Új Barázda, 1935. május (17. évfolyam, 23-26. szám)
1935-05-05 / 23. szám
2 megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak, végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek ... — Magyarország nemcsak hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenntartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit. A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkezendő tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet, belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett, nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhódnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. Az alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és feltétlenül céltudatos kormányzását. Ezután a mezőgazdasági termelés és a gazdaközönség támogatásáról a gazdaadósságok rendezéséről, a sajtó, közigazgatási és közjogi reformokról és a vallási békéről beszélt a kormányzó. Majd azzal fejezte be beszédét:• Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel a nemzet. A „vezérlő" fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára. „Mindent a hazáért és semmit a privátumért." A közös magyar cél: a boldog tendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935 április 27-re egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelenteni ki. A kormányzó beszéde után a megbízólevelek átadására került a sor. Ház a szerdai ülésen tisztikartelnök, két alelnök, háznagy és hat jegyző) választott. Csütörtökön megalakították a bizottságokat. Éles Összecsapások A szerdai és csütörtöki ülésen a Független Kisgazda Párt vezére, Eckhardt Tibor, egy deklarációt olvasott fel, amelyben kitért a Választásokon tapasztlat visszaélésekre és éles modorban támadta a kormányt. A szerdai ülésen Sztranyavszky Sándor házelnök megvonta Eckhardtól a szót, míg a csütörtöki ülésen azután elmondhatta beszédét az ellenzék tapsaitól és a kormánypárt éles tiltakozó közbekiáltásaitól kisérve. Eckhard támadása politikai körökben nagy meglepetést keltett s az ellenzék most már kíváncsian várja további magatartását. wbarázda 1955 május 5. vasárnap A gazdák a mezőgazdasági szénárak csökkentését kérik A mezőgazdasági munkaidény közeledtével ismét előtérbe került a szénkérdés, illetve a szénárak csökkentésére irányuló általános gazdakívánság. A szén ára ugyanis egyáltalán nincs arányban a mezőgazdasági termények árával. A háború előtt a gazda 6 kg búzáért kapott 1 mm szenet, ma pedig azért 17 kg búza egyetértékét kell fizetni. Évről-évre nagyobb gondot okoz a gazdának a szénbeszerzés. Régebben, ismerve évi szükségletét, azt egyszerre rendelte meg. Ma a nehéz gazdasági viszonyok következtében csak kisebb tételekben és csak időnként szerezheti azt be. Igen visszás helyzet az is, hogy a gazda a szénárakról előre soha sincs tájékozva. Az árakról csak akkor szerezhet tudomást, ha árajánlatot kér és ez is gazdaságonként különböző. Az a bányaárak igen különbözőek, minden gazdaságnál, ami erősen nyugtalanítja a gazdát. Úgymint Német-, Franciaországban és másutt, nyilvánosságra hozott árjegyzések útján kellene tájékoztatni a gazdákat a szén mindenkori áráról. Ezzel, kapcsolatosan kifogásolja a mezőgazdaság azt is, hogy a MÁV a kocsi és az autó versenyének ellensúlyozására nem engedi meg a bányákhoz közel fekvő gazdaságoknak az általuk vásárolt szénnek a gazdaság fuvarjaival történő elszállítását, így egyik legnagyobb bányától 35 km-re fekszik egy gazdaság, amely a MÁV kényszere következtében, miután saját fuvarjait nem használhatja, kénytelen az általa vásárolt egy vagon szenet (15 tonnás kocsi) vasúton 151 km-es vonalon szállítani. A vasúti szállítás 83 pengőbe kerül , az állomástól a gazdaságig a fuvar. Ez az intézkedés erősen sújtja a mezőgazdaságot. Ezen is segíteni kell. Az iparvállalatok között aránylag a legkevésbé érintette a termelési depresszió a szénbányákat és ezért kénytelen mind erélyesebben követelni a mezőgazdasági szén árának csökkentését. Ez annál könnyebben megvalósítható, mert a mezőgazdasági szén szállításának legnagyobb részét három vezető szénérdekeltség látja el. A hivatalos adatok szerint múlt év október hó 1-én a búza indexszáma 60, a barnaszéné 126 volt. A szénérdekeltség állítása szerint azonban a szén indexszáma nem 126, hanem csak 100 körül mozgott. Még ha ezt az állítást el is fogadjuk, felhozhatjuk igazunk mellett azt, hogy a petróleum indexszáma is jóvel felül volt a 100-on, az elmúlt télen pedig — miután a petróleumkartel felbomlott — indexszáma 66-ra csökkent. Tehát a petróleum bizonyos mértékig igazodott a mezőgazdasági terményárakhoz, ugyanezt kívánja a mezőgazdaság a szénnél is. A magas szénáraknak két okozója van: egyik a bányák által tartott tízmagas ár, amásik a különböző költségek terhe. Az utóbbi magában foglalja a szénadót, a forgalmi adót és a magas vasúti tarifa költségeit. Kívánatos lenne, ha a kormány a szénnél is éppen úgy segítségére sietne a mezőgazdaságnak, mint azt a mezőgazdasági üzemekhez szükséges ásványolajféleségeknél tette, vagyis, hogy a mezőgazdasági szenet sújtó adóterheknél tegyen engedményeket és tegye lehetővé a mezőgazdasági szénnek olcsó vasúti szállítását. A Népszövetség a magyar-szerb viszály ügyét májusban A római dunai értekezletet előkészítő megbeszélések során Magyarország annak az óhajának adott kifejezést, hogy az értekezlet összeülése előtt a Népszövetség intézze el a marseillei merénylettel kapcsolatban támadt magyar-jugoszláv ügyet. A magyar kormánynak ez a kívánsága is hozzájárult ahhoz, hogy magyar jövendő érdekében kifejt római dunai értekezletet a Népszövetség májusi ülésszaka utáni időpontra hívják össze. A népszövetségi tanács májusi ülésszakán napirendre tűzik a magyar-jugoszláv konfliktus ügyét. Római diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Magyarország fegyverkezése ügyében bizonyos követeléseket támaszt. A kisantant természetesen nem akarja a fegyverkezést és ezért most azon fáradozik, hogy a római értekezlet tárgysorozatán ne szerepeljen Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezésének kérdése. Döntöttek az ipari minisztérium hatásköréről A kereskedelmi minisztérium ketté választásának ügyében hozott döntést a kormány, a főkérdés az új iparügyi és kereskedelmi minisztérium hatáskörének megállapítása volt. Hosszas tárgyalások után véglegesen határoztak az ipari minisztériumba beosztandó ügyosztályokról.Az Állami Gépgyár, a kis-, közép- és nagyipar problémáinak intézése, az általános energiagazdálkodás az iparügyi minisztérium hatáskörébe megy át, míg a MÁV és a Posta, valamint mindazok a funkciók, amelyek az ország kereskedelmének irányításához szükségesek, a kereskedelmi minisztérium ügykörében maradnak. A földművelésügyi minisztérium hatásköre — amint hírlik — csorbulást nem szemszenved. Az iparügyi minisztérium — amely előreláthatólag júliusban kezdi meg a működését — vezetője Bornemisza Géza lesz, míg kereskedelemügyi miniszternek Winchkler Istvánt kombinálják. A kisantant-államok nem nemzetek... -írják Párisban A francia sajtó jobboldali szárnya igen élesen bírálja a francia politika szovjet-barát politikáját. A francia nemzet ellen elkövetett bűnnek minősíti a szovjettel való összefogást. Ugyanitt a francia lap a kisantantról, annak katonai erejéről és megbízhatóságáról mond elítélő véleményt. Nem lehet ezektől az államoktól hatásos támogatást várni, mert egyrészt politikailag megbízhatatlanok, másrészt pedig ezek az államok nem is nemzetek, hanem a különböző nemzetiségek halmasai. A francia közvélemény kezd lassan annak tudatára ébredni, hogy bűn volt a magyar-osztrák monarchiát feloszlatni és még nagyobb bűn volt Magyarországot szétdarabolni. Ezt a kedvező hangulatot a magyar külpolitikának is ki kellene használni, olyan állásfoglalással, amely a magyar-francia barátságot végre megalapozná. Csak ez az irányzat lehet kedvező Magyarországra nézve. Filléres gyorsvonatok Az államvasutak igazgatósága közli, hogy legalább 500 utas jelentkezése esetében május 5-én, vasárnap, a következő filléres gyorsvonatokat indítja: Budapestről Debrecenbe. Indul Budapest nyugati p.u.-ról reggel 6-kor, Debrecenbe érkezik 10.23-kor, vissza: Debrecenből indul este 10.50-kor és Budapest nyugati p.-u.-ra érkezik 0.06-kor. A menettérti jegy ára 4.70 I*. Budapestről Szegedre. Indul Budapest nyugati p.-u.-ról reggel 0.27-kor, érkezik* Szegedre 9.59-kor, vissza Szegedről indul este 19.50-kor, Budapest nyugati p.u.-ra érkezik 23.15-kor. A menettérti jegy ára 4.— P. —• Féláru utazás Szegedre. A kereskedelemügyi miniszter 50%-os utazási kedvezményt engedélyezett a május 25-én kezdődő és június 3-ig tartó VI. Szegedi Ipari Vásárra. A féláru utazási kedvezmény május 18-tól érvényes és június 5-ig tart. A kedvezményes jegy váltására jogosító igazolványok az összes menetjegyirodákban, ahol pedig menetjegyiroda nincs, ott a helybéli ipartestük letnél kaphatók.