Új Barázda, 1933. január (15. évfolyam, 1-5. szám)
1933-01-01 / 1. szám
1933 január 1, vasárnap ára 10 fillér Budapest, XV. ékf. 1. nyári INIMMZM ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. Mr. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Budapest, VIIl. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: József •163—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Az új esztendő küszöbén írta PJ/V TÉR CASXCO országgyűlési képviselő Van egy magyar nóta, borongós, kiket simogató: „a csipkés szélű fehér kicsi kendőről". Azt kérdi tőle a költő: „Drága kicsi kendő, mondd meg nékem, mit hoz a jövendő?" Mit nem adnánk egy ilyen csipkés szélű, kis fehér kendőért, ha benne olvashatnék a magunk, nemzetünk és népünk jövendőjét, melybe most, mikor átlépjük az újév küszöbét, fürkésző szemmel tekint bele minden jó magyar. Mostanában az uj esztendők nem úgy virradnak ránk, mint valaha. Csendes téli tájakon, fehér magyar mezőkön, melyeken még zimankós időben is ott világlott a béke sugara. Béke a szivekben, béke a magyar rónákon. A szemekben a nyugodt megélhetés tudatának fénye. Évek óta fojtott légkörben köszönt ránk az ujesztendő. Borús, vihartelt felhők jelzik útját. Gondterhes homlokon aggódó magyar szem nyugtalan tüze kémleli , jövevényt és palotákban meg bogárhátú kisházakban egyformán tör fel a sóhaj. Meghozod-e már te újév a magyar éjszaka végét, a virradatot ? Megtanultuk már az elmúlt tizenöt esztendő folyamán, hogy nagy történeti átalakulásokat kényelmesebb az iskoláskönyvekből olvasni, mint a saját bőrünkön kitapasztalni. A legtöbben közülünk inkább élnének szürkébb, de csendesebb időben, mint a mostaniban, melyben történelem csinálódik. Ezekkel szemben azt hirdetem : Bár értem elkeseredésüket, még sincsen igazuk. A búzaszem, amelyet a magvető elszór és amelynek hideg földbe veti az ágyát, megadja magát sorsának, jóllehet érzi, hogy a földben halál vár reá, mert tudja, hogy uj vetés, uj kalász életének ő a feltétele. Neki nem jut a zöldelő vetés örömeiből, ő nem ringathatja fejét a simogató szélben s nem fürödhet napsugárban, ő nem ragyoghat, mint az aranyszínű kalász, az ő sorsa mostoha az ő szerepe a legfontosabb: ő adja az életet vetésnek, kalásznak, így van ez a nemzetek életében is. Vannak nemzedékek, kiknek a zöldelő vetés, vannak olyanok, kiknek az érett kalász, de olyanok is, kiknek a vetőmag sorsa jut. A mi nemzedékünknek a Gondviselés azt a sorsot jelölte ki, hogy egy véres háborúban elvettessünk és egy gyilkos békében elhaljunk, mint búzaszem az anyaföldben, de csak azért, hogy belőlünk sarjadjon ki a magyar jövő zöld vetése és egy jobb kor aratása. Ha nehéz is e sors, mely nekünk jutott, mégis áldásos, mert belőle sarjad a magyar virradat. De van egyéb okunk is, hogy bizakodóbb lelkülettel fogadjuk az újév köszöntését. Igaz, a világ láthatóra borult, terhes felhők járnak az égbolton. Tele viharral, zivatarra és mégis mintha pirkadva a magyar éjszakában... A magyar koldusbot megfaragójának, a kegyetlen párizsi békének tartópilléreire a történelem rátette fűrészét. Már nemcsak a mi gyenge korunk, hanem a nagyhatalmak országaiból is egyre többen húzzák a nagy fűrészt, pedig ha egyszer széjjelesnek rabságunk ketrecének oszlopai, ez a magyar nélkülözésnek is végét jelenti. Az