Új Barázda, 1934. május (16. évfolyam, 18-21. szám)

1934-05-06 / 18. szám

2 A kecskeméti mezőgazda­­sági szakiskola vándor­­gyűlése Ágasegyházán Április h­ó 22-én az Ágasegyházai Gaz­dakör meghívására a kecskeméti m. kir. mezőgazdasági szakiskola Ifjúsági Gaz­daköre Ágasegyházán vándorgyűlést ren­dezett, amelyre az iskola 6 tanára, ta­nuló ifjúsága és több kecskeméti és vi­déki érdeklődő utazott ki. Az érkezőket Fleischmann Oszkár gazdaköri elnök, földbirtokos és az ágasegyházai gazdák az ágasegyházai, állomáson mintegy 20 kocsival várták. Az üdvözlések után a résztvevők tanul­mányi szemlét tartottak Fleisch­mann Oszkár gazdaságában. Az intenzíven ve­zetett és szépen berendezett kimondot­tan futóhomoki szántóföldi-, kert-, zöld­ség és gyümölcs, szőlőgazdaság, valamint a mangalica tenyésztés és hizlalás igen lekötötte a résztvevők figyelmét. A tanulmányi szemle után a részt-­­vevők az ágasegyházai iskolába vonul­­tak, hol Fleischmann Oszkár gazdaköri elnök megnyitó beszéde után Aigner Gusztáv igazgató ismertette a mezőgazda­sági szakoktatás céljait, hivatását, mai jelentőségét. Értékes beszédét a tulajdon­­képeni vándorgyűlés követte, amelyen Ha­vri­s János, Kiss Ferenc, Pető Pál és Pé­csei Sándor II. éves, Györki Ferenc, Bili­­falvy Ernő, Horváth András, Kiss Ká­roly és Szécsényi Károly I. éves tanulók szerepeltek szórakoztató és tanító elő­adásaikkal. A jól sikerült és tanulságos vándor­gyűlés után az Ágasegyházai Gazdakör társas vacsorán látta vendégül a részt­vevőket. Amit a falu népének tudnia kell .. . Kajdy Béla b­alatonzamárdi főjegyző könyve Valahányszor egy olyan füzet, vagy könyv kerül a kezünkbe, amely a falu népének a felvilágosítását, mű­velését, törvénytiszteletre való okta­tását célozza, különösen örül a lel­künk. Ilyen öröm fogott el bennünket és lett úrrá lelkünkön akkor is, amikor Kajdy Béla főjegyző igazán érté­kes könyvét elolvastuk, amely feltét­lenül alkalmas arra, hogy mindenütt ott legyen, ahol a falu népe meg­fordul és ahol a falu népét szépre, jóra és hasznosra akarják tanítani. Erre a könyvre legalább is minden gazdakörnek és más hasonló falusi társadalmi egyesületnek szüksége van, hogy abból vasárnap és ünnep­naponként felolvasásokat tarthassa­nak a vezetők. Ez a könyv olyan úttörő munka a községi közigazgatás életében, amely mellet feltétlenül meg kell állani, pi­henőt kell tartani és ajánlani kell nemcsak a gazdáknak, hanem mind­azoknak, akik a falusi néppel állandó összeköttetésben vannak. Benne van ebben a könyvben min­den, amire egy vidéken élő gazda­embernek, tanítónak és más elfoglalt­­ságú vezetőembernek szüksége van, miért is a legmelegebben ajánljuk mindenkinek, aki tanulni és tanítani akar a falvakban. A terjedelmes, több, mint 430 olda­las, szépen kiállított vaskos könyv ára mindössze 6 pengő és kizárólag a szerzőnél, Balatonzamárdiban kap­ható. Postagalambok versenyrepülése Buda­pestről Hódmezővásárhelyre. A Kolumbia postagalambtenyésztők egyesületének vá­sárhelyi csoportja hétfőn reggel 8 óra 20 perccel Budapesten repítette ki ga­lambjait. Az okos szárnyasok közül első­nek — délelőtt háromnegyed tizenegy után 2 perccel, tehát 2 óra 27 perc alatt — Kincses János galambja érkezett meg Vásárhelyre. Második a 10 óra 57 perc­kor érkező Kardos