Új Barázda, 1933. április (15. évfolyam, 14-18. szám)

1933-04-02 / 14. szám

1933 április 8, vasárnap UJ bsrA/da Magyar műsort kér a rádiótól a falu népe — Levél a szerkesztőhöz. — Panaszos hangú levelet hozott a posta az Uj Barázdának. Nem fű­zünk hozzá megjegyzést, adjuk úgy, ahogy megiródott, de jogosult a pa­nasz és igy a rádiónak is teljesíteni is kell az abban foglalt kívánságokat. A levél a következő: Az Új Barázda R­t. szerkesztőségének Budapest. "Alulírottak azon kéréssel fordulunk tíz igen tisztelt szerkesztőséghez, hogy panaszunkat legyen szives eljuttatni a magyar rádióhoz a műsor megjaví­tása végett és egyben kegyeskedjék megmagyarázni neki, hogy a műsor megállapításánál gondoljon csak egy kicsit is arra a néposztályra, amely kinn lakik a tanyán és pusztán, a do­lognál nincs egyéb szórakozása, na meg a rádió, amikor neki való magyar nótát és cigányzenét ad, de ami na­gyon ritkán van. Van ugyan cigány­zene, de leginkább éjfélre teszik a magyar nótával. Hát most kérdjük az igen­t. magyar rádiótól, hogy aki egész nap szánt-vet, van annak kedve éjjel rádiót hallani? Mi úgy gondoljuk, hogy tegyék a jazz, opera és hangver­senyeket éjjelre, mert akik azt szere­tik hallgatni, bizonyosan nem kell ne­kik reggel­­4 órakor felkelni a jószág­­jukat megetetni az egész napi munká­ra. És még azt is kérdjük a 1. ma­gyar rádiótól, miért van folyton ide­gen nyelvű gramfonhangverseny, miért nincs magyar? Van pedig ele­gendő, telne belőle magyarra is idő, hisz oly sok szép magyar nótát, mulat­­tatót és cigányzenét és szórakoztatót hallottunk már régebben a magyar rádióban gramofonból is, most mást sem hallani, mint jazz és idegen, azaz nemzetközit és jön a tánczene, mi lenne más, mint a bigin, foxtrott és társai? Vasárnap és ünnepnap délutáno­kon, mikor legjobban ráérnénk, telje­sen törölve látjuk a mi kedvenc mű­­sorszámainkat és helyette van jazz és jazz, mint a mai nap is, pedig egy kis jóakarattal és helyes beosztással min­den panaszt meg lehetne szüntetni, nem pedig a falusi polgár rovására mindent a városi népnek adni. Mi is dolgos fiai vagyunk a magyar hazá­nak, mi is megköveteljük a magun­két; na nem, semmiért, minden hó el­sején lerójuk mi is a P 2.40-et, ha nehezen is. Kérésünket megismételve a t. Új Barázda szerkesztőségéhez, és fárad­ságáért előre is köszönetet mondunk, hazafias üdvözlettel a Szegvári Füg­getlenségi Kör rádió előfizető tagjai nevében. Szegvár, 1933 március 26. Bihari János. Arany­vámokat léptet életbe Ausztria Az osztrák pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely március 30-ával arany­­vámokat léptet életbe. Gyakorlatilag ez a rendelet azt jelenti, hogy a jelenleg érvényben lévő vámtéte­lek körülbelül 25 százalékkal drágulnak, amennyiben az aranyvámok átszámítási kulcsa március 30-tól kezdve a magánfor­galmi aranyjegyzés lesz, míg eddig a vámkezelésnél egy aranyschilling egyenlő volt egy papírschillinggel. Gabonára, ká­véra és kakaóra a vámemelés nem vonat­kozik. Japán kilépett a Népszövetségből A Shimbun Rengo japán hírszolgálati iroda közlése szerint a Titkos Tanács összeült és egyhangúlag jóváhagyta Ja­pán kilépését a Népszövetségből. A Tit­kos Tanács