Új Barázda, 1936. január (18. évfolyam, 1. szám)

1936-01-20 / 1. szám

galma, viszont nagyobb csökkenést mutat a nyers ásványolaj, a bár­­elett­­és fűrészelt fa és a kőszén behozatala. Kiviteli cikkeink között nagy mértékben emelkedett a friss hús, a disznózsír és szalonna, (a gaz­dák rovására, mint azt nemrég kimutattuk) a sertés, a vasféláru­­gyártmányok, a vasáruk, gépek és készülékek forgalma, viszont na­gyobb csökkenést mutat a gyapjú, a toll, a villamosgépek és készülé­kek kivitele. Leölt baromfiból 225 ezer má­zsát vittek ki az országból 24 mil­lió pengő értékben. Ebben a meny­­nyiségben Nagykőrös majd ötezer mázsával szerepel (a Benedek-cég vásárlásai révén), ami minden százezer mázsában 2000 g baromfi. A nagykőrösi baromfiért 412 ezer pengőt kaptak a termelők. Gyümölcs és zöldségféle össze­sen 250 ezer mázsa ment ki 14 millió pengő értékben. Ebben Nagykőrös 40 ezer mázsával és 857 ezer pengővel szerepel. Vagyis minden százezer mázsából 1600­0 nagykőrösi gyümölcs volt. A nagykőrösi eladási ár és kivitel igen érdekes tanulsá­got ad. Ugyanis a 40 ezer mázsa vegyes áru egy-egy má­zsája a nagykőrösi piacon átlag­ban 21—22 pengő volt. A kivitel révén átlagban minden mázsáért 56 pengőt hoztak haza. A körösi ár úgy aránylik a ki­vitelnél kapotthoz, mint a 29 a 71-hez. Végül megemlíthető, hogy a 857 ezer pengő nagykőrösi bevé­telből a 14 milliós országos bevétel minden millió pengőjében 61 ezer pengő nagykőrösi befektetett tőke szerepel. Galántai Fekete Béla. — A 18 évesek bejelentési köte­lezettsége. A m. kir. belügy­miniszter rendelete szerint minden magyar állampolgár (nemre való tekintet nélkül) életének 19. évébe való belépését — annak az évnek január hó 31-éig, amelyben a 18. évet betölti, — bejelenteni köteles. A bejelentést nagy- és kisközség­ben a községi (kör) jegyzőhöz, vá­rosokban és azokban a községek­ben, amelyek a m. kir. rendőrség működési területéhez tartoznak, a m. kir. rendőrkapitányságnál, rendőri kirendeltségnél, vagy a rendőri bejelentő hivatalnál, az erre a célra szolgáló bejelentő la­pon kell eszközölni. Mindazok el­len, akik a 19. évükbe való belé­pésüket, — a kitűzött határidőn belül — be nem jelentik, kihágási eljárást fognak indítani. Tóth Zoltán, alapítva 1920. Hat. eng. elektrotechnikai, villamossági, egészségügyi, bádogos, víz, gáz, gőz, csatornázási, berendező és szerelő. M­i­­den e szakmába vágó megbízásokat legjutányosabb áron vállal vidékről is. Költségvetés díjtalan. Budapest, Futó­ utca 48. szám. HÍREK Rendelet készül a gyümölcsfák köte­lező gondozásáról A gyümölcsfák gondozásának kötelessé tétele évek óta mind na­­gyobb mértékben foglalkoztatja a termelői érdekelteket, de az illeté­kes hivatalos köröket is. Az újabb időben több rendeletet adott ki a földmivelésügyi minisztérium, melynek mindegyike a gyümölcs­fák gondozását igyekszik valami­lyen módon könnyebbé tenni, gyö­keres megoldásra azonban az ed­digi rendelkezések nem adnak mó­dot. Kétségtelen, hogy a gyümölcs­fák gondozását és védelmét csak egységesen, mindenkire egyfor­mán kiterjedően lehet sikeresen keresztülvinni. Ehhez pedig olyan rendelet szükséges, amely kellő szigorral és tapintattal igyekszik a kérdést megoldani. A földműve­lésügyi minisztériumban behatóan foglalkoznak a gyümölcsfák védel­mének, gondozásának