Új Barázda, 1933. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)
1933-09-03 / 36. szám
1333 szeptember 3. vasárnapi IHRAMZM 11 kormányzó a szolnoki busakiállításon A tiszai hajózás fontosságáról beszélt a kormányzó A tiszai emlékút — melyről lapunk más helyén emlékezünk meg — kiemelkedő eseménye volt, hogy a hajó Szolnokon időzése alkalmával megjelent az ottani buzakiállítás megtekintésére a kormányzó is. Szerdán délelőtt negyed tizenegy órakor érkezett Szolnokra szárnysegéde kíséretében vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Pár perccel előbb érkezett József Ferenc dr. királyi herceg. A kormányzó, akit a fellobogózott városháza előtti téren többezer főnyi lelkes közönség várt, autójából kiszállva, az ott várakozó miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők és más előkelőségek kíséretében a városháza dísztermébe ment, hogy megtekintse a búzakiállítást. Itt Kuszka István, a Jásznagykun- Szolnok vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, nyugalmazott főispán, üdvözölte. Beszédében kiemelte a magyar búza páratlan minőségét. A kiállítás célja elsősorban az, hogy erről tanúságot tegyen és felhívja rá a malmosok és az ipar figyelmét. Majd Isten áldását kérte a kormányzóra. A kormányzó a hajóutak fejlesztéséről Horthy Miklós kormányzó az üdvözlésre a következőkben válaszolt: — Azért jöttem Szolnokra megnézni a búzakiállítást, hogy ezzel is aláhúzzam annak a fontosságát, milyen nagy jelentőséget tulajdonítok én is a Tisza hajózhatóságának. Nagyon örülök ennek a megmozdulásnak, mert tudom, hogy minden erőösszpontosítás csak áldásos termést hoz. — Ha körülnézünk, azt találjuk, hogy mindenünk jó. Jó a tokaji borunk, kitűnőek a lovaink, nagyon jó a búzánk, gyümölcsünk, csak nem eléggé törődtünk azzal, hogy hogyan tudnák ezeket a kiváló cikkeket ügyesen értékesíteni, akár a belföldön, akár a külföldön. Erre kell tehát minden erőnket összpontosítanunk és teret szereznünk a jó termés értékesítésére. A hajózás elsőrendű fontosságát történelmi példák is igazolják. Nálunk már a budapesti dunai kikötő is nagy lehetőségeket rejt magában, ha ki tudjuk építeni megfelelő szállítási összeköttetéseinket. Kimagasló fontosságúnak tartom e vidék hajózásának fejlesztését. A víziutak hiányának következménye, hogy ennek a vidéknek gazdái, kénytelenek kedvezőtlen feltételek mellett is piacra dobni terményeiket. Beszéde végén a kormányzó örömének adott kifejezést a felett, hogy ezen a vidéken is megmozdultak a gazdák és segíteni igyekeznek a helyzeten. Ennek az akciónak megindításával kimondhatatlanul nagy munkára vállalkoztak, de bízunk benne, hogy a magyar gazdák szívóssága és kitartása diadalra juttatja a felmerült gondolatot. A kormányzó ezután megtekintette a kiállítást és a látottak felett teljes megelégedését fejezte ki. A kiállításról kíséretével együtt a Tisza-szállóba hajtatott, melynek éttermében a város villásreggelit adott a kormányzó tiszteletére. A délelőtt folyamán értesítés jött Monorról, hogy Albrecht királyi herceg gépkocsiját útközben géphiba érte és így csak késéssel érkezhet Szolnokra. A kormányzó a Tisza-szálló éttermében rendezett villásreggeli után kíséretével együtt 12 óra 20 perckor a Lukács Béla-hajóra szállt és elindult Csongrád felé. A Tisza partját mintegy háromkilométeres szakaszon ellepte a közönség, amely zugó éljenzéssel és kendőlobogtatással üdvözölte a kormányzót. A búza vetésterülete változatlan, a hüvelyeseké növekedett Most készült el az 1932—33-as vetésterület adatainak összeállítása, amely igen érdekes képet mutat arról, hogy milyen irányban történik a mezőgazdasági termelésnek a piaci igényekhez hozzásimuló átszerveződése. Az első érdekesség, ami megfigyelhető, hogy a búza vetésterülete a termelésnek a balettán keresztül történő támogatása ellenére sem szaporodott, mert a 0,2 százalékos emelkedést nem lehet annak nevezni. Az előző évben 2.760.997 hold volt a búza által bevetett terület, a most záruló esztendőben