Új Barázda, 1934. május (16. évfolyam, 18-21. szám)
1934-05-06 / 18. szám
2 A kecskeméti mezőgazdasági szakiskola vándorgyűlése Ágasegyházán Április hó 22-én az Ágasegyházai Gazdakör meghívására a kecskeméti m. kir. mezőgazdasági szakiskola Ifjúsági Gazdaköre Ágasegyházán vándorgyűlést rendezett, amelyre az iskola 6 tanára, tanuló ifjúsága és több kecskeméti és vidéki érdeklődő utazott ki. Az érkezőket Fleischmann Oszkár gazdaköri elnök, földbirtokos és az ágasegyházai gazdák az ágasegyházai, állomáson mintegy 20 kocsival várták. Az üdvözlések után a résztvevők tanulmányi szemlét tartottak Fleischmann Oszkár gazdaságában. Az intenzíven vezetett és szépen berendezett kimondottan futóhomoki szántóföldi-, kert-, zöldség és gyümölcs, szőlőgazdaság, valamint a mangalica tenyésztés és hizlalás igen lekötötte a résztvevők figyelmét. A tanulmányi szemle után a részt-vevők az ágasegyházai iskolába vonultak, hol Fleischmann Oszkár gazdaköri elnök megnyitó beszéde után Aigner Gusztáv igazgató ismertette a mezőgazdasági szakoktatás céljait, hivatását, mai jelentőségét. Értékes beszédét a tulajdonképeni vándorgyűlés követte, amelyen Havris János, Kiss Ferenc, Pető Pál és Pécsei Sándor II. éves, Györki Ferenc, Bilifalvy Ernő, Horváth András, Kiss Károly és Szécsényi Károly I. éves tanulók szerepeltek szórakoztató és tanító előadásaikkal. A jól sikerült és tanulságos vándorgyűlés után az Ágasegyházai Gazdakör társas vacsorán látta vendégül a résztvevőket. Amit a falu népének tudnia kell .. . Kajdy Béla balatonzamárdi főjegyző könyve Valahányszor egy olyan füzet, vagy könyv kerül a kezünkbe, amely a falu népének a felvilágosítását, művelését, törvénytiszteletre való oktatását célozza, különösen örül a lelkünk. Ilyen öröm fogott el bennünket és lett úrrá lelkünkön akkor is, amikor Kajdy Béla főjegyző igazán értékes könyvét elolvastuk, amely feltétlenül alkalmas arra, hogy mindenütt ott legyen, ahol a falu népe megfordul és ahol a falu népét szépre, jóra és hasznosra akarják tanítani. Erre a könyvre legalább is minden gazdakörnek és más hasonló falusi társadalmi egyesületnek szüksége van, hogy abból vasárnap és ünnepnaponként felolvasásokat tarthassanak a vezetők. Ez a könyv olyan úttörő munka a községi közigazgatás életében, amely mellet feltétlenül meg kell állani, pihenőt kell tartani és ajánlani kell nemcsak a gazdáknak, hanem mindazoknak, akik a falusi néppel állandó összeköttetésben vannak. Benne van ebben a könyvben minden, amire egy vidéken élő gazdaembernek, tanítónak és más elfoglaltságú vezetőembernek szüksége van, miért is a legmelegebben ajánljuk mindenkinek, aki tanulni és tanítani akar a falvakban. A terjedelmes, több, mint 430 oldalas, szépen kiállított vaskos könyv ára mindössze 6 pengő és kizárólag a szerzőnél, Balatonzamárdiban kapható. Postagalambok versenyrepülése Budapestről Hódmezővásárhelyre. A Kolumbia postagalambtenyésztők egyesületének vásárhelyi csoportja hétfőn reggel 8 óra 20 perccel Budapesten repítette ki galambjait. Az okos szárnyasok közül elsőnek — délelőtt háromnegyed tizenegy után 2 perccel, tehát 2 óra 27 perc alatt — Kincses János galambja érkezett meg Vásárhelyre. Második a 10 óra 57 perckor érkező Kardos