Új Barázda, 1934. január (16. évfolyam, 1-4. szám)

1934-01-07 / 1. szám

1934 január 7. vasárnap Budapest, XVI- évf. 1. szém Ám Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" címü füzetekkel együtt: Egész évre 6 penge, félévre 3 pengő­, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ­­ HARKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL , Budapest, VI. kerület, Eötvös-utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: .Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös-utca 4-5. A magyar feltámadás útján A trianoni békeszerződés reví­ziójáért folyó küzdelmünk az 1933. évben jelentős eredményeket mu­tat fel. Különösen Anglia terüle­tén fogadták megértéssel, az el­szakított magyar véreink és ma­gyar területeink visszaszerzésére irányuló törekvéseinket. A Magyar Revíziós Liga élén hazánk legna­gyobb írója Herczeg­ Ferenc buz­­gólkodik sikeresen a külföld felvi­lágosításában, s ezen munkájában rendkívül áldozatkész és értékes munkatársat nyert dr. Légrády Ottó személyében, ki anyagi áldo­zatokat nem kímélve négy nyelven megjelenő folyóiratok tízezreit küldi szerte a világba, hogy a ma­gyar fájdalmat, a magyar igazsá­got a maga könnyes valóságában tárja a külföld közvéleménye elé. Az elmúlt évben volt első ízben alkalmunk, a francia újságírás ve­zető egyéneinek itt, csonka hazánk területén, a lehetetlenül megálla­pított új országhatárok mentén megmutatni és bebizonyítani, hogy a trianoni szerződés, — Ma­gyarországi területi és néprajzi vi­szonyainak ismerete nélkül, a béke­­szerződés feltételeinek megállapí­tására delegált kisantant politiku­sok bemondása alapján,­­ a­­bosszúállás gondolatának jegyében jött létre. Az angol parlamentbeli képvise­lők külön csoportot alakítottak, mely képviselői csoport tagjainak száma már kétszáz felé közeledik és céljuk a trianoni szerződés mó­dosítása és ezzel kapcsolatban a Duna-medencében a béke megte­remtése. John Llewelyn és Robert Goyer az angol politikai élet ve­zető egyénei ismételt nyilatkoza­taikban adtak kifejezést meggyő­ződésüknek, hogy Európa békéjé­nek megtartásához első­sorban szükséges, hogy a Magyarországot ért súlyos sérelem orvosoltassék. Gömbös Gyula miniszterelnök a revízió szükségességét hangoz­tató nyilatkozatai, gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor képvise­lőink angliai útjukon tartott soro­zatos, értékes előadásai az angol közvéleményben már megteremtet­ték azt a hangulatot, mely szüksé­ges ahhoz, hogy a Nemzetek Szö­vetsége a trianoni szerződés mó­dosítására vonatkozó kívánságunk­kal érdemlegesen foglalkozhasson majd annak idején. Jehlicska Ferenc a csehszlovák állam által elnyomott tótok sérel­meit a francia és angol közönség elé már ismételten odatárta. A cseh és román nyelvfosztó intéz­kedések sem maradtak titokban külföldi barátaink előtt és mind­ezek a tények a külföld elfogulat­lan közvéleménye előtt parancsoló­­lag mutatnak rá a mielőbbi revízió szükségességére. A magyar igazság csillaga már bevilágítja Európa egét, a magyar feltámadás útja szélesedik immár. A magyar nemzet kálváriajáró útjában már vannak barátok, kik a keresztvivő nemzet verejtékét simogató kézzel letörlik, barátok, kik a kereszt súlyának nyomását enyhíteni segítenek. Bízzunk és reméljük, hogy kál­váriás feszületünket az 1934. év­­ben letűzhetjük a magyar diner­ben jelképezett hármas halmok csúcsaira, s a feszület lábánál örömkönnyes szemekkel ölelhetjük magunkhoz magyar testvéreinket és golgotha-járásunkban megszer­zőt és megszeretett jóbarátainkat. Szörnyű bányaszerencsétlenség Csehországban Százhuszonkét halott — Kétszáz árva Az Érchegységben, a Dux központ­hoz tartozó bányaigazgatóság terüle­tén, az Osset község határában levő Nelson tárnában szerda délután bá­nyalégrobbanás történt és­­az omlá­sok körülbelül 140 bányászt elzártak a külvilágtól. Rögtön óriási arányú mentőakció indult meg és a víztárná­­ban reggelre a felvonókosarat sike­rült annyira rendbehozni,­­hogy le­szabhattak a víztárnába. Reggel kiszabadult négy bányász egy oldalnyílásban. Ugyanonnan 16 halottat is kiástak. A tárna további elzárt részeiből ezután már semmi kopogtatásra nem jött válasz. A katasztrófa területét csendőrkor­don zárta el. Leírhatatlan jelenetek játszódnak le a munkások hozzátar­tozói közt. Csehországban 30 éve nem volt ilyen arányú bányaszeren­csétlenség. Általános vélemény, hogy a szerencsétlenséget a vállalat gon­datlansága okozta; az összes bizton­sági berendezés meglehetősen rossz állapotban volt. A menekültek elbeszélése A négy megmentett bányász el­beszéléséből semmi következtetést nem lehet levonni arra, hogy mi okozta a robbanást. Sürü gáz- és füstfelhő lepte meg őket munka köz­ben, mondták, erre sietve igyekez­tek elérni a föld felszínére vezető tárnát. Amikor látták, hogy a sürü füstben nem tudnak előbbre