Új Barázda, 1936. január (18. évfolyam, 1. szám)
1936-01-20 / 1. szám
ti vasárnap Ára 1Q fillér ÚJ BARÁZDA 9 ELŐFIZETÉSI Ára a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V. kerület, Markó-utca 7. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, V., Markó-utca 7. Idegenforgalmunk megszervezése A napilapok beszámoltak arról, hogy kormányunk — éspedig ezúttal minden költség nélkül — nagy előrelátással új szervet állított fel, amely az idegenforgalmat hivatott előmozdítani. Bármennyire is távol áll látszólag a gazdától az idegenforgalom, a valóságban mégis csak végeredményben gazda társadalmunk látja hasznát a jól kiépített propagandának, mert a Magyarországra csábított idegenek itt ismerik meg hamisítatlan állapotaikban a magyar föld termékeit s hazájukban propagandát fejtve ki a „barack“-nak, vagy a „paprikádnak, a magyar gazdaközönség verejtékes munkája idegen piacokat talál s minden idegenlátogatás után a műveit nyugaton erősebbé válik az a régi mondás: Extra Hungáriam non est vita, si est vita, non est ita. Úgy véljük, hogy állításunkat már VIII. Edward angol király látogatásai is igazolják. A magyarországi idegenforgalom ügye új korszaka elérkezett azzal a ténnyel, hogy kormányunk Tormay Géza államtitkárt állította az Idegenforgalmi Hivatal élére. S Tormay Géza, aki már a múltban is több ízben bizonyítékát adta fényes szervezőképességének, egy nyilatkozatában kijelentette, hogy legfőbb hivatásának tekinti idegenforgalmunk megszabadítását azoktól a béklyóktól, melyeket arra a bürokratizmus rárakott, azonkívül olyan nagyarányúkoncepciókat akar megvalósítani, amelyek mellett garantálva lesz idegenforgalmunk állandó növekedése. Ezek között szerepel elsősorban az ország vonzó szépségeinek külföldön való ismertetése, de igen fontos az is, hogy a külföldi megtalálja itt mindazokat a kényelmeket, amelyekhiánya miatt eddig nomád országnak képzelte a Duna-Tisza közét. Üdvözöljük Tormay Gézát hivatalbalépése alkalmából s arra kérjük, hogy hivatali működésében sohase feledkezzen meg arról, hogy Magyarország agrárország, ahogy idegenforgalmi propagandánk célja nem az idegeneknek nyújtandó látnivalókban merül ki, hanem hazánk, s elsősorban 5.000.000 léleknek kenyeret nyújtó, de az adózásban a legnagyobb részt kivevő agrártársadalom fellendítése. A jövőben az „Új Barázda“hasábjain bátrak leszünk előterjesztéseinket, amelyek a gazdaközönség és idegenforgalomra vonatkoznak, megtenni s kérjük az államtitkár urat: igyekezzen ezeket a kérdéseiket olyan szeretettel felkarolni, mint amilyen bizalommal hivatalba lépése alkalmából üdvözöljük. H. Szécsényi Gizi. A Budapesti Nemzetközi Vásár zárójelentése A Budapesti Nemzetközi Vásár most adta ki az 1935. évben, a május 3—13. között megtartott Vásárról szóló zárójelentését, amelyet a Vásár eddigi fejlődésére vetett igen érdekes visszapillantást aktuálissá teszi, hogy a Nemzetközi Vásár 1906-ban alakult, tehát az idén éri el fennállásának 30. évfordulóját. Azóta az intézmény nagyot fejlődött, szervezete többszörös átalakuláson ment keresztül, már csak azért is, mert az alapító Fővárosi Kereskedők Egyesületétől 1913- ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, az idén pedig a kamara mellett bekapcsolódott a székesfőváros és a GyOSz is. A vásár célja azonban ma is az, mint megalapításakor: a magyar ipari termelés piachódító útjának előkészítése és biztosítása. A