Új Barázda, 1933. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)

1933-09-03 / 36. szám

1333 szeptember 3. vasárnapi IHRAMZM 11 kormány­zó a szolnoki busakiállításon A tiszai hajózás fontosságáról beszélt a kormányzó A tiszai emlékút — melyről la­punk más helyén emlékezünk meg — kiemelkedő eseménye volt, hogy a hajó Szolnokon időzése alkalmával megjelent az ottani buzakiállítás megtekintésére a kormányzó is. Szerdán délelőtt negyed tizenegy órakor érkezett Szolnokra szárnyse­géde kíséretében vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Pár perc­cel előbb érkezett József Ferenc­­ dr. királyi herceg. A kormányzó, akit a fellobogózott városháza előtti téren többezer főnyi lelkes közönség várt, autójából kiszállva, az ott várakozó miniszterek, államtitkárok, ország­gyűlési képviselők és más előkelősé­gek kíséretében a városháza díszter­mébe ment, hogy megtekintse a búza­­kiállítást. Itt Kuszka István, a Jásznagykun- Szolnok­ vármegyei Gazdasági Egye­sület elnöke, nyugalmazott főispán, üdvözölte. Beszédében kiemelte a magyar búza­ páratlan minőségét. A kiállítás célja elsősorban az, hogy er­ről tanúságot tegyen és felhívja rá a malmosok és az ipar figyelmét. Majd Isten áldását kérte a kormányzóra. A kormányzó a hajóutak fejlesztéséről Horthy Miklós kormányzó az üd­vözlésre a következőkben válaszolt: — Azért jöttem Szolnokra meg­nézni a búzakiállítást, hogy ezzel is aláhúzzam annak a fontosságát, milyen nagy jelentőséget tu­lajdonítok én is a Tisza hajóz­hatóságának. Nagyon örülök ennek a megmozdu­lásnak, mert tudom, hogy minden erőösszpontosítás csak áldásos ter­mést hoz. — Ha körülnézünk, azt találjuk, hogy mindenünk jó. Jó a tokaji bo­runk, kitűnőek a lovaink, nagyon jó a búzánk, gyümölcsünk, csak nem eléggé törődtünk azzal, hogy hogyan tudnák ezeket a kiváló cikkeket ügye­sen értékesíteni, akár a belföldön, akár a külföldön. Erre kell tehát min­den erőnket összpontosítanunk és te­ret szereznünk a jó termés értéke­sítésére. A hajózás elsőrendű fontos­ságát történelmi példák is igazolják. Nálunk már a budapesti dunai kikötő is nagy lehetőségeket rejt magában, ha ki tudjuk építeni megfelelő szállí­tási összeköttetéseinket. Kimagasló fontosságúnak tar­tom e vidék hajózásának fej­lesztését. A víziutak hiányának következmé­nye, hogy ennek a vidéknek gazdái, kénytelenek kedvezőtlen feltételek mellett is piacra dobni terményei­ket. Beszéde végén a kormányzó örö­mének adott kifejezést a felett, hogy ezen a vidéken is megmozdultak a gazdák és segíteni igyekeznek a helyzeten. Ennek az akciónak meg­indításával kimondhatatlanul nagy munkára vállalkoztak, de bízunk ben­ne, hogy a magyar gazdák szívóssága és kitartása diadalra juttatja a fel­merült gondolatot. A kormányzó ezután megtekintette a kiállítást és a látottak felett teljes megelégedését fejezte ki. A kiállításról kíséretével együtt a Tisza-szállóba hajtatott, melynek ét­termében a város villásreggelit adott a kormányzó tiszteletére. A délelőtt folyamán értesítés jött Monorról, hogy Albrecht királyi her­ceg gépkocsiját útközben géphiba érte és így csak késéssel érkezhet Szolnokra. A kormányzó a Tisza-szálló étter­mében rendezett villásreggeli után kíséretével együtt 12 óra 20 perckor a Lukács Béla-hajóra szállt és elin­dult Csongrád felé. A Tisza partját mintegy háromkilométeres szaka­szon ellepte a közönség, amely zugó éljenzéssel és kendőlobogtatással üd­vözölte a kormányzót. A búza vetésterülete változatlan, a hüvelyeseké növekedett Most készült el az 1932—33-as vetés­terület adatainak összeállítása, amely igen érdekes képet mutat arról, hogy mi­lyen irányban történik a mezőgazdasági termelésnek a piaci igényekhez hozzá­­sim­uló átszerveződése. Az első érdekes­ség, ami megfigyelhető, hogy a búza­ ve­­tésterülete a termelésnek a balettán ke­resztül történő támogatása ellenére sem szaporodott, mert a 0,2 százalékos emelke­dést nem lehet annak nevezni. Az előző évben 2.760.997 hold volt a búza által be­vetett terület, a most záruló esztendőben pedig 2,767.832 