ily értelemben jelentést tett a mikádónak, aki erre felhatalmazta a kormányt, hogy Japán kilépését távirati­lag tudassa a Népszövetség titkárságá­val. A japán kormány el is küldte a táv­iratot Gemibe. Tűz asz óbudai hajógyári s­zigeten Hétfőn éjfélkor a Dunagőzhajózási Társaság óbudai hajógyári telepén tű­z ütött ki. A riasztó hírre három tüzérség vonult ki tolólétrákkal, fecskendőkkel a hajógyári szigetre. Alarmírozták a tűz­oltóság nemrég megszervezett roham­csapatát, amelynek emberei gáz- és füst­­álarcokkal, különleges oltószerszámokkal felszerelve robogtak riadóautójukon a hajógyárhoz. A tűz a hajógyári szigetnek a Margit­sziget felé eső oldalán keletkezett, a köz­ponti anyagraktár területén. Itt áll egy hatalmas, száz méter hosszú és hatvan méter széles, magas épülettömb, amelyben főként festék- és olajraktár volt régebben elhelyezve. Ezek a raktárhelyiségek ki­ürítés és áthelyezés alatt állnak, az épü­let egy részét már le is bontották. A még épségben maradt épületrészekben raktár­­helyiségek vannak, azonkívül néhány la­­kásrész. Ebben az épületrészben ütött ki a tű­z és a jórészt faszerkezetből álló építmé­nyen szélsebesen terjedt, úgyhogy rövi­desen hatalmas lángoszlopok csaptak fel s az egész épület lángtengerben úszott. Köröskörül különféle raktárak és műhely­épületek állnak áruval és szerszámokkal zsúfolva és az a veszedelem fenyegetett, hogy a tű­z ezekre az épületekre is át­terjed. A tűzoltók egyszerre több oldalról árasztották el vízsugarakkal a lángban álló épületet, egymásután többször is se­gítséget kértek a központi tű­zőrségtől, rohamcsapat teljes erővel birkózott lángokkal. Éjszaka egy órára nagyjából tisztázó­dott, hogy tulajdonképpen mi történt. Az épülettömbben nemcsak raktárak és lakó­helyiségek voltak, hanem rajzterem is, ahol a hajómodellek rajzain dolgoztak és itt őrizték ezeket a rajzokat. A rajzter­mek körül csaptak fel először a lángok. A tűzoltóknak sikerült megmenteni az épületnek azt is részét, ahol a lakások vannak elhelyezve, itt semmi baj sem tör­tént, az épület többi részén még folyt az oltás munkája. A rendőri bizottság még a tűzoltók munkája közben megkezdte a vizsgálatot, hogy megállapítsa, hogy mi okozta a tü­­zet. Az épülettömb közel áll a Dunához, ahol sok hajó horgonyoz. A hajók matró­zai itt a szigeten járnak keresztül, lehet, hogy valamelyik matróz gondatlanul el­dobott gyújtója idézte elő a veszedelmet. A rokkanttörvényt tárgyalja a képviselőház A képviselőház­­kedden folytatta a rok­kanttörvény tárgyalását. Simon András volt a vita első szónoka, aki a javaslatot elfogadta. Beszéde közben összetűzése támadt Somssich Antal gróf független kisgazdapárti képviselővel, de az ülés végén kölcsönösen kimagyarázták a vita hevében elhangzott kifakadásokat. Viszsonyi János felszólalása után Szilágyi Lajos tartalmas, alapos és nagyhatású felszólalásában politikai nap­­lopásnak nevezte a sok fölösleges beszé­det, amely a rokkantjavaslat vitájában elhangzik. Weltner Jakab szocialista beszéde után Korodi-Katona János a különböző ál­lami kedvezmények revízióját sürgette a rokkantak érdekében. Esztergályos János szocialista felszóla­lása után megállapították