Új Barázda, 1932. november (14. évfolyam, 137-144. szám)

1932-11-03 / 137. szám

1932 november 3. csütörtök dMMm Schandl Károly kedvezményes kamatokat sürget a gazdák részére Schandl Károly a rendelettervezetben haladást lát. Különösen helyesli, hogy a költségek szaporodását megakadályozták. Az átmeneti megoldásnak addig kell tar­tania, ami" a piaci árak megfelelően emel­kednek és a rövidlejáratú kölcsönök ol­csóbb törlesztései kölcsönökké alakítha­tók át. De csak akkor lesz ez is célra­vezető, ha olcsóbb kamatlábat tudnak biz­tosítani. Javasolja, hogy az eladósodott gazdák részére ked­vezményes kamatot biztosítsanak. Kassai­ Károly felszólalásában azt fej­tegette, hogy a gazdavédelmi rendelet iránya, fenntartása és kiterjesztése az adósvédelemnek, holott ma már a végleges rendezés iránt kellenne lépett tenni az adósvédelem gyors lebontásával. Kassay Károly után Pallavicini György őrgróf szólalt fel. Esterházy Móric gróf kéri a szőlősgaz­dák védelmét. Lázár Andor igazságügyminiszter a rendeletről Lázár Andor igazságügyminiszter szó­lalt fel ezután. Csak igazságügyi termé­szetű kérdésekkel kíván foglalkozni. Tu­datában van annak, hogy a gazdasági kérdésekben szükséges jogszabályok tar­talma sok tekintetben ellentétben van jog­rendszerünk elveivel, ezért az e fajta jog­szabályok megalkotása igen komplikált feladat. Megállapítja, hogy a rendelet komoly kedvezményeket je­lent a gazdák számára, ami minden más adós javára is szolgál. A pénzügyminiszter által a pénzintézetek­nél kieszközölt engedmények is nagyobb mérvű­ könnyítést jelentenek. Az igazság­ügyi kormányzat a rendelet négy fejeze­tében általános érdekű kérdéseket szabá­lyozott és köszöni a bizottságnak, hogy az eljárásnak ezt a módját és a rendelke­zéseket általában helyesléssel fogadta. Hoyos Miksa gróf: Az eddigi gazda­vé­delmi rendelkezésekkel szemben előre­haladást, lát az uj rendeletben. Somssich László gróf kifogásolja, hogy az adósok képviselőit nem vonták be a rendelet előzetes megtárgyalásába. Kéri, hogy kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó részvénytársaságra és szövetkezetekre­­is vonatkozzanak a kedvezmények. A szőlő­­birtokosnál a szürethez és a szőlő megmű­veléséhez szükséges eszközöket, valamint a bormennyiséget nem szabad elárverezni. A kataszteri jövedelem negyvenszeresén felüli eladósodásnál a birtok kényszer­­eladása lehetővé van téve, amennyiben ilyen árral hoz a hitelező vevőt. Ezt igen veszélyesnek tartja. Bethlen István gróf a legszélesebb gazdavédelmet tartja szükségesnek Majd Bethlen István gróf szólalt fel. N­em kiván a részletekhez hozzászólni, hanem általánosságban foglalkozik a kérdéssel. A maga részéről a legszélesebb gazda­védelmet tartja szükségesnek, mert a mai gazdasági válságból való ki­bontakozás első és legfontosabb alapfelté­tele a mezőgazdaság megsegítése, annyi­val is inkább, mert Magyarország gazdasági helyzetét tekintve, a mezőgazdaság megerősí­tése szolgálja a többi gazdasági ág életképességét is. Elfogadja azt a nézetét és helyesnek is­meri el, hogy e tekintetben csak átmeneti intézkedés tesz a kormány, mert az ő né­zete szerint is még nincsenek mindazok az előfeltételek, amelyek egy végleges rendezés sikerét biztosítanák, értékes gazdasági egyedek addig is megvédesse­nek, amíg egy végleges rendezés bekövet­­kezh­etik. A mezőgazda már hosszabb idő óta nem volt abban a helyzetben, hogy jövedelmezőségéhez mért kamatozású hosszúlejáratú kölcsönöket vegyen fel, rá volt tehát szorulva rövidlejáratú kölcsö­nökre, amelyeknek terhei közismertek. A gazda jövedelme nem teszi lehe­tővé, hogy kölesemést fizethesse, a föld árának alacsonysága és az általá­nos pénztelenség nem adják meg a lehe­tőségét annak, hogy birtoka egy részének értékesítésével tudjon szabadulni nyo­masztó adósságaitól. Olyan rendezésre van szükség tehát, amely, ha ideiglenesen is, de hathatós védelmet biztosít a mezőgazda tönkre­tétele ellen. Üdvözli a rendeletet azért, mert eléggé bátran, különösen a külföld felé, meg­tette az első lépést, amelyet nézete sze­rint további lépések fognak követni. He­lyesli, hogy a végrehajtással kapcsolatos költségektől megkíméli az adósokat és kilátásba helyez a rendelet a pénzintéze­tek részéről az adósoknak nyújtandó je­lentékeny kedvezményeket is. Nem tar­taná helyesnek, hogy