Új Barázda, 1933. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)

1933-09-03 / 36. szám

a Tisza-csatorna megépítésének problé­májáról és általában a magyar hajózási kérdésről. A szolnoki fogadtatás A tanulmányi után résztvevőket vivő hajó • kedden,hét órakor érkezett m­eg Szol­nokra, ahol a kikötőt és a kikötő­ melletti Tisza-szálloda és kilétét Tam­pionokkal vilá­gították ki. Az érkező hajót Szolnok vá­­ros előkelőségei fogadták és­­a törvényha­tóság nevében Alexander Imre alispán rö­vid beszédben üdvözölte a vendégeket, akiknek nevében Kállay Miklós földműve­lésügyi miniszter szintén régidi­ beszédben válaszolt, megköszönve az­ üdvözlést és hi­vatkozott arra, hogy hálásan gondol­ Szol­nokra mindig, mert onnan indult ki a ti­szai út­ gondolata. Este fél 9 órakor a Ti­­­sza-szálló kerthelyiségében­ társa­svacso­­rát rendeztek a vendégek tiszteletére. Őszi pillangós takarmánymagvak kedvezményes kiosztása 30 százalékos árkedvezménnyel igényelhetnek a 100 holdon aluli birtokosok szöszösbükköny, pannon­­bükköny, őszi takarmányborsó, két éves somkóró, bíborbere és lucerna vető magvakat A m. kir. földművelésügyi miniszté­rium 54.396—1933. II. 1. számú leiratá­val arról értesítette a kamarákat, hogy a kisgazdák őszi takarmánymag ellátását megkönnyíteni kívánja azzal, hogy be­szerzési ár 30 százalékát viseli. Eszerint tehát gazdáink az őszi pillangós takar­­mánymagvakat, nevezetesen a biborkerét, szöszösbükkönyt, pannonbüfékönyt, őszi takarmányborsót, két éves fehér somkó­­rót, ezenkívül a lucernamagot is a piaci­ áron­­alul, 30 százalékos kedvezménnyel kaphatják, ha igény­lésüket a községi elöl­járóság által igazolva az kamarákhoz be­­­­küldik. "­­ Tájékoztatásul közöljük a jelenleg ér­vényben­ levő napi árakat, kilogrammon­ként .­­ Amennyiben­ a napi árak időközben es­nek, úgy természetesen az alacsonyabb árak lesznek irányadók. A vetőmag tisztaságát és minőségét ille­tőleg közöljük, hogy annak miniszteriális előírás szerint is a M. Kir. Vetőmagvizs­gáló Állomás által előírt követelmények­nek kell megfelelni. Az ólomzárolt vető­magvak határértékei a fent felsorolt ve­tőmagvaknál a következők: „ Az igénylések községenként,összeírva és a­ községi elöljáróság által igazolva augusztus végéig küldendők be a kama­rákhoz. Bíborhere 45 fillér Szöszösbükköny 38 fillér Pannonbükköny 30 fillér Őszi borsó 30 fillér Lucerna, fehér, ólomzárolt 130 fillér, , Kétéves, fehér somkóró 140 fillér Tisztaság Csiraképesség Tisztaság Csi­raképesség Szöszösbükköny 93% 92% Bíborhere 94% 85% Pannonbükköny 90% 95% Ősziborsó 94%V' 94% Lucerna 96% 90% Somkóró 95% 90% Teny­észbaromfi kiosztás A földművelésügyi miniszteri a baromfi­tenyésztés­ fejlesztése a hazai baromfiál­lomány felfrissítése érdekében az ősz fo­lyamán, szeptember, október és november hónapokban 15.000 darab fajtiszta te­­nyészkolkást oszt szét a tenyésztők között egy csereakció keretében. A csereakcióhoz szükséges, állategészségü­gyileg teljesen kifogástalan, tisztavérű­ Rhode Islalla red és nemes parlagi kakasokat az állami fel­ügyelet alatt álló baromfifarmok fogják szállítani a földművelésügyi miniszté­riumnak. A cél a tökéletesen nemesített magyar parlagi baromfi kitenyésztése amelynek nemcsak húsa, hanem tojásho­zama és tojásának minősége is teljesen kielégítő s főleg a külföldi államok igé­nyeit fedezni tudja majd. VI BARÁZDA 1933 szeptember 1. vasárnap In, itiiiMMif1 Nagy ünnepségekkel nyitották meg a Balatoni Bor- és