Új Barázda, 1934. június (16. évfolyam, 22-25. szám)
1934-06-03 / 22. szám
2 Vallásalapítványi és egyetemi földek bérbeadása a kultuszminisztériumban A katholikus tanulmányi alap és az egyetemi alap tulajdonát képező, összesen 3181 hold földnek tizenkét évre való haszonbérbeadására versenytárgyalást tartottak a kultuszminisztériumban. Az érdekelt földek vidékeiről sokan jelentek meg a zárt ajánlatok felbontásánál, azonban ajánlattevő alig akadt. Hangoztatták, hogy a kultuszminisztérium a lehető legrosszabb időben írta ki a pályázatot, amikor a gyenge terméskilátások aggasztják a gazdákat és viszszatartják a bérletben való részvételtől. . Egyébként, is az újabb időben a tanulmányi alap földbérlői közül többen fizetésképtelenekké váltak és azért kellett új pályázatot kiírni. Mindössze két ajánlat érkezett be. A fejér megyei Dárszentágota község, határában fekvő 725,686, 766 és 728 magyar hold bérlete Kubicza Pongrác nyugalmazott néptanító, pestszentlőrinci lakos tett ajánlatot. Holdanként átlagosan 41 kg. búzát ajánlot fel. A baranyavármegyei Berkesd község határában fekvő 336 magyar hold bérletére csupán a régi bérlő, Stefin Ádám adott be ajánlatot, mégpedig holdanként SS kg., összesen 127,10 mm. búzát ajánlott fel. Az ajánlatok felett a kultuszminiszter a jövő hét folyamán fog dönteni. Az eddigiek szerint, úgy látszik, hogy az ajánlatok nem kielégítők és még a termés betakarítása előtt, újabb versenytárgyalás kiírása válik szükségessé.. Június hó 30-ig szabadon vihetünk ki búzát Ausztriába Bécsi jelentések arról adnak számot, hogy az osztrák kormány június 30-ig a magyar búzának Ausztriába való behozatalát mindenféle behozatali engedélytől, mentesítette. Az osztrákoknak ezt az intézkedését a magyar kormány azzal könnyíti meg, hogy lemond az eddig métermázsánként szedett 75 fillér illetékről. Az erről szóló megállapodást már közzétették. A jugoszlávok a magyar búza kedvezményes elbánása alapján azt kérték az osztrák kormánytól, hogy a jugoszláv búza is részesüljön ugyanazokban az előnyökben, mint a magyar búza. Az osztrák kormány ezt a kérést nem teljesítette, mindössze ezer vágon jugoszláv búza behozatalára adott kedvezményeket. Vak Baricza Jani és a derék gólya A Nagyalföldön egy kis falvacskát, ahol a házak laposak, az udvarok nagyok, az emberek sohasem sietnek, de mindig „szöszmötölnek* (tesznek-vesznek) — keresztül szeli egy folyócska, melyet szélesen szeg be nád és sás s kékeszöld vize a közepén folydogál, akit a vizicsirke is átrepül.* Ez a kis folyócska nagy szerepet vitt a falu életében. A jobboldalán terül el Hantváros, hol a török időkben — állítólag — nagy hantokat, dombokat hánytak lakásaik köré az ittlakók, így védekeztek. Itt magyarok laknak. A folyó baloldalán fekszik Tulazér, lakói magyarosodó tótok, szerbek. Megmagyarázhatatlan ellenségeskedés itt a falu két részének lakói között. Mintha egy ország határát képezné a vizecske, sohasem szívlelték egymást. Ha egy legény Hant városról Tulazérre járt egy lányhoz, csaknem minden alkalommal ellátták a baját úgy, hogy kék foltokkal tért haza. Viszont emezek sem hagyták magukat: „Kecsün kenyér viszaszajár!" És az ellenséges indulat, mintha beleoltódott volna a gyermekekbe, talán még az állatokba is. Amint a folyócska fahídja melletti tisztáson játszanak a hantvárosi gyermekek keményebb