ez a rendelet, a ko­rábbi rendeletekhez hasonlóan, fenntartja az adósok kategorizálását. Szerinte nem helyes a húszszoros eladási határ, mert esetleg a kataszteri jövedelem tízszere­sével eladósodott gazda teljes tönkreté­telét jelenthetné kölcsönének felmon­dása, vagy peresítése. Nézete szerint a kategorizálás helyett inkább a hitelfelmondás lehetőségét kel­lene korlátozni. Javasolja, hogy a rende­letből hagyja ki a kormány az említett kategorizálást. De ha már ez nem volna lehetséges, akkor legalább a kölcsönök felmondása elé állítsanak korlátokat. A gazdavédelem tekintetében nem tartja kielégítőnek a rendelet azon intézkedé­seit, amelyek végrehajtás elleni véde­lemre vonatkoznak. Véleménye szerint olyan formáról kel­lene gondoskodni, hogy az árverés el­leni védelem minden költségtől men­tesen, egyszerű kérelemre adassék meg. E tekintetben kéri a vonatkozó szakasz világosabbá tételét. A gazdaadósságok tekintetében a mesz­­szebbmenő védelmet a legtöbben ellen­zik, mert nézetük szerint, ez esetben min­den más gazdasági ág kívánhatná a maga részére ugyanezt és mert, szerin­tük, az ilyen intézkedések betétek na­­gyobb mérvű­ kiszivárgását vonnák ma­guk után. Véleménye szerint egyik fel­fogás sem helytálló. A gazdák súlyos helyzete nem azonos egyéb gazdasági ágak helyzetével, mert egyedül a gazdáknak nyújtott vé­delem révén érhetik el a többi gazdasági ágak is a helyzetük jobbrafordulását. A betétek kiszivárgását, nézete szerint, egy ilyen intézkedés nem mozdítaná elő, mert a betétesek előtt mindenkor a tőke biz­tonsága az irányadó. A rendeletét elfo­gadja de még bizonyos pótlásokat tar­tana szükségesnek. Elfogadták a rendeletét A vita befejezése után Imrédy Béla pénzügyminiszter újból felszólalt és rész­letesen reflektált az összes felszólalá­sokra. S rámutatott arra, hogy a kormányt mi­lyen intenciók vezették a gazdavédelmi intézkedések terén és hogy elment addig a határig, amely a rendeletben foglalta­tik és amely a lehető maximuma annak, amit a gazdaérdekek védelmében az adott helyzetben a kormány megtehet. Utalt a pénzügyminiszter arra, hogy átmeneti rendezésről van szó és végleges rendezésre csak akkor kerülhet sor, ami­kor már a külföldi hitelezőkkel a meg­egyezés megtörtént. A pénzügyminiszter beszéde után a bi­zottság általánosságban és részeleteiben elfogadta a gazdavédelmi rendeletet. Az ülés háromnegyed három után ért véget. Kállay Miklós miniszter leszállította a tej árát 32 filler lesz november 1-től a tej budapesti ára A vállalatok javára mutatkozó Spanning rovására történt az árcsökkentés . Negyedév múlva újabb revízió alá kerül a tejkérdés Kállay Miklós földművelésügyi minisz­ter hivatalba lépésének első napjaiban már felhívta az Országos Tejgazdasági Bizott­ságot arra, hogy A tej fogyasztói árának leszállítására a tejtermelőknek fizetett ár érintet­lenül hagyása mellett tegyen megfelelő javaslatot. Az Országos Tejgazdasági Bizottság csakis a tej fo­gyasztói árának leszállítása iránt tette meg javaslatát és e javaslat figyelembe­vételével a földművelésügyi miniszter a tej fogyasztói árát Budapesten november 1-től kezdődőleg literenként 32 fillér­ben állapította meg. A leszállítás kizárólag a tejkereskedők és vállalatok részére eddig biztosított úgynevezett Spanningból történt, mert a termelők, úgy, mint eddig, Buda­pesten ezentúl is meg fogják kapni a fogyasztói tej után a 20,2 filléres árat, a kiskereskedők pedig az eddigi 3,2 fillért. A tejnek egy része ipari tejként dolgoz­­tatik fel s e mennyiség után a termelő­nek utólagosan nem állapíttatik meg a teljes 20,2 filléres fogyasztói ár. A helyzet ugyanis az, hogy az eddigi 34 filléres árból a termelő kapott 20,2 fillért, az árkiegészítő alap 0,8 fillért, a közvetítő kereskedelem, illetve a viszont­­elárusító 3,2 fillért, úgy, hogy a vállalatok összrészesedése a 34 filléres árból 9,8 fillér volt, amely összegből most 2 fillért adnak a fogyasztók javára, tehát a válla­latok összrészesedésének több mint 20 százalékát. A földművelésügyi miniszter­­kijelenti, hogy három hónapon belül újból revízió alá veszi a kérdést. Kállay földművelésügyi miniszter öröm­mel állapítja meg a tejvállalatoknak és a törzskeretes tejtermelésnek olyan­ irányú elhatározását, amely lehetővé teszi a vidéki ipari tej árának felemelhe­tését, ami az úgynevezett Spanning további 0,7 fillérrel való mérséklését jelenti. A földművelésügyi miniszter a tejforga­lom szabályozására vonatkozó kormány­­rendeletnek az egész országra való kiter­jesztését is előmunkálatba vette és egy­ben intézkedett aziránt, hogy az előző kor­mány által 2700—1932. M. E szám alatt kiadott rendelet az úgynevezett zárt terü­leten is végrehajtassák. 