyőződésem, hogy a nemzet sorsa a hadsereg sorsával szorosan összefügg. Nem tragikus-e, hogy akkor, amikor úgyszólván évszázadokon keresztül arra törekedett a nemzet, hogy önálló hadserege legyen, a forradalomnak első lépése éppen az volt, hogy nem akart katonát látni. A független Magyarországnak egyedüli garanciája az önálló hadsereg, s éppen ezt vetette el magától akkor a nemzet. Nem tudunk összefogni, a veszély pillanatában a kákán is csomót keresünk s Irigykedve nézünk olyanokra, akiknek talán hivatásuk a nemzetet vezetni. így történhetett az, hogy 1918-ban vértanúhalált halt a legerősebb magyar, ledöntötte őt a forradalom, amelynek útjában állt . Ahelyett, hogy a nemzet ököllel ütött volna azokra, akik a forradalmat szították, lestük a délibábot és reméltük, hogy külföldi segítséggel megmenthetjük az országot Nem menthetjük meg s ezért van a revízió gondolata is napirenden. Azt hiszem, belátják azok is, akik annakidején a trianoni szerződést aláíratták Műink, hogy igazságtalanok azok a békék, amelyeket a háború után diktáltak. A lausannei konferencia is arra mutat, hogy a világ hatalmasai keresik a békés megoldást, mert jól tudják, hogy önérzetes nemzetek igazságtalan terheket s jármokat hordozni nem akarnak. Komolyan kell keresni a békét, mert az ember nem azért van, hogy állandó öldöklő harcban álljon, hanem hogy teremtsen, hogy művelje életét Ehhez azonban nemcsak látszólagos, hanem a lelkekben élő békére van szükség. Ez azonban annyira nyilvánvaló, hogy erről nem kell nekem előadást tartanom, ámn inkább egy másik revízióról szeretnék beszélni. — Helyeslem, alátámasztom és magam is azon vagyok, hogy kifelé a revízió gondolatit hangoztassuk, követeljük és a revíziót elérjük, fia azonban, aki szeretem fajtámat és nemzetemet, reális fejjel, tisztában vagyok azzal, hogy nekünk befelé is revízióra kell törekednünk. Meg kell néznünk önmagunkat A magunk egyéni, a magunk társadalmi életét, közéletünket, politikai, gazdasági és kulturális életünket s meg kell látnunk azt, hogy ezen a téren is revízióra van szükség. Egy nemzet, amely nagy történelmi feladatok előtt áll — mert azok előtt állunk — amelynek nagy vágyódásai vannak, annak meg kell állapítania mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek 3 Valódi ezüst óralánc és egy valódi svájci óra, három évi jótállással, fisz- c összesen.......................................................P II.30 2 darab 14 karátos arany jegygyűrű ,n _ összesen.......................................................P III. Zálogcédulát és tört aranyat legmagasabb áron veszek csak SELINGER-nél Calyla-tór 3. Vidékre utánvéttel. Végül megígérte a miniszter, hogy a kért ankétet szeptember első napjaira összehívja. A küldöttség a miniszter szavalt nagy megnyugvással és köszönetét vette tudomásul. A kisiparosság egyébként kőszegi kongresszusán határozta el, hogy nagyszabású demonstrációban juttatja kifejezésre a szakmabeli felgyülemlett panaszokat Az előkészítés céljából kiküldött bizottság azt határozta hogy szeptember 12-ére országos demonstrációs nagygyűlést hív egybe a budapesti Vigadóba. A kongresszuson a következő kérdéseket akarják megtárgyalni: megfelelő törvényhozási képviseletet és ebből a célból az érdekképviseleti rendszer bevezetését, országos lista alapján történő titkos szavazással. A közüzemek, jóléti műhelyek azonnali megszüntetését. Az építkezések előmozdítására alkalmas intézkedések legsürgősebb keresztülvitelét, mint amilyen a házadómentesség, a kényszertatarozás, az építési anyagok árának szabályozása. A kartelek megrendszabályozását, ha szükséges, erre a célra a mostaninál hatályosabb törvény meghozatalát. Az igazoltan behajthatatlan közadók és OTI-tartozások törlését és úgynevezettnséghitelek céljaira 4 millió pengő folyósítását. Miért szegény a gazdaember? A Kartel Szemle legújabb száma közli az alábbi érdekes kis táblázatot, amely mindennél érthetőbben bizonyítja, hogy miért szegény a termelő gazda. E szerint a táblázat szerint miért szegény a dolgozó munkás is? Azért, mert a kenyér ára viszont emelkedett és pedig: 1903 1932 Egészen mások volnának a megélhetési viszonyok, ha az elsőrendű búza ára ma is métermázsánként 20 pengő 84 fillér s finom fehér pékkenyér ára kg-ként 43 fillér lenne. 