Új Barázda, 1935. május (17. évfolyam, 23-26. szám)

1935-05-05 / 23. szám

2 megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a sze­retet uralma csak akkor következ­­hetik be, ha a nemzetek és különö­sen­ a nagyhatalmak, végre elszán­ják magukat arra, hogy a megegye­zéses béke útjára lépjenek ... — Magyarország nemcsak hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenn­tartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok köze­pette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és tár­sadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfel­tételeit.­­ A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságos­ság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nem­zetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkezendő tárgyalások során hangot kívánunk adni a nem­zet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szük­séges, hogy a nemzet, belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egy­re súlyosbodó mindennapi feladatai­nak megoldása mellett, nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső élet­erőinek gyarapításához. A nemzet­nek, ha továbbra is teljesíteni akar­ja történelmi küldetését, meg kell újhódnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozá­sokban egyaránt.­­ Az alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokoza­tos fejlődést, a nemzet belső élet­erőinek megsokszorozását és a min­den szélsőséges kísérletezéstől tar­tózkodó építőmunka alapjainak meg­szilárdítását.­­ Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a tár­sadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nem­zetfenntartó tradícióinkat és lehe­tővé kell tenni az ország előre­tekintő és feltétlenül céltudatos kor­mányzását. Ezután a mezőgazdasági terme­lés és a gazdaközönség támogatásá­ról a gazdaadósságok rendezéséről, a sajtó, közigazgatási és közjogi re­formokról és a vallási békéről be­szélt a kormányzó. Majd azzal fe­jezte be beszédét:­­• Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabad­sághősnek az életéből és küzdelmei­ből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegye­lettel a nemzet. A „vezérlő" fejede­lem, II. Rákóczi Ferenc géniuszá­nak vezércsillaga ragyogjon előt­tünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára. „Mindent a hazá­ért és semmit a pr­ivátumért."­­ A közös magyar cél: a boldog tendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935 április 27-re egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelen­teni ki. A kormányzó beszéde után a meg­bízólevelek átadására került a sor. Ház a szerdai ülésen tisztikart­­elnök, két alelnök, háznagy és hat jegyző) választott. Csütörtökön meg­alakították a bizottságokat. Éles Összecsapások A szerdai és csütörtöki ülésen a Független Kisgazda Párt vezére, Eckhardt Tibor, egy deklarációt ol­vasott fel, amelyben kitért a Válasz­tásokon tapasztlat visszaélésekre és éles modorban támadta a kormányt. A szerdai ülésen Sztranyavszky Sán­dor házelnök megvonta Eckhardtól a szót, míg a csütörtöki ülésen azután elmondhatta beszédét az el­lenzék tapsaitól és a kormánypárt éles tiltakozó közbekiáltásaitól ki­sérve. Eckhard támadása politikai körök­ben nagy meglepetést keltett s az el­lenzék most már kíváncsian várja további magatartását. wbarázda 1955 május 5. vasárnap A gazdák a mezőgazdasági szénárak csökkentését kérik A mezőgazdasági munkaidény kö­zeledtével ismét előtérbe került a szénkérdés, illetve a szénárak csök­kentésére irányuló általános gazda­­kívánság. A szén ára ugyanis egy­általán nincs arányban a mezőgazda­­sági termények árával. A háború előtt a gazda 6 kg búzáért kapott 1 mm szenet, ma pedig azért 17 kg búza egyet­értékét kell fizetni. Évről-évre nagyobb gondot okoz a gazdának a szénbeszerzés. Ré­gebben, ismerve évi szükségletét, azt egyszerre rendelte meg. Ma a nehéz gazdasági viszonyok követ­keztében csak kisebb tételekben és csak időnként szerezheti azt be. Igen visszás helyzet az is, hogy a gazda a szénárakról előre soha sincs tájékozva. Az árakról csak akkor szerezhet tudomást, ha ár­ajánlatot kér és ez is gazdaságon­ként különböző. Az a­ bányaárak igen különbö­zőek, minden gazdaságnál, ami erő­sen nyugtalanítja a gazdát. Úgy­mint Német-, Franciaországban és másutt, nyilvánosságra hozott ár­jegyzések útján kellene tájékoztatni a gazdákat a szén mindenkori árá­ról. Ezzel, kapcsolatosan kifogásolja a mezőgazdaság azt is, hogy a MÁV a kocsi és az autó versenyének ellen­súlyozására nem engedi meg a bá­nyákhoz közel fekvő gazdaságoknak az általuk vásárolt szénnek a gazda­ság fuvarjaival­ történő elszállítását, így egyik legnagyobb bányától 35 km-re fekszik egy gazdaság, amely a MÁV kényszere következtében, miután saját fuvarjait nem hasz­nálhatja, kénytelen az általa vásárolt egy vagon szenet (15 tonnás kocsi) vasúton 151 km-es vonalon szállí­tani. A vasúti szállítás 83 pengőbe kerül , az állomástól a gazdaságig a fuvar. Ez az intézkedés erősen sújtja a mezőgazdaságot. Ezen is segíteni kell. Az iparvállalatok között aránylag a legkevésbé érintette a termelési depresszió a szénbányákat és ezért kénytelen