Ferenc galambja volt, míg harmadiknak — 11 óra 15 perckor — Székely Imre csendőrségi irodafőtiszt galambja érkezett. CÍMBIZM 1934 május 6. vasárnap Az OMGE és a római tárgyalásod A gazdád és az olasz állatvámod Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya csütörtökön délelőtt Lolmsich László gróf elnökletével ülést tartott, amelyen Mutschenbacher Emil az OMGE igazgatója felhívta a gazdákat, hogy a júniusi Budapesten rendezendő nagyjelentőségű Nemzetközi Gazdakongresszuson minél többen vegyenek részt A mezőgazdasági helyzet megvitatására került ezután a sor. Mutschenhucher Emil igazgató azzal kezdte szavait, hogy a magyar ember hajlamos arra, hogy valamilyen csodától várja sorsának jobbrafordulását. Sajnos, ma az a helyzet, hogy már májusi eső is csodaszáruba megy. A másik csodavárás a római csoda. Kétségtelen, hogy a római egyezmény rendkívül fontos elvi jelentőségű, de csak akkor lesz gyakorlati értéke, ha végrehajtása valóra váltja a várt csodát. Magyarország számára az a sorsdöntő probléma a három államnak szorosabb együttműködése nyomán, hogy olyan terményárakat érjen el, amelyek a mezőgazdaság jövedelmezőségét biztosítják. Mert ha ez nem sikerül, nem él meg az országban se a bankár, se a kereskedő, se az iparos, se a munkás, de az állam sem tudja bevenni a költségvetés nem elő-irt bevételeket, De ma már bizonyos csökkent reménységgel nézünk a római egyezmény gyakorlati értéke felé. Egyelőre annyi a tény, hogy május 1-ével az olaszok felemelték az állatvámokat és a baromfinál egyenesen 35% a vámermelkedés. Egyúttal hónapokra osztották be a szarvasmarhakontingenst és ha egyik hónapban nem sikerül az egész mennyiségét eladni,az nem írható át a következő hónap felére. Nagy csalódást jelent ez a magyar gazdaközönségre nézve. Nem mondhatunk végleges ítéletet — mondta Mutschenbacher Emil — amíg a római tárgyalások eredménye nyilvánosságra nem kerül, de ami már nyilvánosságra került, annak a megjavítására van szükség, mert különben katasztrofális következményei lesznek az állattenyésztésünkre. Az osztrák és a német szerződéssel kell tehát ezt a szerződést megjavítani. Az új terméssel nem szabad úgy belemenni az új gazdasági esztendőbe, mint tavaly, mert kihasználták a nagy termést arra, hogy olyan betörést végeztek a gabonaárak tekintetében, amelynek a következményei még ma is érezhetők. Fontos, hogy a gazdák tudják, hogy mi lesz az értékesítéssel, nehogy megint „generál szósszal" higítsák fel a balettát. Végül a gazdatársadalom szervezettségével foglalkozott, amely nem kielégítő. A miniszterelnök azt mondta, hogy sok a mezőgazdasági érdekképviselet és egy is elég volna, úgyhogy jól fizetett tisztviselői legyenek. Tehát nyíltan nem az OMGE-ra gondolt, aki szerint igaza van a miniszterelnöknek, túltengés van az ilyen szervezetekből és a legtöbb ilyen szervezet csak papírosszervezet. Száztíz év óta nem volt ilyen meleg tavasz, szint az idei Amikor az idei tavaszon ránkköszöntött a kánikulai időjárás, egyhangú volt az a vélemény, hogy ilyen rendkívülihőségre nem emlékeznek még a legöregebb emberek sem. A magán időjósok napról-napra zivatart, fagyot jósoltak,, a Meteorológiai Intézet azonban naponta megcáfolta jelentésében