Új Barázda, 1934. április (16. évfolyam, 13-17. szám)

1934-04-01 / 13. szám

1934 április 1, vasárnap OBARAZDA A hét politikai eseményei Miniszterek gazdasági értekezlete — Franciaország fontos elhatározások előtt­­ Az osztrák kormány a volt közös javakról intézkedett — Törökország a Dar­danellák szabaddá tételéről — A jugoszláv belügy­miniszter beszéde A belső politikában az ünnepek előtti békességes csend honol. A ró­mai hármas találkozó után pihenőre utazott a magyar miniszterelnök, vi­szont az olasz-magyar-osztrák megál­lapodás alaposan felbolygatta kis­­antant szomszédaink nyugalmát, mert azóta folytonos utazgatások, konferenciák, hadvezéri találkozások egymást érik náluk. A húsvét után az olasz-magyar­­osztrák gazdasági kiküldöttek össze­ülnek Rómában, hogy a megkötött gazdasági megállapodások részleteit is megbeszéljék. Gazdasági miniszteri értekezlet Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklé­sével szerdán miniszteri értekezlet volt, amelyen a három gazdasági miniszter és Winchkler István, a Külkereskedelmi Hi­vatal elnöke vett részt. A gazdasági mi­niszteri értekezleten megállapították azo­kat az utasításokat, amelyekkel a magyar gazdasági küldöttség április hó 3-án út­nak indul Rómába, ahol a II. számú (gaz­dasági) jegyzőkönyv alapján április hó 5-én megkezdődnek az olasz-magyar­­osztrák külkereskedelmi tárgyalások. Az értekezlet után Gömbös Gyula miniszter­­elnök, aki a tárgyalás vezetése céljából programszerűen szakította meg üdülését, újra vidékre utazott. Franciaország fontos elhatározások előtt A francia kormány kíméletlenül előké­szíti a közvéleményt arra, hogy minden franciának súlyos áldozatokat kell hoznia. A kormányon belül nehézségek támadtak, mert Marquet munkaügyi miniszter nem akar lemondani arról a négymillió frank­ról, amelyet eddig az állam adott a tár­sa­dalombiztosítási alapnak. Ebben a kér­désben talán már a legközelebbi órákban minisztertanács fog dönteni. A szélsőséges pártoknál folytatott fegyverkutatások eredménye kisebb, mint amit a rendőrség és a kormány várt. Úgy lá­tszik, nem azokat a fegyverraktá­rakat találták meg, amelyekről az utóbbi időben szó volt. A kutatások buzgón foly­nak tovább, de a sajtónak egy része elé­gedetlen és nyíltan kijelenti, hogy az ál­lami közbiztonsági szervek, úgy mint az utóbbi időben több ízben, most is elkés­tek. A francia külügyminisztérium a legna­gyobb érdeklődéssel figyeli a varsói és a prágai kormány között támadt össze­ütközés lefolyását. Ezzel kapcsolatban be­avatott körökben arra utalnak, hogy Barthou prágai látogatásától a mostani körülmények között aligha remélhető, hogy közvetítést jelent Lengyelország és Csehország között, de mindenesetre a helyzetnek bizonyos tisztázását fogja maga után vonni, mert Barthou Varsó­ban felvilágosítást fog követelni Lengyel­­országnak a kisantant irányában való állásfoglalásáról. Ez annál is fontosabb, mert a kisantant állandó tanácsa, amely május 20-án ül össze Bukarestben, azzal a jelentéssel is foglalkozik majd, amelyet a kisantant három államának vezérkara dolgozott ki. Ebben a jelentésben tudvalé­vően szó van a kisantant hadseregeinek mozgósítási tervéről, amelynek módosítá­sát éppen a minap megkötött német—len­gyel meg nem támadási szerződés tette szükségessé. Az Intransigeant arról érte­sül, hogy Barthou külügyminiszter buka­resti látogatásának lehetősége egyáltalá­ban nincs kizárva. A francia külügymi­niszter felhasználná az alkalmat, hogy viszonozza Titulescunak párisi látogatá­sát, amelyet a román külügyminiszter áp­rilis első felére tervez a francia kormány meghívása következtében. Most már hivatalosan is összeállították Barthou látogatásának programját. A francia külügyminiszter három napig ma­rad a lengyel fővárosban. Tartózkodása során beható megbeszéléseket szándéko­zik folytatni Beck lengyel külügyminisz­terrel. Tiszteletére nagy fogadóestélyeket rendez Mosiczki