sárral kukaca-bajucát, a tulazéri Milutinék gólyáik hátraszegett nyakkal ugyancsak kelepelnek. A gyermekek erről tudják, hogy veszély fenyegeti a gólyafészket. Néznek fölfelé, hát a Gazsiék gólyájuk közeledik Hantváros felől. — Nézd, Gazsi, a gólyátok! — Szól az egyik. — Aza, csakugyanaz! A fiúgólya. Ott kering leferdített szárnnyal a kutágás tetején levő fészek felett egy ideig. A gyermeksereg feszülten figyeli, mi lesz? A fészeknek veszi az irányt. A tojó hirtelen elszáll. — Te! . . . Nézd! . . . nézd ... Izgatottan kiabálnak és szaladnak a Milutinék háza felé. Már a szerb gyermekek ott lesik, Vájjon melyik veri el a másikat? — Mér szállt el az egyik? — Kérdi Horváth Matyi — Hát ászt se tudod? Csak a gácsér verekszik,, te’* — Világosítja fel a Vak- Baricza fia. — A gyermekek féllábon állva, ugrálva kiabálnak föl a gólyákhoz, — s mintha azok értenék — biztatják. A magyarok a Gazsiékét, a szerbek a Milutinékét. Már-már felülkerekedik a Gazsiéké, tombol a magyar csapat. Ebben a pillanatban Szljivko — egy erős szerb gyermek — alaposan oldalba hajította a Gazsiék gólyájukat. Az megijed, fölröppen. A szerbek utána vágnak egyszerre vagy 10 göröngyöt. Elűzték. Szétoszlik nagy magyarázkodással a hosszúinges-gatyás gólyabiróság. Ugyancsak megvitatják a két ellenfél viselkedését. — Hát én aszondom, — magyarázza Takaró Lajcsi — erősebb vót a Gazsiéké, csak ez a Szlávka, ez! . . .. Odafordul a szerbhez: — Minek bántottad? Bántott az téged? — Mi? — Felüti az orrát Lajcsinak. Ennek sincs galambepéje. — Az anyád, rác! ... — Képen cserditl. Erre minden szerb Takarónak rohan. A magyarok sem néztek, a szerbeknek esnek. Kiütött a háború. Nagy dolog ez, nagyon nagy, Hantváros becsületéről van szó! Milánt, az egyik szerb gyermeket, jól kontyon ütötték egy foszlós földdarabbal, el kezd bőgni. Éppen akkor lép ki az apja a kapun. — Mi van itt? — kiált. Észreveszi a fiát, hogy sír. — Ki bántott? Megáll a csetepaté. Mondják a szerbek, hogy a Vak-Baricza fia volt. — Te a falu kapcája?! Gyere csak ide! — Kiált a somfordáló Jani gyermekre, ki rázza a fejét és vigyorog, hogy nem. — Még kinevetsz?! — Szól mérges, fenyegetődző hangon. — Hi . . . Hi . . . — kajánul mosolyog. Erre minden önuralma elhagyta a gatyaszálas szerbet. Egy káromkodással utánairamodik. „Most vagy hajba, jó fiú!“ Nyakon akarja csípni. Mivel mindigelébe akart kerülni a Milán apja, így Jani kénytelen volt folyton körbe szaladni. Nem is tudta, merre, hova szalad, de érezte hogy nagy veszedelemben van. Rémülten látja, hogy csaknem eléri már széles tenyerével a nyakát. A rémület új erőt ad kifáradt izmaiba, igyekszik szabadulni, de nem lehet. Egyszer csak megcsúszik a zöld mályvákon, hasraesik, éppen akkor, midőn nyúl utána a szerb. Belebotlott. Akkorát vágódott az a nagy darab ember, hogy akarva — nem akarva, de mindenkinek kacagásra hasadt a szája. Jani meg hirtelen felugrott, elvágtattak Hantvárosba. Tovább folyt a sárból kis malomkőalakúra formált, közepén a hüvelykujjal elvékonyított „kukucá“-val való játszás. Belekiáltottak: — Kukuca-baruca olyat szólj, mint áj városi puska! Ha bele, hu! A földhöz csapták. Az volt a dicsőség, kié szól a legnagyobbat. Mások meg szedték a „pappogácsát.