jutni, gyorsan visszafordultak és sikerült nekik a VIII. tárna egyik vészkijá­ratán át a föld felszínére jutni. A VIII. tárnában reggel négy óra tájban be kellett szüntetni a mentési munkálatokat, mert a bányából feke­te füst tódult ki. A bányát rögtön betömték és csak kis közlekedő részt hagytak szabadon, nehogy tűz támad­jon. A nap folyamán eltakarították ■a tárnaépület romjainak egy részét, hogy megakadályozzák a további be­­omlást. Tűz a föld alatt Újabb feltevés szerint gyúlékony gázok robbanásáról van szó, de lehet, hogy a dinamitraktár robbant fel. A bánya bent ég, a bentrekedtek meg­mentésére alig van remény, mert a hatalmas lángok óriási hőséget okoz­nak, minden bejárat be van temetve és az eltemetett tárnákból felszálló mérges gázok már a mentőlegénység néhány tagját is elkábították.­­ Szakemberek szerint a Nelson­bányában már napok óta bányatűz pusztított. Sok az árva A szakértők egybehangzó vélemé­nye szerint az oseki haláltárnában senki sem maradt életben. A 140 bá­nyász legnagyobb része 40 év körüli családos ember, akik körülbelül 200 árvát hagynak hátra. Borzalmasan hat, hogy a tárnából egyetlen szó, egyetlen segélykiáltás sem hallatszik, mert a mentőcsapa­tok tudatában vannak annak, hogy még sikeres munka esetén is legfel­jebb tömegsírt tudnak majd meg­nyitni. A mentési munkálatok során nyolc ember súlyos égési sebeket szenvedett, többet pedig súlyos gáz­mérgezéssel kellett kórházba szállí­tani. Terjed a tűz A mentési munkálatok a Nelson­tárnában nagyon csekély eredmény­nyel biztatnak. A 7. és 8. számú akna befalazását megkezdték, hogy a tűz terjedését megakadályozzák. A 3. szá­mú akna bejárata előtt több mint ezerfőnyi tömeg gyülekezett össze, mert kihirdették, hogy mentési mun­kálatok eredményét ma délben teszik közzé. A 3. számú aknában tegnap dél­után, mikor a szerencsétlenség tör­tént, százharmincegy bányász dolgo­zott, azonkívül kilenc felügyelő. A bányászok közül hatvankettő cseh, hatvannyolc német és egy lengyel nemzetiségű. A felügyelők közül ha­tan csehek és hárman németek. A munkások túlnyomó része nős, vagy családos ember. Malypetr miniszterelnök és Cseh közmunkaügyi miniszter csütörtökön meglátogatták a szerencsétlenség színhelyét, azután visszatértek Prá­gába. Legújabb jelentések szerint a men­tési munkálatok még jobban megne­hezültek azáltal, hogy a 7. és 9. ak­nában tűz ütött ki és más aknákból is láttak lángokat előcsapni. Újabb halott! A Nelson-bányában a déli órákban megtalálták még egy bányamunkás holttestét. A munkás a robbanás pil­lanatában társai közül a legmesszebb tartózkodott a robbanás fészkétől. Prágában külön bizottságot alakí­­t­ottak a duxi bányaszerencsétlenség okainak kivizsgálására. Kaspar dr. prágai érsek, a bánya­szerencsétlenség hátramadottainak segélyezésére 10.000 cseh koronát ado­mányozott. 5 éves törles­ztési kedvessm­ény a laösstartozások­ra A 33-as bizottság december 22-én ren­deletet fogadott el, amely ötéves törlesz­tési kedvezményt biztosít az adóhátralé­kokra, az OTI és MABI tartozásokra. A rendelet szövege a következő: I. fejezet. 1. §. 1. Mindazok az adózók, akiknek az 1933. évi helyesbített együt­tesen kezelt közadó előírása a 250 pen­gőt nem haladja meg, abban a kedvez­ményben részesülnek, hogy az 1933. évi december­­31-én fennálló adótartozásukat külön kérelem előterjesztése nélkül öt év alatt kamatmentesen törleszthetik, oly­­képen azonban, hogy a folyó adóknak megfelelő összegen felül éveként a hátra­lékos tartozásra még a folyó adóknak leg­alább 25 százalékát kötelesek befizetni. 2. Azoknak az adózóknak, akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege a 250 pengőt meghaladja, az adóhivatal, azoknak az adózóiknak pedig, akiknél az 1033. évi helyesbített előírás összege az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigaz­gatóság indokolt esetekben évi hat sgáya­lékos késedelmi kamat mellett legfeljebb olyan mérvű kedvezményeket engedé­lyezhet, mint amilyet az 1. bekezdés a 250 pengőnél kisebb adóval megróttnak biztosít. 3. Annál az adózónál, aki az előző bekezdés alapján részletfizetési kedvezményben részesül, az előző évről, fennmaradt hátraléka után az év folya­ma alatt felszámított késedelmi kamatok ötven százalékát, az év végén tőketarto­zása javára kell elszámolni, ha a hátra­lékos a fizetési kedvezmény feltételei ér­telmében fizetési kötelezettségének eleget tesz. A folyó adók után azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése eseté­ben felszámított késedelmi kamatok, a fi­zetési kedvezmény feltételei értelmében fizetendő összegekbe nem tudhatók be.­­ Az előző bekezdésben foglalt rendelke­zések a társulati adó alá tartozó adó­zókra nem alkalmazhatók. 2. §: Az a hátralékos, aki az 1. §-ban­ foglalt rendelkezések alapján engedélye­zett a fizetési kedvezmény feltételesk

Next