a magánjósokat: meleget ígért és ez be is következett. Most, hogy az április—májusi napok kánikulája elérte tetőpontját, a Meteorológiai Intézet vezetői átvizsgálták évtizedekre visszamenőleg az időjárásról készített feljegyzéseket. Megállapították, hogy 110 éve nem fordult elő, hogy áprilisban ilyen meleg lett volna, mint az idén. Az időjósok szerint a különös meleget az állandó déli légáramlás okozza, mely száraz és meleg levegőt hoz felénk már majdnem két hónap óta. A melegnél azonban jelentősebb a szárazság. Az Alföldön már harmadig hónapja, egyes helyeken pedig már január óta jóval kevesebb a csapadék a rendesnél. Sajnos, ez a szárazság máris nagy károkat okozott. Különösen a rozs szenvedett sokat, de a többi növény helyzete sem kedvező. Sürgős szükség volna már jó, kiadós esőre. A szakértők véleménye szerint különben a meleg tavaszból nem lehet sem arra következtetni, hogy különösen meleg, sem pedig arra, hogy különösen hűvös nyarunk lesz. Amint a régi adatok mutatják, a szabálytalanul meleg tavaszra egyszer igen meleg, máskor igen hűvös, sokszor pedig egészen rendes nyári időjárás következett. Pénajt, Jeitelt, Kölcsönt! Nagyi Hangu Hirdetésed a vidéki újságodban Elővigyászatra intjÜk a gasztákat! Ezek alatt a hangzatos vezérszavak alatt hirdet 3—20 évi időtartamra, hat százalékos alapon, földbirtokokra, házakra, építkezésekre az 1932. évben „Magyar Gazdasági és Áruforgalmi Rt.“-re keresztelt „intézeti kölcsönöket, amely születésétől, vagyis 1918- tól kezdve 14 évig „Magyar Festék és Vegyipari Rt.“ címre hallgatott! Hirdet ezenkívül olcsó személyhiteleket, házbérhozam előlegeket, keretkölcsönöket. Finanszíroz, — amint mondja — gyárakat, vállalatokat. Ipari árukra hiteleket ad. Beruházási kölcsönöket, óvadékokat is ad, — ezt is az „intézet" mondja — bizalmi állásokhoz, házfelügyelőségekhez, stb. Értékesít ezenkívül árut, kölcsönt ad kereskedelmi árukra, értékpapírokra és értéktárgyakra. Hozzáteszi azt is, hogy magas összegű kölcsönöket! Most már, hogy megfelelő módon ismertettük ennek az Intézetnek nagyvonalú és nagyméretű üzletkörét, elmondjuk azt is, hogy mindezt a rengeteg munkát és bonyolult pénzügyi műveleteket egy teljesen különbejáratú bútorozott szobából intézi és pedig a cégbíróságnál nyert értesülésünk szerint, maga a vezérigazgató: Sattler Imre úr! Mi nem érdeklődtünk tovább az „intézet" iránt, amikor meggyőződtünk róla, hogy ezeket a nagyszabású üzleteket mindössze egy albérleti szobából intézi az igazgató úr,hanem kötelességszerűen figyelmeztetjük a gazdatársadalmat, hogy megbízásaival mindenesetre óvatos legyen, előzetes költségek adásától óvakodjék, mert ha sem a nagybankok, sem a középbankok, sem pedig az úgynevezett magánbankok, kölcsönöket egyáltalában nem folyósítanak, személyhitelt pedig egyáltalán nem lehet rendes, bankszerű feltételek mellett kapni, úgy legalább is kétel kedünk abban, hogy éppen a „Magyar Gazdasági és Áruforgalmi Rt." tudjon ilyen hatalmas pénzügyi programmot megvalósítani és a legkülönfélébb kölcsönöket nyújtani, amely életének tizenhat esztendejéből jó tizennégy esztendőt, mint festék és vegyipari részvénytársaság töltött el. Nekünk feltűnt az „intézetnek" a vidéki lapokban megjelent