1913 1832 A búza ára Juniusi 30 PP Búza, tiszavidéki, 78 kg-os, q 25.84 12.05 „ pestvidéki, 78 kg-os, q 25.65 1002 Rozsa-ként 20.06 1230 volt Június P P Fehér, pék kg-ként 0.43 056 Fehér gyári, kg-ként 0.38 0.56 Fehér, községi, kg-ként 0.36 0.46 Félbarna, pék, kg-ként 037 042 Félbarna, gyári, kg-ként 035 0.42 Félbarna, községi, kg-ként 081 0.32 Ráma nék, kg-ként 028 0.36 Mit tett a Kormány egy év alatt a Kisipar érdekében Szenvedélytől mentes, fózan mérlegelést kíván aggaza minden polgárától • Kenéz Béla fontos kijelentései a Kisiparosok Küldöttsége előtt Az Ipartestületek Országos Szövetségének küldöttsége átnyújtotta Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszternek a kőszegi Iparoskongresszus határozatait tartalmazó memorandumot azzal a kéréssel hogy a miniszter az, abban foglaltak megvitatására hívjon össze ankétet. A miniszter a memorandumot azzal az ígérettel vette át, hogy azok sürgős és jóindulatú elintézésben fognak részesülni. Utalt arra, hogy az iparosok bajai és kívánságai kongresszusi határozatok és memorandumok nélkül is ismeretesek a kormány előtt, amely nem egy évtizedes panaszát orvosolta a kisiparosságnak egy évi működése alatt. Megalkotta az ipartársulati reformot. Az ipartestületi székházat terhelő költségeket állami támogatással konvertálta. Megszünteti és részben már meg is szüntette a közüzemeket. Az OTI-hátralék nem akadály többé a közszállításokban való részvételeknél. A közszállításokban általában az eddiginél nagyobb teret igyekezett juttatni a kisiparosságnak. Megszüntette a generál vállalkozás intézményét és az iparoktatás! Intézményeiket az eddiginél fokozottabb mértékben állította a kisiparosság szolgálatába. Kiterjesztette és még tovább is ki fogja terjeszteni a forgalmi adó fázisrendszerét. Az adó és társadalombiztosító Intézeti hátralékok fizetése tekintetében lényeges könnyítéseket tett és fog tenni. Szabályozta az iparosok érdekében a tanonctartást, szaporította a kéményseprőkerületeket. Készen állanak a kiállítási ügyek, a vásárjogot a házaló- és vándoripart, a kisipar érdekeit megfelelően szabályozó törvényjavaslat, valamint az a törvényjavaslat is, amely az iparosoknak a kereskedelmi és iparkamarákban erőteljesebb képviseletét biztosítja. Természetes, hogy mindezek mellett a kormány az ország javára s ennek keretében a kisiparosság érdekében is szakadatlanul dolgozik megfelelő kereskedelmi szerződések kötésén, a kartelkérdés és átalakulás megfelelő szabályozásán, a vasúti reformok az energiagazdálkodás, az útépítés kérdésében, a munkanélküliség elleni küzdelemben és a gazdasági élet számos más terén is. Szívesen tesz meg, nemcsak kötelessége — de az iparosokhoz közelálló szívének sugallata — szerint is mindent a kisiparosok érdekében, de éppen a szeretet parancsolta őszinteséggel kéri őket, hogy a demonstrációkban tartsanak mértéket. Azt megérti, ha összejönnek panaszkodni és bajaikat feltárni arra azonban vigyázniuk kell, hogy ezek az idő- és pénzveszteségbe kerülő összejövetelek ne egyesek szereplési vágyának kielégítését és ne szenvedélyek felszítását szolgálják. A kormány demonstrációk és gyűlések nélkül is tudja és teljesíteni fogja a kötelességét és mindent meg fog tenni a lehetőség és jogszerűség határain belül, annál is inkább, mert nemcsak az iparosság, de minden társadalmi osztály panaszkodik ma, ami annak a jele, hogy egy általános és nem is tőlünk függő okokból származó gazdasági bajjal állunk szemben. Annál inkább tehát szükség van arra, hogy a hazának minden polgára szenvedélyektől mentesen, józanul mérlegelje a lehetőségeket, mert egymás megértésével és összefogással könnyebben jutunk ki a bajokból, mintha a szenvedélyek egymástól elválasztó hatalmát engedjük magunkon úrrá lenni. Megérkezett az olimpiai győztesek egy csoportja Közel két hetes messze tengerentúlról való utazás után, hétfőn este hazaérkeztek az olmipiai küzdelmekben dicsőségesen résztvettek egyik csoportja. Közöttük a kétszeres világbajnok, a fiatal Pete István is. Már a Csonkaország mostani határánál, Hegyeshalomnál meleg ünneplés fogadta az olimpiai győzteseket és ez az ünneplés fokozódott a közbeeső vasútállomásoknál, Győrben, Komáromban és tetőpontját érte el Budapesten a Keletipályaudvarnál. Virágeső, szónoklatok köszöntötték mindenütt a magyar ifjúságnak ezt a csoportját és Pete István nemcsak a tornában, melyben dicsőséget szerzett, hanem mint szónok is megállotta helyét, amikor az üdvözlésekre válaszolt. Diadalmenetben, felvirágzott autók kísérete mellett vitték körül a városban a hazatért istokát és mindenütt, amerre a menet elhaladt, meleg és lelkes ünneplés kisérte őket. A magyar ifjúság vizsgát tett ott messze tengerentúl és ez a vizsga is csak bizonyságát szolgáltatta a magyar nemzet nagyrahivatottságának és élniaroardjának.