Új Barázda, 1935. szeptember (17. évfolyam, 40-42. szám)
1935-09-15 / 40. szám
1933 szeptember –– vasárnap OMRAZM Hová sülyedünk?! Irta Oláh Ernő dr. Ez nem álmodozó, költői felkiáltás. Hová sülyedünk? Van, aki mosolyog ezen? Van! Van, aki azt mondja magában, hiszen azt akarjuk! Sülyed a magyarság. És vannak, akik szeretnének ezen egészen, nyíltan örvendezni. Sülyedésünket — sajnos — ezer jel mutatja. Nem kell keresgélni a tények között, mik ezt mutatják. Sülyedünk anyagilag. A statisztika azt mutatja, hogy évről-évre kevesebb a „nemzeti" vagyon és „nemzeti" jövedelem. Pedig ez a statisztika nehéz helyzetben van, ha ki akarja számítani a színmagyarság vagyonát és jövedelmét. Azt mondja a statisztika, hogy a nemzeti jövedelem 7—8 év alatt a felére zuhant le. A nemzeti jövedelem pedig ennél is lejebb tart. Ha a színmagyarságot vesszük, számításba, akkor még szomorúbb a helyzet. Hiszen a „nemzeti" jövedelemben benne van az itt „dolgozó" idegen tőke és a zsidóság jövedelme is. Például az agrárjövedelem megállapításánál is benne van a zsidó kezen lévő földek jövedelme is. Azt szoktuk mondani, hogy az 5 milliónyi agrár, tehát főként magyar lakosságnak évi jövedelme 6000 millió pengő. Ha ebből levonjuk a zsidó kézen lévő földek jövedelmét, akkor még kisebb összeget kapunk. S így természetesen méginkább el lehet mondani, hogy az 5 millió agrárlakosságnak kevesebb a jövedelme, mint a félmilliónyi zsidóságnak. Ezek jövedelmét a statisztika 700 miillióra becsüli. Évről-évre kisebb a magyarság jövedelme, azonkívül szaporodunk is. Itt azt jelenti, hogy a magyarság életnívója, kulturnívója rohamosan száll alá. Ezzel szemben való az, hogy az igények rohamosan emelkednek. Sokkal rohamosabb a kultúrigény növekedése, mint a szintén szép tempót mutató anyagi eszközök csökkenése. Hová vezet ez a helyzet? A további sülyedéshez! Mert a növekedő igény harcol kegyetlenül. A számban és igényekben egyre növekedő emberek tömege valósággal vérbeforgó szemekkel vetik magukat a folyton csökkenő „nemzeti" jövedelemre. Egyre nagyobb mérvet ölt a harc és nyomán a gyűlölet és a nyomorúság. Már alig lehet leplezni a harc ádáz voltát, a lihegő gyűlölet és a nyomorúság rettentő voltát. És a harciban a magyar a magyar ellen fordul. Egymás ellen fordul a kenyérharcban támadt gyűlölettel és egymásnak osztja a nyomorúságot. Fokozódó tempóban indul meg a testvérharc, a testvérgyűlölet, a testvérnyúzás. Ezt tovább titkolni óriási bűn volna! Tessék megnézni, milyen harc folyik a pengős napszámokért. Sir az ember lelke, ha látnia kell, hogyan gyűlöli a pengős napszámú rabszolgát a pengőnélküli éhező. És mindenütt ugyanez a kép, így megy ez, ha, kis- vagy nagyállások betöltéséről van szó. Mindenütt a késhegyig menő protekciós verseny, harc, gyűlölet, testvérkínzás. Hová sülyedünk?! A sülyedés meg nem áll. Nincsen erre semmi jel. A nemzeti jövedelem egyre kevesbedik, semmi jel sem mutat sem a jövedelem arányosabb megosztására, sem a jövedelemnek a reformokon át való gyarapodására. Tehát a szaporodásunkkal és igénynövekedésünkkel együtt nő a harc, a gyűlölet és a nyomorúság. Pedig kívánatos a magyar faj szaporodása, nemes kultúrigényének növekedése is. Nincs más megoldás, mint a rendszerváltozás. Nincs más orvosság, mint a nemzeti szocializmus, az érett magyar nemzeti szocializmus! (Folytatjuk) „Magyarország bizalma megrendült a Népszövetségben" Tánczos Gábor erélyes hangon követelte Genfben az egyenjogúság érvényesítését Genf, szeptember 12. A Népszövetség közgyűlésén tegnap Tánczos Gábor, a magyar küldöttség vezetője Magyarország álláspontját hangoztatta az általános kérdésekkel kapcsolatban. Beszédében felhívta a Népszövetség figyelmét a Magyarországot közelről érintő kérdésekre. Ezek a leszerelés és ezzel összefüggésben az államok egyenjogúságának mindezideig rendezetlen kérdései. A magyar kormány álláspontja változatlan. Magyarország bizalma megrendült a Népszövetségben, mert a Népszövetség képtelen megakadályozni a fegyverkezési versenyt, amely ma még féktelenebb, mint volt a háború előtt. A magyar nemzet magatartásával tizenöt év alatt nem ért el mást, minthogy lefegyverzett maradt egy olyan világban, amely lázasan fegyverkezik. Lehet csodálkozni, hogy milyen körülmények között