hatalmas hirdetése, éppen ezért kötelességszerűen utánajártunk a dolognak. Nem cifrázzuk, nem fujjuk fel a dolgot, hanem nyilvánosságra adjuk úgy, ahogy a valóságnak megfelel. Nem szabad annak megtörténni, hogy ezekben a különben is igen nehéz időkben, még vámszedői is legyenek a gazdáknak, akikre úgy látszik, a vidéki lapok révén az „intézet" támaszkodni akar. Fabínyi kereskedelemügyi miniszter nyitja meg a VI. Szegedi Ipari Vásárt A lüktető élet elevensége teszi mozgalmassá Szeged városát. Lázasan készülődnek a 17. Szegedi Ipari Vásárra, amely jóval felülmúlja az eddigi szegedi vásárok arányait. Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter, a Szegedi Inai-testület kérelmére vállalta, hogy személyesen nyitja meg a VI. Szegedi Ipari Vásárt. A vásáron az összes ipari szakmák képviseletében több, mint 300 iparos vesz részt. Jelentőséget nyert a vásár azáltal, hogy május 18-tól 27-ig felára vasúti jeggyel lehet Szegedre utazni és az igazolványok május 20-tól 29-ig érvényesek a visszautazásra. A Máv és Szcsev vonalain kívül Szolnoktól Szegedig és vissza május, 18-tól június 1-ig 50 százalékos kedvezmény van a MFTR hajóin is. Az utazási igazolványok az összes magyarországi menetjegy-irodákban kaphatók. I. ad. 112.015/1931 sz. IX. 2. Közlemény A ru. kir. posta a rádió fejlesztéseérdekében szükséges adatok, továbbá az új 120 Kw-os adóállomás működésével kapcsolatos vételi viszonyok megismerése végett folyó évi május hó 1-én az összes rádióelőfizetőiktől részletes statisztikai adatokat gyűjt. Az adatgyűjtés célját szolgáló sta- tisztikai lapokat május hó első napjaiban a levélkézbesítők viszik ki a rádióelőfizetőknek és a kézbesítéstől számított 3 nap múlva azokat ismét összegyűjtik. A statisztikai lap kitöltésére maga a nyomtatvány „Tudnivalók”” szövege kellő felvilágosítást nyújt Ha azonban esetleg ezen túlmenő útbaigazításra lenne szükség, a postahivatalok ezt a legnagyobb készséggel megadják. A statisztikai lapok kérdéseire a kitöltés egyszerűsítésének ..érdekében a legtöbb kérdésnél már előnyomtatott feleletek állanak az előfizetők rendelkezésére. Az ilyen esetekben a Választ csak a megfelelő felelet aláhúzásával kell megadni. Az országnak, a postának és a rádióelőfizetőknek egyformán érdeke, hogy a rádióval kapcsolatban pontos statisztikai adatok álljanak rendel-kezésre. Erre való tekintettel a posta felkéri a rádióelőfizetőket, fordítsanak gondot a statisztikai lapok kitöltésére, mert az eredmények csak akkor lesznek értékesek, ha azokhozminden előfizető szolgáltat adatokat és a szolgáltatott adatok a tényleges helyzetnek megfelelnek. M. kir. postavezérigazgatóság. — Nyár eleji kereset. Most osztják ki az ország minden vidékén a selyemhernyókat és megkezdődik az idei gubótermelés. A hernyók 5 hét után bekötöttek, rá 70 napra pedig már beváltják a gubókat és azonnal kifizetik az értük járó vételárt. Sok háznál elkél az ilyen pénzsegítség, melyben bárki részesülhet, ha a helyi selyemtenyésztési felvigyázónál a hernyók átvétele végett haladék-talanul jelentkezik. A szekszárdi állami selyempetevizsgáló állomáson nagyobb petemennyiséget tartalékoltak, hogy még utánküldéssel is minden igénylést rögtön kielégíthessenek