Új Barázda, 1935. szeptember (17. évfolyam, 40-42. szám)

1935-09-15 / 40. szám

1933 szeptember –– vasárnap OMRAZM Hová sülyedünk?! Irta Oláh Ernő dr. Ez nem álmodozó, költői felkiáltás. Hová sülyedünk? Van, aki mosolyog ezen? Van! Van, aki azt mondja magában, hi­szen azt akarjuk! Sülyed a magyarság. És vannak, akik szeretnének ezen egészen, nyíl­tan örvendezni. Sülyedésünket — sajnos — ezer jel mutatja. Nem kell keresgélni a tények között, mik ezt mutatják. Sülyedünk anyagilag. A statisztika azt mutatja, hogy évről-évre keve­sebb a „nemzeti" vagyon és „nem­zeti" jövedelem. Pedig ez a statisz­tika nehéz helyzetben van, ha ki akarja számítani a színmagyarság vagyonát és jövedelmét. Azt mondja a statisztika, hogy a nemzeti jövedelem 7—8 év alatt a felére zuhant le. A nemzeti jövede­lem pedig ennél is lejebb tart. Ha a színmagyarságot vesszük, szá­mításba, akkor még szomorúbb a helyzet. Hiszen a „nemzeti" jövede­lemben benne van az itt „dolgozó" idegen tőke és a zsidóság jövedelme is. Például az agrárjövedelem meg­állapításánál is benne van a zsidó kezen lévő földek jövedelme is. Azt szoktuk mondani, hogy az 5 millió­nyi agrár, tehát főként magyar la­kosságnak évi jövedelme 6000 millió pengő. Ha ebből levonjuk a zsidó kézen lévő földek jövedelmét, akkor még kisebb összeget kapunk. S így természetesen méginkább el lehet mondani, hogy az 5 millió agrár­la­kosságnak kevesebb a jövedelme, mint a félmilliónyi zsidóságnak. Ezek jövedelmét a statisztika 700 miillióra­ becsüli. Évről-évre kisebb a magyarság jö­vedelme, azonkívül szaporodunk is. Itt azt jelenti, hogy a magyarság életnívója, kulturnívója rohamosan száll alá. Ezzel szemben való az, hogy az igények rohamosan emelkednek. Sok­kal rohamosabb a kultúrigény növe­kedése, mint a szintén szép tempót mutató anyagi eszközök csökkenése. Hová vezet ez a helyzet? A további sülyedéshez! Mert a növekedő igény harcol ke­gyetlenül. A számban és igényekben egyre növekedő emberek tömege valósággal vérbeforgó szemekkel ve­tik magukat a folyton csökkenő „nemzeti" jövedelemre. Egyre nagyobb mérvet ölt a harc és nyomán a gyűlölet és a nyomorú­ság. Már alig lehet leplezni a harc ádáz voltát, a lihegő gyűlölet és a nyomo­rúság rettentő voltát. És a harciban a magyar a magyar ellen fordul. Egymás ellen fordul a kenyérharcban támadt gyűlölettel és egymásnak osztja a nyomorúságot. Fokozódó tempóban indul meg a testvér­harc, a testvér­gyűlölet, a testvérnyúzás. Ezt­ tovább titkolni óriási bűn volna! Tessék megnézni, milyen harc fo­lyik a pengős napszámokért. Sir az ember lelke, ha látnia kell, hogyan gyűlöli a pengős napszámú rabszolgát a pengőnélküli éhező. És mindenütt ugyanez a kép, így megy ez, ha, kis- vagy nagyállások betöltéséről van szó. Mindenütt a késhegyig menő protekciós verseny, harc, gyűlölet, testvér­kínzás. Hová sülyedünk?! A sülyedés meg nem áll. Nincsen erre semmi jel. A nemzeti jövedelem egyre keves­­bedik, semmi jel sem mutat sem a jövedelem arányosabb megosztására, sem a jövedelemnek a reformokon át való gyarapodására. Tehát a szaporodásunkkal és igénynövekedésünkkel együtt nő a harc, a gyűlölet és a nyomorúság. Pedig kívánatos a magyar faj szaporodása, nemes kultúrigényének növekedése is. Nincs más megoldás, mint a rendszerváltozás. Nincs más orvos­ság, mint a nemzeti szocializmus, az érett magyar nemzeti szocializ­mus! (Folytatjuk) „Magyarország bizalma megrendült a Népszövetségben" Tánczos Gábor erélyes hangon követelte Genfben az egyenjogúság érvényesítését Genf, szeptember 12. A Népszövetség közgyűlésén teg­nap Tánczos Gábor, a magyar kül­döttség vezetője Magyarország ál­láspontját hangoztatta az általános kérdésekkel kapcsolatban. Beszédé­ben felhívta a Népszövetség figyel­mét a Magyarországot közelről érintő kérdésekre. Ezek a leszerelés és ezzel összefüggésben az államok egyenjogúságának mindezideig ren­dezetlen kérdései. A magyar kormány álláspontja változatlan. Magyarország bizalma megren­dült a Népszövetségben, mert a Népszövetség képtelen megakadá­lyozni a fegyverkezési versenyt, amely ma még féktelenebb, mint volt a háború előtt. A magyar nemzet magatartásával tizenöt év alatt nem ért­­ el mást, minthogy lefegyverzett maradt egy olyan világban, amely lázasan fegy­verkezik. Lehet csodálkozni, hogy milyen körülmények között nyugta­lansággal