lengyel államelnök és Pilsudszki tábornagy. A francia külügy­miniszter elsősorban tisztázni szándéko­zik azokat a félreértéseket, amelyek az utóbbi időben főképpen a lengyel—német szerződések megkötése következtében tá­madtak Lengyelország és Franciaország között. Varsóból egyenesen Prágába uta­zik Barthou. Az osztrák kormány életbe léptette az egykori közös alapokról kötött egyezményt Az osztrák kormány rendelettel lépteti életbe a Rómában, március 12-én kötött ostrák-a magyar egyezményt, amely az egykori közös osztrák-magyar hatóságok által kezelt alapok, a konzuli akadémia, a londoni követség­ palota és a bosznia­­hercegovina­ javak tulajdonviszonyait rendezi. Az egyezmény értelmében meg­szűnik az osztrák-magyar döntőbíróság előtt folyó eljárás. A bécsi Schallautzer-Gasse 4. számú ház, amely az osztrák fegyvertár tiszti és legénységi alapítványának tulajdona volt, a honvédtiszti segítőalap tulajdoná­ba kerül Ausztria kiszolgáltat Magyar­­országnak a magyar alapítványokból 51.900 forint névértékű magyar aranyjá­­radékkötvényt, 2.5 millió korona címletű más magyar h­áború előtti járadékot és 2.1 millió korona névértékű magyar hadiköl­­csönt. A konzuli akadémiának a Colle­­gium Hungaricumban levő hallgatói kivé­telesen bejáró hallgatóik lehetnek. A bosznia-hercegovinai javakból Ausztria 300 ezer svájci frankot utal át Magyar­­országnak. Az egykori osztrák-magyar londoni követség­ palotából eredő jogok Ausztriára szállnak át. Törökország a Dardanellák nemzet­közi övezetét meg akarja szüntetni Beavatott helyen úgy tudják, hogy Tö­rökország elérkezettnek látja az időt, hogy követelje a Dardanellák tengerszo­rosban a nemzetközi övezet megszünteté­sét és jogot ahhoz, hogy ezen a vidéken ismét erődöket építhessen. Kemál Husmi bej török népszövetségi kiküldött való­színűleg már meg is kapta az utasításo­kat, hogy ezeket a kívánságokat a népszö­vetségi tanács legközelebbi ülésszakán, sőt esetleg a lefegyverzési értekezleten is előterjessze. Jestics jugoszláv külügyminiszter expozéja a szenátusban A költségvetési vita során .Jestics kül­ügyminiszter beszédet mondott a szená­tusban Szerbia külpolitikájáról. A minisz­ter megemlékezett arról, hogy a kamará­ban elmondott beszéde óta történt az olasz, osztrák és magyar kormányfők ró­mai találkozása. A római jegyzőkönyvek­ről Jestics kijelentette, hogy a jegyző­könyvek nem elég pontosak és nem elég világosak az együttműködés célja és ter­jedelme tekintetében, de kifejezésre jut­tatnak bizonyos érdekközösséget és közös szempontokat, amiből a három egyébként politikai és gazdasági tekintetben eléggé különböző ország közös eljárása is követ­kezik. A jegyzőkönyvek szövege szerint a megállapodást a jövő hónapban fogják ki­dolgozni és majd akkor tűnik ki annak teljes alkotó értéke. Hangsúlyozta, hogy sem Szerbia, sem a kisantant jóakaratban soha nem volt hiány, ha az általános béke és a helyzet javítása érdekében komoly javaslatok me­rültek fel Középeurópa gazdasági meg­szervezése és együttműködése tekinteté­ben. Jóllehet, a Duna-medence gazdasági talpraállítására irányuló különböző ter­vek mélyén politikai célzatok rejtőzhet­nek, annyi bizonyos, hogy a dunai orszá­gok gazdasági megerősödése és együtt­működése a nemzetközi politikának egyik fontos kérdése. Középeurópa gazdasági­­kérdései fontos alkotóelemet az általános európai gazdasági kérdéseknek és a du­nai államok gazdasági válsága egyáltalán nem elszigetelt jelentőségű. A megoldás­nak széles alapon kell történnie és vala­mennyi érdekelt nemzetet be kell vonni az együttműködésbe. A bel­ügy- és pénzügy­miniszter tanácskozása a racionalizálásról Kmrédy pénzügyminiszter ma délelőtt felkereste hivatalába Ke­­resztes-Fischer belügyminisztert, akivel hosszantartó megbeszélést folytatott. Perczel Attila, a hiva­talok összevonásával és olcsóbbá tételével megbízott főosztály ve­zetője, adta meg a pénzügyminisz­ternek azokat a felvilágosításo­kat, amelyek a belügyminiszté­riumba idevonatkozólag eddig ki­fejtett munkáról szólanak. A racionalizálás dolgában, ér­tesülésünk szerint, párhuzamosan több törvényjavaslat készül. Eze­ket még a nyári szünet előtt a Ház elé akarja terjeszteni a kor­mány. Keresztes-Fischer belügy­miniszter legutóbb kijelentette, hogy a racionalizálási törvényja­vaslat úgyszólván gerince lesz a kormány tevékenységének. A cél: egyszerűbbé tenné az egész állami gépezetet, gyorsítani és olcsóbbá tenni a közigazgatást. minőség mag!