Új Barázda, 1932. november (14. évfolyam, 137-144. szám)
1932-11-03 / 137. szám
1932 november 3. csütörtök dMMm Schandl Károly kedvezményes kamatokat sürget a gazdák részére Schandl Károly a rendelettervezetben haladást lát. Különösen helyesli, hogy a költségek szaporodását megakadályozták. Az átmeneti megoldásnak addig kell tartania, ami" a piaci árak megfelelően emelkednek és a rövidlejáratú kölcsönök olcsóbb törlesztései kölcsönökké alakíthatók át. De csak akkor lesz ez is célravezető, ha olcsóbb kamatlábat tudnak biztosítani. Javasolja, hogy az eladósodott gazdák részére kedvezményes kamatot biztosítsanak. Kassai Károly felszólalásában azt fejtegette, hogy a gazdavédelmi rendelet iránya, fenntartása és kiterjesztése az adósvédelemnek, holott ma már a végleges rendezés iránt kellenne lépett tenni az adósvédelem gyors lebontásával. Kassay Károly után Pallavicini György őrgróf szólalt fel. Esterházy Móric gróf kéri a szőlősgazdák védelmét. Lázár Andor igazságügyminiszter a rendeletről Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel ezután. Csak igazságügyi természetű kérdésekkel kíván foglalkozni. Tudatában van annak, hogy a gazdasági kérdésekben szükséges jogszabályok tartalma sok tekintetben ellentétben van jogrendszerünk elveivel, ezért az e fajta jogszabályok megalkotása igen komplikált feladat. Megállapítja, hogy a rendelet komoly kedvezményeket jelent a gazdák számára, ami minden más adós javára is szolgál. A pénzügyminiszter által a pénzintézeteknél kieszközölt engedmények is nagyobb mérvű könnyítést jelentenek. Az igazságügyi kormányzat a rendelet négy fejezetében általános érdekű kérdéseket szabályozott és köszöni a bizottságnak, hogy az eljárásnak ezt a módját és a rendelkezéseket általában helyesléssel fogadta. Hoyos Miksa gróf: Az eddigi gazdavédelmi rendelkezésekkel szemben előrehaladást, lát az uj rendeletben. Somssich László gróf kifogásolja, hogy az adósok képviselőit nem vonták be a rendelet előzetes megtárgyalásába. Kéri, hogy kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó részvénytársaságra és szövetkezetekreis vonatkozzanak a kedvezmények. A szőlőbirtokosnál a szürethez és a szőlő megműveléséhez szükséges eszközöket, valamint a bormennyiséget nem szabad elárverezni. A kataszteri jövedelem negyvenszeresén felüli eladósodásnál a birtok kényszereladása lehetővé van téve, amennyiben ilyen árral hoz a hitelező vevőt. Ezt igen veszélyesnek tartja. Bethlen István gróf a legszélesebb gazdavédelmet tartja szükségesnek Majd Bethlen István gróf szólalt fel. Nem kiván a részletekhez hozzászólni, hanem általánosságban foglalkozik a kérdéssel. A maga részéről a legszélesebb gazdavédelmet tartja szükségesnek, mert a mai gazdasági válságból való kibontakozás első és legfontosabb alapfeltétele a mezőgazdaság megsegítése, annyival is inkább, mert Magyarország gazdasági helyzetét tekintve, a mezőgazdaság megerősítése szolgálja a többi gazdasági ág életképességét is. Elfogadja azt a nézetét és helyesnek ismeri el, hogy e tekintetben csak átmeneti intézkedés tesz a kormány, mert az ő nézete szerint is még nincsenek mindazok az előfeltételek, amelyek egy végleges rendezés sikerét biztosítanák, értékes gazdasági egyedek addig is megvédessenek, amíg egy végleges rendezés bekövetkezhetik. A mezőgazda már hosszabb idő óta nem volt abban a helyzetben, hogy jövedelmezőségéhez mért kamatozású hosszúlejáratú kölcsönöket vegyen fel, rá volt tehát szorulva rövidlejáratú kölcsönökre, amelyeknek terhei közismertek. A gazda jövedelme nem teszi lehetővé, hogy kölesemést fizethesse, a föld árának alacsonysága és az általános pénztelenség nem adják meg a lehetőségét annak, hogy birtoka egy részének értékesítésével tudjon szabadulni nyomasztó adósságaitól. Olyan rendezésre van szükség tehát, amely, ha ideiglenesen is, de hathatós védelmet biztosít a mezőgazda tönkretétele ellen. Üdvözli a rendeletet azért, mert eléggé bátran, különösen a külföld felé, megtette az első lépést, amelyet nézete szerint további lépések fognak követni. Helyesli, hogy a végrehajtással kapcsolatos költségektől megkíméli az adósokat és kilátásba helyez a rendelet a pénzintézetek részéről az adósoknak nyújtandó jelentékeny kedvezményeket is. Nem tartaná