a szerdai ülés napirendjét és ezzel az ülés véget ért. Interpellációk éjfélig A szerdai ülésen folytatták a rokkant­­javaslat tárgyalását. Mü­ller Antal azt kérte, hogy a rokkan­tak érdekében vegyék revízió alá a kü­lönböző engedélyeket, amelyeket nem rok­kantak élveznek. Somssich Antal gróf arról beszélt, hogy sok a panama. Gömbös Gyula miniszterelnök kérte, hogy pontosan adja elő a panamákat, hogy eljárhassanak ellenük. Tóth Pál és Meskó Zoltán felszólalásai után Gömbös Gyula miniszterelnök beterjesz­tette az 1931/32. évről szóló zárszámadá­sokat. Ezután napirendi vita következett, melyben Szilágyi Lajos, Pakots József és Somssich Antal gróf szólalt fel. Somssich gróf megállapította, hogy a Gömbös kormányelnöksége óta egy csomó panama tényleg kivizsgáltatott és most fel­hivja a miniszterelnök figyelmét kü­lönböző állami ügyekre, amelyek vizsgá­latra és tisztázásra szorulnak. Felemlí­tette a rádióügyet is, amely nem nevez­hető panamának, de — szerinte — min­denféle közmegbotránkozást okoz. Gömbös Gyula miniszterelnök kijelen­tette, hogy tudomásul veszi a bejelentése­ket, bár azok között sok van, amely már vizsgálat alatt áll. Tiltakozik azonban az ellen, hogy a rádiót vádakkal illessék, mert a rádióvállalatot a legkorrektebbnek ismeri, mely nemzeti szempontból is ki­váló munkát végez. Patacsi Dénes személyes kérdésben tör­tént felszólalása után következtek az in­terpellációk, melyek során Kátay Miklós földművelési miniszter kijelentette, hogy a tejrendelet néhány napon belül meg­jelenik. Az ülés éjfél után ért véget. A felsőház is ülést tartott szerdán. Napirend előtt Szontagh Jenő a magyar gazdák súlyos helyzetét tette szóvá, majd megszavazták a vízitársulatokról szóló törvényjavas­latot. Az Eternit-művek igazgatója kölcsönt folyósított egy műszaki főtanácsosnak és egy főmérnöknek A főmérnök öngyilkosságot követett el Az Eternit-művek ügyével kapcso­latosan a királyi ügyészség indítványozta a vizsgálóbíró előtt Czárán Péter műszaki tanácsos és Klein Mór igazgató előzetes letartóztatásának fenntartását. A vizs­gálóbíró hétfőn kihallgatta a gyanúsította­kat, majd kihirdette előttük végzését, mely szerint mindkettőjük előzetes letar­tóztatását megvesztegetés bűntette im­én fenntartja. Úgy Czárán, mint Klein fel­folyamodást jelentettek ide a királyi ítélő­tábláihoz. A vizsgálat ernyedetlen buzgalommal folyik tovább az Eternit-gyár vesztegeté­sei ügyében. Klein Mór vallomásából ki­derült, hogy összeköttetésben állt Lavotta Gyula székesfővárosi műszaki főtanácsos­sal. Klein Mórék szállították annak idején az élelmiszer nagy vásártelep épületének tetőfedő anyagát és ennél a szállításnál Lavotta főtanácsos, mint a közélelmezési ügyosztály műszaki alosztályának a veze­tője, a szállítás egyik ellenőrzője volt. A szállítás után Lavotta főtanácsos 1700 pengő kölcsönt kapott Kleintól. Az igaz­gató hangoztatta, hogy szó sincs megvesz­tegetésről, egyszerűen csak mint ismerő­sének, szolgálatot akart tenni Lavottának a kölcsönnel. Kiderült még az is, hogy Klein ismeretségben állt Józsa Jenő fő­mérnökkel is, aki az Állami Vas-, Acél- és Gépgyár műszaki osztályán teljesített szolgálatot. Eleinék esztendők