­la MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSI RT. MOST CSAK BUDAPEST, Vili., RÁKÓCZI­ ÚT 7. 3 A felsőmezőgazdasági iskola tíz ével Ezelőtt tíz évvel Klebelsberg Kuni gróf és Komlé Gyula dr. alelnök, az Or­szágos Közoktatásügyi Tanáccsal kidol­gozták a felsőmezőgazdasági iskola szer­vezetét és kiadták annak részletes tan­tervét. Ebből az alkalomból gyűltek legutóbb össze a budapesti felsőmezőgazdasági is­kolában az ország négy iskolájának (Bé­késcsaba, Budapest, Gyöngyös, Orosháza)­ tanárai, mely gyűlésen Tass Ferenc bé­késcsabai igazgató hálával emlékezett meg az iskola alapítóiról. Örömmel üd­vözölte Hóman Bálint kultuszminiszter­nek az új műszaki és gazdaságtudomá­nyi egyetemre vonatkozó törvényjavasla­­tát, mely gazdasági szaktanárok képesí­tésének kérdését is van hivatva megol­dani. Horváth Károly dr. budapesti igaz­gató a tankönyvírás, illetőleg tankönyv­­kiadás kérdésével foglalkozott. A végzett növendékek megszervezése és a közöttük szükséges további kapcsolat fenntartásáról Sin István dr. mezőgazda, orosházi tanár értekezett. A legérdekesebb és legtöbb vitára adó pontot az a kérdés okozta, hogy váljon, a mezőgazdálkodás is képesítéshez köt­hető-e és célszerű volna-e ily irányú in­tézkedéseket foganatosítani? Gábris La­jos gyöngyösi gazdasági szaktanár elő­adására és javaslatára a gyűlés kimon­dotta: nemzeti és gazdasági érdek, hogy a magyar föld fokozatosan ahhoz értő emberek kezébe kerüljön. E téren első lépés lehetne az, hogy a megfelelő szak­képesítéssel rendelkező mezőgazdák bir­tok öröklésénél, vagy vételénél bizonyos kedvezményt kapjanak. Önmagát támogatja, íja az Új Barázdát ________________olvassa Az iskolán kívüli népművelés eredményei Évről-évre csendben, de eredményesen hálózza be az országot egy hatalmas kul­­túrmozgalom, amely önzetlen apostolok munkájára támaszkodik. Ebben a mozgalomban több, mint 17.000 népművelési előadó vesz részt, tehát egy hatalmas szellemi tábor, amely a falvak haladását, munkájá­nak tökéletesítését, látókörének ki­szélesítését szolgálja. A népművelési akció központi vezére kara Budapesten van és Pest vármegye népművelési akciójában teljesedik ki leg­inkább. Részt vesz azonban ebben a lel­kes munkában minden magyar megye, úgyszólván az egész ország, a magyar közigazgatás, az egyházi élet, valamint a közoktatás számos harcosa. A pestmegyei mozgalom, de­­közvetve az országos mozgalom élén id. Nevetős Gyula kultuszminiszteri tanácsos és Erdélyi Lóránt pestmegyei alispán állanak. Az ő munkájuk igyekszik gyakorlativá tenni a­ népművelés iskolán kívüli feladatait és kivetíteni a vidékre azoknak a kormány­zati tényezőknek az elgondolását, akik ennek a hasznos és szép munkának a ve­zetését irányítják. A legutóbbi statisztika szerint közel 2000 katolikus és protestáns lelkész, több mint 8000 tanító, 1400 tanár, kö­zel 1000 jegyző, másfélezer orvos vett részt a népművelési akcióban , ezek több, mint 195.000 órán át oktatták a falvak népét. Földbirtokos és gazda­tiszt alig 400 vesz részt ebben a fontos munkában. Minthogy itt elsősorban ter­melési és értékesítési kérdésekről, a falu munkájának megszervezéséről, a modern irányú kistermelési ágak kiterjesztésé­ről van szó, nagyon megnyugtató volna, ha ezen a téren a mezőgazdasági munka leghivatottabb szakértői nagyobb mérték­ben volnának segítségére a lelkes kultúr­­po­lítikusoknak

Next