olasz-magyar és az osztrákmagyar kereskedelmi szerződések is jóval biztatnak. Pattannak a gyűrűk, melyek eddig fojtogattak. Kormányunk haladjon csak tovább ezen az úton, mert ezen révbe érünk. Gömbös Gyula miniszterelnök jó oldalán fogta meg a magyar sorsot, mert tudta, hogy koldus nemzettel nem lehet nagy történelmi feladatoknak nekivágni, elsősorban a magyar gazdasági élet dermedtségébe vitt bele új lendületet azzal, hogy számára piacokat teremtett. Először élni, aztán bölcselkedni, — mondja egy latin közmondás. Nálunk is ennek az ervnek kell érvényesülnie. Életre és kenyérrel és nem politizálásra éhez a magyar. A politika poshadt vizeiben is mintha új áramlás, friss mozgás indult volna meg. Fiatalos lendület, keményebb léptek üteme hangzik a közélet terén. Mozog végre minden, ami eddig tétlenül nézett a jövőbe, mint a struccmadár, mely homokba dugja fejét és úgy várja sorsát. Nincs tehát ok az elbusulásra. Ha nehezek is az idők, mi is azzal vigasztalhatjuk egymást, mint a római hajósok .Láttunk már más viharokat is." Felemelhet bennünket az a tudat: kálváriánk nehezebbik részén túl vagyunk". Ha eddig kibírtuk, botorság, lenne tőlünk, ha most torpannánk meg, mikor már pirkad keleten. Ebben a reményben köszöntjük az e új esztendőt, ezzel a hittel lépjük át küszöbét és azzal az elhatározással vágunk neki a jövőnek, hogy megbirkózva minden nehézséggel, kicsikarjuk tőle egy jobb élet jussát. Ezzel az érzéssel tele a lelkünk, amikor olvasótáborunkat köszöntjük: Boldog újesztendőt! A kormány azon dolgozik, hogy a legkisebb kunyhók lakóin segítsen mondja Gömbös miniszterelnök karácsonyi nyilatkozatában Bethlen István gróf a mezőgazdaság veszedelméről A karácsonyi ünnep alkalmával két nagy fontosságú nyilatkozat jelent meg, amelyek a magyar jövővel foglalkoznak. Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozatát a legtekintélyesebb helyi lap, a Neue trek Presse közli és a nyilatkozatban a miniszterelnök többek között a következőket mondja: — Két Ilonári kormányzás után megállapíthatom, hogy az általam kidolgozott nemzeti munkaterv irányvonalát sikerült töretlenül megőrizni. Az új rezsim elsősorban abban különbözik az egyoldalú pártkományzatoktól, hogy én az egész nemzetet hívom fel a közös munkára, ahogy lerombolom az összes választófalakat osztályok és vallásfelekezetek között és hogy én minden munkaképes embert be akarok állítani a nagy nemzeti érdekek szolgálatába. Az aktuálispolitika ma mindenütt a világon gazdaságilag van determinálva és én is mindenekelőtt a gazdasági feladatok megoldását tűztem ki célul. Majd azzal fejezte be nagy érdekli nyilatkozatát : — Az ország minden lakójába beleoltottuk azt a meggyőződést, hogy a kormány éjjel-nappal azon fáradozik, hogy a legkisebb kunyhók és azok lakóinak sorsán is segítsen. Azok a tapasztalások, melyeket tervszerű vidéki viláimon szereztem, megerősítik azt a hitemet, hogy a nagy tömegek, amelyek előtt beszélek, becsületes törekvéseimet megértik és követnek. Bethlen István gróf a Budapesti Hírlapban megjelent terjedelmes cikkében, ugyancsak gazdasági kérdésekkel foglalkozik, de külön fejezetetszentel a mezőgazdaságnak, abból a szempontból, hogy Anglia megkezdte gazdasági életének széjjel választását és pedig olyan formában, hogy olyan