nyugtalansággal szemléli Magyarország a világ fegyverkezését Magyarország megingathatatlanul követeli a fegyverkezés terén a jogegyenlőség gyakorlati érvényét. A másik kérdés, amelyre felhívja a közgyűlés figyelmét, a nemzeti kisebbség védelme. Mindaddig, amíg ezt a kérdést meg nem oldják, a kisebbségek elégedetlensége és elkeseredése komoly akadálya lesz annak, hogy a nemzetközi élet megenyhüljön. A magyar küldöttséget az a tudat vezeti, hogy a kisebbségvédelem gyakorlásának módja döntő befolyással van annak a három millió magyarnak a sorsa, amelyet a trianoni szerződés az ő megkérdezésük nélkül idegen uralmak alá juttatott és amelynek sorsa mellett Magyarország nem mehet el. A Bremen-ügy amerikai zsidó ítélőbírája goromba kirohanást intézett Németország ellen A Bremen-gőzösnek a newyorki kikötőben történt megtámadása miatt indított perben Brodsky Lajos bíró pénteken hirdetett ítéletet. Az ítélet indokolásának egy része példátlan sértés Németország ellen. Mint ismeretes, valamennyi vádlottat felmentették a „törvényellenes csoportosulás" vádja alól és csak egy vádlott maradt őrizetben tiltott fegyverviselés miatt. Az ítélőbíró az ítélet indokolásában Németországot gorombán szidalmazta és a Brement kalózhajónak nevezte. • Ezen ítélettel kapcsolatosan Frank Hans dr. birodalmi miniszter, a német jog akadémiájának elnöke, a nemzeti szocialista birodalmi zászló és a német birodalom newyorki hallatlan megsértéséről szóló hír vétele után azonnal egybehívta a birodalmi jogászság vezetőinek ülését. Frank dr. birodalmi vezető ezen az ülésen a következőket mondotta: — Brodsky biró zsidó. Zsidók sem a mi zászlónkat, sem a mi nemzeti szocialista Németországunkat nem sérthetik meg. Mindenesetre komoly és igen sajnálatos jelenség, hogy egy zsidó visszaélhet a bíró köztiszteletben álló palástjával a művelődésnek magas fokán álló Északamerikai Egyesült Államokban, hogy egész tehetetlen fajának minden gyűlöletét szabadjára eressze a feltámadó német -nemzeti szocialista 3 néppel szemben. Igen sajnálatos, hogy egy zsidónak ez a feneketlenül közönséges aljassága egy amerikai állami hivatal palástja alatt történhetett. Szilárd meggyőződésem, hogy ez az igazságérzet nem fogja helyesnek tartani, hogy akármilyen gettóból jött fickó az Északamerikai Egyesült Államok liberális törvényhozásával visszaélve, bíró gyanánt viselkedhet és felmentheti a német lobogó meggyalázóit. A birodalom és a párt szervei meg fogják tenni a megfelelő lépéseket. Olaszországban négyszázezer nőt is mozgósítottak A Popolo di Roma értesülése szerint a fasiszta próbamozgósításban 10 millió ember vesz részt. A mozgósítottak hatalmas tömegéből négymillió fasiszta már előzetes katonai kiképzést kapott. A Copo Lavoroszervezetnek 2.108.000 tagját érinti a mozgósítás, amelyben ezenkívül a fasiszta párt 1.851.777 tagja, 657.000 ifjúfasiszta, 66.000 fasiszta egyetemi hallgató és a köztisztviselők szervezeteinek 230.000 tagja vesz részt. A női szervezetek mozgósított tagjainak száma 100.000. Megjelent Hitler „Bein trampf" magyar fordítása Hitler Adolf pár esztendő előtt könyvben adta ki emlékiratait, melyben részletesen is beszámolt a német nép millióinak arról a fáradságos és küzdelmekkel teli pályafutásról, amely a müncheni Rama-házon keresztül a berlini birodalmi kancellári íróasztal mellé vezetett. A könyv nagy részét akkor írta Hitler Adolf, mikor a balul végződött müncheni államcsíny után elitélték és majd két esztendőn keresztül a landsbergi várbörtön foglya volt. A könyv végigkíséri az olvasót a német népvezér egész életén és megrázó oldalakon keresztül nyújt bepillantást a nemzeti forradalom minden mozzanatába. A könyvet már majdnem minden nyelvre lefordították, a magyar fordítás munkáját Szakács István dr, Kolbay Pál és Liudtner Antal dr. végezték és a Harcom címet adta át a könyvnek. A könyv előszavát Szakács István dr. írta, aki a horogkeresztes forradalom első éveiben hosszabb időt töltött Németországban és alkalma volt bepillantást nyerni a nemzeti szocialista mozgalom első próbálkozásaiba. A könyv a Centrum könyvkiadó-vállalat kiadásában jelent meg. A majd hatszázoldalas könyv ára 6.40 pengő és az „Új Barázda" kiadóhivatalában kapható. Előfizetőink 10 százalékos árengedményt kapnak!