Ferenc galambja volt, míg harmadiknak — 11 óra 15 perckor — Székely Imre csendőrségi irodafőtiszt galambja érkezett. CÍMBIZM 1934 május 6. vasárnap Az­ OMGE és a római tárgyalásod A gazdád és az olasz állatvámod Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület igazgatóválasztm­ánya csütörtökön délelőtt Lolmsich László gróf elnökleté­vel ülést tartott, amelyen Mutschenbacher Emil az OMGE igazgatója felhívta a gazdákat, hogy a júniusi Budapesten rendezendő nagyjelentőségű Nemzetközi Gazdakongresszuson minél többen vegye­nek részt A mezőgazdasági helyzet megvitatására került ezután a sor. Mutschenhucher Emil igazgató azzal kezdte szavait, hogy a magyar ember hajlamos arra, hogy valamilyen csodától várja sor­sának jobbrafordulását. Sajnos, ma az a helyzet, hogy már má­jusi eső­ is csodaszáruba megy. A másik csodavárás a római csoda. Kétségtelen, hogy a római egyezmény rendkívül fon­tos elvi jelentőségű, de csak akkor lesz gyakorlati értéke, ha végrehajtása va­lóra váltja a várt csodát. Magyarország számára az a sorsdöntő probléma a három államnak szorosabb együttműködése nyomán, hogy olyan ter­ményárakat érjen el, amelyek a mező­gazdaság jövedelmezőségét biztosítják. Mert ha ez nem sikerül, nem él meg az országban se a bankár, se a kereskedő, se az iparos, se a munkás, de az állam sem tudja bevenni a költségvetés nem elő-­­irt bevételeket, D­e ma már bizonyos csökkent re­ménységgel nézünk a római egyez­mény gyakorlati értéke felé. Egyelőre annyi a tény, hogy május 1-ével az olaszok felemelték az állatvámokat és a baromfinál egyenesen 35% a vámermel­­kedés. Egyúttal hónapokra osztották be a szarvasmarhakontingenst és ha egyik hónapban nem sikerül az egész mennyi­ségét eladni,­az nem írható át a követ­kező hónap felére. Nagy csalódást jelent ez a magyar gazdaközönségre nézve.­­ Nem­ mondhatunk végleges ítéletet — mondta Mutschenbacher Emil — amíg a római tárgyalások eredménye nyilvános­ságra nem kerül, de ami már nyilvános­ságra került, annak a megjavítására van szükség, mert különben katasztrofális kö­vetkezményei lesznek az állattenyészté­sünkre. Az osztrák és a német szerződéssel kell tehát ezt a szerződést megjavítani. Az új terméssel nem szabad úgy belemenni az új gazdasági esztendőbe, mint tavaly, mert kihasználták a nagy termést arra, hogy olyan betörést végeztek a gabona­árak tekintetében, amelynek a következ­ményei még ma is érezhetők. Fontos, hogy a gazdák tudják, hogy mi lesz az értékesítéssel, nehogy megint „generál szósszal" higítsák fel a balettát. Végül a gazdatársadalom szervezettsé­gével foglalkozott, amely nem kielégítő. A miniszterelnök azt mondta, hogy sok a mezőgazdasági érdekképviselet és egy is elég volna, úgyhogy jól fizetett tiszt­viselői legyenek. Tehát nyíltan nem az OMGE-ra gondolt, aki szerint igaza van a miniszterelnöknek, túltengés van az ilyen szervezetekből és a legtöbb ilyen szervezet csak papírosszervezet. Száztíz év óta nem volt ilyen meleg tavasz, szint az idei Amikor az idei tavaszon ránk­­köszöntött a kánikulai időjárás, egy­hangú volt az a vélemény, hogy ilyen rendkívüli­­hőségre nem emlékeznek még a legöregebb emberek sem. A magán időjósok napról-napra zivatart, fagyot jósoltak,, a Meteorológiai Inté­zet azonban naponta megcáfolta