3 A népszövetségi megbízott jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről Iloyall Tyler, népszövetségi megbízott, elkészítette jelentését Magyarország pénz­ügyi helyzetéről az 1932. év III. negye­dében (július—szeptember hónapokban). A jelentés bevezetésében megállapítja, hogy az elmúlt három hónapban Magyar­­ország gazdasági helyzete tovább romlott, különösen miután Ausztriával június 30-ika óta nem volt kereskedelmi szerző­dése s a búzatermés erősen szenvedett a rozsda következtében. Az utóbbi veszteséget némileg kiegyenlí­tette a kedvező rozs-, árpa- és tengeri­termés, ezeket a terményeket azonban nem oly könnyű jó külföldi valutáért értéke­síteni. A mezőgazdasági árak tovább estek, egyes fontos ipari cikkei, árai azon­ban magasabbak, mint két évvel ez­előtt voltak. A magyar árak színvonala nem esett oly mértékben, mint több ország árindexe, úgy a városi, mint a vidéki népesség vá­sárlók­épessége csökkent. Az 1931—32. évi összes állami deficit 160 millió pengő volt. Ennek körülbelül fele esik a közigaz­gatási deficitre, amely hiány majdnem teljesen az 1931 októberi program elfo­gadása előtt gyülemlett fel. A július 1-ével kezdődő költségvetési­ év eddigi eredmé­nyei arra utalnak, hogy a költségvetést revideálni kell és kemény intézkedéseket kell tenni az egyensúly helyreállítására az infláció elkerülése érdekében. Utal a jelentés a kormány változásra is és kiemeli, h­ogy az új kormány kijelentette, hogy leg­fontosabb feladatának tartja a pénz­ügyi egyensúly biztosítását. A program további jelentékeny pontjai­ként jelöli meg a következőket: a dohány­­jövedék átalakítása kereskedelmi jellegű állami üzemmé; erélyes eljárás a fizetni tudó, de nem akaró adóalanyok ellen; a külföldi hitelezőkkel való tárgyalások siettetése és elismerése annak, hogy jelen­leg nem tanácsos a mezőgazdasági adós­ságok végleges megoldását megkísérelni. A gazdaadósságok, a helyi közigazgatás és a köz­üzemek problémája A költségvetési egyensúly helyreállítása után következő fontos feladat, amely erre a kérdésre közvetlenül kihat, az a pro­bléma, amelyet a júniusban az október 31-ével végződő időszakra éle­tbe léptetett intézkedések képviselnek, amelyekkel a mezőgazdasági adósok bizonyos osztályai megvédetnek árverések ellen. Ha az ehhez hasonló intézkedések ki­terjesztetnek, annak eredménye csak az lehet, hogy a mezőgazdaság álta­lában megfosztatik a hitelszerzés le­hetőségétől, még a legmegokoltabb szükségletei tekinte­tében is, mint például a termés finanszí­rozása, ami által a nagy többséget képező fizetőképes mezőgazdák bűntetteinek. A jelentésnek erre a részére az a meg­jegyzésünk, hogy a gazdák védelme az ár­verések ellen nem egy társadalmi réteg érdeke, hane­m az egész országé, mert ha a mezőgazdasággal foglalkozók tönkre mennek, megszűnik nálunk az ipar és ke­reskedelem is és tönkre megy az egész ország. Ezért csak helyeselhetjük a kor­mánynak minden olyan intézkedését, amellyel az eladósodott s tönk szélére jutott gazdatársadalmat akarja a pusztu­lástól megmenteni. Százezer vidéki jön Buda­pestre nagyatádi Szabó István szobrának avatására November 20-án avatják fel nagyatádi Szabó István szobrát és az emlékbizott­sági irodához érkezett bejelentések sze­rint a vidékről százezer vendég érkezik ebből az alkalomból Budapestre. ouanMMntHHH Képviselői beszámolók Dencz Ákos dr., a tamási kerület kép­viselője, Magyarkeszi, Kánya és Tengőd községekben tartott beszámolóján tájé­koztatta választóit a jelenlegi politikai helyzetről és a Gömbös-kormány tervei­ről. Téglássy Béla dr., a paksi kerület or­szággyűlési képviselője, Nagydorog, Györ­­köny és Hencse községekben beszámolót tartott. Ismertette Gömbös Gyula pro­gramját és felhívta választóit, hogy e program megvalósításában bizalmukkal és támogatásukkal legyenek az új minisz­terelnök segítségére. ••••••••••MM*0000000HM Kitüntetéshez, kinevezéshez dísztávirat­tal gratuláljunk

Next