hold. A gaise nőneműek közül csak a rozs és az árpa vetésterülete növekedett észrevehetőbben, a rozsé 6.5 százalékkal, az árpáé pedig 3.3 szá­zalékkal. Az árpánál a szaporulat azért érdekes, mert két évvel ezelőtt a terület erősen visszaesett, úgy látszik, hogy az állattartás előtérbe kerülése és az ipari szükséglet elősegítette az árpa termelését. A gabonaneműek kisebb fajtái közül ér­dekes, hogy a köles által bevetett terület 22.621 holdról 15.834 holdra, vagyis­ 30 százalékkal esett vissza, ezzel szemben a tatárka vetésterülete 838 holdról 1248 holdra, azaz 48,9 százalékkal szaporodott. Igen érdekes, hogy a gazdaközönség figyelme fokozottan fordul a hüvelyesek és a kereskedelmi növények felé. A hü­velyesek közül feltűnő a magnak való borsótermelés feltűnő szaporodása. Itt a vetésterület 22.008 holdről 30.325 holdra, pontosan tehát 37,2 százalékkal ugrás­szerűen emelkedett. Ez elsősorban a kül­földi számlákra történő bérmagtermelés­­sel van összefüggésben. Ez új üzletág meghonosítását jelenti. Ugyanígy meg­figyelhető a lencse termelésének felkaro­lása, ami úgyszólván néhány esztendőnek az eredménye. Régen voltaképpen a Szé­kelyföld adta az ország lencsetermelésé­nek túlnyomó részét. Amikor ez a rész le­szakadt az ország testéről, lencséről egy ideig még importra is szorultunk. Most már a legutóbbi esztendőben vetésterülete 20.992 hold volt, szemben ez előző évi 14.239 holddal. Más szóval a lencsével be­vetett területe egy év alatt 47.4 százalék­kal növekedett. A kereskedelmi növények közül a kom­lóval bevetett terület 171 holdról 252 holdra, vagyis 47.4 százalékkal, a ken­deré 11.629 holdról 14.749 holdra, vagyis 27,2 százalékkal, a máké pedig 13.671 holdról 24.047 holdra, pontosan 75,9 szá­zalékkal szaporodott. A mák területének ez a megduplázódása az idei máktermés értékesítése körül bizonyos nehézségeket is okoz és a termelő gazdákat a közös értékesítés megszervezésére kényszeríti. A len vetésterülete 20.7 százalékkal, a napraforgóé 12.5 százalékkal emelkedett. A herefélék közül csak a lucerna vetés­­területe mutat 6.4 százalékos szaporula­tot, míg a többieké valamivel visszaesett. A paradicsom termelésére használt terü­letnek 4575 holdról 5420 holdra való sza­porulata részben a gyárak feldolgozásá­val, részben pedig a külföldi érdeklődés­sel van összefüggésben. A fűszerpaprika vetésterülete 20,3 százalékos apadása visszatükrözi azt a nehéz helyzetet, amelybe ennek a cikkünknek értékesítése jutott. Kétezer lelkész és presbiter a nagy­kőrösi országos presbiteri gyűlésen Baltazár püspök az idegen érdekek és erők harcáról Vasárnap zajlott le Nagykőrösön a re­­formátus presbiterek országos gyűlése. A résztvevők impozáns menetben vonul­tak fel a templomhoz. Elől egy lelkész nemzetiszínű­ szalaggal átkötött bibliát vitt és őt követték Baltazár Dezső, Far­kas István püspökök, továbbá ötszáz lel­kész és ezerötszáz presbiter. Az isten­tiszteletek során Ravasz László dr. püs­pök mondott beszédet. — Ha egy nép, egyház, testület, lélek Krisztus keresztjébe fogódzott, — mon­dotta a püspök — sem háborúk, sem bé­kék, sem kataklizmák, kormányváltozá­sok, politikai rendszerek meg nem ingat­hatják. Az istentisztelet után szintén a temp­lomban megkezdődött a presbiteri érte­kezlet, amelyen Petri Pál dr. államtitkár, a kultuszkormány üdvözletét tolmácsolta. — Türelmesek vagyunk minden feleke­zet tagjaival szemben — úgymond — belső erők koncentrációja vezessen ben­nünket. Ezután Baltazár Dezső dr. püspök, mint a presbiteri szövetség elnöke, meg­nyitó beszédet mondott. — Jóllehet a világban — úgymond — szerte mindenütt a földkerekségen, itt­hon, legszűkebb hazánkban is, békétlen­ség, nyugtalanság, harag, gyűlölség, pusz­tító ösztön átka dúl, én mégis békesség­gel köszöntelek titeket. Szólt az ősök megpróbáltatásairól, majd így folytatta: — A mi megmérettetésünk mértéke is olyan, mint az övék. A mi megpróbálta­tásunk ideje sem enyhébb, mint az övék. A tudományok sokféle szele fáj az újabb időkben. Régi bibliai és régi emberi és