mind erélyesebben köve­telni a mezőgazdasági szén árának csökkentését. Ez annál könnyebben megvalósítható, mert a mezőgazda­­sági szén szállításának­ legnagyobb részét három vezető szénérdekeltség látja el. A hivatalos adatok szerint múlt év október hó 1-én a búza in­dexszáma 60, a barnaszéné 126 volt. A szénérdekeltség állítása szerint azonban a szén indexszáma nem 126, hanem csak 100 körül mozgott. Még ha ezt az állítást el is fogadjuk, felhozhatjuk igazunk mellett azt, hogy a petróleum indexszáma is jóvel felül volt a 100-on, az elmúlt télen pedig — miután a petróleum­­kartel felbomlott — indexszáma 66-ra csökkent. Tehát a petróleum bizonyos mértékig igazodott a me­zőgazdasági terményárakhoz, ugyan­ezt kívánja a mezőgazdaság a szén­nél is. A magas szénáraknak két okozója van: egyik a bányák által tartott tízmagas ár, a­­másik a különböző költségek terhe. Az utóbbi magában foglalja a szénadót, a forgalmi adót és a magas vasúti tarifa költségeit. Kívánatos lenne, ha a kormány a szénnél is éppen úgy segít­ségére sietne a mezőgazdaság­nak, mint azt a mezőgazdasági üzemekhez szükséges ásvány­olajféleségeknél tette, vagyis, hogy a mezőgazdasági szenet sújtó adóterheknél tegyen en­gedményeket és tegye lehetővé a mezőgazdasági szénnek olcsó vasúti szállítását. A Népszövetség a magyar-szerb viszály ügyét májusban A római dunai értekezletet elő­készítő megbeszélések során Magyar­­ország annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy az értekezlet össze­­ülése előtt a Népszövetség intézze el­­ a marseillei merénylettel kapcso­latban támadt magyar-jugoszláv ügyet. A magyar kormánynak ez a kívánsága is hozzájárult ahhoz, hogy magyar jövendő érdekében kifej­t római dunai értekezletet a Népszö­­­­­­vetség májusi ülésszaka utáni idő­­­pontra hívják össze. A népszövet­ségi tanács májusi ülésszakán­­ napi­rendre tűzik a magyar-jugoszláv konfliktus ügyét. Római diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Magyarország fegyver­kezése ügyében bizonyos követelése­ket támaszt. A kisantant­ természe­tesen nem akarja a fegyverkezést és ezért most azon fáradozik, hogy a római értekezlet tárgysorozatán ne szerepeljen Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezésének kérdése. Döntöttek az ipari minisztérium hatásköréről A kereskedelmi minisztérium ketté vá­lasztásának ügyében hozott döntést a kormány, a főkérdés az új iparügyi és kereskedelmi minisztérium hatásköré­nek megállapítása volt. Hosszas tárgya­lások után véglegesen határoztak az ipari minisztériumba beosztandó ügy­osztályokról.­Az Állami Gépgyár, a kis-, közép- és nagyipar problémáinak inté­zése, az általános energiagazdálkodás az iparügyi minisztérium hatáskörébe m­egy át, míg a MÁV és a Posta, vala­mint mindazok a funkciók, amelyek az ország kereskedelmének irányításához szükségesek, a kereskedelmi miniszté­rium ügykörében maradnak. A föld­művelésügyi minisztérium hatásköre — amint hírlik — csorbulást nem szem­­szenved. Az iparügyi minisztérium — amely előreláthatólag júliusban kezdi meg a működését — vezetője Bor­nemisza Géza lesz, míg­­ kereskedelem­ügyi miniszternek Winchkler Istvánt kombinálják. A kisantant-államok nem nemzetek... -írják Párisban A francia sajtó jobboldali szárnya igen élesen bírálja a francia politika szovjet-barát politikáját. A francia nemzet ellen elkövetett bűnnek mi­nősíti a szovjettel való összefogást. Ugyanitt a francia lap a kisan­­tan­tról, annak katonai erejé­ről és megbízhatóságáról mond el­ítélő véleményt. Nem lehet ezektől az államoktól hatásos támogatást várni, mert egyrészt politikailag megbízhatatlanok, másrészt pedig ezek az államok nem is nemzetek, ha­nem a különböző nemzetiségek hal­­masai. A francia közvélemény kezd lassan­ annak tudatára ébredni, hogy bűn volt a magyar-osztrák monarchiát feloszlatni és még nagyobb bűn volt Magyarországot szétdarabolni. Ezt a kedvező hangulatot a magyar kül­politikának is ki kellene használni, olyan állásfoglalással, amely a ma­gyar-francia barátságot végre meg­alapozná. Csak ez az irányzat lehet kedvező Magyarországra nézve. Filléres gyorsvonatok Az államvasutak igazgatósága közli, hogy legalább 500 utas jelentkezése ese­tében május 5-én, vasárnap, a követ­kező filléres gyorsvonatokat indítja: Budapestről Debrecenbe. Indul Buda­pest nyugati p.­u.-ról reggel 6-kor, Deb­recenbe érkezik 10.23-kor, vissza: Deb­recenből indul este 10.50-kor és Buda­pest nyugati p.-u.-ra érkezik 0.06-kor. A menettérti jegy ára 4.70 I*. Budapestről Szegedre. Indul Budapest nyugati p.-u.-ról reggel 0.27-kor, érkezik* Szegedre 9.59-kor, vissza Szegedről in­dul este 19.50-kor, Budapest nyugati p.­u.-ra érkezik 23.15-kor. A menettérti jegy ára 4.— P. —• Féláru utazás Szegedre. A ke­reskedelemügyi miniszter 50%-os utazási kedvezményt engedélyezett a május 25-én kezdődő és június 3-ig tartó VI. Szegedi Ipari Vásárra. A féláru utazási kedvezmény május 18-tól érvényes és június 5-ig tart. A kedvezményes jegy váltására jogo­sító igazolványok az összes menet­jegyirodákban, ahol pedig menetjegy­­iroda nincs, ott a helybéli ipartestük letnél kaphatók.

Next