** (A mályva félérett termését), közben ki nem fogytak Jani és a derék gólya dicséréséből, mintha egy nemzet becsületét védték volna meg, mert — így beszélgettek — hiába, még a fiagólyája is erősebb, ügyesebb a magyarnak, mint másnak a gácsérja. Tiszabezdéd: Arató Kálmán. (NBABAZD) 1934 júmius 3. vasárnap l búzaár Kérdése a szegedi gyűlésen Saletta nélkül állapítják meg — Kállay Miklós földművelésügyi miniszter ünneplése Szegeden A Szegedi Gazdasági Egyesület vasárnap a városháza közgyűlési termében nagyszabású gazdagyűlést rendezett abból az alkalomból, hogy Kállai Miklós földmivelésügyi minisztert az egyesület díszelnökévé választották meg. Hunyady-Vass Gergely elnök üdvözölte a megjelenteket, akik közt ott volt a város sok előkelősége és gazdatársadalma, majd küldöttség ment Kállay Miklós miniszterért, aki a közgyűlés lelkes ünnepléseközben köszönte meg az őtért kitüntetést. — Örömmel tölt el, — mondotta többek között — ha az országos ügyektől olykor elszakadva, közelebb tudok jutni a magyar gazdához. Az úgynevezett liberális gazdasági rendben, amelyben az utolsó évtizedekben éltünk, a termelési költségek kérdése nem volt probléma, mert ezt szabályozta a kereslet és a kínálat, a piacok kiegyensúlyozott volta és a nagy monarchia kitűnő piaca. Akkor a termelési költségek és az értékesítés összege teljes összhangban volt, de piacaink elvesztése, után ez a kiegyenlítettség megszűnt. Ma tehát azzal kell foglalkoznunk, hogy mi az a termelési költség és az az értékesítési ág, amely a magyar gazdának az életlehetőséget megadja. Beszéde további során a miniszter rámutatott arra, hogy Szeged vidékének legnagyobb problémája a szőlő- és gyümölcstermelés kérdése s szeretné, ha ebből a szempontból Szegedet országos jelentőségű piaccá szervezhetné meg. Még e nyáron foglalkozik a gyümölcsvédő szerek további árcsökkentésével. Hangsúlyozta a miniszter, hogy Szegednek és vidékének intenzívebb állattenyésztésre kell áttérnie. Végül a miniszter az egész gazdatársadalom összefogását sürgette. A hatalmas tapssal fogadott beszéd után a közgyűlés véget ért. Délben a miniszter jelenlétében megalakult a nemzeti egység pártja szegedi csoportjának tanyabizottsága, amelynek célkitűzéseit Kogutovitz Károly egyetemi tanár ismertette. Kállay miniszter válaszában kijelentette, hogy minisztersége óta most vesz részt először politikai gyűlésem Politikamentes miniszter akar lenni s az uj szervezetnek is az egységet kell szolgálnia. A miniszter végül bejelentette, hogy nemsokára nyilvánosságra kerül a búza ára, amelyet nem balettával, hanem egységes áron állapítanak meg. A tanyabizottság üléséről táviratilag üdvözölték Gömbös Gyula miniszterelnököt. Kállay miniszter ezután küldöttséget fogadott, délben Baranyay Tibor főispán látta ebéden vendégül a minisztert, aki este visszautazott a fővárosba. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara közgyűlése A 6 éves ciklus leteltével Sopronban volt a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara utolsó közgyűlése a régi kamarai tagok részvételével. Ősszel már az új kamara ül össze Győrött, hogy további 0 évre egyesítse Felsődunántúl gazdáinak színe javult. Gróf Khuen-Béderváry Károly elnöki megnyitójában érintette a mezőgazdaság összes fájó sebeit, megjelölte az orvoslás útjait az export, az értékesítés, az adó-vám-deviza- és pénzügyi politika terén. Kiemelte, hogy a külföldi, fizetési eszközökben kötött kamat- és tőketörlesztési