nemzettörténelmi igazságokat próbálnak a sarkukból kivetni idegen érdekek és erők. Eb­ben a szélben nem jár az Isten lelke, ebben a világ lelke tusakodik, amely mindig el akarja oltani az örök igazsá­gok szövétnekét, hogy lidércfényével in­­goványokba vezesse és veszejtse a téveszt­hető tömegek millióit. A gyűlés ezután táviratilag üdvözölte a kormányzót, majd a tisztújítás során meg­választották a több, mint száztagú veze­tőséget. A résztvevők az ülés után Arany János és a Hősök szobrához vonultak, délben a város különböző pontjain volt ünnepi ebéd. Nincs szó református politikai párt alakításáról A nagykőrösi ORSE-kongresszussal kapcsolatban elterjedt az a hír, mintha 3 külön, önálló kálvinista politikai pártot kívánnának szervezni. Ezzel szemben mérvadó helyen rámutatnak arra, hogy Baltazár Dezső dr. püspök-elnök az Orszá­gos Református Invesbiteri Szövetség nagyválasztmányának ülésén a következő, félreérthetetlen nyilatkozatot tette: — A vezetőségnek az a történelmi ta­pasztalata, hogy mindenkor, amikor az egyházat pártszerű­leg belevitték a politi­kába, sohasem a politika nyert vele neme­sebb elemeket, hanem ellenkezőleg: a poli­tika profanizálta az egyházat. Füvön való tehát, hogy minden ilyen pártalakulásra vonatkozó kombináció el­lenkezik a református közérdekkel. ­is ágfalvai csata 12-ik évfordulója A múlt, vasárnap volt tizenkettedik év­fordulója annak, hogy a Sopron megszál­lására készülő osztrák csapatokat a ma­gyar felkelők Ágfalvánál feltartóztatták és visszaszorították. Az ágfalvai ütközet első hősi halottja a kecskeméti szárma­zású Bamcsi László felkelő volt. Emlé­kére szülővárosa, Kecskemét, az elesés színhelyén, Sopron vármegye közönsége pedig a temetőben, Baracsy sírja fölé díszes emlékművet emeltetett, amelyekhez a város és község hazafias közönsége év­­ről-évre elzarándokol. Az idei évfordulón Sopronból külön­vonat vitte az ünneplő közönség százait. A vármegye koszorúját Czilinger József főszolgabíró, a városét dr. Pekovits Artúr tb. főjegyző, a MANSz-ét özvegy Krétsy Ferencné alelnök, az ÉME koszorúját dr. Szerecs Szaléz bencés tanár, elnök helyezte el. A bensőséges ünnepet, amelyen a köz­ség lakói is nagy számban vettek részt, a Himnusszal fejezték be. Betörők kifosztották Pálffy János gróf bajmóci kastélyát Szerdán reggel a csehszlovákiai rendőr­ség a főkapitányságnak rád­iógramot kül­dött, amelyben nagyarányú műkincsrab­­lásról tett jelentést. A rádiógram szerint Pálffy János gróf híres bajmóci várában betörők jártak. A betörők teljesen kifosztották a vár kápolnáját, képtárát és fegyvertárát és rengeteg értékes holmit, festményt, ék­szert és műkincseket vittek el. A tettesek kétmillió cseh korona értékű műtárgyat raboltak. A csehszlovákiai rendőrség m­inden európai állam rendőrségét értesítette a nagyarányú rablásról és azért küldött je­lentést Budapestre is, mert nem tartja le­hetetlennek, hogy a tettesek átszöktek a­ cseh-magyar határon. A rádiógram alapján a budapesti rendőrség megtette a szükséges intézke­déseket, hogy amennyiben a bajmóci mű­kincsek rablói Magyarországra szöktek volna, kézrekerítsék őket. A búza és rozs szállítási díját tíz százalékkal mér­­sékelte a kormány Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter a kereskedelmi tárca körében a ga­bonaértekezlet előmozdítása tekintetében várható intézkedésekről a következő nyi­latkozatot tette a sajtó számára: " Meg vagyok győződve arról, hogy azok a megállapodások, amelyeket gabona­­termelésünk feleslegének külföldi elhelye­zése érdekében létesítettünk, így különö­sen részemről legutóbb Rómában folyta­tott tárgyalások is rövidesen éreztetni fogják kedvező hatásaikat. Hozzá fog járulni ehhez az intézkedéshez, hogy a minisztertanács hozzájárulása alapján utasítottam a m. kir. államvasutakat, hogy a búzára és rozsra vonatkozó már korábban lényegesen csökkentett vasúti viteldíjat vasárnaptól kezdve további 10 százalékkal szállítsák le. MOTORJÁHOZ, TRAKTORJÁHOZ HASZNÁLJON SHELL MOTOR ÉS TRAKTOR OLAJAT d­íjtalan műszaki tanácsadó

Next