helyesnek, hogy ez a rendelet, a korábbi rendeletekhez hasonlóan, fenntartja az adósok kategorizálását. Szerinte nem helyes a húszszoros eladási határ, mert esetleg a kataszteri jövedelem tízszeresével eladósodott gazda teljes tönkretételét jelenthetné kölcsönének felmondása, vagy peresítése. Nézete szerint a kategorizálás helyett inkább a hitelfelmondás lehetőségét kellene korlátozni. Javasolja, hogy a rendeletből hagyja ki a kormány az említett kategorizálást. De ha már ez nem volna lehetséges, akkor legalább a kölcsönök felmondása elé állítsanak korlátokat. A gazdavédelem tekintetében nem tartja kielégítőnek a rendelet azon intézkedéseit, amelyek végrehajtás elleni védelemre vonatkoznak. Véleménye szerint olyan formáról kellene gondoskodni, hogy az árverés elleni védelem minden költségtől mentesen, egyszerű kérelemre adassék meg. E tekintetben kéri a vonatkozó szakasz világosabbá tételét. A gazdaadósságok tekintetében a meszszebbmenő védelmet a legtöbben ellenzik, mert nézetük szerint, ez esetben minden más gazdasági ág kívánhatná a maga részére ugyanezt és mert, szerintük, az ilyen intézkedések betétek nagyobb mérvű kiszivárgását vonnák maguk után. Véleménye szerint egyik felfogás sem helytálló. A gazdák súlyos helyzete nem azonos egyéb gazdasági ágak helyzetével, mert egyedül a gazdáknak nyújtott védelem révén érhetik el a többi gazdasági ágak is a helyzetük jobbrafordulását. A betétek kiszivárgását, nézete szerint, egy ilyen intézkedés nem mozdítaná elő, mert a betétesek előtt mindenkor a tőke biztonsága az irányadó. A rendeletét elfogadja de még bizonyos pótlásokat tartana szükségesnek. Elfogadták a rendeletét A vita befejezése után Imrédy Béla pénzügyminiszter újból felszólalt és részletesen reflektált az összes felszólalásokra. S rámutatott arra, hogy a kormányt milyen intenciók vezették a gazdavédelmi intézkedések terén és hogy elment addig a határig, amely a rendeletben foglaltatik és amely a lehető maximuma annak, amit a gazdaérdekek védelmében az adott helyzetben a kormány megtehet. Utalt a pénzügyminiszter arra, hogy átmeneti rendezésről van szó és végleges rendezésre csak akkor kerülhet sor, amikor már a külföldi hitelezőkkel a megegyezés megtörtént. A pénzügyminiszter beszéde után a bizottság általánosságban és részeleteiben elfogadta a gazdavédelmi rendeletet. Az ülés háromnegyed három után ért véget. Kállay Miklós miniszter leszállította a tej árát 32 filler lesz november 1-től a tej budapesti ára A vállalatok javára mutatkozó Spanning rovására történt az árcsökkentés . Negyedév múlva újabb revízió alá kerül a tejkérdés Kállay Miklós földművelésügyi miniszter hivatalba lépésének első napjaiban már felhívta az Országos Tejgazdasági Bizottságot arra, hogy A tej fogyasztói árának leszállítására a tejtermelőknek fizetett ár érintetlenül hagyása mellett tegyen megfelelő javaslatot. Az Országos Tejgazdasági Bizottság csakis a tej fogyasztói árának leszállítása iránt tette meg javaslatát és e javaslat figyelembevételével a földművelésügyi miniszter a tej fogyasztói árát Budapesten november 1-től kezdődőleg literenként 32 fillérben állapította meg. A leszállítás kizárólag a tejkereskedők és vállalatok részére eddig biztosított úgynevezett Spanningból történt, mert a termelők, úgy, mint eddig, Budapesten ezentúl is meg fogják kapni a fogyasztói tej után a 20,2 filléres árat, a kiskereskedők pedig az eddigi 3,2 fillért. A tejnek egy része ipari tejként dolgoztatik fel s e mennyiség után a termelőnek utólagosan nem állapíttatik meg a teljes 20,2 filléres fogyasztói ár. A helyzet ugyanis az, hogy az eddigi 34 filléres árból a termelő kapott 20,2 fillért, az árkiegészítő alap 0,8 fillért, a közvetítő kereskedelem, illetve a viszontelárusító 3,2 fillért, úgy, hogy a vállalatok összrészesedése a 34 filléres árból 9,8 fillér volt, amely összegből most 2 fillért adnak a fogyasztók javára, tehát a vállalatok összrészesedésének több mint 20 százalékát. A földművelésügyi miniszterkijelenti, hogy három hónapon belül újból revízió alá veszi a kérdést. Kállay földművelésügyi miniszter örömmel állapítja meg a tejvállalatoknak és a törzskeretes tejtermelésnek olyan irányú elhatározását, amely lehetővé teszi a vidéki ipari tej árának felemelhetését, ami az úgynevezett Spanning további 0,7 fillérrel való mérséklését jelenti. A földművelésügyi miniszter a tejforgalom szabályozására vonatkozó kormányrendeletnek az egész országra való kiterjesztését is előmunkálatba vette és egyben intézkedett aziránt, hogy az előző kormány által 2700—1932. M. E szám alatt kiadott rendelet az úgynevezett zárt területen is végrehajtassák. 