jelen­tésében a magánjósokat: meleget ígért és ez be is következett. Most, hogy az április—májusi na­pok kánikulája elérte tetőpontját, a Meteorológiai Intézet vezetői átvizs­gálták évtizedekre visszamenőleg az időjárásról készített feljegyzéseket. Megállapították, hogy 110 éve nem fordult elő, hogy áprilisban ilyen me­leg lett volna, mint az idén. Az időjósok szerint a különös mele­get az állandó déli légáramlás okozza, mely száraz és meleg levegőt hoz fe­lénk már majdnem két hónap óta. A melegnél azonban jelentősebb a szárazság. Az Alföldön már harma­dig hónapja, egyes helyeken pedig már január óta jóval kevesebb a csa­padék a rendesnél. Sajnos, ez a szárazság máris nagy károkat okozott. Különösen a rozs szenvedett sokat, de a többi növény helyzete sem kedvező. Sürgős szük­ség volna már jó, kiadós esőre. A szakértők véleménye szerint kü­lönben a meleg tavaszból nem lehet sem arra következtetni, hogy különö­sen meleg, sem pedig arra, hogy kü­lönösen hűvös nyarunk lesz. Amint a régi adatok mutatják, a szabálytala­nul meleg tavaszra egyszer igen me­leg, máskor igen hűvös, sokszor pe­dig egészen rendes nyári időjárás kö­vetkezett. Pénajt, Jeitelt, Kölcsönt! Nagyi Hangu Hirdetésed a vidéki újságodban Elővigyászatra intjÜk a gasztákat! Ezek alatt a hangzatos vezérszavak alatt hirdet 3—20 évi időtartamra, hat százalékos alapon, földbirtokokra, házakra, építkezésekre az 1932. évben „Magyar Gazdasági és Áruforgalmi Rt.“-re keresztelt „intézeti kölcsönö­ket, amely születésétől, vagyis 1918- tól kezdve 14 évig „Magyar Festék és Vegyipari Rt.“ címre hallgatott! Hirdet ezenkívül olcsó személyhite­­leket, házbérhozam előlegeket, keret­­kölcsönöket. Finanszíroz, — amint mondja — gyárakat, vállalatokat. Ipari árukra hiteleket ad. Beruházási kölcsönöket, óvadékokat is ad, — ezt is az „intézet" mondja — bizalmi ál­lásokhoz, házfelügyelőségekhez, stb. Értékesít ezenkívül árut, kölcsönt ad kereskedelmi árukra, értékpapírokra és értéktárgyakra. Hozzáteszi azt is, hogy magas összegű kölcsönöket! Most már, hogy megfelelő módon ismertettük ennek az Intézetnek nagy­vonalú és nagyméretű üzletkörét, el­­mon­djuk azt is, hogy mindezt a ren­geteg munkát és bonyolult pénzügyi műveleteket egy teljesen különbejáratú búto­rozott szobából intézi és pedig a cégbíróságnál nyert érte­sülésünk szerint, maga a vezérigaz­gató: Sattler Imre úr! Mi nem érdeklődtünk tovább az „intézet" iránt, amikor meggyőződ­tünk róla, hogy ezeket a nagyszabású üzleteket mindössze egy albérleti szobából intézi az igazgató úr,­hanem kötelességszerűen figyelmeztet­jük a gazdatársadalmat, hogy megbízásaival mindenesetre óva­tos legyen, előzetes költségek adásá­tól óvakodjék, mert ha sem a nagy­bankok, sem a középbankok, sem pedig az úgynevezett magánbankok, kölcsö­nöket egyáltalában nem folyósítanak, személyhitelt pedig egyáltalán nem lehet rendes, bankszerű feltételek mellett kapni, úgy legalább is kétel­ kedünk abban, hogy éppen a „Magyar Gazdasági és Áruforgalmi Rt." tud­jon ilyen hatalmas pénzügyi program­­mot megvalósítani és a legkülönfé­lébb kölcsönöket nyújtani, amely éle­tének tizenhat esztendejéből jó tizen­négy esztendőt, mint festék és vegy­ipari részvénytársaság töltött el. Nekünk feltűnt az „intézetnek" a vidéki lapokban megjelent hatalmas hirdetése, éppen ezért kötelességsze­rűen utánajártunk a dolognak. Nem cifrázzuk, nem fujjuk fel a dolgot, hanem nyilvánosságra adjuk úgy, ahogy a valóságnak megfelel.