Szőlőhetet Ragyogó nyári idő kedvezett a Balatoni Bor- és Szőlőhét megnyitó napjának. A Budapestről, Kecskemétről és Pester­zsébetről induló filléres vonatok jegyei már napokkal előbb elkeltek, s az égész Dunántúl minden városából ezrei érkez­tek a látogatóknak­ a Balatoni Bőrzérre, melynek ünnepségei Balatonfü­reden, Sió­fokon, Balatonföldváron és Badacsonyban zajlottak le.. A filléres vonatok sokezer főnyi és a Dunántúl sokszáz főnyi kö­zönségén ki­vül­­ a balatoni fürdők vendé­gei és többszáz, a fővárosból lerándult külföldi is részt vett az ünnepségeken. Az ünnepségek központja Balatonfüred volt, melynek parti sétányán mintegy harminc balatoni nádból kiképzett borsátor állt s a parton ötezer Vendég várta az ünne­pél­ye­i megnyitást. Féltizenegy órakor érkezett Siófok felől hajón Barcza Ernő földművelésügyi ál­lamtitkár, hogy Kállai­ Miklós földmű­ve­lésügyi­­miniszter nevében megnyissa a Balatoni Borhetet. Az államtitkárt S Mes­­terházy Ferenc főszolgabíró, a Börhetet rendező Magyar­ Szőlőbirtokosok Orszá­gos Szövetségének vezetősége, Zalavár­­megye több előkelősége és­­ számos gazda­küldöttség fogadta es, s kísérték a disz­­emelvényig. A­ közönség lelkes, tüntetése mellett előbb Cs. Darab József községi bíró üdvözölte az államtitkárt, majd dr. Polgár Lajos, a Szőlőbirtokosok Országos Szövetségének igazgatója beszélt és mu­tatott rá arra, hogy nemcsak nemzetgaz­dasági, de idegenforgalmi szempontból is milyen nagyjelentőségű a­­ magyar szőlő- és borkultúra bemutatása és ogyértelmű propagálása, amint ez a Balatoni Borhét keretében törtünik. Barcza Ernő államtitkár­ tolmácsolta válaszában Rád­ay Miklós földmivelés­­ü­g­yi miniszter üdvözletét és­­elismerését, majd így szólt:­­ "­­ Annak az egységnek nevében nyi­tom m­eg a Balatoni Bort és­­Szőlőhetet, mely mindnyájunkat eltölt a magyar föld szeretetében. Az ünnepélyes megnyitáson többek kö­zött résztvettek­­.­­ Darányi Kálmán dr miniszterelnökségi államtitkár, Szili­ Kálmán dr. kult­uszó 1i anttitkár, Fekete József főjegyző, Somogyi Imre főbíró, Babits Endre esperes, Vámos Géza refor­mátus lelkész, Diczenty Dezső az Ampe­lológiai Intézet igazgatója, dr. Szabó és dr. Fellner, a Külkereskedelmi Hivatal csoportvezetői, dr. Fleizmann Zoltán és Bravn Károly a Magyar Szőlőbirtokosok Országos Szövetségének igazgatói. A balatonfüredi ünnepség főeseménye délután négy órakor zajlott le. A faluból a balatonfüredi fürdőtelepre szüreti fel­vonulás volt. A menet élén’ lovasok és cserkészek ha­ladtak. Lombdíszes szekerek hatalmas hordókat’,és óriási üvegeket hoztak, fel­tüntetve r­aj­­uk­ az egyes­ balatoni bor­fajtákat és azok ismert neveit. Szemkáp­ráztató színekben vonult fel a­­balaton­­menti népi viselet, fiatal legények és leá­nyok vonultak csapatokban és ültek dí­szes szekereken. Sőt egy négykerekes lapos, széles kocsira­­ még Bőre Gábor le­gendás­­ présházát is felépítették jószír népi humorral. Úgy a szüreti felvonulás­nak, mint a befejezésül rendezett kör­magyarnak lelkes közönsége és nagy si­kere volt. Az érdeklődő közönség töme­gében volt Kánya Kálmán belügyminisz­­ter is, mint egyszerű néző. Hasonlóan jól sikerült ünnepségek­­vol­tak Siófokon, Földváron és Badacsonyban is. A­­fürdőtelepek sétányain borsátrak­ban mutatták be és adták el a bort kis tételeklátt. A filléres von­atok közönségé­nek alig volt olyan tagja, aki nem pa­lackozott, vagy demizsonnal teli borral indult volna vissza. A badacsonyi szőlős­gazdák pincéiket