óta szállí­tottak palát tetőfedés céljára az Állami­­ 3 ! Ne feledje el az új sorsjátékhoz osztalysorsjelu szerencseszámat levelezőlapon vagy telefonon NÁLUNK MEGRENDELNI R­ T. BUDAPEST, AXDRASSY.PT . Tel.: 21-6-47 ♦ Vasgyárnak s innen származik az isme­retségük. Józsa főmérnök kölcsönének az ösz­­szege már néhány ezer pengőre rúg. Klein erre az esetre vonatkozóan kijelen­­tette, hogy nem vesztegette meg a főmér­nököt, csak szívességet tett a kölcsön­­a­dással. Erről a fordulatról természetesen érte­sült a székesfőváros, valamint az Állami Gépgyárak vezetősége is és Lavotta fő­­tanácsost Józsa -főmérnökkel együtt szer­dán kihallgatta a rendőrség Lavotta Gyula műszaki főtanácsos nem tagadta, hogy pénzt vett fel Klein Mór­tól. Határozottan kijelentette azonban, hogy ő nem vesztegették meg, csupán ki­sebb kölcsönt fogadott el. A kölcsön elle­nében semmiféle előnyben nem részesí­tette Kleinéket, a szállítás ellenőrzésnél rigorózusan járt el, pontosan a szabályok­hoz tartotta magát és semmi büntetendő cselekményt nem követett el. Hasonlóan védekezett Józsa Jenő főmérnök is, aki szintén hangoztatta, hogy nem történt megvesztegetés, kölcsönt kapott, de en­nek fejében nem kedvezett a szállítónak és nem szegte meg hivatali kötelességét. Miközben a kihallgatások folytak, a rendőrség az iratokból és más adatokból igyekezett megállapítani, milyen módon történtek a szóbanforgó szállítások. A vizsgálat kiderítette, hogy úgy Klein Mór, mint Lavotta Gyula és Józsa Jenő igazat vallottak, amikor azt állították, hogy a a tetőfedőanyag szállítása körül nem történt szabálytalanság. Ennek ellenére is megindult az eljárás Lavotta Gyulával szemben. Józsa Jenő ellen már nem lehet eljárást indítani, mert az ér­zékeny lelkű ember csütörtökön reggel vadászfegyverével főbe lőtte magá­t és azonnal meghalt. Marton Bélát választották­ a MOVE országos elnökévé A MOVE szombaton tartotta ezévi or­szágos közgyűlését. A közgyűlésen Mar­ton Béla országgyűlési képviselő nagy­hatású elnöki megnyitó beszéde után egy­hangú lelkesedéssel a MOVE országos elnökévé választotta Marton Béla ország­gyűlési képviselő, gazdasági főtanácsost; társelnökök lettek: Tabódy Tibor ország­gyűlési képviselő, vitéz Mándoky Nándor nyug. ezredes-lelkész és Gálócsy Árpád bányamérnök; alelnökök: Zsindely Fe­renc országgyűlési képviselő, Endre László főszolgabíró s végül ügyvezető al­­elnökké választották Szeder János gépész­mérnököt. A tisztújítás után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel táviratban üdvö­zölte vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, a MOVE örökös díszelnökét és vitéz tarcsai Göm­bös Gyula miniszterelnököt, a MOV® örökös tiszteletbeli elnökét. A­ kollóslyuk (liba, pulyka, kacsa) fészkébe ,,Argenta“ féregirtó tojást he­lyezzen, mert meg­védi csibéit az élős­ködő és betegségeket terjesztő tetvektől és átkáktól és igy sok pénzt takarít meg vele! Prospektus kívánatra ingyen! A féregirtó tojások ára (kicsi) 30 fillér, (nagy) 50 fillér. Már 6 drb. nagy, vagy 10 drb. kicsi tojás rendelésnél szállítás ingyen! Gyártja és forgalomba hozza: ,,Argenta“ laboratórium, Putnok, postafiók 35. Ügynökök felvétetnek.

Next