3 A népszövetségi megbízott jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről Iloyall Tyler, népszövetségi megbízott, elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1932. év III. negyedében (július—szeptember hónapokban). A jelentés bevezetésében megállapítja, hogy az elmúlt három hónapban Magyarország gazdasági helyzete tovább romlott, különösen miután Ausztriával június 30-ika óta nem volt kereskedelmi szerződése s a búzatermés erősen szenvedett a rozsda következtében. Az utóbbi veszteséget némileg kiegyenlítette a kedvező rozs-, árpa- és tengeritermés, ezeket a terményeket azonban nem oly könnyű jó külföldi valutáért értékesíteni. A mezőgazdasági árak tovább estek, egyes fontos ipari cikkei, árai azonban magasabbak, mint két évvel ezelőtt voltak. A magyar árak színvonala nem esett oly mértékben, mint több ország árindexe, úgy a városi, mint a vidéki népesség vásárlóképessége csökkent. Az 1931—32. évi összes állami deficit 160 millió pengő volt. Ennek körülbelül fele esik a közigazgatási deficitre, amely hiány majdnem teljesen az 1931 októberi program elfogadása előtt gyülemlett fel. A július 1-ével kezdődő költségvetési év eddigi eredményei arra utalnak, hogy a költségvetést revideálni kell és kemény intézkedéseket kell tenni az egyensúly helyreállítására az infláció elkerülése érdekében. Utal a jelentés a kormány változásra is és kiemeli, hogy az új kormány kijelentette, hogy legfontosabb feladatának tartja a pénzügyi egyensúly biztosítását. A program további jelentékeny pontjaiként jelöli meg a következőket: a dohányjövedék átalakítása kereskedelmi jellegű állami üzemmé; erélyes eljárás a fizetni tudó, de nem akaró adóalanyok ellen; a külföldi hitelezőkkel való tárgyalások siettetése és elismerése annak, hogy jelenleg nem tanácsos a mezőgazdasági adósságok végleges megoldását megkísérelni. A gazdaadósságok, a helyi közigazgatás és a közüzemek problémája A költségvetési egyensúly helyreállítása után következő fontos feladat, amely erre a kérdésre közvetlenül kihat, az a probléma, amelyet a júniusban az október 31-ével végződő időszakra életbe léptetett intézkedések képviselnek, amelyekkel a mezőgazdasági adósok bizonyos osztályai megvédetnek árverések ellen. Ha az ehhez hasonló intézkedések kiterjesztetnek, annak eredménye csak az lehet, hogy a mezőgazdaság általában megfosztatik a hitelszerzés lehetőségétől, még a legmegokoltabb szükségletei tekintetében is, mint például a termés finanszírozása, ami által a nagy többséget képező fizetőképes mezőgazdák bűntetteinek. A jelentésnek erre a részére az a megjegyzésünk, hogy a gazdák védelme az árverések ellen nem egy társadalmi réteg érdeke, hanem az egész országé, mert ha a mezőgazdasággal foglalkozók tönkre mennek, megszűnik nálunk az ipar és kereskedelem is és tönkre megy az egész ország. Ezért csak helyeselhetjük a kormánynak minden olyan intézkedését, amellyel az eladósodott s tönk szélére jutott gazdatársadalmat akarja a pusztulástól megmenteni. Százezer vidéki jön Budapestre nagyatádi Szabó István szobrának avatására November 20-án avatják fel nagyatádi Szabó István szobrát és az emlékbizottsági irodához érkezett bejelentések szerint a vidékről százezer vendég érkezik ebből az alkalomból Budapestre. ouanMMntHHH Képviselői beszámolók Dencz Ákos dr., a tamási kerület képviselője, Magyarkeszi, Kánya és Tengőd községekben tartott beszámolóján tájékoztatta választóit a jelenlegi politikai helyzetről és a Gömbös-kormány terveiről. Téglássy Béla dr., a paksi kerület országgyűlési képviselője, Nagydorog, Györköny és Hencse községekben beszámolót tartott. Ismertette Gömbös Gyula programját és felhívta választóit, hogy e program megvalósításában bizalmukkal és támogatásukkal legyenek az új miniszterelnök segítségére. ••••••••••MM*0000000HM Kitüntetéshez, kinevezéshez dísztávirattal gratuláljunk