kedvezményeket biztosít a mezőgazdasági termelésnek, amelyekkel kiszorítja teljesen előbbutóbb az eddig más mezőgazdasági államokból szerzett mezőgazdasági termékeket.Megkezdte ezt azzal, hogy olyan kedvezményeket biztosított a vajtermelésre, hogy ezzel kiszorítja a dán és holland vajat, amely természetszerűleg ilyenformán Németországba fog özönleni és ott le fogja nyomni a vajárakat. Németország ugyan máris módot keres arra, hogy eddigi vajbevitelét lecsökkentse és ha ez megtörténik, akkor a dunai államok, tehát Magyarország tejgazdasága is egyszerre elvesztik vajtermelésük számára a piacokat, pedig a tejgazdaság az egyedüli mezőgazdasági vállalkozási ág, amely ma még kifizeti magát. Ugyanez a sors érthet más mezőgazdasági terményeket is, — mondja Bethlen István gróf cikkében — ha Anglia ezekre nézve is kedvezményeket fog adni. Ilyen sorsrajuthat baromfi, tojás és gyümölcs, amely eddig megélhetést és megfelelő jövedelmet biztosított nagyszámú embernek, különösen pedig jobb életszínvonalat biztosított a kisgazdáknak. A magyar~cseh_ megállapodás részletei Tízmillió pengős keretű a megállapodás A cseh-szlovák köztársaság megbízottaival folytatott gazdaságpolitikai tárgyalások a karácsony előtti csütörtökön befejeződtek. A delegációk vezetőialáírták azt a megállapodást, amely a két ország közötti gazdasági forgalmat egyelőre,ez szabályozza. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy Csehszlovákiáitól csak annyi értékű áru lesz hozzánk behozható, amennyi, értékű mezőgazdasági terméket mi oda leviszünk. Ezenkívül lehetővé tétetett az is, hogy a múltban ide behozott cseh fémért még fennálló nyolcmillió cseh koronát kitérő tartozásunkat búza-, kukorica- és sertésszállítással egyenlítsük ki. Megegyezés jött létre aziránt, hogy magyar áruknak Csehszlovákián keresztül távolabb fekvő országokba történő ■kiszállítása alkalmával előálló vasúti fuvarkötségek kiegyenlítésére megfelelő értékű búzát vihessünk be Csehszlovákiába. Megegyezés jött létre továbbá aziránt is, hogy azelmúlt nyár folyamán a cseh kormánnyal kötött úgynevezett gyümölcsprovizórium, amelynek keretében nyári idénycikkekért cseh fa, faszén, rotációs papír, fonalak, egyéb ipari cikkek behozatalát vállaltuk, de amely idénycikkeket különböző okok miatt annak idején Csehszlovákiába a provideált érték keretében ■■kiszállítani nem lehetett, akként rendeztessék, hogy a behozott ipari cikkek ellenértéke most, utólag történt szállítások útján, különböző mezőgazdasági terményfeleslegeinkből nyerjen melegítést. Végül arról is történt gondoskodás, hogy addig is, amíg a két ország közötti áruforgalom végleges rendezést nem nyer, Magyarország jövő évi gázszénszükségletének egy része hizott magyar mangalicasertések árából nyerhessen kiegyenlítést. A szóbanforgó most megkötött egyezmények közel 60 millió cseh korona, vagyis hozzávetőleg 10 millió pengő értékű mezőgazdasági termékünk kivitelét fogják lehetővé tenni. Ennek főbb tételei: 20.000 darab hizott és, 1000 darab sovány disznó, 4000 darab juh, 7000 hektoliter bor, 2100 vagon búza. Az egyezmények, értelmében kivihető egyéb áruk: tojás, vagy zsír, szalonna, szalámi, kukorica, méz, hal, gomba és paprika. Az áruk szállításából előálló fizetések szabályozása a két ország Nemzeti Bankjainak tartatott fenn.