is kinyitották és bemu­tatták a közönségnek. Egymagában Ba­dacsonyban ötezer liter bort adtak el a termelők. . Anyagi támogatás hiánya miatt veszedelem fenyegeti a gyöngyösi háziipart Válságban az európai hírre vergődött játékkészítés A gyöngyösi játékkészítő tanfolyamot a Heves megyei Gazdasági Egyesület szer­vezte meg és tartotta fenn. A legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén Györffy Kálmán alelnök jelentette be, hogy a tan­folyamon a rendelkezésre álló összegek felhasználásával egészen a legutóbbi na­pokig még voltak bizonyos munkák ki­adhatók. Mivel azonban az értékesítés csak november-december hónapokban ve­heti kezdetét, az egyesületnek nem lesz módjában a téli munkanélküliséget olyan érezhetően enyhítő akcióját folytatni. Tá­mogatást sehonnan se kaphatott az egye­sület, amelynek nem állnak olyan anyagi erőforrások rendelkezésére, hogy vagyo­nát ebbe az egy akcióba fektesse bele s ezért a játékkészítő tanfolyamtól bizo­nyos tőkét ki kell vonnia. A döntést — mint a Gyöngyösi Hírlap írja — egyelőre februárig elhalasztották, azonban a tanfolyam fölött ezzel talán a lélekharangot kongatták meg. Nem lehet és nem szabad ezért a lépésért a Gazda­sági Egyesületet hibáztatni. Sőt a testület megtette kötelességét, sőt azon túlmenően is áldozatokat hozott az európai hirű tan­folyamért, amelynek sikere érdekében teljes erkölcsi presztízsét és minden be­folyását latba vetette. De végre is a Hevesvármegyei Gazdasági­­Egyesületnek más feladatai és céljai vannak s a ható­­ságoknak, a kormánynak lett volna köte­lessége, hogy hóna alá nyúljon ennek az életrevaló vállalkozásnak s inkább ebbe a tanfolyamba fektette volna, bele azokat az összegeket, amelyek a Szterényi József báró elnöklete alatt álló Háziipari Szö­vetkezet meddő és kudarcos tapogatózá­sai alatt az utolsó fillérig elvesztek. Nem akarjuk ezeket a dolgokat, ame­lyek fölött keserűséggel már napirendre tért a közvélemény, újból előrángatni, de úgy érezzük, hogy kötelessége a kormány­nak ezt a tanfolyamot és annak a sok száz embernek kenyerét megmenteni akiknek kereseti lehetőséget teremtett a HGE s ezzel is enyhí­tette azt a munka­­nélküliséget­, amely ellen küzdeni a kor­mány elsőrendű kötelességének tartja. Az alföldi sómezők feltárására ajánlkozik egy német tőkecsoport Az Alföldkutató Bizottság Szolnok és Szeged környékén hatalmas kiterjedésű sótelepekre bukkant s azok kellő kihasz­nálás mellett fedezni fogják egész só­szükségletünket, amit most külföldről va­gyunk kénytelenek import útján kielégí­teni. • Az alföldi nagy só­mező felfedezésének Ik­re nagy érdeklődést keltett a német ve­gyészeti körökben is, melyek elhatározták, hogy a kutatások eredményeinek meg­vizsgálása céljából Magyarországra kül­dik szakértőiket. Tökéletesen érthető a németek érdeklő­dése a magyar alföldi febelétek iránt mert ezek­ megfelelő kihasználása az ő magyarországi üzletüket veszélyezteti. A helyzet ugyanis az, hogy ma sószü­kségle­tünknek mintegy nyolcvan százalékát Németországban szerezzük be, 20 százalé­kát pedig Ausztriában. Ez a mennyiség a múlt évben 767,343 mázsára rúgott 3,716.000 pengő értékben. A németek tehát kerek hárommillió pengőt veszítenek évente a magyar alföldi főtelepek feltárá­sával. Éppen ezért még idejében igyekez­­nek a felbecsülhetetlen értékű kincs ki­használásába tőkéjükkel bekapcsolódni, hogy veszteségüket, legalább némileg is ellensúlyozzák. Mint a Debreceni Újság írja, főként a