szemléli Magyarország a világ fegyverkezését Magyarország megingathatatlanul követeli a fegyverkezés terén a jog­­egyenlőség gyakorlati érvényét. A másik kérdés, amelyre fel­hívja a közgyűlés figyelmét, a nem­zeti kisebbség védelme. Mindaddig, amíg ezt a kérdést meg nem oldják, a kisebbségek elégedetlensége és el­keseredése komoly akadálya lesz an­nak, hogy a nemzetközi élet meg­enyhüljön. A magyar küldöttséget az a tudat vezeti, hogy a kisebbség­­védelem gyakorlásának módja döntő befolyással van annak a három mil­lió magyarnak a sorsa, amelyet a tria­noni szerződés az ő megkérdezésük nélkül idegen uralmak alá juttatott és amelynek sorsa mellett Magyaror­szág nem mehet el. A Bremen-ügy amerikai zsidó ítélőbírája goromba kirohanást intézett Németország ellen A Bremen-gőzösnek a newyorki kikötőben történt megtámadása miatt indított perben Brodsky Lajos bíró pénteken hirdetett ítéletet. Az ítélet indokolásának egy része pél­dátlan sértés Németország ellen. Mint ismeretes, valamennyi vádlottat fel­mentették a „törvényellenes csopor­tosulás" vádja alól és csak egy vád­lott maradt őrizetben tiltott fegyver­viselés miatt. Az ítélőbíró az ítélet indokolásá­ban Németországot gorombán szi­dalmazta és a Brement kalózhajónak nevezte.­­ • Ezen ítélettel kapcsolatosan Frank Hans dr. birodalmi miniszter, a né­met jog akadémiájának elnöke, a nemzeti szocialista birodalmi zászló és a német birodalom newyorki hal­latlan megsértéséről szóló hír vétele után azonnal egybehívta a birodalmi jogászság vezetőinek ülését. Frank dr. birodalmi vezető ezen az ülésen a következőket mondotta: — Brodsky biró zsidó. Zsidók sem a mi zászlónkat, sem a mi nem­­­­zeti szocialista Németországunkat nem sérthetik meg. Mindenesetre komoly és igen sajnálatos jelenség, hogy egy zsidó visszaélhet a bíró köztiszteletben álló palástjával a mű­velődésnek magas fokán álló Észak­amerikai Egyesült Államokban, hogy egész tehetetlen fajának minden gyűlöletét szabadjára eressze a fel­támadó német -nemzeti szocialista 3­ ­néppel szemben. Igen sajnálatos, hogy egy zsidó­nak ez a feneketlenül közönséges al­jassága egy amerikai állami hivatal palástja alatt történhetett. Szilárd meggyőződésem, hogy ez az igazság­érzet nem fogja helyesnek tartani, hogy akármilyen gettóból jött fickó az Északamerikai Egyesült Államok liberális törvényhozásával visszaélve, bíró gyanánt viselkedhet és felment­heti a német lobogó meggyalázóit. A birodalom és a párt szervei meg fogják tenni a megfelelő lépéseket. Olaszországban négyszázezer nőt is mozgósítottak A Popolo di Roma értesülése sze­rint a fasiszta próbamozgósításban 10 millió ember vesz részt. A moz­gósítottak hatalmas tömegéből négy­millió fasiszta már előzetes katonai kiképzést kapott. A Copo Lavoro­­szervezetnek 2.108.000 tagját érinti a mozgósítás, amelyben ezenkívül a fasiszta párt 1.851.777 tagja, 657.000 ifjúfasiszta, 66.000 fasiszta egye­temi hallgató és a köztisztviselők szervezeteinek 230.000 tagja vesz részt. A női szervezetek mozgósított tagjainak száma 100.000. Megjelent Hitler „Bein trampf" magyar fordítása Hitler Adolf pár esztendő előtt könyvben adta ki emlékiratait, melyben részletesen is beszámolt a német nép millióinak ar­ról a fáradságos és küzdelmekkel teli pályafutásról, amely a müncheni Rama-házon keresztül a berlini birodalmi kancellári íróasztal mellé vezetett. A könyv nagy ré­szét akkor írta Hitler Adolf, mi­kor a balul végződött müncheni államcsíny után elitélték és majd két esztendőn keresztül a lands­­bergi várbörtön foglya volt. A könyv végigkíséri az olvasót a német népvezér egész életén és megrázó oldalakon keresztül nyújt bepillantást a nemzeti forradalom minden mozzanatába. A könyvet már majdnem minden nyelvre le­fordították, a magyar fordítás munkáját Szakács István dr­, Kolba­y Pál és Liudtner Antal dr. végezték és a Harcom címet adta át a könyvnek. A könyv előszavát Szakács István dr. írta, aki a ho­rogkeresztes forradalom első éveiben hosszabb időt töltött Né­metországban és alkalma volt be­pillantást nyerni a nemzeti szo­cialista mozgalom első próbálko­zásaiba. A könyv a Centrum könyvkiadó-vállalat kiadásában jelent meg. A majd hatszázolda­las könyv ára 6.40 pengő és az „Új Barázda" kiadóhivatalában kapható. Előfizetőink 10 százalé­kos árengedményt kapnak!

Next