pedig 2,767.832 hold. A gaise nőneműek közül csak a rozs és az árpa vetésterülete növekedett észrevehetőbben, a rozsé 6.5 százalékkal, az árpáé pedig 3.3 százalékkal. Az árpánál a szaporulat azért érdekes, mert két évvel ezelőtt a terület erősen visszaesett, úgy látszik, hogy az állattartás előtérbe kerülése és az ipari szükséglet elősegítette az árpa termelését. A gabonaneműek kisebb fajtái közül érdekes, hogy a köles által bevetett terület 22.621 holdról 15.834 holdra, vagyis 30 százalékkal esett vissza, ezzel szemben a tatárka vetésterülete 838 holdról 1248 holdra, azaz 48,9 százalékkal szaporodott. Igen érdekes, hogy a gazdaközönség figyelme fokozottan fordul a hüvelyesek és a kereskedelmi növények felé. A hüvelyesek közül feltűnő a magnak való borsótermelés feltűnő szaporodása. Itt a vetésterület 22.008 holdről 30.325 holdra, pontosan tehát 37,2 százalékkal ugrásszerűen emelkedett. Ez elsősorban a külföldi számlákra történő bérmagtermeléssel van összefüggésben. Ez új üzletág meghonosítását jelenti. Ugyanígy megfigyelhető a lencse termelésének felkarolása, ami úgyszólván néhány esztendőnek az eredménye. Régen voltaképpen a Székelyföld adta az ország lencsetermelésének túlnyomó részét. Amikor ez a rész leszakadt az ország testéről, lencséről egy ideig még importra is szorultunk. Most már a legutóbbi esztendőben vetésterülete 20.992 hold volt, szemben ez előző évi 14.239 holddal. Más szóval a lencsével bevetett területe egy év alatt 47.4 százalékkal növekedett. A kereskedelmi növények közül a komlóval bevetett terület 171 holdról 252 holdra, vagyis 47.4 százalékkal, a kenderé 11.629 holdról 14.749 holdra, vagyis 27,2 százalékkal, a máké pedig 13.671 holdról 24.047 holdra, pontosan 75,9 százalékkal szaporodott. A mák területének ez a megduplázódása az idei máktermés értékesítése körül bizonyos nehézségeket is okoz és a termelő gazdákat a közös értékesítés megszervezésére kényszeríti. A len vetésterülete 20.7 százalékkal, a napraforgóé 12.5 százalékkal emelkedett. A herefélék közül csak a lucerna vetésterülete mutat 6.4 százalékos szaporulatot, míg a többieké valamivel visszaesett. A paradicsom termelésére használt területnek 4575 holdról 5420 holdra való szaporulata részben a gyárak feldolgozásával, részben pedig a külföldi érdeklődéssel van összefüggésben. A fűszerpaprika vetésterülete 20,3 százalékos apadása visszatükrözi azt a nehéz helyzetet, amelybe ennek a cikkünknek értékesítése jutott. Kétezer lelkész és presbiter a nagykőrösi országos presbiteri gyűlésen Baltazár püspök az idegen érdekek és erők harcáról Vasárnap zajlott le Nagykőrösön a református presbiterek országos gyűlése. A résztvevők impozáns menetben vonultak fel a templomhoz. Elől egy lelkész nemzetiszínű szalaggal átkötött bibliát vitt és őt követték Baltazár Dezső, Farkas István püspökök, továbbá ötszáz lelkész és ezerötszáz presbiter. Az istentiszteletek során Ravasz László dr. püspök mondott beszédet. — Ha egy nép, egyház, testület, lélek Krisztus keresztjébe fogódzott, — mondotta a püspök — sem háborúk, sem békék, sem kataklizmák, kormányváltozások, politikai rendszerek meg nem ingathatják. Az istentisztelet után szintén a templomban megkezdődött a presbiteri értekezlet, amelyen Petri Pál dr. államtitkár, a kultuszkormány üdvözletét tolmácsolta. — Türelmesek vagyunk minden felekezet tagjaival szemben — úgymond — belső erők koncentrációja vezessen bennünket. Ezután Baltazár Dezső dr. püspök, mint a presbiteri szövetség elnöke, megnyitó beszédet mondott. — Jóllehet a világban — úgymond — szerte mindenütt a földkerekségen, itthon, legszűkebb hazánkban is, békétlenség, nyugtalanság, harag, gyűlölség, pusztító ösztön átka dúl, én mégis békességgel köszöntelek titeket. Szólt az ősök megpróbáltatásairól, majd így folytatta: — A mi megmérettetésünk mértéke is olyan, mint az övék. A mi megpróbáltatásunk ideje sem enyhébb, mint az övék. A tudományok sokféle szele fáj az újabb időkben. Régi bibliai és régi emberi