fizetések, illetve elszámolások megejtésének egyedül a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán van helye és elítéli, hogy ebből is külön üzletet csinálnak. —Vitéz Simon Elemér főispán a kormány nevében üdvözölte a kamarát s támogatását helyezte kilátásba a nemzetépítő, bölcs előrelátással gyakorolt érdekképviseleti munkához. Külön tolmácsolta Kállay Miklós földmivelési miniszter meleg üdvözletét. Sopronyi- Thurner Mihály polgármester a falu és város, az ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság egymásrautaltságát, együttműködését hirdette, hogy Szt. István koronájának régi fénye visszatérhessen, Dr. Oméndy János igazgató a dunántúli baromfiexportvásárok, zárt piacok létesítését sürgeti. Juhász Kálmán, az Exportintézet osztályvezetője teljes támogatását bejelentette, ha a gazdák és helyi hatóságok is megteszik a maguk kötelességét. A felsődomíniusi úthálózat kiigazítása, a teherautós és igásfogatos árucsereexport Ausztriába szóló megoldását Ormándy János igazgató részletes határozati javaslatban kérte. A kamarai munkajelentés és zárszámadások elfogadása kapcsán dr. Mihályffy Ernő a kamarai novellára és örökös kamarai tagság szervezésére tett Indítványokat. A gazdatisztek részére egy kamarai kúriát kér. Dr. Pátkai Béla gazdavédelmi rendeleteknek a bérlőkre való kiterjesztését s az idei búza preferenciáiig előnyökbe a bérlőtársadalom bevonását kéri. Marossy József (Tata), Tréner Mátyás (Horvátjárfalu), id. Mogllír Sándor (Komárom) a kis- és törpebirtokosok fokozottabb védelmét sürgetik és a cseh- határszéli forgalom könynyítését.. Mikor a rozér pengő, a korpa nem lehet 10 pengő. Boutscher Károly orsz. gyűl. képviselő és Farkas Dénes a szárazsággal kapcsolatos várható takarmányszűkével kapcsolatban az állatok áron alóli elvesztegetése ellen preventív kormányintézkedéseket kérnek. Dr. Mohácsi Lajos a gazdaadósok egyezségi eljárási rendeleteit,az OMHE bekapcsolását sürgeti. Mészáros István felsőházi tag a munkás- és mezőgazdasági cselédszakosztály nevében az egyszobás mezőgazdasági munkásházak házadómentességét, a túlzott vámőrlési dő sürgős leszállítását és közmunkák, útépítések beállítását sürgeti. A győri gazda kamara 120 főnyi taglétszámát, az új ciklusra vármegyénként 5 taggal összesen 1501 főre emelte, az al- elnökök létszámát 4-ről hatra emelte, hogy így minden vármegyéből lehessen, egy-egy kamarai alelnököt választani. Gróf Khuen-Héderváry Károly elnök búcsúztatta a lelépő kamara távozó tagjait, kérve, hogy legyenek a nehéz időkben önzetlen szóvivői az építő munka, az összefogás eszméjének, mert a haza sorsának jobbrafordulása csak az egyetemes nemzeti erők egymást erősítő hatványozott kifejtésétől remélhető- Az országos esőzés és a római hármas megegyezés a legsúlyosabb gondokat az idei gabonaértékesítés kérdésében levették a gazdák vállairól, s bizakodó reménységgel nézhetünk az aratás és értékesítés elé. A közgyűlés lelkesen tüntetett az elnöklői gróf Khuen-Hédervéry Károly nagybirtokos mellett. 40 éve a világot uraló eredeti angol THE CHAMPION és Láng kerékpárokat* havi 16 és 20 pengők! részletre. Kerékpáralkatrészeket nagybani gyári árban. Külső gumi 5.80, belső 1.50, pedál párja 2.50, sárvédők 1.50. Láng Jakab és fia kerékpárnagykereskedés Budapest, József körút 41. Képes árjegyzék ingyen! mmmammmmmmmmmmmmmm