­­ Nem szabad annak megtörténni, hogy ezekben a különben is igen ne­héz időkben, még vámszedői is legye­nek a gazdáknak, akikre úgy lát­szik, a vidéki lapok révén az „inté­zet" támaszkodni akar. Fabínyi kereskedelemügyi miniszter nyitja meg a VI. Szegedi Ipari Vásárt A lüktető élet elevensége teszi mozgal­massá Szeged városát. Lázasan készü­lődnek a 17. Szegedi Ipari Vásárra, amely jóval felülmúlja az eddigi szegedi vásárok arányait. Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter, a Szegedi Inai-testület kérelmére vállalta, hogy személyesen nyitja meg a VI. Szegedi Ipari Vásárt. A vásáron az összes ipari szakmák képviseletében több, mint 300 iparos vesz részt. Jelentőséget nyert a vásár azáltal, hogy május 18-tól 27-ig felára vasúti jeggyel lehet Szegedre utazni és az igazolványok május 20-tól 29-ig érvényesek a visszautazásra. A Máv és Szcsev vonalain kívül Szolnoktól Szegedig és­ vissza május, 18-tól június 1-ig 50 százalékos kedvezmény van a MFTR hajóin is. Az utazási igazolványok az összes magyarországi menetjegy-iro­dákban kaphatók. I. ad. 112.015/1931 sz. IX. 2. Közlemény A ru. kir. posta a rádió fejlesztése­­érdekében szükséges adatok, továbbá­ az új 120 Kw-os adóállomás működé­sével kapcsolatos vételi viszonyok megismerése végett folyó évi május­­ hó 1-én az összes rádióelőfizetőiktől részletes statisztikai adatokat gyűjt. Az adatgyűjtés célját szolgáló sta-­ tisztikai lapokat május hó első nap­jaiban a levélkézbesítők­­ viszik ki a rádióelőfizetőknek és a kézbesítéstől számított 3 nap múlva azokat ismét összegyűjtik. A statisztikai lap kitöltésére maga a nyomtatvány „Tudnivalók”” szövege kellő felvilágosítást nyújt Ha azon­ban esetleg ezen túlmenő útbaigazí­tásra lenne szükség, a postahivatalok ezt a legnagyobb készséggel meg­adják. A statisztikai lapok kérdéseire a kitöltés egyszerűsítésének ..érdekében a legtöbb kérdésnél már előnyomta­tott feleletek állanak az­ előfizetők rendelkezésére. Az ilyen esetekben­ a Választ csak a megfelelő felelet alá­húzásával kell megadni. Az országnak, a­ postának és a rádióelőfizetőknek egyformán érdeke, hogy a rádióval kap­csolatban pontos statisztikai adatok álljanak rendel-­­­kezésre. Erre való tekintettel a posta felkéri a rádióelőfizetőket, fordítsanak gondot a statisztikai lapok kitölté­sére, mert az eredmények csak akkor lesznek értékesek, ha azokhoz­­min­den előfizető szolgáltat adatokat és a szolgáltatott adatok a tényleges helyzetnek megfelelnek. M. kir. postavezérigazgatóság. — Nyár eleji kereset. Most osztják ki az ország minden vidékén a selyemher­nyókat és megkezdődik az idei gubó­­termelés. A hernyók 5 hét után beköt­ö­ttek, rá 70 napra pedig már beváltják a­ gubókat és azonnal kifizetik az értük­ járó vételárt. Sok háznál e­lkél az ilyen pénzsegítség, melyben bárki részesülhet, ha a helyi selyemtenyésztési felvigyázó­nál a hernyók átvétele végett haladék-­­talanul jelentkezik. A szekszárdi állami selyem­petevizsgáló állomáson nagyobb petemennyiséget tartalékoltak, hogy még utánküldéssel is minden igénylést rög­tön kielégíthessenek

Next