és nemzettörténelmi igazságokat próbálnak a sarkukból kivetni idegen érdekek és erők. Ebben a szélben nem jár az Isten lelke, ebben a világ lelke tusakodik, amely mindig el akarja oltani az örök igazságok szövétnekét, hogy lidércfényével ingoványokba vezesse és veszejtse a téveszthető tömegek millióit. A gyűlés ezután táviratilag üdvözölte a kormányzót, majd a tisztújítás során megválasztották a több, mint száztagú vezetőséget. A résztvevők az ülés után Arany János és a Hősök szobrához vonultak, délben a város különböző pontjain volt ünnepi ebéd. Nincs szó református politikai párt alakításáról A nagykőrösi ORSE-kongresszussal kapcsolatban elterjedt az a hír, mintha 3 külön, önálló kálvinista politikai pártot kívánnának szervezni. Ezzel szemben mérvadó helyen rámutatnak arra, hogy Baltazár Dezső dr. püspök-elnök az Országos Református Invesbiteri Szövetség nagyválasztmányának ülésén a következő, félreérthetetlen nyilatkozatot tette: — A vezetőségnek az a történelmi tapasztalata, hogy mindenkor, amikor az egyházat pártszerűleg belevitték a politikába, sohasem a politika nyert vele nemesebb elemeket, hanem ellenkezőleg: a politika profanizálta az egyházat. Füvön való tehát, hogy minden ilyen pártalakulásra vonatkozó kombináció ellenkezik a református közérdekkel. is ágfalvai csata 12-ik évfordulója A múlt, vasárnap volt tizenkettedik évfordulója annak, hogy a Sopron megszállására készülő osztrák csapatokat a magyar felkelők Ágfalvánál feltartóztatták és visszaszorították. Az ágfalvai ütközet első hősi halottja a kecskeméti származású Bamcsi László felkelő volt. Emlékére szülővárosa, Kecskemét, az elesés színhelyén, Sopron vármegye közönsége pedig a temetőben, Baracsy sírja fölé díszes emlékművet emeltetett, amelyekhez a város és község hazafias közönsége évről-évre elzarándokol. Az idei évfordulón Sopronból különvonat vitte az ünneplő közönség százait. A vármegye koszorúját Czilinger József főszolgabíró, a városét dr. Pekovits Artúr tb. főjegyző, a MANSz-ét özvegy Krétsy Ferencné alelnök, az ÉME koszorúját dr. Szerecs Szaléz bencés tanár, elnök helyezte el. A bensőséges ünnepet, amelyen a község lakói is nagy számban vettek részt, a Himnusszal fejezték be. Betörők kifosztották Pálffy János gróf bajmóci kastélyát Szerdán reggel a csehszlovákiai rendőrség a főkapitányságnak rádiógramot küldött, amelyben nagyarányú műkincsrablásról tett jelentést. A rádiógram szerint Pálffy János gróf híres bajmóci várában betörők jártak. A betörők teljesen kifosztották a vár kápolnáját, képtárát és fegyvertárát és rengeteg értékes holmit, festményt, ékszert és műkincseket vittek el. A tettesek kétmillió cseh korona értékű műtárgyat raboltak. A csehszlovákiai rendőrség minden európai állam rendőrségét értesítette a nagyarányú rablásról és azért küldött jelentést Budapestre is, mert nem tartja lehetetlennek, hogy a tettesek átszöktek a cseh-magyar határon. A rádiógram alapján a budapesti rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben a bajmóci műkincsek rablói Magyarországra szöktek volna, kézrekerítsék őket. A búza és rozs szállítási díját tíz százalékkal mérsékelte a kormány Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a kereskedelmi tárca körében a gabonaértekezlet előmozdítása tekintetében várható intézkedésekről a következő nyilatkozatot tette a sajtó számára: " Meg vagyok győződve arról, hogy azok a megállapodások, amelyeket gabonatermelésünk feleslegének külföldi elhelyezése érdekében létesítettünk, így különösen részemről legutóbb Rómában folytatott tárgyalások is rövidesen éreztetni fogják kedvező hatásaikat. Hozzá fog járulni ehhez az intézkedéshez, hogy a minisztertanács hozzájárulása alapján utasítottam a m. kir. államvasutakat, hogy a búzára és rozsra vonatkozó már korábban lényegesen csökkentett vasúti viteldíjat vasárnaptól kezdve további 10 százalékkal szállítsák le. MOTORJÁHOZ, TRAKTORJÁHOZ HASZNÁLJON SHELL MOTOR ÉS TRAKTOR OLAJAT díjtalan műszaki tanácsadó