kötelezővé tételével, melyet a földművelés­ügyi miniszter rendeleti úton kí­ván megoldani. Az erre vonatkozó rendelet már elkészült és általá­nosságban kívánja a gyümölcsfák védelmét kötelezővé tenni körül­belül olyan formában, hogy a vé­dekezést önmaguktól elvégző gaz­dákat a gyümölcsexportnál és a belső piaci elhelyezésnél különö­sebb előnyben részesítené azokkal a gazdákkal szemben, akik gyü­mölcsfáik védelmét elhanyagolják. Van egy másik, alternatív meg­oldási mód is, amely az előbb em­lítettnél gyökeresebben és erélye­sebben akar a kérdésbe beavatkoz­ni, még­pedig úgy, hogy esetleg a gazdasági felügyelőségek, vagy e célra létesítendő más szervek út­ján elvégeztetné a gyümölcsfák kötelező tisztítását és gondozásá­nak munkáját azoknál a gazdák­nál, akik ezt önmaguk nem haj­landók elvégeztetni. A felmerülő költségeket azonban rendelet alap­ján a földmivelésügyi miniszté­rium közadók módjára behajtaná a hanyag gazdáktól. Ezt a szigo­rúbb megoldási módszert alkal­mazzák most Jugoszláviában is, ahol már törvényhozás útján tet­ték kötelezővé a gyümölcsfák gon­dozását, hernyózását, permetezé­sét. A földmivelésügyi miniszter egyébként már a tavasz beállta előtt meg akarja oldani a gyü­mölcsfák kötelező gondozásának kérdését. — Jubileum: Dr. Szegő Ernő, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara népszerű titkára, most ünnepelte szolgálatba lépésének 25 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a kereskedő- és iparos­­társadalom köréből számosan ke­resték fel j­óki vágataikkal. — Megay-Meissner Károly orsz.­­gyűlési képviselő a hajdúböször­ményi kaszinóban f. hó 25-én d. u. 6 óraikor előadást tart „Németor­szág mai gazdasági viszonyai“ címmel. Az előadás után egész Hajdúságban nagy érdeklődés mu­tatkozik. — Tavasz a télben — nyílnak a virágok. Eddig csak szentimentá­lis regény-, vagy filmcímekben ol­vashattuk azt a mondatot, hogy „tavasz a télben“. Az idén való­sággá vált a filmcím, mert az idei tél — amely eddig nem is volt — inkább koratavasz, amelyben nyíl­nak a virágok: az ibolya és a nár­cisz. A fák rügyei erősek. Ha szét­morzsoljuk azokat, bennük talál­juk az erősen zöld, apró levélkéket. Az időjárás nem volna káros, ha nem kellene tartanunk a fagytól, amely a múlt tavasszal ország­szerte be nem hozható károkat okozott a szőlőkben és gyümölcsö­sökben.­­ Az Állami gépjáróművezető­képző (soffer) tanfolyam a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló In­tézetben (Budapest, VIII., József­­körút 6.) február 3-án este fél 7 órakor nyílik meg. Beírás és, a fel­vételhez szükséges űrlapok kiadása naponta d. e. 10—12 óra között az igazgatósági irodában. — Magyar bikavásár a Horto­bágyon. A Debrecen-Hortobágyi Tenyészbi­katelep Közös Legelőt Haszonbérlő Társaság ezévi bika­­vásárát február 20-án rendezi meg a Kis-Álomzug pusztai bikatele­pén. 63 fajbika kerül eladásra. Részletes felvilágosítással szolgál a Debreceni Gazdasági Egyesület titkársága Debrecen, Hatvan­ u. 1. — A remonta lóárak emelése. A katonaság levásárlásai mindig irányt adtak a lóárak kialakulá­sára. Az államháztartás nehéz helyzete a honvédséget is takaré­kosságra kényszerítette, ezen ok­ból az árakat lenyomták, ami igen károsan befolyásolta hazánk ló­­tenyésztését. A lótenyésztő gazdák kérték a kormánytól, hogy a ka­tonai lóvásárlásoknál a remonta árakat legalább a nevelési költsé­geket fedező színvonalra emelje fel. A honvédelmi miniszter a gazdáknak ezt a kívánságát telje­sítette és a katonaság részére vá­sárolt 2 éves csikók árát 300 pen­gőről 500 pengőre, a teljeskörű és 4 éves pótló árát 600 pengőről 650 pengőre emelte fel, a tüzérségi és tiszti lovak árát pedig 800 pengő­ben állapította meg.