Vásár közérdekű kezdeményezése, a tartama alatt rendezett előadások, az általa dűlőre vitt, vagy legalább is megoldásukhoz közelebb vitt közegészségügyi és szociális kérdések, nem szólván a gazdasági feladatokról, olyan sokoldalú hasznos közérdekű munkásságot jelentenek, amelyet nem lehet eléggé melegen méltatni. A gyáripar propagandája mellett nagyot lendítettek a Vásár tárlatai és a Vásáron megnyíló propagandalehetőségek a magyar háziipar és kisipar ügyén, de talán közhasznú volta tekintetében első helyen áll az, hogy a Vásár úttörő munkát végzett Budapest székesfőváros és az egész ország idegenforgalmának fejlesztésében. Talán mondani sem kell, hogy azok a szemléltető tárlatok, amelyek a Vásár gerincét képezik, valósággal nevelő hatással voltak az egész magyar iparra és kereskedelemre. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a Vásárnak nem voltak gyakorlati értékű, számokkal felmérhető eredményei is. Ebben a tekintetben a jelentés joggal hivatkozik arra, hogy az utolsó tíz évben a Vásáron összesen mintegy 75 millió P-t kitevő üzlet jött létre, 25 millió P forgalmat hozott az idegenforgalomból, a munkásságnak pedig két és fél millió munkanapot és 10 millió munkabért eredményezett. Az utolsó években a Vásár rendezőségének munkáját nagymértékben megnehezítette a véget érni nem akaró gazdasági világválság, amely 1935-ben, mintha egy árnyalattal enyhült volna. A gazdasági helyzet javulását kétségbevonhatatlanul elősegítette külkereskedelmi kapcsolataink fokozott mértékű kiépülése, különösen Olaszország, Ausztria, Németország és Lengyelország felé. Ez determinálta a Vásár szerepét, ámbár a kormány hivatalos külkereskedelmi politikájába való beleilleszkedés mellett a vezetőség nagy súlyt helyezett arra, hogy a magyar ipari termelés minden értékéről lehető tökéletes képet nyújtson a kitűnően megrendezett tárlaton. A múlt évben a Budapesti Nemzetközi Vásár megint többet és szebbért nyújtott elődjeinél, területe 18%-kal növekedett. A kiállítók száma 1935-ben 1410 volt, amibe nem értetődik bele a 80 külföldi résztvevő, míg a látogatók száma messze meghaladta a 65.000-et, bár a látogatók számának statisztikai adatait csak a vásárigazolvánnyal érkezett vidéki és külföldi látogatók alapján lehetett összeállítani. A Vásár óriási jelentőségéről némi fogalmat ad az, hogy az idegenforgalmi iparoknak a múlt évben 4 milliós bevételtöbbletet tudott nyújtani és hogy a Vásár alatt kulminált Budapest forgalma. A jelentés részletesen beszámol szakmánként az elért üzleti forgalomról és ebből a beszámolóból nemcsak azt látjuk, hogy a magyar gyáriparnak kis- és háziiparnak talán egy ága sem hiányzott, hanem azt is, hogy minden iparág és kereskedői szakma forgalmának alakulására a Budapesti Nemzetközi Vásár jótékony hatást gyakorol. Nagykörös az országos kiviteli statissztikában Magyarország 1935. évi külkereskedelmi forgalmának kimutatása megjelent. Az idei mérleg kedvezőbb, mint a múlt évi. Az 1935. évben behozatalunk értéke 398.4 (1934-ben 344.9) millió pengő, kivitelünk pedig 458.8 (404.2) millió pengő volt. A külkereskedelmi mérleg 1934-ben évi 59,3 milliós aktívummal zárult, ezzel szemben az 1935. évben 604 milliós pengős kiviteli többletet mutat. Az 1935. évben a behozatalban nagymértékben emelkedett a tengeri, a nyers és ócskavas, a személyszállító automobil, az élőmunkást rizs, a vasérc és a korpa far-