Solvay- konszern érdeklődik az alföldi sőtelepek iránt s arra való hivatkozással, hogy Erdélyben már, a háború előtt ma alapított vegyészeti gyárat, megfelelő tá­jékozódás után hajlandónak ígérkezik az Alföldön is a szódagyártásra berendez­kedni. Ehhez a Solvay-konszern elsősor­ban magyarországi követeléseit akarja felhasználni. Élelmezési szaktanfolyam a kecskeméti m. kir. Gazdasági Szaktanítónőképző intézetnél Közérdekű­ és figyelemreméltó, új in­tézmény megvalósítását határozta el a Föl­dm­­űvelés­ügyi Minisztérium azzal, hogy a kecskeméti Gazdasági Szaktanítóképző Intézet kebelében és azzal párhuzamosan a­z. évi október hó elejével élelmezéstani szaktanfolyam megnyitását rendelte el. Érzékenyen hiányolta a közélet azt a helyzetet, hogy mindezideig nem volt olyan intézménye az országnak, amelyből a modern háztartás, minden ágazatát felölelő elméleti és­ gyakorlati oktatás ré­vén, kórházak, szanatóriumok, szállodák, panziók és egyéb intézmények, valamint különösen nagyobb magánháztartáson gazdaságos, továbbá diatetikai, valamint konyhatechnikai szempontból tökéletes szem­vezetésre szakerők képeztessenek ki. Örömmel kell üdvözölni a Földművelés­ügyi Minisztérium elhatározását, hogy megértve az­ idők változását, életre hív egy a kulturállamokban régebb idő óta működő s a gyakorlati életnek szóló in­tézményt, amelynek létesítésével nem­csak hiányt pótol, hanem az­ erre a pá­lyára hivatott nők elhelyezkedését nagy­ban előmozdítja. Céltudatos a Minisztérium intézkedése azért is, mert az államháztartás mai súlyos helyzetében anélkül juttatja, meg­valósításhoz az­ elismerésre méltó, elhatá­rozást, hog­y az államnak legcsekélyebb anyagi áldozatot okozná. A Kecskeméti Gazdasági Szaktanítónő­­képző intézet kellemes elhelyezésével, első­rendű felszerelésével minden befektetés nélkül kiválóan alkalmas az új intéz­mény befogadására, míg az oktatás az eddigi két intézmény tanári testülete által nyer ellátást, akik közül a női tanerők az új intézmény céljának megfelelően már átképeztettek. Az élelmezéstani szaktanfolyam­ tanul­mányi ideje 1938 október 1-től 1934 jú­nius 30-ig tart. A tanfolyam a Gazdasági Szaktanítónő­­képző intézet igazgatása alatt áll. A felvételre vonatkozó pályázati hir­detmény iránt a Gazdasági Szaktanítónő­­képző Igazgatóságánál, Kecskemét, lehet érdeklődni. Az iparosadósságok konvertálását kérte az iparosparlament Több, mint nyolcszáz ipartestületi ki­küldött jelenlétében vasárnap délelőtt folyt le az iparosok országos kongresz­­szusa Keszthelyen. Előző este felavatták Pap Józsefről, az IPOSz elnökéről elne­vezett emlékserleget. A vasárnapi tanács­kozáson Pap József elnökölt, aki üdvö­zölte a vendégeket, köztük Töry Gergely államtitkárt, aki Gömbös Gyula minisz­terelnök megbízásából jelent meg a kon­gresszuson. Az államtitkár válaszában utalt arra, hogy a kormány­­mindig kész, hogy az iparosok kívánságait meghall­gassa és az iparosságot megsegítse. Visz­­szautasítja azt a vádat,­mintha az iparo­sok hálátlanok lennének, mert az iparo­sok azokat, akik önzetlenül dolgoznak érettük, mindig meg is becsülik. Ezután Rakovszky Iván, Keszthely vá­ros képviselője beszélt, majd Pap József elnök számolt be az elmúlt év eseményei­ről, azt kívánva, hogy a kormány meg­felelő összeget bocsásson rendelkezésére az iparosságnak konvertálásra. Végül a benyújtott indítványokat tárgyalták, majd elhatározták, hogy a jövő évi or­szágos iparoskongresszust Kecskeméten tartják meg.

Next