­­ Háziiparcikkek árusítása he­tivásárokon. Háziiparcikkeknek oly hetivásárokon való árusítása, amely a vásárokon a nem helybeli iparosok és kereskedőik megjele­nése nincs megengedve, csupán a háziiparcikket előállító háziiparos jogosult. Megengedhető azonban, hogy a háziiparosok az általuk előállított háziiparcikkeket ilyen hetivásárokon megbízott elárusító útján is forgalomba hozhassák, amely esetében az elárusítóknak az áruk háziipari voltának igazolá­sára az elsőfokú iparhatóság által az elárusító nevére kiállított olyan igazolvánnyal kell bírnia, amely­ből kitűnik, hogy az elárusító mely község lakosának, háziiparilag ké­szült, mily nemű cikkét hozza for­galomba. A Magyar Statisztikai Zseb­könyv IV. A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában most jelent meg a ma gyorsan népszerűvé vált Magyar Statisztikai Zseb­­könyv IV. kötete, amely az 1934. évi hazai és nemzetközi adatokat nagyon sok 1935. évi adattal egé­szíti ki és így nemcsak igen gaz­dag gyűjteménye minden fontos statisztikai anyagnak, hanem egy­ben a legaktuálisabb is valameny­­nyi statisztikai jellegű évkönyvi kiadványunk közül. A vitéz Mike Gyula dr. szerkesztette gyakor­lati, tömör és mégis oly sokoldalú Zsebkönyv az idén is sok új táb­lával gazdagodott. A csaknem 240 oldalas, vaskos kis kötet az eddig is közölt anyagon kívül pél­dául az idén megismertet bennün­ket a hazánk határainak hosszú­ságára vonatkozó adatokkal is. Nagy részletességgel közli a Zsebkönyv az 1930. évi népszám­lálás foglalkozási adatait, amelye­ket most már két vaskos kötet részletez s előnye a kis Zseb­­könyvnek, hogy ezeknek és más adatoknak a csoportosításában és közlésében is olyan újszerű szem­pontokat alkalmaz, amelyek a na­­gyobbszabású Statisztikai Év­könyvvel szemben is egészen ön­álló szerepet és használhatóságot biztosítanak neki. Megtaláljuk a Zsebkönyv új anyagában az egye­sületi statisztika eredményeit, az őstermelési adatok között a házi­állatok betegségeinek legfonto­sabb adatait, a vadászati statisz­tikát és a gyáripari adatokat tör­­vényi hatóságonként részletezve. Beszámol az a községek 1934. évi költségvetéseinek­­fő eredményei­ről s külön is­­bemutatja azokat a nagyközségeinket, valamint kü­lön táblát közöl arról is, hogy a községek mint oszlanak meg a pótadó nagysága szerint. A köte­tet a magyar történeti adatok táblája vezeti be, amely 1922-vel, Károly király halálával záródik le, majd a címtári rész után min­denekelőtt a Zsebkönyv annak az egész Magyarországnak a legfon­tosabb statisztikai adatait közli, amelyek nemzeti és nemzetközi szerepét csak oly fogyatékosan tudja betölteni a helyébe meg­alkotott trianoni Csonkamagyar­­ország. A Statisztikai Zsebkönyv, melyet két évnél nagyobb terjede­lemben egészítenek ki a legfonto­­sabb, gazdag nemzetközi statisz­tikai adatok, egy pengőbe kerül. Önmagát támogatja, íja az l/f Harasztiéit olvassa !

Next